Vörös Zászló, 1972. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1972-11-08 / 264. szám
Sorompót a pazarlás elé! kommunisták a takarékossági mozgalom élén Hazánkban több millió fizikai és szellemi dolgozó munkálkodik nap mint nap az anyagi javak gyarapításáért, az ország haladásáért s minden energiáját, lendületét, alkotó gondolkodását szocialista hazánk felvirágoztatásának szolgálatába állítja. Ennek a társadalomfejlesztő, hazafias tevékenységnek az élén a kommunisták állnak. A párt Országos Konferenciáján a gazdasági és társadalmi fejlődésünk ütemének meggyorsítására kidolgozott program valóra váltása megköveteli, hogy sorompót állítsunk mindennemű pazarlás útjába. A kommunistáknak kötelességük, hogy élen járjanak a takarékossági mozgalomban, személyes példájukkal az összes dolgozókat erre mozgósítsák. Azt, hogy a kommunisták megértették hivatásukat, számos konkrét akció bizonyítja, melyeket a pártszervezetek a takarékossági mozgalom általánosítására, a pazarlás megszüntetésére, az egész termelőtevékenység hatékonyságának növelésére kezdeményeztek. A kommunista etika és méltányosság normáinak tervezete hangsúlyozza: a kommunista nem lehet egyféle ember a termelésben és más a mindennapi életben, mert felelőssége nem szorítkozhat csupán a munkahelyre. Társadalmi felelősségének parancsolata ez, hogy nyitott szemmel járjon, semmivel szemben se legyen közömbös ami körülötte történik, ami a legcsekélyebb kárt is okozna a közösség érdekeinek, legyen szó anyagi veszteségekről, munkavagy időpazarlásról. Sajnos ilyen jelenségekkel elég gyakran találkozunk. Minden kommunista kötelessége takarékos gazda módján cselekedni, s ilyen szellemben nevelni környezetét, kérlelhetetlenül szembe kell szegülnie a pazarlással, a közömbösséggel, a nemtörődömséggel, a takarékossági mozgalom példamutató élharcosa kell legyen. Ugyanakkor minden kommunistának a pazarlás elleni harc, a takarékos gazdálkodásért folytatott küzdelem propagandistájává és agitátorává kell válnia. Arra hivatott, hogy megmagyarázza környezetének a gazdasági feladat teljesítésének fontosságát. Ugyanakkor mint szervezőnek fel kell karolnia minden olyan kezdeményezést, amely az ésszerű, hatékony gazdálkodást szolgálja. A pártszervezetekre, az öszszes kommunistákra az a feladat hárul, hogy tevékenyen vegyenek részt a párt által kezdeményezett takarékossági mozgalomban. Forradalmi kombattivitással, pártos igényességgel szánjanak szembe a nyers- és segédanyag-, a fűtőanyag- és villamosenergia-pazarlással, a fölösleges költségekkel, az időpazarlással, minden olyan jelenséggel, mely kárt okoz szocialista társadalmunknak. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nehéz munkával létrehozott javaink szüntelenül gyarapodjanak szocialista hazánk felvirágoztatása érdekében, valamennyiünk javára. Nagyító nélkül November negyedike. A kövesdombi építőtelepet járjuk a fotós kollégával. Pillanatra megállunk, s ezt mondom neki: — Tudja-e mester, hogy nekünk van most a legkönnyebb dolgunk a világon? — Világosítson föl, hogy miért... — Azért, mert bírálni a legkönnyebb. S általában ezért húzódzkodom az efféle munkától. Nem tartom valami tisztességes eljárásnak, ha valakinek a több éves, tegyük hozzá becsületes munkáját olyan ember bírálja, aki életében egy téglát nem vett a kezébe. Nehogy mi is abba a hibába essünk, mint a kritikusok: alkotni nem alkotunk, de bírálni ragyogóan tudunk. Tehát csak olyan esetben használja a lencsét, ha már a baj akkora, hogy nem lehet elmenni mellette. Mert nézze, most épül a város legszebb negyede, s nem volna helyes, ha mi apró dolgokkal csipkelődnénk. Kész tények bizonyítják az építők igyekezetét, s még a látszatot is kerüljük, hogy kimondottan a hibák után kutatunk. Szóval ért engem, mester? — Helyes, szóljon, ha valami olyasmit lát... Tavaly ilyenkor szinte semmi sem volt még ezen a helyen. Kivéve a magánházakat. Aki pedig annak idején ideépítette a maga kis házát, tudta miért jön föl a dombra... Kész boldogság az erdő lábánál lakni. Tán ezért akkora az érdeklődés az itt épülő házak iránt. Látszólag nincs is semmi hiba. .. Szépek a toronyépületek, a törpe blokkok s a környezet. Csak a szakember szeme venné észre azt, ami az építkezésben már kivetnivaló... Elérünk az előregyártott blokkokhoz... Húzzák a falakat, rakják egymásra, akár a gyermek az építőkockáit, nő a ház szemlátomást. Két traktor robog el előttünk, egymásba kapaszkodva óriási utánfutót húznak, tele előregyártott betonfalakkal. A „játékkockák, nagyok és tükörsimák. Ezért nem stimmel valami... Ugyanilyen falak hevernek a földön kettőbe, háromba törve. Tehát a vak is látja, hogy ezekből a lapokból ház nem lesz ebben az életben. De azért megkérdezzük az egyik hozzánk szegődött férfitól: — Van-e baj, ha eltörik egy ilyen hatalmas fal? — Épp a tegnap dőlt el kettő. Mondták is az ácsok: na ezek ismét ezerötszáz lej fenekére vertek. A darabokat már el is hordták. — Tehát vegyem föl? ... Jó kép lesz belőle. Egy egész szoba hever romokban. Ez volt a fotós kolléga véleménye. Aztán a gép szinte önműködően kattog... A környék tele van kettétört betonelemekkel. Most már azt számoljuk, hány ház "lenne a ..törmelékből“ ... Aztán a telep legvégében valóságos betonelemtemetőre bukkanunk. Nem hiszünk a szemünknek... Elére állított házfalat is látunk, amit már újkorában kettőbe törhettek. Föltételezzük, hogy nem készítették elő kellően az alapot, s ahogy a darab földet ért, a feszítéstől kettérepedt. Van itt egyéb is... Valami csöveket fektettek le, a kanális tetejét befedték előregyártott betonlapokkal, aztán jött a traktor, s egyenesen keresztül ment... Az árkot betömte, a betonlapokat ketté repesztette, kezdődhet hát a munka elölről. S hogy ezért a vigyázatlanságért valaki fölszisszent-e, nem tudhatjuk, de a jelek arra mutatnak, hogy az ilyen hűbelebalázs féle megoldás szinte mindennapos dolog. Mert alig húsz méterre a betömött ároktól újra felfedezünk valamit. Elkészítették az egyik négyemeletes blokk alapzatát, a pince helyét körberakták falakkal, aztán jöhetett egy másik traktor, s a téglát a billenős kocsiról lezúdította. A pince fala bedőlt, a téglák be a „gödörbe". S ahogy nézzük, kiderül, hogy rengeteg új lyukacsos tégla is összetört. — Van ára a hanyagságnak? ... — kérdem. OLTYÁN LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) !Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 264 (6505) szám 1972. november 8. szerda Ara 30 bám „Takarítsuk meg az építőanyagok összértékének 0,3 százalékát!“ Ezzel a jelszóval indult be a marosvásárhelyi Építkezési Tröszt 3-as számú építkezési, útépítési és szigetelési munkatelepcsoportjának idei takarékossági versenye. Nem új keletű akcióról van szó; a munkatelepcsoport építkezési csoportjai (lot) az akkori alapszervezet kezdeményezésére már a megalakulás évében, 1969-ben meghirdették a pazarlás elleni harcot, mely azóta szervezett formát öltött. A takarékossági mozgalom egyre átfogóbbá, élénkebbé vált és ezáltal hatékonyabbá is. A kezdet kezdetén inkább a hiánycikkekkel való ésszerű gazdálkodásra törekedtek, majd a takarékossági versenyt fokozatosan kiterjesztették az összes építőanyagokra. A takarékos anyaggazdálkodás a tavaly terebélyesedett igazi tömegmozgalommá, amikor a pártszervezet négy alapszervezetre oszlott és létrehozták a munkatelepcsoport pártbizottságát. Az alapszervezeti közgyűléseken, a szakszervezeti csoportgyűléseken újra napirendre került az anyagtakarékosság kérdése, és munkahelyenként vizsgálták meg, milyen útonmódon csökkenthetik, vagy a legjobb esetben, hogyan takaríthatják meg teljesen az anyagmozgatással és magával az építkezéssel járó veszteségeket. Figyelembe véve az ■elhangzott javaslatokat, a pártbizottság, a munkatelepcsoport vezetőségével közösen, mind a tavaly, mind az idén intézkedési tervet fektetett le az ésszerű anyaggazdálkodásra. A takarékossági verseny eredményei évről évre jobbak, és ez feltétlenül összefügg az anyagi ösztönzés bevezetésével. Ognean Ioan elvtárs, a 3-as számú munkatelepcsoport gazdasági szektorának főnöke megköveteli mindenik munkacsoport (bt) felelősétől és a mesterektől, hogy a Minisztertanács 151/1970. számú Határozatának megfelelően, pontos nyilvántartást vezessenek a megtakarításokról, és azokat minden évnegyed lezártával eljuttassák a gazdasági szektorhoz. A beküldött dokumentációt a műszaki osztály és a könyvelőség ellenőrzi, majd kifizetés céljából eljuttatják a bankhoz. Az elmúlt ősz (Folytatás a 3. oldalon) Sz. D. IKONCZ JÁNOS felvételei) Ahogy a fotoriporter látta... Felvételi rója a északi felsőfokú oktatás almnöki esti tagozatára A Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium közli: Az 1972—1973-as egyetemi tanévtől kezdve almérnöki esti tanfolyamok létesülnek, amelyek a felsőfokú tanintézetek tagozataiként a nagy iparvállalatok mellett fognak működni. A felvételi vizsga 1972. december 1-én kezdődik. A vizsgára jelentkezhetnek munkások, mesterek és technikusok, akik a termelésben abban a szakmában dolgoznak, amelyre beiratkoznak, és vállalatuk írásbeli ajánlásával rendelkeznek. A vizsgára jelentkezőknek líceumi (általános középiskolai), szaklíceumi bakalaureátusi (vagy érettségi) diplomával, a műszaki középiskolák, a 4 éves műszaki iskolák, vagy a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium által a líceummal egyenjogúsított iskolák diplomavizsgájával kell rendelkezniük, akiknek joguk van a felsőfokú tanintézetek tanfolyamainak látogatására, az 1972—1973-as egyetemi tanévi felsőfokú oktatásba való felvételhez előírt és közzétett feltételeknek megfelelően. A jelöltek tartozhatnak ahhoz a vállalathoz, amelyben a tagozatot létesítik, s ugyanazon helység vagy más helységek vállalataihoz. Amennyiben a sikeresen vizsgázó jelöltek más helységből valók, a tanulmányok időszakára, a törvényes szabályoknak megfelelően, áthelyezik őket a helységnek abba a vállalatába, ahol az almérnöki esti tanfolyamokat megszervezik. A sikeresen vizsgázó jelöltek csak akkor iratkozhatnak be a tanfolyamokra, ha előzőleg szerződést kötnek az ajánló vállalattal, s kötelezik magukat, hogy a tanulmányok idején nem szakítják meg termelőtevékenységüket, a tanfolyamok elvégzése után pedig legalább öt évig ezekben a vállalatokban dolgoznak. Az 1972. decemberi felvételi vizsga tantárgyai a következők: — matematika — írásbeli — fizika, vegytan vagy technológia (gépészeti technológia, vegyészeti technológia, elektrotechnika stb.) választás szerint — írásbeli. A tananyag megegyezik az Admiterea in Invatamintul superior című brosúra, 1972. évi kiadásában feltüntetettel, azzal az eltéréssel, hogy matematikából csak az Algebra és a Síkmértan fejezeteket kérik a felvételin. A beiratkozási kérvényt a hozzá csatolt tanulmányi oklevéllel, a születési bizonyítvány eredetijével, a munkahelyi igazolással és a vállalat ajánlólevelével együtt 1972. november 29-ig bezárólag 16.00 óráig lehet beadni az oktatási tagozatot létesítő vállalat személyzeti és oktatási osztályára vagy az építkezési szakmák esetében az illető főiskolai intézet titkárságára. Bővebb felvilágosítást azoknak a vállalatoknak a személyzeti és oktatási osztálya ad, amelyek mellett esti műszaki főiskolai tagozat létesül vagy az illető főiskola titkársága. A következő esti műszaki főiskolai ágozatok rendeznek felvételi vizsgát. Helység 1. BUCURESTI 2. ARAD 3. NAGYBÁNYA 4. BRASSÓ A vállalatok, amelyek mellett tagozatok alakulnak 1. Számítógépberendezéseket karbantartó és javító vállalat 2. Az Optica Romana Vállalat 3. Villamosgépgyár 4. Szerszámgép- és Aggregátgyár 5. 23 August Üzem 6. Villamosművek 7. Villamosenergia elosztó vállalat 8. Grivia Rosie gördülőanyaggépgyár 9. Teleconstructia vállalat 10. Építészeti Intézet 11. Pipera Faipari Kombinát 12. Berendezéseket és pótalkatrészeket gyártó üzemcsoport 1. Vagongyár 2. Fakitermelő és fafeldolgozó kombinát Színes- és Ritkafémipari Fővállalat 1. Steagul Rosu üzem 2. Tractorul üzem 3. Brassói Egyetem — Alkalmazott elektronika — Finommechanika — Electrotechnika — A hideg megmunkálás technológiája — Anyagformálás és hőkezelés — Termoenergetika — Elektroenergetika — Gördülőanyag — Telefon-távíró — Civil és ipari építkezések — Építőipari berendezések — Építőipari gépek és felszerelések — Famegmunkálás — Építőanyagipari berendezések — Hideg megmunkálás technológiája — Famegmunkálás — Színesfémkohászat — A hideg megmunkálás technológiája — Anyagformálás és hőkezelés — Civil- és ipari építkezések — Építőipari berendezések (Folytatás a 3. oldalon) Szak MIELŐBB TÁROLÓBA A TERMÉNYT, FÖLDBE VETŐMAGOT! Megyei helyzetkép Az utóbbi napokban megyeszerte meggyorsult a betakarítás, a szállítás üteme. Mint arról már beszámoltunk, termelőszövetkezeteink befejezték a krumpli és a cukorrépa ásását, és most az erőket azok szállításához összpontosítják. Nagy szükség is van erre, mert hiszen a kiásott több mint 434 332 tonna répának közel 20 százaléka még a mezőn van. A szállítás tehát egyetlen mezőgazdasági egységben sem tűr halasztást. Minden teherautót, traktorután A luki, rostori, gernyeszegi és szélkúti mtsz-ekben befejezték a búza vetését Amint arról hírt adtunk, október utolsó napjaiban megyénk két termelőszövetkezete, a kutyfalvi és a káli fejezte be a búza vetését. Ezekben a napokban újabb mtsz-ek jelentették e rendkívül fontos munka befejezését. A ludasi, romiori, gernyeszegi, szélkúti mtsz-ekben 280—400 hektár között váltakozó területeken vetették el a búzát. Külön kell szólnunk még a kutyfalviakról és a káliakról, akik mintegy 40, illetve 15 hektárral pótoltak rá búzavetési előirányzatukra. Az említett termelőszövetkezetek sikerének fő mozgatórugója a tagság, a gépesítők, a szakemberek odaadó, szorgalmas munkája. A terménybetakarítás ütemének fokozásával naponta mind nagyobb területeket biztosítottak a képesítők számára, akik maximálisan kihasználva a munkára alkalmas napokat, sokszor az éjszakába nyúló műszakokban dolgoztak. Hasonló jó munkaszervezés, erőelosztás eredményeként közel állnak a vetés befejezéséhez a nyárádgálfalvi, vajdaszentiványi, bándi, koronkai, mezőmadarasi és más mtsz-ek is. Ezekben az egységekben, Bánd kivételével, 35—40 hektáron kell még földbe húzzák (Folytatás a 3. oldalon) futót ehhez a munkához kell beosztani, hogy a hét folyamán nagyvonalakban végezhessenek is vele. A szállítással párhuzamosan e tagság döntő többségét a bőséges kukoricatermés begyűjtéséhez kell összpontosítani. A megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság legutóbbi helyzetjelentése szerint ezt a munkát a termelőszövetkezetek 72 százalékban, míg az ámo-k 63 százalékban végezték el. A termelőszövetkezetekben a fogatokat elsősorban a kukorica és a kukoricaszár szállításához kell irányítani, hogy minél gyorsabban a gépesítők rendelkezésére bocsáthassák a vetéshez szükséges területeket. Jelentős haladást értek el a mezőgazdasági egységek a vetéselőkészítés és a vetés ütemének fokozásában. Az utóbbi három napban a termelőszövetkezetek közel 6 000 hektáron vetették el a búzát, ami azt jelenti, hogy a napi ütem több mint 200 hektárral növekedett az előző időszakhoz viszonyítva. Jelenleg a megye mtsz-eiben a tervezett területek 61 százalékán került földbe a búza vetőmagja, az állami vállalatok pedig 58 százalékban végeztek ezzel a munkával. Az elkövetkező napokban tovább gyorsítható az ütem, és ily módon lehetőség nyílik arra, hogy megyei szinten legtöbb hét-nyolc nap alatt be is végezzék ezt a munkát. a momáívmim helyzete