Záhony Körzeti Átrakó, 1989 (15. évfolyam, 1-8. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Hozzászólás a pártértekezleten Kihasználni a határforgalmat a megye érdekében Mint korábban hírt adtunk róla, a megyei pártértekezlet december 3-án tanácskozott Nyíregyházán. A záhonyi küldöttek között ott volt Sipos István üzemigazgató, akit az üzemi pártbizottság megválasztott a megyei testület tagjának is. Az új megyei pártbizottság december 19-én tartott alakuló ülésén a 13 tagú végrehajtó bizottság tagjává választották az üzemigazgatót. Sipos István a megyei pártértekezleten szót kapott, gondolatait az üzem, a megye fejlődése érdekében fejtette ki. Az alábbiakban közöljük (kissé rövidítve) hozzászólását. SZABOLCS—SZATMÁR EGYIK LEGNAGYOBB ÜZEME, a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóság több mint ezer párttagjának, valamint 6300 párton kívüli dolgozójának nevében kívánok szólni. Olyan dolgozók nevében, akik tisztában vannak feladataikkal, akik tudják munkájuk értelmét és fontosságát, akik még nem vesztették el hitüket, akik biztosak abban, hogy érdemes, de kell jobban dolgozni, vállalkozni, újat akarni! A záhonyiak új szavakat, új arcokat, a reformok, a kibontakozási program megvalósulásának irányába ható tetteket várnak. Párttagjainkban, de a párton kívüliekben is van annyi tennialkotás amely elengedhetetlen a társadalmi és gazdasági megújuláshoz. Egyre élesebben és jogosan vetik fel, hogy vezérlő elvek kellenek. A társadalmigazdasági helyzetünket ért kritikák jogosak, de a kritikák mellett értelmes, elérhető célokat, a végrehajtáshoz szükséges eszközrendszert is biztosítani kell. Gazdasági-társadalmi problémáink megoldása érdekében gyorsan kell cselekedni, de ez a gyorsaság nem jelentheti az átgondolatlan, megalapozatlan döntéseket és lépéseket. Az elmúlt hónapok igen tevékeny, szemléletformáló, szenvedélyes vitái újra és újra felszínre hozzák, hogy a gazdaság kritikus helyzetben van. Szinte mindenki igényli a társadalmigazdasági viszonyok minden területére kiterjedő reformokat. A kidolgozott gazdasági stabilizáció célkitűzéseinek megvalósításában, a gazdasági-társadalmi kibontakozás feltételeinek megteremtésében alapvető jelentőségű a vállalatok szerepe. Ahhoz, hogy a vállalatok a stabilizáció, a gazdasági megújulás aktív tényezőivé váljanak, működő- és minőségileg fejlődőképességüket magasabb színvonalra kell emelni. Ehhez a társadalmi és gazdasági reformfolyamat olyan kibontakoztatására van szükség, melynek nyomán a gazdálkodó egységek a gazdaság tényleges önállósággal rendelkező, a vállalkozásban, a jövedelem- és vagyon gyarapításában közvetlenül érdekelt szervezeteként funkcionálnak. A hatékonyabb vállalati gazdálkodás eléréséhez át kell alakítani a gazdasági egység belső irányítási, érdekeltségi rendszerét. AZ állásfoglalás-TERVEZET KÜLÖNLEGES LEHETŐSÉGET TULAJDONÍT megyénk földrajzi elhelyezkedésének. A korábbi negyven év óriási hibája, hogy Szabolcs- Szatmár megye iparfejlesztése szempontjából nem lett kihasználva az a tény, hogy a magyar gazdaság nyersanyag-igényének a nagyobbik fele még jelenleg is Szovjetunióból származik. Megyénken keresztül megy a műtrágya, vegyianyagok, vasérc, kokszolható szén jelentős része — feldolgozás nélkül, de nem sikerült az évi beérkező 57 ezer személygépkocsi megyei értékesítésére MOGÜRT telepet Szabolcsba telepíteni. További lehetőségeket kínál az elmúlt időszakban a keletnyugati gazdasági és politikai kapcsolatokban bekövetkezett pozitív irányú elmozdulás és fejlődés. Záhonyban ezt úgy érzékeljük, hogy a Szovjetunióból a tőkés országokba és az onnan a Szovjetunióba irányuló áruforgalom jelentősen nő. A jó kereskedő akkor akarja az áruját eladni, amikor ára annak a legmagasabb. Ezért a tőkés kereskedők árujukat közbenső lehetőségként „Vámszabad-területen” hajlandók tárolni, és azt kellőképpen megfizetni. E tevékenységből például a soproniak egészen jól megéltek. Jelenleg a záhonyi fejlesztések olyan irányt vettek, hogy az ilyen közbenső tárolási, raktározási, feldolgozási, csomagolási igényeknek eleget tudjanak tenni. Az idén kezdtük el Komoró-Tuzsér között az osztrák fa tároló -átrakó és feldolgozó telepének építését is. Elkészült a skarbamid zsákoló telep is. Az ilyen célú fejlesztéseknek kedvező hatása van üzemigazgatóságunk bevételeire, de ugyanakkor kedvező hatással van a megye foglalkoztatására is. A tranzitszállításban még sok ilyen, ki nem használt lehetőség rejlik. Nem egészen értem a megye foglalkoztatási gondjait, hiszen Záhony térségében a mai nap is kb. 300 főt kocsirendezőként, átrakómunkásnak, jegyvizsgálónak, váltókezelőnek, gépkezelőnek fel tudnánk venni. Értelmes munkát tudunk biztosítani közgazdászoknak, gépészeknek, számítástechnikai szakembereknek is. MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY NEM A SZOVJET EXPORTOT KELL VISSZASZORÍTANI, hanem reális árfolyampolitikát és szabályozórendszert kell kialakítani. Meg kell és meg lehet találni azon importárukat, melyek a magyar gazdaság szerkezetének és igényeinek megfelelnek. Jenlegi Ehhez azonban azt a jószemléletet meg kell szüntetni, melyet minap egy országos szerv vezetőjétől hallottam: „Az a baj, hogy a külkereskedők, ha a Szovjetunióba küldik őket üzletet kötni büntetésnek érzik.” A válságos helyzetből való kilábalás csak egy jó és jól összehangolt gazdaságpolitikai stratégiával és az ezt biztosító politikai feltételek megteremtésével lehetséges. Ehhez Szabolcs- Szatmár megye önereje nem elégséges. Szükséges hozzá az országos vezető szervek hatékony támogatása és segítsége is. Meggyőződésem, hogy a tagság bevonásával hozott határozatok végrehajtásának realitása sokkal nagyobb lesz az eddigieknél. Ebben bízva az állásfoglalás-tervezetet elfogadásra javaslom. Véradók kitüntetése Az önzetlenséget nem lehet megfizetni Bensőséges hangulatú ünnepség keretében köszöntötték a közelmúltban a nagyközségben élő sokszoros véradókat. A Randevú étteremben a helyi vöröskereszt szervezet és a kisvárdai városi-városkörzeti vezetőség szervezésében csaknem félszáz aktivistát láttak vendégül. Az ünnepségen Plesu Istvánnénak, a helyi közös vezetőség titkárának nyitó szavai után dr. Molnár Károly a városi vezetőség elnöke méltatta a meghívottak áldozatvállalását, közösségi elhivatottságát, majd a nagyközség állami és pártvezetésének jelenlétében kitüntetések átadására került sor. összesen 47 véradó részesült elismerésben, közöttük négyen már hússzoros, 11-en pedig tizenötszörös véradónak vallhatják magukat a háromszáz záhonyi véradó közül. Az ünnepségen jelen volt Bürger Lajosné a megyei szervezet titkára is, aki a helyi szervezet élén végzett sokéves, eredményes tevékenysége kapcsán Plesu Istvánnénak adta át a megyei szervezet kitüntetését. Ezt követően az ünnepeltek tiszteletére a helyi zeneiskola növendékei adtak műsort. A baráti hangulatú beszélgetéseken szó esett a jövő feladatairól is, melyeket az időközben bekövetkezett és ismert természeti katasztrófa váratlanul még aktuálisabbá, még sürgetőbbé tesz. (orosz) Köszönet m valahol reng a föld. Házak, kórházak, iskolák omlanak össze, s alattuk felnőttek, gyerekek, nők, öregek, emberek. Borzalmas képsorok a televízióban. Szörnyülködünk és kicsit meg is könnyebbülünk: jó, hogy nem velünk történik mindez. Másnap, harmadnap még mindig erről tudósít a tv, rádió, újság. Nem tudni mennyi a halott, sebesült, túlélő, egy anya a romok között keresi tíz gyermekét. Megijedünk, mi lenne ha ... Megmozdul az egész világ, indulnak a mentőalakulatok, segélyszállítmányok, ők nem nézik, hogy kinek, embernek segítenek. Felvetődik a kérdés: hogyan segíthetünk mi... Készpénz kell, de azonnal. És már meg is indul a szervezés: a decemberi fizetések kerhetsége már mindenki teés lelkiismerete szerint ad. Karácsonyig 220 ezer ft forint gyűlt össze a körzetben. A kárhoz a mérten nem sok, egy csepp tengerben. De ha arra gondolok, hogy jut majd valakinek életmentő gyógyszer, meleg takaró a sátorba, egy pohár meleg tej a gyerekeknek, akkor ... A maradásra szavaztak Dintés a 3. számú építésvezetésigen December 19-én tartotta a tuzséri 3. sz. építésvezetőség pártalapszervezete az éves záró taggyűlését. a taggyűlés A szokásoshoz híven az éves gazdasági, politikai munkáról hallgathatott beszámolót. Elhangzott a gazdasági vezetés átszervezése, ennek hatása az építésvezetőségre. 1988. második felétől Baráz János vezetésével új építésvezető és Nagy Imre személyében új főépítésvezető irányításával működik immár ismételten 180 fő munkájával a vasútépítő építésvezetőség. Az év elején kevésbé hatékony munkákat kellett vállalni mint a tiszafüredi vágányépítések, körzeti szórványos kitérő cserék és a mátészalkai állomás átépítése. Jó medrekben folyik a fényeslitkei II. nyaláb nyolc vágányának építése és a Komoró-Tuzsér közötti raktárbázis vágányhálózatának kiépítése. A szórványos kitérőcserék teljesítését is a szállítások szerinti ütemezéssel párhuzamosan végezhették. Megtárgyalta az alapszervezet a hovatartozás kérdését is. Tudvalevő, hogy a tuzséri 3. sz. építésvezetőség csak egy egysége a MÁV Debreceni Építési Főnökségnek. A gazdasági vezetés átszervezésével a felsőbb gazdasági vezetésben és az építési főnökség pártbizottságában felmerült a kérdés, hogy miért ne tartozhatna az építésvezetőség a főnökség pártbizottságához, aminek korábban a szervezeti szabályzat területi elvei szabtak határt. Az üzemi pártbizottság a kérdés eldöntését a tagság hatáskörébe utalta, hogy tagsági többség döntsön a hovatartozásról. A taggyűlésen személyenként mindenki elmondta egyéni véleményét a felmerülhető helyzetek előnyeiről és hátrányairól. A többség véleménye az volt, hogy korábban is az pártbizottsághoz tartoztak, üzemi velük jó partneri kapcsolatot sikerült kialakítani a hosszú évek során. Az építésvezetőség munkája főként a körzet áruforgalmát — vasútépítését — szolgálja, s előre láthatóan hosszú évek során is az üzemigazgatóságtól fogja kapni munkáját. Döntő tényező volt, hogy az alapszervezet minden tagjának lakóhelye is az építésvezetőséghez közelebb esik, mint Debrecenhez. S attól függetlenül, hogy gazdasági eredményeit az építésvezetőség Debrecenben realizálja, a tagság politikai munkáját és hovatartozását 10 fő igenlő szavazatával és egy tartózkodással a MÁV záhonyi üzemi pártbizottságához kötötte. Többszintes házakat építenek Záhony egyik legújabb utcáján, a Határ utcán. (Orosz József felvétele) Személyi és szervezeti változások Az üzemi pártbizottságon január elsejétől új politikai munkatárs került beállításra Pöhaczker Attila személyében. A vasutas családból származó, 37 éves Pöhaczker Attila vasútgépészeti technikumot végzett, műszerészként kezdte szolgálatát, miközben az ifjúsági és szakszervezeti mozgalomban több tisztséget töltött be. 1982- től a szakszervezeti bizottság munkatársa volt. Az MSZMP Politikai Főiskolájának 1986-tól hallgatója, tanulmányait ez évben fejezi be. Az üzemigazgatósági irányításban a feladatok megosztása, a végrehajtás jobb szervezése érdekében az eddig műszaki osztályból két új osztályt szerveztek. A gépészeti osztály vezetőjévé az üzemigazgató Lédeczi László mérnöktanácsost, korábbi vontatási főnököt nevezte ki. Osztályvezető-helyettes Fejes János mérnök-főintéző. A műszaki osztály vezetője továbbra is Legény András, helyettese Plesu István. A vontatási főnökség vezetésére Veres István műszaki főtanácsos, a GRF eddigi vezetője kapott megbízást. Nyugállományba vonult Szabadi László főtanácsos, az üzemviteli osztályvezető helyettese. Munkásságát a MÁV vezérigazgatója kiváló vasutas kitüntetéssel ismerte el. Hírek az FMKT-ból A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa (FMKT) december 20-án tanácskozást tartott Záhonyban az üzemigazgatóság előtt álló gazdasági feladatokról. Sipos István üzemigazgató ismertette azokat a témaköröket, melyekben a KISZ mellett működő értelmiségi fiatalok segítségét várják. A gazdasági vezetés témajegyzéket állít össze, várja a fiatal szakemberek javaslatait, megoldási módozatait. A témák kidolgozásához százezer forintos összegben pályázati alapot biztosítanak. ★ A megyei szintű FMKT vetélkedőt december 17-én rendezték meg Mátészalkán, a Magyar Optikai Művek gyárában. Az üzemigazgatóság fiataljaiból szervezett csapat jól szerepelt a versenyen, s harmadik helyezést csapat ért el az összesítésben. A tagjai: Nagy Mihály, Szabó János, Szabó Pál és Tóth Csaba. Kiválóan sikerült Záhony állomásfőnökségen a december 15-én megtartott térítésmentes véradás, összesen 152-en tartották oda karjukat, embertársaik segítségére siettek