Vörös Zászló, 1987. augusztus (39. évfolyam, 180-205. szám)
1987-08-01 / 180. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A hegyvidéki gazdaságokban fokozódik az aratás üteme A hűvösebb éghajlatú hegyvidéki gazdaságainkban jó néhány nappal később kezdhették a búza aratását, mint a mezőségen, a megye nyugati és déli övezeteiben. Egyébként az itt levő gazdaságok kombájnosai hatékonyan besegítettek a melegebb övezetek gazdaságainak s részük van abban, hogy azok zömében már végeztek is az aratással, így most onnan kapnak segítséget a hegyvidéki egységek, így van ez a nyárádszeredai egységes agráripari tanács körzetében is. Kacsó Gáspár mérnök, a mezőgépészeti állomás igazgatója elmondotta, hogy a búza aratását a 73 saját kombájnnal kezdték, s tegnapig mintegy 2 000 hektárról gyűjtötték be a termést. Természetesen a kampány mielőbbi befejezése érdekében itt is szükség van a munka ütemének fokozására, arra, hogy maximálisan kihasználják a gépek teljesítményét, a munkaidőt. Összesen 4 000 hektár búza termését kellett, illetve kell betakarítanunk, amiben benne van a tagság részére vetett gabona is. Eddig a saját erőinkre támaszkodtunk, de kombájnosaink egy része a hét közepén tért vissza a mezőségről, s csak azóta dolgozhatunk nagyobb ütemben. Annak érdekében, hogy gyorsan végezhessünk az aratással, segítségként 16 kombájnt kapunk Braila megyéből és 20- at a nyárádtői egységes agráripari tanácstól, ahol tudomásom szerint befejeződött az aratás. Ha ezek a gépek is mind munkába állnak, s reméljük, már most, a hét végén, akkor a napi ütem eléri a 400 hektárt. — A gazdaságok közül hol haladtak előbbre az aratással? — A legjobb a helyzet a szentgericei termelőszövetkezetben, ahol ma estére az utolsó hektárokról is lekerül a búza. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a leghidegebb mikrozónában levő mogyorósi termelőszövetkezetben, ahol a legkésőbb kezdhették meg az aratást, a jó szervezés eredményeként jelentősen előre haladtak s a 365 hektár búzának mintegy kétharmadát learatták. Ütemesen dolgoznak a nyárádszentmártoni gazdaságban is. Itt az 560 hektárból 300 hektárnyiról vágták le a termést. És általában igyekvés észlelhető mindenik gazdaságban. — A szalma felpréseléséről, a területek kitakarításáról mi a véleménye? — A rendelkezésünkre álló 34 présből naponta átlagban 28 dolgozik teljes kapacitással. A baj lényegében az, hogy gyenge a kötözéspálya, nem megfelelő minőségű a drót, de még így is a dróttal dolgozó présekre alapozhatunk inkább. Ezek jó kihasználása érdekében megszerveztük a két váltást. Most a prések reggel 5 órától este 10 óráig dolgoznak. Reméljük, így növelhetjük az ütemet is. Eddig 1 600—1 700 hektárról préseltük fel a szalmát, jó részét el is hordták a gazdaságok, s tanácsi szinten 780 hektáron tettük földbe a másodnövények magját. — Jut erő a többi soron levő munkához is? — Igyekeznek a gazdaságok megfelelő erőket biztosítani a többi tennivalóhoz is, mi, mezőgépészek pedig hatékony segítséget nyújtunk nekik. A legjelentősebb munka jelenleg a mag- és a rostlen nyűvése. Amit lehet itt is gépesítünk, mert nem kicsi dolog közel 800 hektár termését kinyitni. Eddig 120 hektáron végeztük el gépesítve a munkát. A szentgericeiek mintegy 80 hektáron befejezték a fennyűvést, hektárhozamuk megközelíti az 5 tonnát. A gépeket most átirányítjuk a sárdi, hodosi és más gazdaságokba.. Ugyanncsak teljes ütemben folyik a lóhere második kaszálása, mondhatni mindenik gazdaságban. (Sárdi) • 400 hektáros napi ütemmel ® 36 kombájn érkezett segíteni ® Biztonságban a termés több mint fele ® Két váltásban dolgoznak a szalmaprések • Ütemesen szállítják a gabonát az átvevő központba ® Teljes lendülettel folyik a mag- és rostlen nyűvése © Kaszálják a pillangós takarmányokat Fokozott exporttevékenységre ösztönöz az Államtanácsi rendelet A Metalotcnidnak a nyugati piacon is van esélye Jelenleg a rubel elszámolású piacon elég jól állunk olyan értelemben, hogy a terv 90 százaléka le van fedezve szerződéssel és reméljük, hogy a hátramaradt részt rövidesen ugyancsak sikerül lefedezni — közli László Sándor mérnök, az exportiroda vezetője. Arra a kérdésünkre, hogy mire alapozza kijelentését, interjúadónk elmondta, máris létrejöttek konkrét feltételekhez kötött megállapodások. Egy csehszlovák partnerrel például alkatrészek szállításáról tárgyaltak és csupán bizonyos jóváhagyások szükségesek ahhoz, hogy zöld utat kapjon az együttműködés. Amint tovább fűzzük a szót, kiderül, hogy László Sándor szerény mértéktartással kezdte el fölvázolni a gyár helyzetét. Ha ugyanis a legkedvezőbb színekbe akarta volna föltüntetni a közösség eredményeit, úgy mindjárt a félévi sikerrel kezdte volna a beszámolóját. Azzal, hogy a metalotechnikások a szocialista országokba az előirányzottnál 10,6 százalékkal többet szállítottak. Ezt pedig úgy sikerült keresztülvinni, hogy a fővállalattól átvettek és a megrendelővel egyetértésben előbb hoztak a harmadik negyedévre, sőt, az év utolsó hónapjaira szóló kéréseket is. Ilyen körülmények között pedig kilátás van arra, hogy novemberig eleget tegyenek az összes 1987-re vonatkozó rubel elszámolású rendeléseknek és a meglévő (!) 1988-as szerződéseket újabbakkal gyarapítsák. A fenti témánál nyilván egy fokozattal kényelmetlenebb az átváltható devizáért értékesített gépekről és alkatrészekről beszélni. Ilyen vonatkozásban ugyanis már csak amiatt is nehezebb kézzelfogható eredményeket felmutatni, hogy az a külkereskedelmi vállalat, amelyhez a marosvásárhelyi üzem tartozott, a közelmúltban beleolvadt a MASINEXPORTIMPORT-ba. A textilgépgyártóipari központnak ez a vállalata az erős, jól működő exportőrök közé tartozik. Joggal bíznak tehát iparosaink abban, hogy számukra is kedvező változást hoz a fővárosban július 1-től végrehajtott átszervezés. Erre pedig igenigen nagy szükség van, hiszen az a néhány ezer dollár értékű eladás, amit eddig eszközöltek a többmilliós tervhez képest elenyésző csekélység. Emil Bogdan mérnök, a Metalotehnica műszaki igazgatója, akinek szobájában folytatjuk az exporttevékenységről megkezdett beszélgetést, teljes mértékben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy vállalatuk sok terméke megüti a nemzetközi színvonalat. Ne tessék gondolni — mondja, hogy például a szovjet, a cseh, a lengyel, vagy az NDK- beli vevő igénytelenebb, mint a nyugati. Éppen olyan pontos ellenőrző méréseket végez és addig nem vásárol nagyobb menynyiséget, amíg alaposan ki nem próbálja üzemközben a gépeinket és cserealkatrészeinket. Márpedig ezekbe az országokba és másokba is szállítottunk. Az utóbbi időben igen jó együttműködési kapcsolatokat építettünk ki a Magyar Népköztársasággal, tetemes mennyiségű kötő- és AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) ,hogy milyen egy szolgálati nap? — kérdez vissza dr. Gönczi László, a marosvásárhelyi Mentőállomás igazgatója. Ez az, amit előre soha nem lehet tudni. Lehet, hogy csak tízegynéhány hívás fut be egy szolgálat alatt, máskor meg tucatjával jönnek, ötvenet is meghaladja egyetlen ügyelet alatt. Hogy van-e indokolatlan hívás? Van. És nem is ritkán. Persze, abban a pillanatban nem tudhatjuk, menynyire indokolt, mennyire nem, így aztán mindenhova elmegyünk. Nem dúskálunk ugyan az üzemanyagban, de az utóbbi hónapokban javult az ellátásunk, eleget tehetünk minden hívásnak. Ha aztán a helyszínen kiderül, hogy másként is megoldhatták volna az ügyet, hát bosszankodunk. Nem az üzemanyag, vagy a kárbeveszett idő miatt, hanem azért, hogy az indokolatlanul lefoglalt kocsi az idő alatt esetleg egy sürgősebb esetet oldhatott volna meg. Persze, mindenkinek a saját betegsége, vagy talán inkább azt mondjam, a saját egészsége a legfontosabb. Lassan szemerkél az eső, amikor a Mentőállomás víkendtelep melletti udvarán végigmegyek. A diszpécseriroda ajtajában néhányan álldogálnak, középkáderek, ügyeletes orvos, gépkocsivezető. Benn, az Íróasztal fölötti polcon, karnyújtásnyi távolságban három telefonkészülék, egy interfon meg egy rövidhullámú rádióadó-vevő. Hern Zoltán, az ügyeletes diszpécser végiglapozza a nyilvántartási tömböt. Számoljuk a bejegyzéseket. Az ügyelet kezdete óta eltelt négy óra alatt 43 hívás. Ez azt jelenti, hogy olyan 5,5 percenként futott be egy. No persze, ezt nem lehet így számolni, volt olyan időszak, amikor szinte egyfolytában csengett a telefon. Hétéves gyerek, lázas, a szülők kihívják a mentőt a város melletti községbe. Kimegy az aszszisztens, lázcsillapítót ad, borogatást alkalmaz, elmagyarázza, hogy továbbra mit csináljanak a gyerekkel. Ez a hívás 21.05 órakor futott be. 23 órakor újra jelentkezik a család. Újből kimennek, a szülök kérésére a gyereket beszállítják a járóbetegrendelő intézet ügyeletére. A javallott gyógymód ugyanaz. 0.30 órakor ismét hívják a mentőt. Ismét elmagyarázzák ugyanazt, amit már elmagyaráztak három és fél órával, másfél órával azelőtt. .. Az interjon arra szolgál, hogy az épületben a legrövidebb időn belül érintkezésbe lehessen lépni az intézmény vezetőjével, az asszisztensekkel, az ügyeletes orvossal, a gépkocsivezetőkkel, így aztán a telefonálástól eltelt néhány másodperc elmúltával indulhat is a mentő teljes személyzettel. Az adóvevővel pedig kapcsolatot lehet teremteni a terepen levő mentőautók személyzetével. S ez nagyon jó, hisz a vásárhelyi mentők mintegy 30 (Folytatás a 2. oldalon) Kék villanások az éjszakában------— BAKÓ ZOLTÁN riportja — XXXIX. A IV. OLDALON évfolyam 180 (10995) szml ‘ZtT Hírügynökségek Arasolam távirataiból Ludasi képeslap (MÉSZÁROS ISTVÁN felvétele) A Megyei Pártbizottság Bürójának ülése Pénteken, július 31-én ülést tartott a Megyei Pártbizottság Bürója. A testület elemezte és jóváhagyta a jelentést arról a tevékenységről, amelyet a Megyei Pártbizottság szervezési osztálya fejtett ki 1986-ban és 1987 első felében, a XIII. kongresszuson elfogadott dokumentumokban, más párt- és állami határozatokban, valamint pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásaiban a pártszervek és -szervezetek munkastílusa és módszerei javítására vonatkozóan megjelölt feladatok teljesítése érdekében. Továbbá elemezték és jóváhagyták a lakosságnak zöldséggel és gyümölccsel való ellátásáról és a téli fogyasztás biztosításáról szóló jelentést. Ezután jelentés alapján megvizsgálták, hogy művészegyütteseink és egyéni előadóink milyen eredményeket értek el a Megéneklünk, Románia országos fesztivál megyei és országos szintű versenyein, a tevékenység további javításához szükséges intézkedéseket. A továbbiakban tájékoztató hangzott el a nyári mezőgazdasági munkálatok állásáról, az állami alap és a takarmányalap létrehozásáról árpánál és búzánál,, a dolgozók javaslatainak, panaszainak, észrevételeinek és kéréseinek elintézéséről 1987. június hónapban. Végül a büró a folyó tevékenység egyes, ügyeit oldotta meg. A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ilése Tegnap, július 31-én ülést tartott a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirendi pont keretében megvizsgálták és elfogadták a hivatásos művészeti intézmények 1987. első félévében kifejtett tevékenységéről, valamint az önálló pénzügyi gazdálkodás keretében rájuk háruló feladatok végrehajtása érdekében hozandó intézkedésekről szóló jelentést. Ezután a Végrehajtó Bizottságot tájékoztatták arról, hogy milyen mértékben teljesítették 1987. első félévében az újrahasznosítható anyagok begyűjtésének, ismételt felhasználásának értékesítésének tervét, valamint arról, hogy milyen intézkedések szükségesek az egész 1987-es évre szóló terv teljesítéséért. Ugyancsak tájékoztatták a testületet a közművesítési beruházások megvalósításáról, az állami lakásalap javítási tervének jelenlegi állapotáról, valamint arról, hogy miként oldották meg a dolgozók leveleit, kéréseit, javaslatait és észrevételeit 1987. júliusában.