Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-07 / 6. szám
4 Tanulunk a tervért Az ötéves terv jobb munkát kiván dolgozóinktól. De jobb munkát csak jobb elméleti felkészülséggel lehet végezni. Ezért kapcsolódnak be dolgozóink legszélesebb rétegei az elméleti oktatásokba és ezért jelent örömet az a kitüntetés, ha valaki pártiskolára mehet. A MAQRT nagykanizsai központi javítóműhelyéből öten részesültek ebben a kitüntetésben és hármat közülük az itt következő sorok mutatnak be. * Soós József elvtársat nem nehéz megtalálni, a Vasvárasban. Ott dolgozik esztergagépe mellett. Ők ketten jól megértik egymást, mint két Soós elvtárs a sztálini testvér, műszak alatt 561 százalékot ért el gépével és hosszú hónapok alatt egyetlen egy darab selejtje akadt. Decemberi átlagteljesítménye 101 százalék, de ezt fokozni akarja. Most azonban rövid elszakad gépétől Soós időre tárt. Pártiskolára megy.elv— Nem lehet valaki jó szakember — mondja —, aki csak a gyakorlati síkon mozog és az elmélettel nem törődik. Nekünk kommunistáknak különösen gondot kell fordítanunk az elméletre, mert csak így tudjuk a szocializmus építésének ügyét előbbre vinni. Én már jártam szemináriumokra, de most különösen örülök annak, hogy pártiskolára mehetek. Azt akarom, ha a pártiskoláról nagyobb elméleti tudással visszajövök, még nagyobb és komolyabb eredményeket érjek el. • Nem hisszük, hogy lenne olyan ember a MAORT-nak aki ne ismerné Takács Györgyy elvtársat. Minden párt- és szakszervezeti megmozduláson ott lehet látni, ha pedig dolgozni kell a Pártért, ott is az elsők között van. Most ő is azok közé a kitüntetettek közé került, akiket a Párt iskolára küldött, hogy még jobban elsajátítsa, Pártunk elméletét. — Nem, csak kitüntetés, hanem kötelesség is a kommunistáknak elméletileg képezni magát. Én ugyan részt veszek a oktatásokban — szemináriumi mondja —, de én úgy érzem, a pártiskolán alkalmam lesz arra, hogy a tanultakat jobban elmélyítsem magamban. Már égi vágyam volt, hogy elmenjek a pártiskolára, ahol még öntudatosabb kommunistává képezhettem magamat.* Amilyen könnyű Soós elvtársat megtalálni a gépműhelyben az esztergapadja mellett, olyan nehéz rábukkanni a vasvázasban Illés Imrén§> elvtársra, a termelési felelősre. Ő róla azt mondják az üzemben, hogy a munkaverseny motorja és mindig ott tűnik fel, ahol legnagyobb szükség van rá. Most is éppen a munkapadok mellett jár kint, amikor végre rábukkanunk. — Szívből örülök annak, hogy a pártiskolái’a mehetek — mondja. — Hiába igyekszem azon, mint az ÜB termelési felelőse, hogy a dolgozóink jobb eredményeket érjenek el a szocialista munkaversenyben, ha magamat nem képzem tovább. Én már régen rájöttem arra, hogy nem elég az, ha valaki jó gyakorlati munkát végez és az elméletet elhanyagolja. Most néhány hétre elmegyek az üzemből a pártiskolára. Amikor visszajövök, azon fogok igyekezni, hogy az üzemünk az ötéves terv teljesítéséiben Pártunk útmutatásai szerint az élen járjon. Felelőtlenség, hanyagság, lógás a kanizsai Közraktárak épít estesénél, ahol „az utolsó sim végzik Úgy terveztükk, hogy a Közraktárak sörgyári telepéről készítünk riportot. Útközben már azon gondolkoztunk, mit is írunk a hatalmas gabonahegyekről, hogyan számolunk be arról, mit is rejteget magában a hatalmas raktár. A portás már a kezdetnél lehűtött bennünket. — Hol &raktár? — érdeklődtünk és ezt a választ kaptuk: —Úgy tudom még nincsen kész, néhány munkás még dolgozik, az építésvezető azonban bővebb felvilágosítást tud adni- Hogyan? Már július első napjaiban megkezdték a Magasépítő dolgozói az átalakítási munkálatokat és még januárban sincsenek kész!most — Már csak az utolsó simításokat végezzük — újságolja büszkén Tóth István, építésvezető. Meiaj sisaik talára be a főbejáraton — mondja udvariasan. A „főbejárati“: szűk kis ajtó, amelyen egy testesebb ember csak féloldalt fordulva tud átjutni- Hogyan viszik ezen be a közraktárak dolgozói a gabonával teli zsákokat? Aztán:félhomályba burkolt folyosókon, tágas termeken az építőmunkásokat keresi tekintetünk. Hol vannak a munkások? — Mindössze ketten vannak — válaszolja kérdésünkre az építésvezető — a többieket más munkákra osztották be. — Lassan feljebb és feljebb jutunk kel, s minden az emeletefordulóban azonos kép fogad bennünket. A faliak végén kibontott drótszálak. A villany beszerelése folyik Hiszen ezt már októberben elkezdték, s még ■ nincsen kész? — Dolgozik itt három villanyszerelő — tudjuk meg kísérőnktől, azonban dolgozni őket nem láttuk- Amint később megtudtuk, a villanyszerelők inkább foglalkoztak mással, mint a mukák elvégzésével. A legnagyobb meglepetés azonban a legfelső emeleten ért — Itt új tetőzetet bennünket készítettünk — bök felfelé az építésvezető. Élénk elismerésünk alatt ,szemünk egy pillanatra a betonpadlózatra téved. Két léket vettünk észre a padlón. Hát ez mi? — Ide akartuk beszerelni az elevátort. Azonban kiderült, hogy nem fér be, mert a gépházával együtt magsabb, mint az egész helyiség — mondta az építésvezető — Most valami más megoldást kell keresni Kiderült, hogy bár az »utolsó simításokat“ végzik, de az elevátor még nincsen felszerelve. Nincs bevezetve a villany, a szűk „főbejáraton“ nem lehet zsákokkal bejönni és az épület elé tervezett rámpa építését sem kezdték meg Miau «tea: — mondják — az ITI, a tervezőintézet hibája, lehet, de hibázott a vállalat is. A tervezőintézet eredetileg csak vartvassal akarta elkészíttetni a vasbeton mennyezetet. Tudvalévő, hogy ezt Magyarországon nem gyártják és így szeptember 23-ra nem készült el az épület. Új elgondolás szerint gömbvassal kellett elvégezni az építkezést Hosszas bürokratikus áttervezési munka után végre megkezdték a munkákat, de az újabb határidőre, december 6-ra sem lettek kész. Miért? Mert a vállalat vezetősége nem nézett utána a munkálatoknak, mert az épületen dolgozókból teljesen irányzott az egyéni felelősség. Ma már január 7-ét írunk, kiváncsiak vagyunk mi azokra, hogy építkezéseket még most sem fejezték be. Mi történt hát itt? Úgy látszik nem vettek tudomást ■ a Párt Politikai Bizottságának, a minisztertanácsnak és a MÉMOSz-nak az építőiparban hozott határozatairól sem az ITI, sem a vállalat vezetősége, sem az építkezésnél dolgozók. Mi osztjuk Tóth építésvezető szavait: „Valami más megoldást kell keresni. SZABÓ BIBE Mi az alma és kör’e ? K!SS JÓZSEFNÉ zalalövői latos tekintélyes csomagot adott %! Budapestre. Tartalmat ..KÖR TI, ÉS ALMA" felDural ’álla e! A csomag súlyát feltűnően nehéznek találta a aorta. Az ellenőrzés során 14 kg sertéshús, 3 drb puccolt hízott liba és 7 drb csirke sorakozott elő gyors egymásutánban a csomagból. A csomagot elkobozták, a spekuláns Kiss Józsefné ellen eljárást indítottak. Szombat, 1950. január 7. Egy kis természettudomány A Föl — ^pörgottyű“ Ha a Föld csak a Nap körül mozogna, nem ismernénk a nappalnak és az éjjelnek a váltakozását. De a Föld, miközben évi útját végzi a Nap körül, 365-ször megfordul saját maga, vagy, mint mondani szokták: ,,saját tengelye körül“ is. A valóságban a Földnek nincs semmiféle tengelye és az a kifejezés, hogy „megfordul saját tengelye körül“, azt jelenti, hogy a Föld egy teljes, 360 foknyi, fordulatot végez önmaga körül. Ma fordítYa volna... Bizonyitja-e a nappalnak és az éjjelnek a váltakozása a Föld forgását önmaga körül? Nem. Képzeljétek el, hogy a földgömb mozdulatlan, a Nap pedig forog körülötte. Akkor naponta épp így láthatnók a nappali világosság váltakozását az éjtszakai sötétséggel, így is gondolták ezt az ókorban. Ám tegyük fel, hogy a Föld a mindenség mozdulatlan középpontja és hogy a Nap naponta (bár a Földhöz viszonyítva óriási nagyságú) maga száguldja körül bolygónkat. Ekkor megmagyarázatlan felvetődik a kérdés, miért kell a nagyobb testnek keringenie a kisebb körül? De ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a nehézséget, akkor is alig lehet elképzelni azt a valószínütlenül nagy sebességet, amellyel a Napnak a Föld körül kellene futnia. 365-szörte gyorsabban kellene száguldania a Földnél, vagyis másodpercenként tízezer kilométer sebességgel, tehát tizenkétezerszer gyorsabban a kilőtt puskagolyónál. A Nap a Földhöz legközelebb lévő csillag. A következő legközelebbi csillag 300 ezerszer messzebb van a Földtől, mint a Nap és ennek a csillagnak mégis minden csillagnap alatt meg kell futnia egy körpályát a Föld körül és ismét visszatérnie eredeti helyére. Itt már igazán valószínütlenül nagy gyorsaságot kellene feltennünk, olyant, amely összemérhetetlenebbül nagyobb a fénysugár terjedési sebességénél. A távolabbi csillagok pedig még nagyobb, szinte természetfeletti sebességgel kellene hogy száguldjanak. Ekkora, a rendkívülit is meghaladó sebességet a csillagászok nem észleltek és nem is észlelhetnek. Nem észszerűbb-e tehát azt félre tenni, hogy a Föld nem mozdulatlan középpontja a világmindenségnek, hanem közönséges bolygó, amely magas körül forog? A Foucault-féle ingakísérlet De hogyan bizonyítják a jelenkor tudósai azt, hogy valóban forog a Föld? A csillagászoknak igen sok bizonyítékuk van erre s ezek közül legalább 10 döntő bizonyíték. A legszemléltetőbbek és legmeggyőzőbbek egyike a Foucault-féle ingakísérlet. A kísérlet lényege könnyen érthető: a legegyszerűbb inga is (például egy fonál végére kötött kő vagy egyéb súly) állandóan egy és ugyanazon síkban fog lengeni. Mégha megcsavarjuk is a fonalat és összesodorjuk szabad végét, az inga lengési síkja akkor sem változik.. íme, azt a szemléltető kísérletet mutatta be az 1851-ik évben Foucault francia tudós, hogy szemmel láthatóan bebizonyítsa a Földnek egy nap alatt végzett forgását. Párizs egyik legmagasabb épületében, a Pantheonban, egy volt templomban, 67 méter hosszú acélfonalat függesztett fel a mennyezetre, a fonál alsó végére pedig egy 28 kilogramos súlyt akasztott. Foucault így okoskodott; ha a Föld valóban megfordul naponta önmaga körül, akkor a Pantheon padlója is, mennyezete is fokozatosan elfordul. Azonban a lengő inga eközben is megtartja mozgásának eredeti irányát, vagyis lengési síkját, amint ezt a fizikusok mondani szokták. A bizonyíték Az inga tehát minden lengésnél új nyomot rajzol. Avégből, hogy az inga minden lengése látható jelet hagyjon maga után, a Pantheon köralakú padlóját homokkal borították, az inga súlyához pedig tűt erősítettek. Foucault kísérlete fényesen sikerült: az inga lengési ideje alatt annyi jelet rótt a homokba, amennyit a számítások előre megmondottak. A Föld tehát forog! — bizonyította be Foucault kísérletével. A kísérlet annyira szemléltető és meggyőző volt, hogy minden kétkedés magától megdőlt. A német nép sohasem fogja tűrni, hogy a Ruhr-vidéket k szakítsák Németország testéből *A Nyugatnémetországi Kommunista Párt január 7-ére és 8-ára nagyszabású béketüntetésre hívta fel a Ruhr-vidék dolgozóit. Ezzel kapcsolatban a Német Szocialista Egységpárt vezetősége harcos üzenetet Ruhr-vidék dolgozóihoz intézett a A Német Szocialista Egységpárt — mondta az üzenet — ünnepélyesen kinyilvánította, hogy a német nép sohasem fogja tűrni, hogy a Ruhr-vidéket kiszakítsák Németorták most a második világháború kitöréséért felelős nyugatnémetországi cinkostársaikkal együtt ismét megkísérlik, hogy a Ruhrvidéket elkülönítsék Németország gazdasági életétől és a Kelet ellen irányuló nemzeti elnyomó politikai és háborús gyújtogatás támaszpontjává tegyék. Minden becsületes német hazafinak a nemzeti front keretében kell harcolnia a békéért és az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért. szág testéből. Az angol-amerikai imperialis