Vörös Zászló, 1975. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
8. OLDAL VÖRÖS ZÁSZLÓ OKTÓBER 1 SZERDA A Nap kel 6 óra 12 perckor, lenyugszik 17 óra 58 perckor. Az évből eltelt 274 nap, hátra van 91. Emlékeztető — 1899-ben hunyt el Anton Bacalbasa, neves közíró és író — 1949-ben kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot — 1960-ban kiáltották ki Ciprus függetlenségét — 1961-ben Kamerunban kikiáltották a köztársaságot — 1960-ban Nigéria elnyerte függetlenségét, majd 1963-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot — 1547-ben született Miguel de Cervantes Saavedra világhírű író. MŰSOROK — bábszínház ■— OKTOBER 1-én, szerdán de. 11 órakor ARICIUL ALBASTRU. Délután 4 órakor: POVESTEA PORCURUL A román tagozat előadásai. —* mozi m— ARTA: A vissza nem térő folyó. PROGRESUL: Fehér agyar. SELECT: Sutjeska. IFJÚSÁGI: Stefan cel Mare a Vaslui-i csatában I—II. rész. Gyermekek a mozdonyon. FLACARA: Fantasztikus komédia „TÖRPE“ mozi: A répa visszatér a nyulacskához. A vakondok és a sün. Jupitert meg kell menteni. Az elefántkölyök. SEGESVÁRI LUMINA: Néhány olasz hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban. RÉGENI PATRIA: Kit Alaszkában. VICTORIA: Megjött a körhinta SZOVÁTAI DÓINA: Szicíliai banda TIRNAVENT MELÓDIA: A játékos LUDASI FLACARA: Csendes-óceáni kalózok. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Uszana, az apacsfőnök NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUL: Alexandra Macedón I—II. rész. GYULAKUTAI PATRIA: A neretvai csata I—II. rész SÁRMÁSI POPULAR: Jerry, a csempész RADNÓTI LUMINA: Egy madonna pluszban. —■ radio m— a marosvásárhelyi RÁDIÓSTÚDIÓ román nyelvű műsora OKTÓBER 1. szerda. 16.30— 18.00-ig. Hírek, tudósítások. Ember, munka, társadalom — riportműsor. Zene. A ROMAN RADIO MAGYAR NYELVŰ MŰSORA OKTÓBER 1. szerda. 13.00— 14.30- ig a kolozsvár-napocai stúdióból: Bújj-bújj zöldág — zenés műsor kisgyermekeknek. Nőkről — nőknek. Esztrádzene. Tudomány és dogma — Aniszi Kálmán jegyzete. 14.30—14.30-ig a bukaresti stúdióból. 24 óra. Bánsági krónika. Népi muzsika hallgatóink kérésére. Sport. 18,00—19,30-ig a vásárhelyi stúdióból. Hírek, tudósítások. Periszkóp — irodalmi és művészeti napló. Folkmuzsika. 19,30— 20,30-ig a kolozsvár-napocai stúdióból: Hangoshiradó. Vetettem violát — Demény Piroska műsora. Hazai körkép — riportműsor. —■ televízió— OKTÓBER 1, szerda 9,00 Tévé-iskola 10,00 Padtársak 10,20 Mindenki könyvtára 11,10 Esztrádműsor 11,25 A történelem útjai 11,45 Kórusművek 12,00 Telex 16,00 Tévé-iskola 16,30 Orosz nyelvtanfolyam 17,00 Telex 17,05 Operettműsor 19,20 1001 este 19,30 Híradó 20,00 Kínai játékfilm 22,10 24 óra. Szőlőnektárt is! Több kedves olvasónk mondotta a napokban, hogy érdeklődéssel olvasta a Szőlő- és Bor Vállalat igazgatójának a cikket. „Örvendek, hogy ebben az évben, előreláthatóan, jó minőségű borok készülnek — mondotta egy idősebb nő —, de boszszant, hogy megfeledkeznek a „bornemisszákról“, főleg a gyermekekről meg a nőkről.. . Tudomásom szerint már nemcsak házilag, hanem ipari méretekben is könnyűszerrel lehet természetes cukorban, íz és zamatanyagokban gazdag, hosszú ideig eltartható, úgynevezett fojtott mustot készíteni. Higgyék el, a szőlőnektár nagy keresletnek örvendene.. Hogy mennyire igaza van olvasónknak, azt talán nem is kell bővebben bizonygatni. Az igazság az, hogy élelmiszeriparunk szakemberei, akik kiváló gyümölcsleveket — nektárokat — készítenek barackból, birsből, körtéből, sőt a messzi tájakról származó citrusfélékből is, megfeledkeztek híres, kellemes aromájú szőlőféléink ilyen módon történő hasznosításáról és a fojtott mustot — mert minden borászati központban készítenek ilyent — kizárólag a borok feljavításánál, aromásításánál és egységesítésénél használják. Mivel lényegében csak a fojtott must — vagyis szőlőnektár — palackozásáról és forgalomba hozásáról van szó, érdemes felfigyelni a javaslatra (mezei) Jó kezdeményezés A marosvásárhelyi Állami Filharmónia bérletszerződést hirdet az új évadra. Maga a tény — bérletszerződés — nem újdonság, hiszen évek óta 500—600 ifjú, zenekedvelő látogatja a hangversenyt bérletszerződés alapján. Újdonság viszont az, ahogyan ezt az akciót ebben az évadban a Filharmónia vezetősége megszervezte. A város különböző pontjain falragaszok hirdetik a bérletszerződés időpontját és — ez nagyon lényeges — az évad vendégművészeit, karmestereit, szólistáit. A bérletszerződés hirdetésnek ez a módja új városunkban s épp ezért igyekszünk megdicsérni a Filharmónia vezetőségét e szép kezdeményezésért. A vendégművészek névsorának áttekintése azt igazolja, hogy az új zenei évadban a vásárhelyi zenekedvelők nem szűkölködnek majd rangos karmesterek, zongora-, hegedű-, orgona-, gitár-, gordonka stb. művészek előadásaiban. Nyilván a zenekedvelők ha ismerik a művészeket nagyobb bizalommal váltják meg bérletüket. A jó kezdeményezés valószínű felkelti az ifjúság érdeklődését — gondolunk a tanulókra, főiskolai hallgatókra, üzemi munkásokra — és nem késlekednek a bérletek megkötésével. Hisszük, ez így is lesz. Új rendszerű tubusok? Sokan panaszkodnak, hogy a fogyasztás és gyakran a borot- i vapasztás tubusokból könnyed nyomásra sehol, erősebb szorításra viszont mindenütt jön a massza, csak éppen az arra rendeltetett nyíláson nem. Nem új rendszerű tubusokról van szó, ahogyan azt gunyorosan mondják a vevők, hanem arról, hogy a rossz szigetelés miatt hamar beszárad a nyilas és erre sürgősen fel kellene hívni a szállítók figyelmét. A pihenőpad nem szemétdomb! Statisztikai, adatok nélkül is jól látni, hogy főleg a belvárosban csaknem megkétszereződött a szemétkosarak száma. Ugyanekkor szemmel láthatóan megkétszereződött a szemét is, főleg a szilvamag, almacsutka és a „lemeztelenített“ szőlőgerezd, de nem a kosarakban, hanem a pihhenőpadok környékén. Ugyanis nagyon sokan még néhány lépés erejéig sem hajlandók fárasztani magukat. Néhány évvel ezelőtt a várostisztasági pionírjáratok nagyon eredményesen dolgoztak. Ha valaki szemetet dobott el, a kis pionírok udvariasan figyelmeztették a bácsit vagy nénit: el tetszett hullatni valamit! Vajon nem kellene felújítani ezt a régi jó kezdeményezést? Mint a strucc Örömmel látjuk, hogy az élelmiszerüzletek vezetői és eladói szigorúan őrködnek az üzletben való italozási tilalom felett. Boszszantó módon azonban szemet hunynak afölött, ha az üzletben vásárolt palackot az ajtón kívül — néha éppen a kirakatot támasztva — ürítik ki. Ennek a „nem akarom látni“ magatartásnak az a veszélye, hogy egyik-másik élelmiszerüzletünk környéke lassacskán alkalmi kocsmává válik, hiszen mint a közmondás is tartja, evés közben jön meg az étvágy, azaz ivás közben az étvágy. (lajos) Sutjeska Százával kerültek mozivászonra háborús témájú alkotások az 1945 óta eltelt évtizedekben — s köztük nem egy remekmű is akad. Ellentétben az első világháborúval, amely még elsősorban tollforgatókat ihletett meg — é s Erich Maria Remarque, Barbusse, Solohov ,Martin du Gard, Zilahy Lajos, Camil Petrescu csak néhány név a sok közül) —, a második világégés eseményeit többnyire felvevőgépek rögzítik az utókor számára. (Ez is mutatja, mekkora jelentőségre tett szert kultúránkban a vizualitás). Örök mementóként peregnek újabb és újabb nemzedékek előtt, béke- és hazaszeretetre, megbecsült humanitásra, nemzetközi együttműködésre ösztönözve a nézőket. Ebben a Mars és Arész ihlette film-tömkelegben külön hely illeti meg a jugoszláv háborús filmeket. Nem mintha egytől egyig remekművek vagy kimagasló alkotások lennének; az évek-évtizedek múltával ide is be-betör a visszatérő téma, a déjá vu megoldás, a nemes értelemben vett (ám attól nem kevésbé zavaró) sablon. Az illető filmeket azonban megkülönbözteti a hasonló produkcióktól az a körülmény, hogy nem akármilyen háborús fordulatait kapják lencsevégre: képsoraikban többnyire elégtelenül felszerelt, FILM de annál vitézebb partizán osztagok csapnak össze a német reguláris csapatokkal; a háború elejétől végig a szülőföld s a haza felszabadításáért folyik; messzemenően népi jellegű a fegyveres konfliktus — már ami a védekezve támadó alakulatokat illeti. Ez a nemzeti sajátosság rányomja bélyegét minden jugoszláv háborús filmre. A SUTJESKA értékét-szépségét az említett specifikumban kell keresnünk. Nem a világhírű sztárokban, akik pedig jelen vannak és megteszik a magukét. Richard Burton mértéktartó eszközökkel, ökonomikusan alakítja Tito marsall (noha egyéb filmekből ismert színészi erényei gyakran idézik emlékezetünkbe előző alakításait, ami nem válik hasznára a történelmi személyiségnek, amelyet EGYEDISÉGÉBEN kéne hitelesen elénk varázsolnia). Irene Papas szenvedő anyát s feleséget testesít meg szórványosan exponált villám jelenetekben, szépen, hatékonyan, de miután az alkotók nem kreáltak számára súlyos veretű szerepet, hanem inkább holmi balladás hangvételre törekedtek, sötétbe játszó tragikus alakja elvegyül mintegy a többi alakká művész sokaságában. Akiket könnyebb megjegyeznünk markáns arcélük, mint nevük szerint. Verát és Nikolát például. Az ovális arcú, átható tekintetű, megindítóan kedves doktornőt, akinek érzéstelenítés nélkül amputálják a jobb karját (igazából action gratuite-ként, amennyivel kevéssel a fájdalmas műtét után kimúlik). És a férjét, amint véres ütközetek nyugalmi pillanataiban szedett málnával kedveskedik szenvedő élettársának. Vagy az apát, aki sorjában szólongatja elesett négy fiát: Jure moj, Ive moj, Símé moj. . s tébolyultan rohan el a legkisebbik holttestével. (Emlékszünk Coșbuc versére?: MINDHÁRMAN, MIND, URAM!). Ugyanis ebben a filmben a főszereplő nem más, mint a szabadsága védelmében felkelt és fegyvert ragadott nép. Az a sokaság, amely szörnyű megpróbáltatások és kimondhatatlan áldozatok árán védelmezi békés életét, nemzeti létét, szocialista jövőjét. Ez a sokaság megtizedelve ugyan — hiszen 20 ezernyi partizán áll helyt 120 ezer hitleristával szemben —, de a Sutjeska völgyében kitör a gyűrűből és megmentett sebesültjeivel együtt újrarendezi sorait, hogy folytassa élet-halál küzdelmét. .. Forgatókönyvíró: Branyimir Styepanovic, rendező: Styipe Délié, operatőr: Tomislav Pinter, zeneszerző: Mikis Theodorakis, OLÁH TIBOR A munkásklubok a dolgozók sokoldalú nevelésének szolgálatában Maros megyében hat munkásklub és egy szakszervezeti művelődési ház szolgálja az üzemi dolgozók politikai, ideológiai, kulturális nevelését, biztosítja a szórakoztató nevelőtevékenység kibontakoztatását. E nevelési létesítmények az utóbbi években hathatósan növelték szerepüket a sokoldalúan képzett ember formálásában, a párt politikájának terjesztésében, a szocialista etika , és méltányosság, eszméinek népszerűsítésében. A klubok tevékenységét a sokoldalúságra való törekvés jellemzi. Változatos rendezvényeiket — szimpozionok, kerekasztal-tanácskozások, viták, kérdezz-felelek estek, szakmai versenyek stb. — nagy érdeklődéssel várják a dolgozók. Rendszeresítették a politikai tájékoztatókat, vitákat, a párt vezető szerepéről szóló előadásokat, a XI. pártkongresszus dokumentumainak változatos formában történő népszerűsítését. Érdekes és vonzó rendezvényeik visszhangra találtak és a dolgozók nemcsak mint fogyasztók vesznek részt azokon, hanem aktívan bekapcsolódnak a különböző tanulási formákba, ismeretterjesztési körökbe. Ma már elmondhatjuk, hogy a klubok épp e tevékenységük folytán nélkülözhetetlenné váltak a mindennapi életünkben és olyan feladat betöltésére vállalkoztak, amely hangsúlyozottan kiemeli szerepüket, fontosságukat a szocialista ember nevelésében. Az új kulturális évad küszöbén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa értekezletet tartott a klubok vezetőivel. E tanácskozáson vitatták meg a klubok előtt álló legfontosabb feladatokat. Ezekről beszélgettünk el Scutariu Ioan elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa bürójának kulturális kérdésekkel foglalkozó tagjával. A klubok a következő időszakban is legfontosabb feladatuknak a műszaki propaganda terjesztését, a dolgozók mozgósítását a gazdasági feladatok teljesítésére tekintik. Ennek érdekében megkülönböztetett figyelmet fordítanak a látható agitáció javítására, az 1976. évi tervfeladatok népszerűsítésére, a munkában alkalmazott legjobb módszerek, tapasztalatok elterjesztésére. A klubok rendszeresítik a találkozókat a legjobb munkásokkal, osztályfelelősökkel, mérnökökkel. Különös gondot fordítanak az ifjú munkások nevelésére, munkába való beintegrálására. Elterjesztjük „Az új munkatárs barátja“ kezdeményezést, melynek lényege, hogy az ifjú alkalmazottakat a legjobb munkások segítik, irányítják, hogy a termelésbe, a munkába gyorsan, könnyen beilleszkedjenek. Erről a témáról egyébként mi egy filmet is készítettünk a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban. E filmet minden klubban bemutatjuk és arra ösztönözzük a klubok vezetőségeit, hogy hasonló témáról ők is készítsenek ilyen filmet. Nyilván a klubok más témáról is összeállítanak egy-egy filmet, például a munkaidő kihasználásáról, a nyersanyag-takarékosságról, a minőségről, a munkatermelékenységről, stb. A klubok a jövőben még szélesebb körben bevonják a műszaki propaganda terjesztésébe a mérnököket, technikusokat és mindazokat a szakembereket, akik tudásukkal, ügyszeretetükkel segíteni tudnak a dolgozók nevelésében. — Az üzemi klubok fontos szerepet foglalnak el a műkedvelő mozgalomban, a szórakoztató rendezvények szervezésében is. .. — Meggyőződésünk, hogy a jövőben is így lesz. Minden klub újraszervezi a műkedvelő csoportokat, kórusokat, tánc- és színjátszó csoportot, agitációs művészbrigádot stb. A fő cél e tekintetben is a szórakoztatva történő nevelés. A színjátszók műsorán agitatív jellegű színdarabok szerepelnek. Az agitációs művészbrigádok pedig operatív műsorukkal közvetlenül szolgálják az ember nevelését, a vállalatokelőtt álló tervfeladatok teljesítését. Határozott célunk: minden klubban, üzemben működjék agitációs művészbrigád! A tánccsoportok repertoárját is igyekszünk felújítani, főleg témás táncokra fordítjuk figyelmünket. Ebben az évben meghonosítjuk azt, hogy havonta egyszer egy-egy üzem, vállalat szakszervezeti bizottsága szervezzen önálló rendezvényt a klubban (nevelésiszórakoztató előadásokat). Az indulás az új kulturális évadban biztató. Minden feltétel biztosított arra, hogy a klubok még hathatósabban, konkrétabban járuljanak hozzá a dolgozók sokoldalú neveléséhez. DÉZSI ÖDÖN • VAS-VEGYIÁRU és háztartási cikkeket forgalmazó kis üzlet nyílik rövidesen a marosvásárhelyi Horea utcában. Az üzlethelyiség berendezése már megkezdődött. • ÉLELMEZÉSI központot adnak át rövidesen a Bogács melletti Deléniben dolgozó munkások számára. A helyiség rendbetételével és berendezésével kapcsolatos összes munkálatokat önkéntesen végezte a helyi lakosság. • TÖBb MINT KÉTSZÁZ új modellt ajánlottak fel a kereskedelemnek megyénk kisipari szövetkezetei készruhából és kötöttáruból. Az új modellek,, amelyek nagy részénél a nagy gyárakban keletkező maradékokat használták fel, megnyerte a szerződéskötők tetszését, amit az is bizonyít, hogy már több mint 4,6 millió lej értékű megrendelés érkezett. • ÖSSZESEN TÖBB MINT 48 000 vendéget fogadtak és közöttek az év eltelt kilenc hónapjában Szovátán. A fürdőhely kényelmi fokának növekedésével egyidejűleg jelentősen növekedett a külföldi vendégek száma: az elmúlt évi 600 helyett az idén — ugyancsak 9 hónap alatt — több mint 2 500 finnországi, nyugatnémetországi, amerikai stb. állampolgár üdült és kezeltette magát Szovátán.