Vörös Zászló, 1973. május (25. évfolyam, 101-127. szám)

1973-05-29 / 125. szám

XXV. ÉVFOLYAM 125 (6676) SZÁM 1972. MÁJUS 29 KEDD Ara 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Felszabadulásunk 29. évfordulója köszöntésére Tökéletesítik szakmai felkészült­ségüket a motorkű­részesek Az erdőmunkások körében is lelkes szocialista vetélkedés bon­takozott ki az ötéves terv határ­idő előtti teljesítéséért. A magas hegycsúcsok között, ahol a zord időjárás megnehezíti a munkát, az erdőmunkások erőt nem kí­mélve dolgoznak újabb sikerek eléréséért, s közben megkülön­böztetett figyelmet fordítanak el­méleti és gyakorlati ismereteik bővítésére, az erdőkitermelés tit­kainak minél tökéletesebb elsajá­­­­títására. A sok módszer, eszköz között ezt a célt szolgálja a motorfű­­részesek szakmai vetélkedője is, melyet az Erdő- és Építkezés­anyagipari Minisztérium, a Fa- és Erdőipari Szakszervezetek Szö­vetségének bizottságával közösen szervez évenként. Az idén már másodszor megszervezett ver­senyre megyénk 300 motorfűré­­szese nevezett be. A verseny cél­ja: fokozni a dolgozók szakmai hozzáértését, elősegíteni a kiter­melési veszteségek csökkentését, a munkatermelékenység fokozá­sát, valamint a munkabiztonsági szabályok tökéletes elsajátítását. A szakmai verseny öt próbából áll: célbavágás fejszével; a mo­torfűrész működésbe hozásának előkészítése; a faanyag feldara­bolása kombinált vágással; fa­döntés; ágtalanítás. A versenyzők hozzáértését, gyorsaságát, kéz­ügyességét másodpercekkel, milli­méterekkel mérik és pontozzák. Az idei verseny újszerűsége, hogy a gyakorlati próbák mellett a versenyzők elméleti tudását is „le­mérik“: el kell mondaniuk a bíráló bizottság előtt a gépi fűrészek műszaki és működési jellegzetes­ségeit, a gömbfával kapcsolatos szabványokat, a munkabiztonsági normák előírásait. Az 1973. évi verseny megyei szakaszának megszervezésével a szovátai kitermelő és­­fafeldolgo­zó egység vármezői vágterét bíz­ták meg. A kitűnően megszerve­zett versenytéren a helyi iskolák pionírjai köszöntötték a verseny­zőket és nyújtottak át virágcsok­rokat. Ezt követően Ioan Florea, Gheorghe Birsan és Demeter Jó­zsef palotailvai, Darabont György, Simion Negrusa és Czink Gáspár régens, Nyúlas Albert, Magyari Vencel és ifj. Szilágyi János szo­vátai versenyzők „léptek pályá­ra“. Kilenc bátor férfi mutatta be szorgalmát és tehetségét az igényes zsűrinek, az egybegyűlt nézőknek. Hasznos szakmai vetélkedő volt, melyből nyertek a résztve­vők, a zsűri és a nézők egyaránt. Végül pedig a legjobbak közül a legjobbak kerültek az emelvény­re: a legmagasabb fokra Dara­bont György, Czink Gáspár és Simion Negrula, mindhárman a régeni kitermelési egység dolgo­zói, kik 1365 pontot szereztek. E három versenyző júliusban Brassóban képviseli megyénket az országos vetélkedőn, amihez ezúttal kívánunk sok sikert. P. GIURGIU Ankétünk Mit értenek Önök a pazarláson? Ezt a kérdést tettük fel a Maros­vásárhelyi Autójavító Üzem több alkalmazottjának. íme tömören a válaszok: — IULIU CUCUIET esztergályos az 1-es mechanikai részlegen: Saj­nos nálunk helytálló kifejezés a pazarlás, mely kedvezőtlenül hat egész gazdasági tevékenységünkre. Túlméretezett nyersanyagok, kisebb javítás után még használható, s mégsem értékesített alkatrészek, az üzemi büfében való kávézás és más címen elvesztett értékes grammok és percek — gyakran visszatérő je­lenségek vállalatunk életében. Az üzemi büfé, ahol szinte minden alkalmazott 30—40 percet tölt na­ponta, ahelyett, hogy csak ételeket és hűsítő italokat szolgálna fel, al­kalmat ad a kávézás közbeni értel­metlen és hasztalan fecsegésre és időtöltésre. Én például igyekszem a hozzám beosztott tanulókat a fe­gyelem, a munkaidő és a termelési eszközök ésszerű kihasználására nevelni, de miután felszabadulnak s bekerülnek az idősebb szakmun­kások közé, szinte egyik napról a másikra átveszik a lanyha munka­ütemet, s munkaidőben ahelyett, hogy termelnének, hasztalan dol­gokkal foglalkoznak. — SÁRKÁNY CSABA tekercse­lő: Sokan közülünk az üzemi ka­put átlépve megkezdik a pazar­lást és folytatják ezt a munkaidő lejártáig. Gondolok elsősorban a­­zokra, kik sétálgatással, rossz mi­nőségű munkával töltik az időt, akik célszerűtlenül használják fel az anyagokat és új alkatrészt kö­vetelnek, ahelyett, hogy megnéz­nék, hogyan lehetne értékesíteni, esetleg felújítani a régieket. S a­­zon a címen, hogy a terv teljesítése kötelez, esetenként a józan belá­tást elhamarkodott döntés helyet­tesíti: különböző alkatrészeket a szükségesnél nagyobb méretű a­­nyagból állítanak elő, s így fém­forgácsként jelentős mennyiségű a­nyag megy kárba, így járunk el sokszor a főtengely csapágyainak gyártásakor. A tekercselő műhely­ben, ahol én is dolgozom, lényeges megtakarítást érünk el a hibátlan forgórészek ú­jrafelhasználásával, de ugyanakkor figyelmetlenül bá­nunk a tekercselésre alkalmas vil­lamos huzallal. Több esetben jelentős idő vész kárba amiatt, hogy a gyártó­ válla­latok nem szállítják le határidőre a kooperációs tervben szereplő al­katrészeket és félkész termékeket. Nyilván ez fegyelmezetlenséghez, véget nem érő sétálgatáshoz, haj­rászerű munkához, kedvezőtlen minőségű termékgyártáshoz vezet. — VIOREL ILIEȘ, az alkatrész­felújító részleg csoportvezetője: Mi igyekszünk minden régi alkatrészt felfrissítéssel újrafelhasználhatóvá tenni. Csupán a vezérműhöz szük­séges alkatrészekből havonta 50—60 darabot teszünk újrafelhasználha­tóvá terven felül, így járunk el más alkatrészek esetében is. Véle­ményem szerint azonban a gépko­csikat szétszedő részlegen még mindig nagy az alkatrészpazarlás. Úgy gondolom, hogy itt hozzáértő irányítás és felügyelet meghonosí­tására van szükség. V­ALOIS GRIGOR, a minőségi ellenőrző részleg dolgozója: A hoz­zá nem értő munka mindenkor a pazarlás egyik fő forrása. Az ese­tek nagy többségében a pazarlás a felelőtlenségből, a hozzá nem ér­tésből származik. Példát szolgáltat­nak erre azok a megrendelők, kik az autók motor­át külön küldik nagyjavításra. Rendes körülmények között a motorokat speciális tar­tókra fölszerelve kellene eljuttas­sák hozzánk, ami megóvná azokat a rongálódástól, s így nyílván a fölösleges javítástól, kiadástól. Meg I. HUSAR (Folytatás a 3. oldalon) A 4000. szövőgép A Marosvásárhelyi Könnyű­ipari Felszereléseket Gyártó Vál­lalat szövőgépgyártó műhelyének szerelőszalagját tegnap elhagyta a 4­000.-ik gép. Az esemény ú­­jabb határkő az önmagát túl­szárnyaló, a műszaki újítás mel­lett elkötelezett fiatal munkakol­lektíva sikereinek sorában. Eredményeik a számszerű e­­melkedés mellett kifejezi a ter­melés állandó javítását, műszaki színvonalának emelése érdekében kifejtett fáradhatatlan munkáju­kat. Szimbóluma ez a munka­kollektívát jellemző műszaki é­­rettségnek. A 4 OOO­-ik gép összegezése az első típustól a tizedikig terjedő korántsem könnyű útnak, mely egyben a hazánkban korábban nem gyártott gépek asszimiláció­jának az útja is. I. CISMAS Jelentős fémmegtakarítás A marosvásárhelyi Metaloteh­­nica Vállalatban jelentős ered­ményeket érnek el a fémfogyasz­tás csökkentése terén. Az év ele­je óta a műhelyekben és részle­geken több mint 100 tonna fé­­­­met takarítottak meg az idénre vállalt 130 tonnából. Fő forrása ennek a termékek újratervezése. A­ nagyméretű körkötő és feldol­gozó gépeken eszközölt konstruk­ciós és funkcionális módosítások súlycsökkenéshez vezettek, gé­penként 140, illetve 32 kg-mal. A két gépnél a javított alkatrészek száma 357. Fontos törekvésük a fémalkat­részek műanyaggal való helyette­sítése is. Ebben az évben 35, mindeddig fémből készült alkat­részt helyettesítenek műanyaggal. Ezek közül egyesek rendkívül fontosak és bonyolultak, mint például a fogaskerekek, vezérlő­kártyák védői stb. Ilyen jellegű módosításokkal évi 5 tonna fémet szándékszanak megtakarítani. 1200 tonna termék előirányzaton felül A tüzelőanyag-gyártó vállalatok január 1 és május 25 között több mint 1200 tonna terméket szállí­tottak le előirányzaton felül az ü­­zemben lévő, valamint a jelenleg Galaji­on, Vajdahunyadon és Tir­­govisten épülő kohászati üzemek­nek. E vállalatok szakemberei to­vábbra is nagy figyelmet fordíta­nak az új termékek előállításának és ezzel egyidejűleg a hazai ere­detű nyersanyag dúsításának. Kü­lönösen az erre szakosított és­esdi gyárban fordítanak nagy gondot a gyengébb minőségű agyag javításá­ra. A szakembereket az is nagyban foglalkoztatja, hogy új berendezé­seket és technológiai eljárásokat dolgozzanak ki a tűzálló termékek plasztikus módszerű gyártására. A gyulafehérvári gyárban kidolgozták a rendkívül könnyű és hőszigetelő téglák gyártási eljárását. Ezeket a téglákat különösen a kohászatban alkalmazzák. A tűzálló anyagokat előállító brassói gyárcsoportban legutóbb néhány rendkívül tiszta terméket állítottak elő. Elsősorban a nagy aluminiumbioxid tartalmú anyagokról van szó, amelyek több mint 1600 fokot is kibírnak. A Fémipari Kutatóintézet szak­emberei kidolgozták a tűzálló be­tonok gyártási eljárását és új ter­mékek előállításán dolgoznak a kohászati gépberendezések szá­mára. (Agerpres) Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köztársaságban Dr. Gustav W. Heinemann-nak, Németország Szövetségi Köztársa­ság szövetségi elnökének és Heine­­mann asszonynak a meghívására. Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke Elena Ceausescu elv-­ társnővel együtt 1973. június 26 és 29 között hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köztársa­ságban. Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében ünnepélyesen kitüntették a külügyminisztert nea és Vasile Gliga külügyminisz­­ter-helyettesek. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs átnyújtotta a magas kitüntetést és melegen gratulált a kitüntetettnek. Ezután a külügyminiszter emelke­dett szólásra, s a Román Kommu­nista Párt főtitkárához, a párt és az állam többi vezetőségi tagjaihoz intézve szavait, a következőket mon­dotta: „Szívem mélyéből fakadó köszönetet mondok azért, hogy ma itt állhatok önök előtt. Önök útján köszönetet mondok a pártnak, a Román Kommunista Pártnak, mert ő vezetett idáig. Ifjúságom éveiben, amikor megismertem a pártot, meg­tanultam, hogy mindig szeressem a népet, amelyből származok, hogy szeressem a földet, ahol születtem. Megtanított, hogy szeressem a mun­kásosztályt, hogy tökéletesen meg­ismerjem forradalmi szerepét és híven kövessem. Ezt igyekeztem is megtenni. Ez olykor sikerült ne­kem, olykor pedig nem, de soha­sem szűnt meg és nem szűnik meg a munkásosztályba vetett hitem, a pártomba vetett bizalmam, a veze­tőibe vetett bizalmam. Pártunknak ma olyan külpolitiká­ja van, amilyennel népünk, orszá­gunk sohasem rendelkezett. Ezt a külpolitikát önök csinálják. Nekünk, akik a Külügyminisztériumban dol­gozunk gondosan, lelkiismeretesen­ kell alkalmaznunk ezt a külpoliti­kát, hogy ez valóban meghozza a román népnek, a romániai munkás­osztálynak, pártunknak a megérde-­­melt hírnevét“. Az ünnepség után Nicolae Ceausescu elvtárs, a többi párt- és államvezető szívélyesen elbeszélge­tett az ünnepelttel. Nicolae Ceausescu elvárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke hétfő délután a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend I. fokozatával tüntette ki George Macovescu elv­társat, az RKP Központi Bizottsá­gának tagját, az ország külügymi­niszterét hosszas és gyümölcsöző munkásmozgalmi tevékenységéért, a Román Kommunista Párt szocialista építési politikájának megvalósításá­hoz való hozzájárulásért, 60. szüle­tésnapja alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a kö­vetkező elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Manea Manescu, Gheorghe Panu, Ilie Verdeț, Cornel Burtica, Stefan Andrei, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Nicolae Ghe- NICOLAE CEMSESCE­­ elvtárs beszéde A párt- és államvezetőség nevé­ben szeretném üdvözölni Macovescu elvtársat 60. születésnapja és Ro­mánia Szocialista Köztársaság e ma­gas érdemrendjével történt kitünte­tése alkalmából. Macovescu elvtárs persze még nem idős, de ezekben az években inten­zív munkásságot fejtett ki, az illega­litásban jelentősen hozzájárult a romániai forradalmi harchoz, később a szocialista építés éveiben fontos szerepet kapott főként a nemzet­közi politika terén. A magas kitün­tetés magas elismerése Macovescu elvtárs ez években kifejtett munkás­ságának. De, amint mondani szokás a ma­gas elismerés egyben kötelez is, to­vábbi kötelezettségeket ró Macoves­cu elvtársra, mint külügyminiszter­re. Tekintettel országunk nemzetkö­zi politikájára, a nemzetközi élet sokrétű problémáira, elmondhatjuk, a jövőben is intenzív munkára lesz szükség ahhoz, hogy e téren is pél­dásan valóra váltsuk Románia poli­tikáját, fejlesszük a nemzetközi kapcsolatokat, erősítsük együttmű­ködésünket a szocialista országok­kal, a fejlődő országokkal, a világ összes államaival az európai együtt­működés, a világbéke jegyében fo­gant általános politikánk megvaló­sítása érdekében. Szeretném kifejezni a magam, a párt- és államvezetőség meggyőző­dését, hogy Macovescu elvtárs a jövőben is jó munkát végez ilyen irányban. Még egyszer sok sikert, erőt, egészséget és boldogságot kí­vánok neki. A 4. OLDALON közös közlemény N Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke hivatalos látogatásáról San Marino Köztársaságban Határozott Intézkedéseket minden talpalatny­l föld hasznosításáért! — Ez idáig közel 1100 hektár területet kutattak fel, de még mindig jelentősek a tartalékok­­ A múlt hét elején, de főleg a megyei mezőgazdasági pártaktíva ülése után, széles körű mozgalom indult azzal a céllal, hogy felfedjék azokat a területeket, amelyek mind­eddig kiestek a mezőgazdasági ter­melésből, mint amilyenek például a dűlővégek, a kisebb mezei utak és ösvények, a gazdasági épületek környéke, a gyümölcsfák és szőlő­sök közötti sávok, a régi szérűk és takarmánykázlak helye, gazdasági udvarok fölösleges tere stb. Amint arról a Megyei Mezőgazdasági Ve­zérigazgatóságnál tájékoztattak, eb­ben a jelentős mozgalomban a köz­ségi néptanácsok, valamint a ter­melőszövetkezetek és az állami me­zőgazdasági vállalatok vezetői mel­lett több mint 70 agronómus is részt vesz több csoportban, azzal a határozott célkitűzéssel, hogy a szö­vetkezetközi szövetkezeteknél, a tár­sulásoknál felfedezzék a „kallódó" területeket és gondoskodjanak azok azonnali művelésbe vételéről. E nagy jelentőségű mozgalom e­­redményei máris érződnek: ez idáig megyénk területén közel 1100 hek­tár eddig megműveletlenül hagyott területet fedtek fel és vetettek be főleg takarmánynövényekkel. A földterületek ésszerű hasznosításá­ért folyó munkában figyelemre méltó eredményeket értek el a bá­­tosi, a zágori és a fehéregyházi állami mezőgazdasági vállalatokban, ahol a gyümölcsfa­sorok között, valamint a farmok körül összesen több mint 600 hektáron vetettek takarmánynövényeket. Eddig nem használt területeket fedtek fel és vetettek be a rácsi, sáromberki, gernyeszegi termelőszövetkezetekben is, ahol főleg a gazdasági udvarok mérséklésével, a fölösleges utak felszámolásával, a szérűskertek meg­tisztításával jutottak hozzá több tíz hektár művelhető területhez. Biztató kezdet észlelhető­ a maroscsapai ter­melőszövetkezetben is, ahol az állat­­tenyésztő farmokon minden fellel­hető területet bevetettek s a művel­hető területet most a fölösleges utak és ösvények feltörésével, meg­művelésével növelik. Hasonlóképpen jól cselekedtek a vámosgálfalvi szö­vetkezetközi társulásban is, ahol 80 hektár olyan erodált területet vetettek be fűmagvakkal és bük­könnyel, amely az elmúlt években majdnem semmit sem termett. Zá­­gorban, Cikmántoron, Szabédon, Szentmártonban és egyebütt pedig mintegy 160 hektár olyan területet adtak vissza a mezőgazdasági tér- TRAIAN GÁBOR (Folytatás a 2. oldalon) 17 tonnás önürítő teherautó sorozatgyártását kezdték meg Alig néhány nappal a 27 tonnás önürítő tehergépkocsi gyártásának a megkezdése után a brassói teher­gépkocsigyártók újabb sikerről szá­moltak be. Megkezdődött a 17 ton­nás önürítő teherautó sorozatgyár­tása. A kiváló minőségű tehergép­kocsi 215 lóerős Diesel-motorral ren­delkezik, amely óránként 80 kilo­méteres sebesség kifejtésére képes. Tizennégy fokozatú sebességváltója lehetővé teszi, hogy a legnehezebb terepeken is biztonságosan közle­kedjék. Üzembiztonságát növeli a modern fékrendszer is. A rakomány kiürítése automatikusan történik egy hidraulikus rendszer segítsé­gével, s mindössze 12 másodpercet vesz igénybe. A kéthelyes fülkét irányító rendszerrel látták el. Az idei új bútormodellek Az üzletekben megjelentek bútor­gyáraink ez évben előállítandó új modelljei közül néhány. E gyárak ebben az évben 300 új modell elő­állítását vették tervbe. Az új bú­­tormodellek, mint például az Oc­­tav, Oxana és Drobeta hálószobák, a Lívia, Rodica és Armonia háló­szobák és a Corina és Paltinia hab­­­berendezések modern vonalúak, tetszetősek, s igen megfelelnek a különböző típusú lakásoknak. Igen változatosak és célszerűek a Mura­­tina és Nicoleta könyvszekrények a kihúzható karosszékek és heve­­rők, valamint az Albatros és Nora konyhabútorok. Az Erdőgazdálkodási és Építő­anyagipari Minisztérium illetékes szervei szerint a belső erőforrások mozgósításával és az új gyárak és kombinátok építésével tetemesen növekszik ebben az évben a bútor­­gyártás. Autóbusz-menetjegyiroda Marosvásárhelyen Ma, május 29-én, a Megyei Tu­risztikai Hivatal marosvásárhelyi egységében menetjegyiroda nyílt. 60 napos elővételben árusít jegye­ket a Marosvásárhely — Budapest közti nemzetközi járatra. Megvehe­tik a jegyüket itt az útlevéllel a határon kívüli helységekbe utazók, és azok is, akik az ország terüle­tén lévő helységekbe utaznak, e­­gészen Bors­ig. Hasonlóképpen a menetjegyiro­dában 10 nappal hamarább meg­vásárolhatók a jegyek a Marosvá­sárhely — Brassó, Marosvásárhely — Déva, Marosvásárhely — Sze­­ben, Marosvásárhely — Fogaras, Marosvásárhely Bánd — Kolozs­vár, Marosvásárhely — Mócs — Kolozsvár, Marosvásárhely — Besz­terce, Marosvásárhely — Csíkszere­da, Marosvásárhely — Borszék, Marosvásárhely — Gyergyószent­­miklós közötti járatokra. Vasárnap kivételével a menet­jegyiroda naponta nyit 8—14 órá­ig, szerdán és pénteken délután is 4—8 óra között. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa részéről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa mély fáj­dalommal közli, hogy elhunyt Constantin Daicoviciu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának tagja, a Társa­dalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke. Constantin Daicoviciu akadémikus, a kiváló tudós és pedagógus, több mint öt évtizedes sokoldalú munkásságával odaadással és szen­vedéllyel szolgálta a román tudományt és kultúrát, az oktatás fej­lesztését, s egész munkaképességét, energiáját és ismereteit a haza haladása ügyének, a szocializmus romániai győzelmének szolgála­tába állította. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ROMANIA SZOCIALISTA KÖZ­KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA

Next