Vörös Zászló, 1973. március (25. évfolyam, 49-75. szám)

1973-03-22 / 67. szám

«» MÁRCIUS 22 SZERDA A Nap kel 6 óra 16 perckor, lenyugszik 18 óra 30 perckor Az évből eltelt 81 nap, hátra van 284. Emlékeztető — 75 évvel ezelőtt született Encsel Mór, a romániai munkás­­mozgalom élharcosa (elhunyt 1933-ban). —50 évvel ezelőtt született Strassburgban Marcel Marceau világhírű francia tánc- és pan­tomim-művész — A velencei forradalom, a Velencei Köztársaság kikiáltásá­nak 125. évfordulója —1945-ben ezen a napon jött létre az Arab Liga. A pénzhozzájárulás PONTOS MEGÁLLAPÍTÁSÁÉRT Marosvásárhely municípium Nép­tanácsának Végrehajtó Bizottsága április folyamán hívja össze a körzetek küldötteinek gyűlé­sét, ahol megszavazzák a la­kosság pénz- és munkahozzájá­rulását, valamint ennek felhaszná­lását iskolák, napközik bővítésére és más közérdekű munkálatokra. A pénzhozzájárulás megállapítá­sának alapjául a család jövedelmét tanúsító nyilatkozat szolgál. A Mu­­nicípiumi Néptanács­­ Végrehajtó Bizottsága önkéntes aktivistái és a lakóbizottsági tagok révén meg­kezdte a nyilatkozat-nyomtatványok eljuttatását a lakossághoz. Ezúton is kéri a lakosokat, hogy e fontos akció lebonyolításában nyújtsanak segítséget. A nyomtatványt a csa­ládfőnek kell kitöltenie, aki a kö­zölt adatokért az aláírásával felel. A nyomtatvány az adatokra vonat­kozóan pontos magyarázatot tar­talmaz. A valóságnak megfelelő a­­datszolgáltatás minden állampolgár érdekét szolgálja azzal is, hogy megelőzhetővé válik az utólagos ki­igazítás. ■ HÚSZESZTENDŐS ÉVFORDU­LÓJÁRA KÉSZÜ­L a marosvásár­­helyi Pionírok Háza. Ebből az al­kalomból március 24-én, szombaton 17 órai kezdettel kiállítás nyílik a Szakszervezetek Művelődési Házá­ban a pionírházi körök tagjainak munkáiból. A kiállítás megnyitása után, a Művelődési Ház moziter­mében a Pionírház filmkörének tagjai több alkotásukat mutatják be. A rendezvényt vasárnap 10 ó­­rai kezdettel megismétlik. ■ A LILIOMFI című vígjátékkal megyénk számos városában és köz­ségében nagy sikerrel vendégszere­pelt a Szakszervezetek Művelődési Házának művészegyüttese. Szombat este 20 órai kezdettel a Szakszer­vezetek Művelődési Házának mo­zitermében ismét előadja Szigligeti Ede darabját. A MÉLYHŰTÖTT NYERS FŐZE­LÉK- és gyümölcsféléket hoz for­galomba a marosvásárhelyi Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat: szilvát, zöldpaszulyt, vágott paprikát, töl­tött paprikát, fűszerezett fasírozot­­tat, mititést, tasakolva, illetve do­bozos csomagolásban. A Mercur, a Hermes, az Extra, a Super, a Kár­pátok negyedbeli, az Egyetem utcai egységeiben árusítja, ahol mélyhű­tőkben biztosított a megfelelő táro­lás. Az említett ízletes és olcsó é­­lelmicikkekről tudnunk kell, hogy tulajdonságaik megőrzése végett nem szabad forró vízben, vag'' tűz fölött kifagyasztani, szobahőmérsék­leten tartva fokozatos felmelegedés után főzzük, sütjük, illetve fo­gyasztjuk nyers állapotban. MÉG EGY­ IPARISKOLA ÉPÜL VÁSÁRHELYEN A Számológépgyárhoz vezető Li­­vezeni úton nyolc tantermet, 1000 négyzetméter területű műhelyt, 300 férőhelyes bentlakást és 600 szemé­lyes étkezdét magába foglaló isko­laközpont épül. Az előirányzat sze­rint még ezen az őszön megkezdő­dik az oktatás az új intézmény­ben, mely az Electromures védnök­sége alatt elsősorban e vállalat számára, de a sepsiszentgyörgyi mű­szergyár, valamint a tordai Electro­­ceramica üzem részére is képez szakmunkásokat. A három iparvál­lalat szükségleteinek megfelelően szerszám készítésre, esztergályozás­­ra, gyalu és köszörűgépkezelésre, géplakatos, elektrotechnikai munká­ra és műszerszerelésre tanítják meg a 28 osztályba besorolandó 1000 tanulót. ■ A múlt év november 28-i szá­munkban megjelent „A túsz“ című riportunk a lakáscserékre vonatko­zó 10. számú Törvény 23-as cikke­lyére hivatkozva elmarasztalta az Eminescu utca 39 számú ház egyik lakóját, mert nem egyezett bele, hogy társbérlője elcserélje a ráeső lakrészt. A megbírált lakó kérésére újravizsgáltuk az ügyet, és helyes­bítésként közöljük: a cikk szerző­jét tévesen tájékoztatták az illető törvény értelmezését illetőleg. A törvény alkalmazási utasítása értel­mében abban az esetben, ha egy lakásnak más lakókkal közösen használt mellékhelyisége van, csa­kis a társbérlő beleegyezésével le­het a lakáscserét megejteni. 4 Miért keseregsz, Gogán ? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Bonyhától 8 kilométerre egy kis, Küküllő menti falu. Gogánnak hívták. Házait szorgos, dolgos, be­csületes, szépet szerető és művelő emberek lakták. Románok, magya­rok együtt, a testvériség melegében. Boldogok voltak ők mind, hiszen munka bőven akadt a faluban is, meg azon kívül is. Azok számára, akik bejártak a környező nagyobb helységekbe, vagy a városba a gyá­rakba, üzemekbe dolgozni, rendszeres buszjárat állt rendelkezésükre. Ha valaki megbetegedett, nem kellett sehova sem szaladni, hiszen ott, helyben volt az orvosi rendelő, s természetesen a doktor is. Gogán lakosai, földművelők, munkások, tanárok, tanítók stb. így élték csend­ben apró, örömös gondokkal teli hétköznapjaikat. 1973. egyik szép márciusi vasárnapja aztán egyből híressé tette a községet. Lázas, lel­kes készülődés előzte meg az öreg Táncosok vetélkedőjét. A gogániak kitettek magukért. Olyan öregtáncos ünnepet szerveztek, hogy annak hetedhét országon is remélhetőleg túlment a híre. De a jól sikerült rendezvény híre mellé egy közelebbi búbánat is csatolódik. Nagyon szeretnék az ottaniak, ha a nemrég leállított buszjáratot Bonyha és Gogán között ismét visszaadnák az illetékesek. Hiszen nem érdemelték meg ők, sem az a közel 200 ingázó gyári munkás, hogy arra kényszerít­sék, naponta 16 kilométert gyalogoljanak (8-at a munka előtt, 8-at pe­dig utána), hóban, sárban. Igaz, ez az út szinte járhatatlan még a gyalogosoknak is. De egy kevés támogatással, összefogással ezt is rendbe lehetne tenni. Meg aztán a múltkoriban is gyermekáldásra készültek az egyik háznál és nagyon nagy szükség lett volna az orvos­ra. .. Mert jelenleg orvos sincs Gogánban. Hogy miért? Ezt ők maguk szeretnék leginkább megtudni, ha lenne kitől. Mert Gogánról úgy lát­szik, mostanság sokan megfeledkeztek. De ha mégis valakinek, aki tehetne (vagy kellene tegyen) értük valamit és eszébe jutna, hogy Vásárhelytől 30 kilométerre van egy több mint 2 000 lelket számláló község, ahova sürgősen és nagy szeretettel doktort, buszjáratot és másokat is szívesen várnak, úgy látogasson el Gogánba. Ha személye­sen is megismeri embereit, megcsodálja élő népművészeti kincseit, ta­lán megérti, miért volt valamikor nem is olyan régen a névtelenség­ben is boldog Gogán. KELEMEN FERENC A nyári idényre készülnek A maros­vásárhelyi Vendéglátó­ipari és a Cukrászipari kereskedel­mi vállalatokhoz tartozó egységeket előkészítik a nyári turisztikai idényre. Rendbe teszik a kerthelyi­ségeket, a teraszokat, kiegészítik a leltári tárgyakat, felülvizsgálják a hűtő- és egészségügyi berendezése­ket, a villanyhálózatot, korszerűsí­tenek, bővítenék. Az intézkedési tervben előirányozták többek kö­zött, hogy bővítik a Rózsák­ tera­­szát, ugyanitt tovább fásítanak, a nyitott teraszon betonkockákkal cserélik ki a kavicsot. A Kárpátok negyedben lévő sorozó és a Tran­silvania söröző teraszát befedik stb. A Cukrász Vállalatban hasonló szorgalommal készülnek a meleg idényre. Korszerűsítik a Lido cuk­rászdát, a napi piacon kicserélték az árusító helyiséget, ezáltal 25 fé­rőhellyel bővítették. Ugyancsak ide hűsítő italokat és fagylaltot árusí­tó bódét állítanak fel. A Kisállo­­máson és Meggyesfalván hasonló­képpen hűsítőket és fagylaltot áru­sító egységet adnak át a használat­nak, a város különböző terein öt ideiglenes elárusító helyet létesíte­nek. (RIES ALBERT levelező). És nekem ki fizet ? Nem kertelek, máris megmon­dom, miről van szó. Azt sérel­mezem, hogy senki sem nyilvá­nítja háláját nekem, azért mert engedem, hogy — egyelőre még — kétbalkezes kis alakok rajtam gyakorolva készüljenek soron következő vizsgájukra. Tehát: bemegyek egy fodrász­üzletbe, ahol­ ketten várnak: a mester és a tanítvány. A tanít­vány alá kis ládát helyeznek, mert csak így éri fel a fejemet, amelyet tör a nyavalya, hogy miért kellett nekem éppen ide­jönni. Rettegve látom, amint a gyerek ollót vesz a kezébe és már első mozdulatával megcé­lozza a fülcimpámat. A mester szerencsére éber, meghiúsítja az akciót. Szelíden korholja növen­dékét, aki az elkövetkező öt perc alatt tényleg megnyugszik és szép kora tavaszi tájképet kon­struál a fejemen. Olyan, mint egy lápos vidék, hóolvadás után. Itt-ott zsombék, száraz kóró me­red elő. A szomorú, unatkozó varjak károgását is hallani vé­lem, bár lehet, csak a tanár úr adja át művészete titkait a gya­kornoknak, aki bizonyára szófo­gadó gyereke kedves szüleinek, de én most utálom. Még meg­várom, amint munkája végezté­vel a kis szörnyeteg gondosan minden apró hajszálat gallérom mögé seper, majd hallván a „Készen vagyunk“ — bűvös ki­fejezést, fizetek, mint egy kato­natiszt és olyan a lelkivilágom, mint egy Frankensteinnak. Na de némi eltérésekkel hasonló történik akkor is, ha ebédelni szeretnék a luxus vendéglőben. Az asztallal egy magasságban megjelenik egy kedves kis fehér manó, megkérdi, mit parancsolok. „Miért kérded?“ — nézek rá cso­dálkozva. Nem érti és elmegy. Később visszajön a haverével, hátha ketten könnyebben elbán­nak a hülye vendéggel. A haver, ha lehet még kisebb, mint ő és cipelik közösen az étlapot. Ra­gulevest rendelek, hozzák a bor­­sófőzeléket feltéttel. Később sor­ra veszik az egész menüt, végül a ragulevesig érnek. Az egyik azt mondja, elfogyott. A másik úgy emlékszik, még van. Ezen elvitatkoznak egy ideig. Aztán felszólítanak, hogy rendeljek valami mást. „Tudjátok mit? — mondom óriási leleménnyel. — Hozzatok, amit akartok“. Erre idegesek lesznek, de mert érző­dik rajtuk a gyerekszoba, ural­kodnak magukon és még nem köpnek le. Mennek, hoznak va­lamit. Előbb a második fogást teszik le elém, fogalmam sincs, mi van a tányéron. Közelebb hajolok, hogy vegyem jobban szemügyre, ekkor forró leves csepeg a nyakamba, ezt is most hozták, de bizonyára, elfelejtet­ték, hogy a kezükben van. A levesről viszont tudom, micsoda, mert tárkonyt kotorok elő az ingem alól, erdélyi parasztcsor­ba. Fél óra elteltével kenyeret hoznak, kérek egy fröccsöt, mire azonnal kinyitnak két üveg sört. Még egy kicsit üldögélek, aztán fizetek. Én. De legalább hívja­nak meg az évzáróra... (Szőcs) AZ ALAKULÓ PIONÍREGYÜT­­TES KÖZLI A marosvásárhelyi Pionír­együttes vezetősége vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Pio­nírok Házában felvételi vizsgát tart az együttesbe. Jelentkezhet­nek azok a II—VIII. osztályos tanulók, akik tehetséget éreznek a kórusban, tánckarban való szerepléshez. BANNER ZOLTÁN PETŐFI-MŰSORA Közkívánatra a marosvásárhe­­lyi közönség ismét meghallgat­hatja Banner Zoltán Petőfi a hídon című előadóestjét. Március 23-án, pénteken este 8 órakor és 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Stúdió­színházban ke­rül sor az előadásra. Banner Zoltán Petőfi-műsora iránt rend­kívül nagy az érdeklődés, az első szereplése alkalmával sokan nem jutottak be a nézőtérre. A lakásépítés fejlesztéséről és a lakásállomány kezeléséről szóló törvénytervezetek vitája A méltányosság szellemében (Folytatás az X. oldalról) nyos időn belül költözzenek be a tulajdonukat képező lakásba, s az­t. Javasolom, hogy a tervezet általuk elfoglalt állami lakást ad­ 64-es szakaszába foglalják be azt, ják át a néptanácsnak, hogy ez a­­hogy azok, akiknek személyi­t u­­talja ki a bérlőnek, aki a szemé­­lajdont képező lakásuk van, de ál­­lyi tulajdonú lakásban lakik, vagy­lami lakásban laknak, egy bizo­­mos erre jogosult személynek. Az eladás időpontjához Egyes honpolgárok azt javasolják, hogy a lakásépítés fejlesztéséről, ál­lami lakások eladásáról szóló tör­vénytervezet 23. szakaszának 2. be­kezdését így szövegezzék m­eg: A bizottságok összeállítják a kérelme­zők névsorát, az elsőbbség sorrend­jében és azt kifüggesztik azoknak a szervezeteknek a székházában, amelyek lakásépítésre szerződést kötnek a lakossággal. MINDEN ÉV SZEPTEMBER 30-IG A KÖVETKE­ZŐ ÉVRE. A jövedelem kiszámításával kapcsolatosan Több javaslat érkezett, amelyek azt szorgalmazzák, hogy határozzák meg pontosan a 12. szakasz elő­írásában, hogy a havi jövedelem kiszámításakor a NETTÓ vagy BRUTTÓ jövedelmet veszik-e figye­lembe. Ugyanakkor egy bizonyos időszakot is állapítsanak meg (12 hónapot), mert vannak olyanok is, akiknek jövedelme havonta vált.­ zik. A lakásvásárlásnál a következő kivételeket szabják meg Azokra az alkalmazottakra, akik­nek 5 évnél kevesebbet kell dolgoz­niuk a nyugdíjkorhatárig, valamint azokra, akiknek családjában gyó­gyíthatatlan betegek vannak, amit az illetékes szervektől kapott hiva­talos irattal tudnak igazolni, ne vonatkozzék a lakás megvásárlására vonatkozó előírás. (Ezt a részt a lakásállomány kezeléséről szóló törvénytervezet 10. szakaszába iktas­sák be.) Utánpótlás (CERGHIZAN ION felv.) ­ Hétközi fejtörő A műkorcsolya VB helyezettjei Nemrég zajlott le Bratislavában az idei műkor­csolya VB. Rejtvényünkben hat helyezett nevét rej­tettük el a vízsz. 1, 24. és 54, valamint a függ. 1, 9 és 23., sorokban. Vízszintes: 15. Sütteted magad, 16. Tudatában len­ni valaminek — angolul: 17. Távirati jel, 18. D-vel a végén, virágfűzér, 19. Hitelt nyújtok — románul, 20. Mezőgazdasági eszköz, 21. Mérőműszert javít, 22. Az előrehaladást gátolja (y—j), 26. Részben szánlak!, 27. Repetál, 30. A ruha tartozékán, névelővel, 32. Visszatérő, 34. R-rel a végén, csúcstartó, 36. A batyu­bál, 38. Ósdi, 40. Európai főváros része, 41. Művészi mázas, égetett cseréptárgy, (ék hib.), 44. Vissza: bázis oldala, 45. Ilyen irat is van, 47. A familia, 49. Ho­mály, nn. Feudális iparos szervezet, 52. Ezrelékek — románul, 53. Vissza: meleg évszakban. Függőleges, 2. Hozzá nem értő, járatlan, 3. Gyü­mölcsöd, 4. Kárpátukrán páros tánc, 5. Szikkasztunk, 6............­is, övezeti, 7. Megtévesztéssel szerzek valamit, 8. Vissza, spenót, 10. Csomagoló­ eszköz (ék htb.), 11. Száraz — románul, 12. Esetleg, 13. Verdi-opera, 14. Belső forma, 25. A harmadik betűt kettőzve, japán sziget, 28. Vissza, nemesfém, 29. Igekötő, 30. Terület­­mérték? 31. Brom vegyjele, 33. Típus-közép!, 35. Lúd betűi, 37. Kimegyünk a románul, 39. Szökés, 42. Ke­ret, (ék hib.), 43. Éppen csak, 46. Ital, 47..........trikus, aránytalan, 48. On, 49. Művészet — latinul, 50. Tenye­rében van! A március 15-i lapszámunkban megjelent rejtvény helyes megfejtése: vízsz. 1. Petreanu, 9. Hajnal, 16. Peteser­, 24. Tegean, 40. Cursaru, 46. Oprea, Függ.: 1. Puskás,, 14. Lucescu, 18. Nastase, 36. Anghel. A lak­­bér megállapításához Több olyan javaslat érkezett, amely a lakbér megállapításánál az eddiginél több bércsoport megálla­pítását javasolja. Ezt azért tartják szükségesnek, mivel nem méltányos az, hogy ugyanannyi lakbért fizes­senek azok is, akiknek 1 600 lej bruttó jövedelmük van, mint azok, akik 2 500—3 000 lejt keresnek. E­­gyes javaslatok kitérnek arra is, hogy a lakbérek megállapításánál ne a bruttó, hanem a nettó jöve­delmet vegyék figyelembe. építhetnek új lakást ? A lakásépítés fejlesztéséről szóló törvény 15. szakaszának kiegészíté­seként a következőt javasolták. A törvény előírásainak értelmében sze­mélyi tulajdonú lakást építhessenek azok a családok is, melyeknek lét­száma olyan mértékben növekedett, hogy a törvényben előírt lakóterület nem elégíti ki a szükségletet.­­ ★ Egy új szakasz beiktatását java­solják, mely azokat, akik 1967. no­vember 1.-e után adták el a laká­sukat (a 15. szakaszban felsorolta­kon kívül), kötelezzék arra, hogy az így beinkasszált összeget teljes egészében az új ház építési előlege­ként az illetékes szerveknél letegyék. Ezt az adásvételi szerződés hitelesí­tett másolatával bizonyítsák. 75 évvel ezelőtt született Encsel Mór, a kiváló forradalmi harcos Encsel Mór egyike munkás­­osztályunk mártírjainak, életét osztálya és pártja eszményeinek győzelméért, népünk boldogsá­gáért áldozta. A Bihar megyei Jiridul de Criș községben született 1898 március 22-én, egy vasúti mun­kás gyermekeként. Nagyon fia­talon kénytelen volt kenyeret keresni, egy nagyváradi fémipa­ri üzembe szegődött inasnak. Ott ismerkedett meg Brenner Bélával, aki bevonta a szakszer­vezeti munkába. Az első világháború idején be­hívták katonának, s a lövészár­kokban a forradalmár munkás forradalmi katonává, az impe-­­rialista háború elleni küzdelem harcosává fejlődött. Bátran agi­tált, arra bíztatta társait, hogy fordítsák fegyverüket az igazi ellenség , a tőkések és a föl­desurak ellen. Fegyverrel a kezében harcolt a magyar munkások és parasz­tok első köztársaságának védel­mében. A forradalom leverése után egy megsemmisítő lágerbe internálták, ahonnan azonban több társával megszökött, s ha­zatért Nagyváradra. A burzsoá­­földesúri Románia hatóságai el­fogták és börtönbe vetették. Hó­napokig tartó kínzások u­an, 1920. őszén kiszabadult és Bu­karestbe utazott. Ebben az időszakban ország­szerte folyt a harc a Román Kommunista Párt megalakulásá­ért. Encsel Mór is azok közé tar­tozott, akik határozottan síkra­­szálltak a kommunista párt meg­alakításáért. Az 1921. májusi kongresszus után letartóztatott munkások kö­zött ott volt Encsel Mór is. A szigurancián borzalmasan meg­kínozták, de a terror nem hogy megtörte , volna, még jobban megedzette. Kiszabadulása után még bátrabban folytatta a har­cot, több gyárban megszervezte a munkások küzdelmét a letar­tóztatott kongresszusi küldöttek kiszabadításáért. A következő esztendőkben for­radalmi lendülettel vett részt a fiatal kommunista párt szervez­te legfőbb akciókban. Fáradha­tatlanul munkálkodott a forra­dalmi szakszervezetek megszer­vezésén, szoros kapcsolatban állt a munkásokkal, a szakszerveze­ti csoportokkal, harcra buzdí­totta őket. A párt megbízásából több ü­­zemben megszervezte a Vörös Segély helyi csoportjait. Mun­kájának elismeréseként előbb a Vörös Segély helyi, majd Köz­ponti Bizottságába választották, s 1929-ben az Aparátorul Prole­tár, a Vörös Segély sajtószervé­nek megszerkesztésére kapott megbízatást a párttól. A lap kombattívan síkraszállt a poli­tikai bebörtönzöttek védelméért, a velük szemben alkalmazott terror ellen. A lap szerkesztése mellett, Encsel Mór részt vett a Bumbacul, a Balcani és más üzemek munkásai sztrájkjának szervezésében. 1931-ben az RKP Kolozsvár tartományi bizottságához küld­ték instruktorként. Ott tevéke­nyen bekapcsolódott a Dermata gyár munkásai nagy sztrájkjá­nak megszervezésébe. Részt vett a párt V. kongresszusán, majd azt követően továbbra is instruk­torként dolgozott, s hozzájárult a kolozsvári, nagyváradi és te­mesvári pártszervezetek fejlesz­téséhez, erősítéséhez. 1933 júniu­sában Temesvárra érkezett, hogy segítséget nyújtson a pártszer­vezetnek a vasúti- és kőolajipa­ri munkások letartóztatott veze­tőinek kiszabadításáért folyta­tott harca megszervezésében. A sziguranciának, amely már rég figyelte forradalmi tevékeny­ségét, 1933 július 5-én sikerült letartóztatnia. 17 napon át bes­tiális módon kínozták, de hóhé­rai inkvizíciós módszerei mind csődöt mondtak a bátor kom­munistával szemben, aki utolsó erejét összeszedve ezt vágta a szemükbe: „Gyilkosok, bármit tehettek velem, a kommunista mozgalomról semmit se nyilat­kozom, mert nem akarok a pro­letariátus ügyének árulója len­ni.“ A kínzások 17. napján, ami­kor már egyetlen ép porcikája sem volt s látását is elvesztette, hóhérai aljas módon meggyil­kolták, tintát fecskendeztek a vénájába. Becstelen tettük elkendőzéséért a hivatalos szervek azt a hazug hírt tétették közzé a burzsoá la­pokban, hogy egy kommunista a temesvári szigurancia börtöné­ben „öngyilkos lett“. Encsel Mór meggyilkolásának híre futótűzként terjedt el a munkások között, akik még ha­tározottabban szálltak síkra a burzsoá­ földesúri kormány ter­rorakcióival szemben, a bebör­tönzött kommunisták kiszabadí­tásáért. Dolgozó népünk kegyelettel őrzi a hős kommunista harcosok, s köztük Encsel Mór emlékét, a­­ki­ életét a párt, a munkásosz­tály ügyének győzelméért, va­lamennyiünk boldogságáért ál­dozta. Halmos György és Ion Baciu a filharmónia hangversenyén Könnyű feladat egy minden szem­pontból jó és mindenkinek élményt jelentő koncertről beszámolni. Nem szükséges az előadott művek és előadók színvonalbeli különbségeit különös gonddal mérlegelni és nem kell vesződni a jelzők és bírálatok érdemszerű elosztásával sem. Ilyen egyöntetű volt a filharmónia leg­utóbbi hangversenye, ennek az e­­semények egymás utáni felsorolá­sát tartalmazó riporteri beszámoló felel meg a leginkább. Hallhattunk mindenekelőtt tehát egy sikerült hazai művet. Theodor Grigoriu, aki több évvel ezelőtt nálunk a „Hódo­lat Enescunak“ című művével mu­tatkozott be figyelemre méltó si­kerrel, most a legújabb keletű „Végtelen dallam“ című opuszával jelentkezett. A rövid lélegzetű, tu­datosan sűrített mű érdekes zene­kari szövése valósággal előttünk, fülünk hallatára fejleszti tovább a hagyományos hangzásokat egy új, ismeretlen modern zenei világ irá­nyába. Nehéz eldönteni, hogy ma­gát a szerzőt melyik vonzza inkább, de így a kettőt egymás mellé he­lyezve és egymásba fonva, első hallásra is megkapó zenét kelt é­­letre. Halmos György Beethoven negye­dik G-dúr zongorakoncertjét tárta elénk újra, a szó legnemesebb ér­telmében. Mégpedig annak bizonyí­tására, hogy az igazi mesterművek ismételt meghallgatása nem kop­tatja, hanem ellenkezőleg, gazda­gítja a bennük rejlő zenei kincses­tárat. Halmos nemcsak beérett mű­vész, az ő közvetítő és újjáteremtő egyénisége már azután egyszerűsö­dött így le, miután felküzdötte ma­gát a zene legmagasabb csúcsaira és legyűrte az anyag sokszor ellen­álló erejét. Általa kiteljesedve, tel­jes fényében jutott így el hozzánk ez az életigenlő, minden jót és szé­pet megéneklő zseniális zenemű. Milyen gyengéd és lírai, mondhat­nánk orfeuszi eszközökkel győz itt az ember az őt fenyegető sorssal szemben (mert még ebben a máso­dik Pastoraleban, vagy éppen má­sik Hegedűversenyben is megjelenik az örök beethoveni problematika), és milyen mélyet lélegezhetünk a Finálé egészséges életösztönt árasz­tó hangjai után! Halmos György teljes gazdagságában juttatta el hozzánk Beethoven üzenetét, meg­tetőzve azt két álomszerűen szépen játszott ráadásdarabbal, egy Brahms-rapszódiával és Chopin e­­gyik Nocturne-jével. Végül, de nem utolsósorban Ion Baciu iasi kar­mesterrel. Már a Beethoven párbe­széd egyik tagjaként is következ­tethettünk dirigensi erényeire, de valójában ezeket Brahms III.-ik szimfóniájának rangos interpretá­lása során ismerhettük meg. Fel­tűnt mindenekelőtt az, hogy diri­gensi mozdulatait a minimálisra korlátozza, úgy tűnik először, hogy hagyja muzsikálni zenészeit. Rövi­desen rájövünk mégpedig abból, ahogy a zenekar megszólal, hogy Baciu teljesen ura a helyzetnek, mindenki azt játssza, amit ő meg­követel. Márpedig abban sok erő és finomság, sok muzsika található. Brahms csodálatos zenei vallomása (az első tétel kezdő felétől eltekint­ve) egyöntetűen formálódott keze alatt, melegen vibrált végig az ér­zelmek széles skáláján. Pedig mi­lyen igényes és buktatós zene ez: három, aránylag lassú tételben vé­gig feszültséget kell teremteni és előkészíteni a majd csak a záró részben kirobbanó elemi erőket. Szívhezszólóan szép volt a százszá­zalékosan brahmsi „Poco allegret­to“­­, ha valahol lehet „Könnyek közötti mosolyáról beszélni, úgy annak itt a helye, és olyan töme­geket megmozgató viharos finálét hallhattunk, melynek derűlátó vég­ső kicsengése valóban a magasla­tokra tört. Emlékezetesen szép Brahms-szimfóniát hallhattunk Ion Baciu és a vele készségesen együtt­működő marosvásárhelyi szimfoni­kus zenekar jóvoltából. Dr. BIREK LÁSZLÓ f#] Swja GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG (eficient­ economics): a gazdasági költségek hasznos kihatása, a bizonyos terü­leten elért eredmény és az annak létrejötte érdekében kifejtett erőfeszítés aránya. A nemzetgazdaság szerve­zésének és vezetésének minden területén és minden szin­ten kulcskérdés a nagyfokú gazdasági hatékonyság el­érése. Közvetlenül ettől függ a nemzetgazdaság rohamos fejlődése s az egész nép anyagi és szellemi színvonalának emelése. A gazdasági hatékonyság növelésében döntő szerepe van a munkatermelékenység fokozásának, az anyagi erőforrások magas fokú hasznosításának, a ter­melési költségek csökkentésének, a termékek minősége javításának. Vállalati vonatkozásban­ a hatékonyság ösz­­szefoglaló kifejezője a jövedelem s ezzel kapcsolatban a jövedelmezőség. Országos viszonylatban a hatékonyság annál nagyobb, minél nagyobb nemzeti jövedelem jön létre adott költségfelhasználás nyomán. FORGALMAZÁSI KÖLTSÉGEK (cheltuieli de cir­culate): az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatosan a csomagolással, raktározással, szállítással járó költségek. GAZDASÁGI KONJUNKTÚRA (conjunctura econo­mics): meghatározott időben egy ország, országcsoport, vagy nagyobb terület gazdaságára jellemző jelenségek és sajátosságok összessége. A nemzetközi gazdasági je­lenségek valószínű fejlődésének meghatározása, valamint a világpiacon a kereslet és kínálat, árak alakulása stb. tekintetében mutatkozó új irányzatok alapos megisme­rése érdekében nélkülözhetetlen a külföldi konjuktúra figyelmes tanulmányozása. Ez szolgál a kivitelre szánt termelés jó megszervezésének, hatékonysága foko­zásának alapjául. Az ilyen szerű információk gyűjtése és feldolgozása céljából hozták létre a nemzetközi Konjunktúrát Tanul­mányozó Intézetet.­ ­ V Z 4 SigM VÖRÖS­­ASZTÓ

Next