Vörös Zászló, 1983. november (35. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-01 / 258. szám

I. OLDAL - VÖRÖS ZÁSZLÓ NOVEMBER 1. KEDD A Nap kel 6 óra 52 perckor, lenyugszik 17 óra 6 perckor. Az év 305. napja, hátravan 60 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1599-ben vonult be Gyulafe­hérvárra Mihai Viteazul. Ez az­ esemény fontos láncszem a három román ország egy ál­lamba való egyesítésére irá­nyuló törekvések megvalósí­tásában — 1877-ben jelent meg lakiban a munkáskörök által kiadott Muncitorul című folyóirat .— 1903-ban született Elena Fi­­lipovici, a munkásmozgalom harcosa (mh. 1937-ben) — 1956-ban alakult meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt (A Magyarországi Kommunis­ta Párt 1918. november 24-én alakult meg.)­­— 1928-ban kezdte meg műkö­dését a Román Rádió — Algéria nemzeti ünnepe MŰSOROK - színház - Kedden este 7 órakor: Nu ucidet­i caii verzi. - MOZI - ARTA: Maigret komisszár megha­ragszik. UNIREA: Piedone Egyiptom­ban. HALADÁS: Hátbalövés. SELECT: Vlad Tepe?-FLACARA: Elvis. SEGES­VÁRI LUMINA: Bukarest rejtelmei. VASUTASOK KLUBJA: A baba I—II. rész. RÉGENS PATRIA: Kéziratla­pok. TIRNAVENI MELÓDIA: A szindróma. I—II. rész. LUDASI FLACARA: a transzport. SZO­VATAI DOINA: A cigánysá­tor. SARMASI POPULAR: Né­met ágyúk Navaronén I—II. rész. RADNÓTI LUMINA: Az arany tyúk. ERDŐSZENTGYÖRG­YI POPULAR: Haláltusa. I­—II. rész. GYULAKUTAI PATRIA: A mi utcánk. NYÁRÁD­­SZEREDAI NIRAJUS: Az éjszaka hevében. — RADIO — A MAROSVÁSARHELYI rádióstúdió ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 9,00—7,00-ig: Reggeli zenés beszél­getés. Híradó. Könnyűmelódiák. 18,00— 20,00-ig: Hírek. Közkedvelt nép­­dalén­ekesek műsorából. Korok üze­nete. Folklórkincsünk gyöngyszemei­ből. Társadalmi kérdésekről. Világ­hírű szimfonikus alkotások. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11,00—13,00-ig: Híradó. Népdalok, néptáncok. Rádiófórum. Kamarazene. Az orvosé a szó. A riporter jegyzet­füzetéből. Filmzene. Hazafias versek. 17,00— 18,00-ig: Hírek, tudósítások. Népzene. Tapasztalatcsere a rádió hullámhosszán. A felvásárlás és áru­termelés a falusi szövetkezetek egy­azon feladata. — TELEVÍZIÓ — 11,00 Telex 11,05 Családi almanach 11,35 Rebecca — 2. rész (SZ) 12,30 Hirdetések 12,35 Mesék a Zöld Erdő­ből 14,00 Sport 15,50 Könnyűze­ne 16,00 Telex 16,05 Az ország ze­nei élete 16,15 Ifjúsági klub 16,50 Algériai útiképek 17,00 Az iskola éle­te 17,50 1001 este 20,00 Híradó (FFK­SZ) 20,20 Napirenden a gazdaságban 20,35 Nemzetközi videotéka (SZ) 21,05 A munka a jólét forrása 21,20 Tévé­színház: Zsunzsi Kinshita: A daru alkonya 22,10 Operett-részletek 22,30 Híradó (FFKSZ). IDŐJÁRÁS A Maros-Binát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásárhelyen a reg­geli­­órákban 6, délután 2 órakor 11 fokot mértek. Előrejelzés: általában borult ég­bolt, helyenként gyenge eső, köd­­szitálás. Gyenge észak-nyugati szél. A várható legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 3—5, a leg­magasabbak 8—10 fok között ala­kulnak. A reggeli órákban he­lyenként köd. • Befejezéshez közeledik egy 12 lakrészes tömbház építése Tirnaveni központjában, a Köz­társaság utcában. Földszinti ré­szében 460 négyzetméter felüle­ten kereskedelmi egységeket ren­deznek be. A tervek szerint a háztömb átadására november u­­tolsó napján kerül sor. Ezzel régi probléma oldódik meg a város központjában — beépül egy hosszú ideig üresen ál­ló terület. Akit én megdicsérek — annak bizony befellegzett. Ezt tapasztalatból mondom. Ám­bátor egy ideje valami csodagyógyszert szedek agyérelmesze­sedés ellen. Mondom is a barátomnak: — Te Gabi, a fene tudja, de amióta ezt a „dili-gombot“ használom, mintha még hülyébb lennék! Mire ő: — Na látod, ez mutatja, hogy oko­sodsz, mert már­­te is észreveszed! Hanem, tessék jól megfigyelni azt, ami következik. Nem azt mondom, hogy ez van. Hanem, hogy ilyen is van. Néhol. Ajaj! Megdicsérem a szépmosolyú pénztárosnőt, — erre áthelye­zik egy más üzletbe. Jó példaként emlegetem az egyik „Café­­bár“ minden kiszolgálóját, egyet pedig különösen —, eltalál­ták, azt az egyet kihelyezték egy városszéli köpködőbe! Dics­himnuszokat zengedezek egy törékeny, kedves, közelfalusi ta­nárnőről, megemlítvén, hogy óvni kellene (egy s más felada­tától mentesítve), — s mit ad isten? — nekiesnek, hogy hen­cegett az újságírónak és „kibeszélte“ az iskolát (amelynek egyébként díjakat nyert!). — Jaj, Pista bácsi,, többet ne dicsér­jen, mert kikészítenek! — könyörgött. Megúszta, de azt a munkáját, amelyért magasztaltam, többé nem végzi. A csodagyógyszer óta, s a tények alapján rájöttem, hogy mi a baj! Az, hogy némely helyeken azt az embert, aki va­lami szebbet, jobbat akar, aki kezdeményez, aki szorgalmas (tehát tehetséges)­­, mások, akik lusták (tehetségtelenek), a középszerűek minden módon gyalázzák, piszkolják. Mert ugye, ha senki sem produkál semmi átlagon felülit, akkor egyfor­mán jók vagyunk! Akinek a feje kiemelkedik, azt egyes szür­kék és tunyák kivételes szorgalommal — magukkal egyvonal­­ba — levágják. Mondom, egyes helyeken, és egyesek. De úgy vigyázzanak kérem, hogy elhatároztam: legköze­lebb — teszem azt — egy Üzletfelelőst, vagy Aprozar Főnö­köt, sőt — uram bocsá’ — egy valóságos Igaz... nem, azt mégsem merem, hanem, mondjuk a helyettesét, az éppencsak alig-alig­azgatót (buliigazgatót) „részesítek dicséretben“. A módszer eddig bevált. KOVÁCS ISTVÁN ■ Új kenyérsütödét építenek Görgényben, Bándon, Beresztel­­kén és Dédán. A munkálatok már mindenütt befejezéshez kö­zelednek, valamennyi helységben a tervezettnél gyorsabb ütemben halad az építkezés, így a lakos­ság hamarabb juthat friss, hely­ben sütött kenyérhez. ■ A marosvásárhelyi Zöldség­es Gyümölcsértékesítő Központ új konzervféleségeket állított elő, melyeket a termelő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezetek üz­leteiben lehet megvásárolni. Az új termékek között szerepel az alma-, körte, és barackpaszta. Említést érdemel, hogy az idén 15-tel több konzervált terméket kínálnak a vásárlóknak, mint az elmúlt évben. • A marosvásárhelyi Vendég­látóipari Vállalat idejében gon­doskodott, hogy a téli időszakban zökkenőmentesen láthassák el feladatukat a keretébe tartozó egységek. Felülvizsgálták a fű­tő-, gáz-, villany- és vízhálóza­tot, a tárolóhelyiségeket, pincé­ket kitakarították. Biztosították a télire szükséges árualapot. Bur­gonyából 300, szárazhagymából 25, káposztából 90, gyökeresek­ből 25, fokhagymából 3, sava­nyúságból pedig 93 tonnát tárol­tak. (Ries Albert) • A kulturális élet fellendí­tése minden községben a figye­lem homlokterében áll. Ennek jellemző példáját adhatjuk Pe­tőjéről is. Amint értesültünk, a községi néptanács titkárának lel­kes támogató munkája eredmé­nyeként a helybeli könyvtár nemrégiben egy újabb olvasóte­remmel gyarapodott. • A marosvásárhelyi MERCUR élelmiszerüzlet az év harmadik évnegyedi áruforgalmi tervét 4,8 százalékkal teljesítette túl. Több mint 400 000 lej értékű terven felüli áruforgalmat valósított meg, s több mint félmillió lej értékű áruval forgalmazott töb­bet, mint az elmúlt év azonos időszakában. (Ries Albert) • Az elmúlt napokban több mint háromszáz tanuló vett részt az Unirea Líceumban egy igen hasznos, a tudományos-materia­lista, ateista nevelést szolgáló rendezvényen. Ennek keretében három, a témával kapcsolatos nevelő filmet vetítettek, majd találkozóra került sor az ateiz­mus kör tagjai és a megyei párt­kabinet lektorai között. A ren­dezvény alkalmából könyvstan­dot is nyitottak az iskolában. VÉCSI ŐSZ Mindenütt más és más az ősz. Van, ahol napokig unalmasan csorog az eső, van ahol a völgy­ből beszökő hűvös fuvallat nyo­mában peregni kezdenek a leve­lek. Vécsen is más! Itt a lepergő falevelek alatt mindegyre dióra tapos a járóke­­lő, aki le is hajol, felvesz egyet­­kettőt, bontogatja, kóstolgatja,­­s csak később jön rá, hogy nem „igazi“ dió. Vad, illetve elvadult diófa termése ez, amely környé­künkön talán sehol sem olyan szapora, mint éppen Vécsen. A helységet uraló dombon, ahol a kastély áll, annyit szedhet ter­méséből a tapasztalatlan járó­kelő, amennyit éppen elbír. Hangsúlyozom, a tapasztalatlan, mert aki az, még a kastélypark­nak is rossz irányból vág neki. Miként magam is. Megyek, kapaszkodom a domb­oldalon, amúgy toronyiránt, de aztán végül is fent vagyok egy csodálatos, vadregényes tisztá­son, évszázados fák alatt, szé­pen zöldellő gyepen, amelynek közepén ott áll a Helikon­asztal. Őszintén megvallom, hogy e sorok írása közben nem vet­tem annyi fáradságot, hogy u­­tánanézzek az egész „Helikon­kérdésnek“. Nem, de amikor megpillantottam a kőbe karcolt­­vésett nevek egy részét, nyom­ban arra gondoltam, hogy hű de nagyon megszaporodtak a heli­konisták! Persze, tudom, hogy nem így van. De mit szólna mindehhez a néhány lépéssel o­­débb, egy szerény kopjafa tövé­ben, szerény kovácsoltvas kerí­téssel övezett hantok alatt nyug­vó Kemény János, ha élne és beszélni tudna?! Ő, a havas és a hegyi emberek szerelmese, aki az irodalom, a művészet szol­gálatába állította a kastélyt és környékét! Valamiként mi is közkinccsé kellene tegyük a „vécsi őszt“, a vécsi öreg parkot, a Helikon­asztalt! Vagyis meg kellene óv­juk a feltűnési viszketegségben szenvedőktől, meg kellene aka­dályozzuk, hogy odakarcolják a nevüket az irodalom kiválóságai­­nak kézjegye mellé, hisz ez hagyománysértés. Csakis így ér­hető el, hogy az ember kellő tisztelettel, ha úgy tetszik, áhí­tattal közelítse meg ezt a helyet. Ehhez azonban megfelelő tájé­koztatásra van szükség, amiben az is benne van, hogy a helység melyik szögletéből vágjon neki az ember a domboldalnak, meg az a felismerés és felismertetés is, hogy miért nem illik a Jocó, a Sandu, a Mari, a Pityu, meg LAJOS ANTAL (Folytatás a 4. oldalon) SIMON ISTVÁN, Marosvásárhely, Armonies 12. 6-os lakrész, tel. 22-494. „Több fogyasztó nevében kérem a Helyi Élelmiszerkereskedelmi Válla­lat segítségét. Számos lakótömbben záros helyeket hoztak létre a házhoz rendelt tej megőrzésére. Jó módszer ez a lopások, a viták megelőzésére. Néhány nappal ezelőtt azonban a tejkihordó ledobta a lakatokat azzal a megjegyzéssel, hogy fá­zik a keze és ő nem hajlandó ke­resgélni a kulcsokat. Mivel olykor ellopják a tejet, ha kint hagyjuk, véleményünk szerint ez az egyedüli megoldás arra, hogy biztonságba he­lyezzék a fogyasztó tejét, amíg a munkából hazatér.“ (PANASZOK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK) f­TATALOK TÁRLATA Jónak mondható a napokban zárult III. Megyei Ifjúsági Tár­lat anyaga. „Csak“ jónak. Be­vallom: lévén szó fiatalokról, többet vártam, ami a kísérletező kedvet, a merészebb munkákat illeti. Kétségtelenül: a tárlat erőssé­ge a festészet volt. Tetszett Kuti Dénes munkája (kár, hogy nem újabbat hozott), Bobletec Adrian grafikai elemekkel alkotott olaj­­festménye, Bobh József önarcké­pei (bár azok sem egészen újak), Nemes László sajátos hangvéte­lű képei. Külön érdekesség, hogy Nemes ezúttal háromdimenziós alkotásokban is hozta a képeiről már ismert figurákat. Tetszettek kerámiái. éis ha már a szótároknál tar­tunk, kevesen állítottak ki. A­­m­it láttunk — néhány kivételtől eltekintve, szürkének tűnt. A kivételek: Benedek József tér­kompozíciói, Mana Bucur gro­teszkbe hajló porcelánfigurái, Gheorghe Muresan márványkom­­pozíciója. A legjobban Horváth Ödön bronzmunkája (Önarckép) tetszett. Kíváncsian kerestem Bocskai Vince munkáit (az előző tárlaton látott portréja után tőle vártam a meglepetést), de nem állított ki. Székely János Jenő két műfajban is szerepel: kő­munkája letisztult, figyelemre méltó alkotás, akárcsak rajza­ik(Nagytata). A grafikusok közül a még fő­iskolás Nádasan Tim­otei, Pong­rác Hedvig és Szabó Zoltán ra­gadnak meg munkáikkal. Jók Kedei Zoltán tűzzománc alkotá­sai (nem ártana jobban kihasz­nálni az anyag adta lehetősé­ge­­ket). Külön szólnék a tárlat talán legeredetibb jelenségéről, Borgó­­ról (György Csaba — mindkét néven kiállít). Odafigyelünk munkáira. Kompozíció módszere — csúcspontokra elhelyezett fi­gurák — jó hatást kelt. Csak­hogy ezek a képek többnyire a vázlat szintjén maradnak, mint­ha a művésznek a befejezéshez már nem lenne türelme. Kár. Teljes mértékben hiányoztak a textilmunkák. És néhány már ismert név: Garda Aladár, Nagy Árpád, Miholcsa József, László Ildikó, Kis Levente, Irsai Zsolt. IFJÚSÁGI HANGVERSENYEK A marosvásárhelyi Állami Fil­harmónia vezetősége a múlt év­ben, a Megéneklünk, Románia országos fesztivál jegyében, a megye több községében ifjúsági hangversenyt tartott. A közön­ség minden alkalommal Zsúfo­lásig benépesítette a termeket. Zeneszerzők, szakemberek ismer­tették a műsoron szereplő mű­veket, igyekeztek azokat minél érthetőbbé tenni az ifjúság szá­mára. Több község vezetősége kifejezte azt a reményét, hogy a Filharmónia ezután is felkeresi őket és népszerű művekből meg­szervezi az ifjúsági hangverse­nyeket. A múlt évi tapasztalato­kat felhasználva, a Filharmónia vezetősége ebben az évadban új­ból beindítja a vidéki ifjúsági hangverseny-sorozatot. Ezt a szép kezdeményezését most az egysé­ges román nemzeti állam létre­hozásának 65. évfordulója kö­szöntése jegyében rendezi meg. Tegnap, október 31-én Mezőcsá­­váson és Marosszentannán került sor az első ifjúsági hangverse­nyekre. A következő­­ napokban Panitban, Náznánfalván (nov. 2), Ernyőben, Marosszentgyörgyön­­(nov. 3), Marosbogáton, Ludason (nov. 4), Ugrán és Radnóton (nov. 5) tart koncerteket a Filharmó­nia zenekara. Vezényel Vasile Corjos tanár, közreműködik Maior Valér szólista. Műsoron P. Constantinescu, C. Porum­­bescu, Vivaldi, Mozart, Beetho­ven, Haydn, Csajkovszkij, Grieg népszerű zenekari művei. ★ November 4-én, péntek este a Filharmónia színes műsorú ka­maraestet szervez, melynek ke­retében Marton Melinda, a ko­­lozsvár-napocai Állami Magyar Opera szopránénekesnője, Kozma Mátyás orgonaművész és a Fil­harmónia Birtalan Judit által vezetett Serenata kamarakórusa lép fel. Műsoron Brahms kórus­művek, Bach és Brahms orgo­nadarabok, preklasszikus és klasszikus dalok és áriák szere­pelnek. Zongorán játszik Kovács Zsuzsa és László Ildikó. Piaci körkép A termés immár hagyományos napján a városok lakosai a szo­kásosnál bőségesebb terménykí­nálatra számítottak. Az őszi be­vásárlás kapcsán nyomban el kell mondanunk, hogy a Megyei Pártbizottság, a Megyei Ellátási és Szolgáltatási Tanács intéz­kedései nyomán október minden vasárnapja vasárnap volt, ami­kor a piacok és a szakosított üz­letek bőségesen kínálták a téli­re és természetesen a napi fo­gyasztásra váró zöldség- és fő­zelékféléket, a szőlőt és gyümöl­csöt. A hivatalos Termésnap a­­zonban — bár már jól benne járunk az őszben — újra bőség­­szaruvá változott. Lássuk, mit is kínált ezen a napon például a kövesdombi piacon működő zöldség, és gyümölcsüzlet? — Erre a napra is szokásos­nál jóval nagyobb mennyiségű árut kértünk és kaptunk, így például káposztából 15 000, krumpliból 10 000, négyféle al­mából 8 500, szárazhagymából több mint 1­000 kilót készítettünk elő, és bőségesen van gyökér­zöldségünk, üvegházi paradicsom és uborka, szárazpaszuly meg sok más egyéb — tájékoztatott Baróti István üzletvezető. — A kiszolgálás gyorsításáért segít­séget kértünk a vállalattól, s így nyolc mérleggel tudunk dolgoz­ni nyolc standon. Egyébként eb­ben a hónapban csúcsforgalmat bonyolítottunk le: össz­bevételünk jól meghaladja a 600 000 lejt. .. A bőséges kínálat volt jellem­ző a többi piacon is, de főleg a Cuza Voda utcáin, ahol a zöldség-gyümölcsüzlet mellett sok árut kínáltak az állami mező­­gazdasági vállalatok, valamint a termelőszövetkezetek is. Meg­felelően felkészülve, jó adag tü­relemmel, elég jól lehetett vásá­rolni. A türelmet azért hang­súlyozzuk, mert a körültekintő szervezés ellenére is sok helyen volt torlódás, bosszankodás, ese­tenként élesebb szóváltás. És ezt többnyire az áru minősége váltotta ki. Többek között az, hogy a zöldség-gyümölcsüzletek a vártnál gyengébb minőségű krumplit árultak, míg a Gostat kiválót, azonos fajtát kínált elő­csomagolva, de késve kezdte meg az árusítást. Igen nagy volt a torlódás a termelőszövetkezetek­ből érkezett káposztaszállítmá­nyok körül is, mert a vevők a­­zonnal látták, hogy ez összes hasonlíthatatlanul jobb minősé­gű, mint az, amelyet a zöld­ség-gyümölcs üzletek kínáltak. Az ember ilyenkor újra meg új­ra azt kérdezi, hogy a zöldség-, és gyümölcsforgalmazásban mi­ért megy tönkre ilyen nagyon az áru? Ez viszont egy későbbi elemzés tárgya lehet. Most csak annyit, hogy a Termés Napja az idén is esemény volt, sok meg­szívlelendő tanulsággal. (1)

Next