Záhony Körzeti Átrakó, 1988 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
RZETI XIV. ÉVFOLYAM, I. SZÁM ÁRA: 2,30 FT „ IlEIYTÍRIÉHEN CVljIEHÉKKy NYÍRECYUÁZA 1988. JANUÁR HO Vasércrakodás az eperjeskei ömlesztett átrakón, felvétele) (Császár Csaba A dolgozók érdekében ma újra itt van az év kezdete, mely rendszerint a számvesztés és új célok kitűzésének időpontja. Az elmúlt évre visszatekintve, eléggé ellentmondásos képet láthatunk. Vannak benne sikerek, eredmények, de kudarcok is. A munkát értékelve megállapíthatjuk, hogy az alapvető feladatainknak eleget tettünk. Az átrakásra, fuvarozásra fölkínált áruikat a korábbiaknál jobb hatékonysággal szállítottuk el. Csökkentek a ráfordítások, nőttek a bevételeink, az érdekeltségi rendszer jól mőködött, a dolgozók bére a tervezettet meghaladó mértékben nőtt. Eredményeink mellett azonban megállapítható, hogy munkánkban továbbira sem a kívánt mértékben valósult meg a jobb, a minőségi munkavégzés. Milliókban számoljuk — és egyre növekszik — a figyelmetlen munkavégzésből származó árukárok mennyisége, nem a kívánt mértékben javult a munkaidő kihasználása. A technológiai fegyelem, a munka szervezettsége sem éri el a kívánt színvonalat. Nem ünneprontás erre figyelmeztetni, hiszen az új évben többet, de elsősorban jobban kell dolgozni, mint eddig, azért, hogy saját érdekünkben nagyobb mértékben járuljunk hozzá az országos célok megvalósításához. Üzemünk valamennyi dolgozója előtt ismert a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási programja. A kormány munkaprogramjának célja gazdálkodásunk külpiaci és belső egyensúlyának megteremtése, hitelképességünk javítása, a fizetőképességünket közvetlenül fenyegető veszély elhárítása. A reformok folytatását szakszervezetünk is támogatja. Ezen az úton meg kell ismerkednünk olyan új fogalmiakkal is, mint az általános forgalmi, vagy a személyi jövedelemadó. Ugyanakkor az emberek számára kedvezőtlen folyamat, a korábbiakat meghaladó, várhatóan 15 százalékos áremelkedés. Látható, hogy ezek az intézkedések — szükségességük mellett — új ellentmondásokat hoznak létre. A szakszervezeti mozgalomnak meg kell felelni egyrészt annak a kívánalomnak, hogy a gazdasági munka hatékony, folyamatos, ugyanakkor takarékos végzése az egyedüli záloga gazdasági problémáink megoldásának, másrészt annak, hogy a valóságban meglévő, vagy éppen kialakuló — társadalmi céljainkkal párhuzamos érdekeket képviseljen és érvényre juttasson a tagság érdekében. Az áremelkedéseik, az életszínvonal várható csökkenése, a szakszervezeti érdekvédelmi munkára az eddigieknél nagyobb feladatokat hárít. Tudjuk, hogy az ártámogatások megszüntetése, a piaci mechanizmusok hatásának jobb érvényesülése miatt —amelyek a reformfolyamatok felgyorsulását szolgálják — az áraik meghatározott mértékű emelkedése elkerülhetetlen. Feladatainknak tekintjük az indokolatlan áremelkedések elhárítását, a vásárlók megkárosításának megakadályozását. Ennek érdekében a tanáccsal együtt fokoznunk kell ellenőrző munkánkat. Biztosítani kell a kereskedelmi-t társadalmi ellenőrök hozzáértő, következetesebb munkáját. Nagyobb szerepet kap a szakszervezeti szervek szociálpolitikai munkája. Érvényre kell juttatni a rászorultság alapján, egyénre szóló differenciált megítélést. A tanácsokkal együttműködve biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló tanácsi, vállalati, szakszervezeti segélyek az arra leginkább rászorulókhoz jussanak el, nehezebb körülmények között nagyobb szerepet kap a vállalati, üzemi, szociális ellátás színvonalának megőrzése. Célunk, hogy az üzem dolgozóinak szociális ellátásában — művelődés, sportolás, üzemi étkeztetés, munkába járás, lakásépítési támogatás stb. — nagyobb visszaesés ne következzen be. A szakszervezeti érdekvédelmi munka egyik fontos kérdése a foglalkoztatáspoltika. A gazdasági szerkezet átalakítása során az országban előfordulhatnak elhelyezkedési gondok. Ez megyénket az eddig meglévő foglalkoztatási gondok mellett még érzékenyebben érinti. Megítélésünk szerint üzemigazgatóságunk területén létszámleépítésre nem kerül sor. Sőt az üzemigazgatóság vezetését újabb munkahelyek létesítésének tervei foglalkoztatják. A hatékonyabb munkavégzés érdekében azonban lesznek ez évben is átcsoportosítások, amelyeket az üzemi érdekek és az érintett dolgozók egyéni érdekeinek figyelembevételével kell megoldani. A szakszervezeti szervek érdekvédelmi, érdekképviseleti munkáját e téren is erősíteni kell. A szakszervezeti mozgalomra háruló nehezebb feladatoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha erősítjük a tagság és a választott testületek között a politikai és képviseleti bizalmat. Ehhez elengedi hietetlen, hogy a tagok magaikénak érezzék a szakszervezeti mozgalmat, őszintén mondják el véleményüket, javaslataikat, bátran kezdeményezzenek, ugyanakkor legyenek nyitottak az észérvekkel alátámasztott eltérő véleményekre is. Sokan kérdezik, hogy a jelenlegi nehezebb körülmények között képesek vagyunk-e munkánk színvonalát felemelni a mai követelmények szintjére. A válaszok megoszlanak, de mi meggyőződéssel valljuk, hogy igen. Vallljuk, mert ma már egyre többen ismerik fel, hogy ez a fejlődés felemelkedésünk egyetlen járható útja. Valljuk, mert mindenkit serkent az elmúlt 40 év számtalan eredménye, amidlyeket soha nem szabad lebecsülni. Van mit félteni és van mitre építeni. Verba Ferenc a Vasutasok Szakszervezete területi intézőbizottságának titkára 4 Boldog új évet minden 1 ' 7 7 'loWgg Módosították a kollektív szerződést II keresete senkinek sem csökkenhet Man A bérbruttósítás elvei és végrehajtásának szabályozása a január elsejétől életbe lépett magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény. Ennek értelmében valamennyi munkáltató köteles 1988. január 15- ig olyan új munkabért (egyéb juttatást) megállapítani a dolgozóknak, hogy 1988-ban a kifizetett keresetek összege — változatlan munkateljesítmény mellett — senkinek sem csökkenhet. A bruttósítás végeredményben azt jelenti, hogy személyi jövedelemadó bevezetésének évében az adó terhét nem a dolgozó, hanem a munkáltató viseli. A bruttósítás szempontjából nettó kereset: a dolgozó 1987. évi összes keresete, csökkentve a ténylegesen levont nyugdíjjárulékkal vagy jövedelemadóval. A bruttósítás szabályait a Magyar Államvasutak kollektív szerződésének kiegészítéseiként, a 96. §-ként vették fel. A teljesítménybérek bruttósításánál kimondják, hogy a záhonyi üzemigazgatóság utazó dolgozói teljesítménybérének bruttósítását függelékben kell szabályozni. Az üzemigazgatóság felhatalmazást kapott, hogy a teljesítménybérek bruttósítását igazgatósági függelékben szabályozzák. A helyi megoldás A felhatalmazás alapján az üzemigazgatóságnál csak azokat a keresetelemeket vonták be a feldolgozásba, amelyek alapját képezik az új, egyéni bruttó keresetek megállapításának, így a darabbéres átrakómunkásoknál a viszonylag nagy tömegű kompenzációs igények elkerülése érdekében darabbéreket az átrakóhelyenként meghatározott területi állag felett célszerű bruttósítani. Az igazgatósági függelék módosítására vonatkozó elképzeléseket a szakszervezet területi intézőbizottság 1987. december 29-ii ülésén hagyta jóvá. Módosított tételek A függelékben többek között meghatározták, hogy a forgalmi utazó dolgozók teljesítménybérének egységtételei változatlanok maradjanak. A teljesítménybér jövedelemadó-vonzatát az allapbérbe építik be. (Annyival megemelik.) A kocsijavítói teljesítménybér az alapbér (személyi órabér) növelésének hatására automatikusan, azzal azonos mértékben nő. A mozdonyjavítást végző dolgozóik teljesítménybére az átlagos bruttósítási százalékkal nő. Az elegyrrendezői teljesítménybér az azonos kategóriába sorolt munkakörök átlagos bruttósítási százalékával nő szolgálati főnökségenként. Az átrakómunkásoknál a teljestményi prémium az adott munkakör átlagos bruttósítási százalékával növekszik. A jelenlegi, 310 forintos általános bérpótlék az alapbérbe épül be. Ez alól kivétel az átrakói darabbónes terület, ahol a bérpótlék a darabbérbe épült be. Az üzem vendége volt Osváth Miklós festőművész, aki több objektumot is megörökített akvarelljein. Képünkön a tengelyátszerelő — ahogy a művész látja. (Sipos Attila reprodukciója)