Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
PÁRÍ £L - T a Javítsuk meg a tag• és tag feletti elvételt a termelőcsoportokban Pártfulik Központi Vezetősége fontos feladatként jelölte meg temelőszövetkezeti pártszervezeteink megerősítését és ezen keresztül termelőször tette ezeteink megszilárdítását. Pártszervezeteink jelentős része azonban még mindig nem vagy csak igen keveset foglalkozik a tag- és tagjelöltfelvétellel. A zalaegerszegi járás termeléskövetkezeteinek pártszervezetei az utóbbi időkben sokat foglalkoznak a termelőszövetkezetek megerősítésével és erre való hivatkozással elhanyagolják a t ag. és tagjelölt felvételt. Pedig a termelőszövettkezetek megszilárdítását nem lehet, a pártszervezetek megerősítésétől független feladatként végezni. Már többizben bebizonyosodott hogy abban a termelőszövettkezetben, ahol jól működő, erős pántszerveztet van, ott. jól megy a munka, össze+arhó és ■dolgos a tagság. Nem mindenütt van azonban ez így. A rédicsi Szabad Nép termelőszövetkezet, párttitkára több párttaggalegyütt aláírta a kilépési nyilatkozatot. Így gondolták, ha ők kilépnek,, megszűnik a termelőszövetkezeti csoport, és akkor már nincs szükség pártszervezetre sem. Ezért nem is fordítottak gondot arra, hogy pártszervezetet megerősítsék. Ebben a a termelőszövetkezeti csoportban lebecsülték a pártszrrvezet jelentőségét és maga a pártszervezet tagsága is megingott Ha a pártszervezet már elejétől fogva harcolt volna a pártszervezet, és egyben a csoport megerősödéséért, akkor nem következhettek volna be a megtörténtek. Vannak azonban olyan pártszervezetek is, ahol felismerték a tag- és tagjelöltfelvétel jelentőségét és a legutóbbi taggyűlésen már vettek fel élenjáró dolgozókat tagjelöltség nélkül a párttagság soraiba, mind például a zalalövői Vörös Zászló termelőszövetkezetben. A tapasztalat azonban az, hogy ezt a nagy lehetőséget nagyon kevés pártszervezetünk használja fel. Még nagyon sok az olyan pártszervezet, mint a pusztaszentlászlói, ahol már több mint, fél éve nem vettek fel tagjelöltet, de nem foglalkozó idő a meglévő tagok nevelésével sem. Ezekben a csoportokban nem is folynak úgy a munkák, ahogy kellene. Lassú a Szántásvetés, többen ki akarnak lépni, hiányzik a kommunisták példamutatása. Ezért pártszervezeteink a jövőben — okulva az eddigi hibákból — sokkal gondosabban foglalkozzanak a tag- és tagjelöltfelvétellel és ne feledjék, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a mezőgazdaság további gyors fellendülése elsősorban jól működő, erős, a dolgozók érdekeiért küzdő pártszervezeteken múlik. , i f Kérdezz — felelek A íiéltnévelők rovatát indítjuk ezen a címen, amelynek feladata az, hogy népnevelőinket tájékoztassa feladataikról és segítséget nyújtson munkájukhoz. Célunk az, hogy népnevelőink kérdéseire választ adva segítsük egy-egy vitás kérdés tisztázását, hogy időben kielégítő választ adhassanak a dolgozók kérdéseire. Kérjük a népnevelőket, hogy az elkövetkező napokban, hetekben minél több kérdéssel keressék fel lapunkat. Ez a kapcsolat kölcsönösen alapja lesz jó munkánknak. Sok népnevelő fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogyan magyarázzák meg azt, hogy a negyedik békekölcsönjegyzés alkalmával a jegyzett összeg 20 százaléka, visszamarad és azt mire lehet fordítani. VÁLASZ: Pártunk és kormányunk szerető gondoskodása a dolgozó nép felé megnyilvánul a békekölcsön jegyzések során is. Államunk azért bocsátja ki a békekölcs önkötvényeket, hogy ezzel is hazánk javára, a magunk hasznára legyünk. nyereményben A jegyzett összeg és névértékben kerül visszafizetésre. A legfontosabb, amit látni kell minden dolgozónak, hogy a hazának adott forint százszólosar visszatérül, közvetve vagy közvetlenül. Közvetve úgy kerül visszafizetésre, hogy államunk a dolgozók kölcsönadott forintjait a dolgozók érdekében használja fel. A nehézipar és a könnyűipar fejlesztésére, a minőségi termelés megjavítására, a mezőgazdasági termelés növelésére fordított összegek mind azt a célt szolgálják, hogy a termelés állandó növelésével szakadatlanul biztosítsuk a dolgozók anyagi és kulturális javainak maximális kielégítését. Iskolák, napközi otthonok, szülőotthonok, óvodák, lakások, utak, mozik építéséhez pénz kell és ezt a célt szolgálják a dolgozók kölcsönadott forintjai. Az eddigiektől eltérően pártunk és kormányunk sokoldalú gondoskodása a dolgozó népről megmutatkozik abban a rendeletben is, amely kimondja, hogy a jegyzett összegnek 20 százaléka községben marad, amit a község a fejlesztésére kell fordítani: szociális és kulturális beruházásokra és a meglévő intézmények fejlesztésére. Szociális célok: szülőotthon, óvoda, napköziotthon, iskola fejlesztésére. Kulturális célok: kultúrotthon fejlesztése, könyvtár bővítése, a fiatalok részére sportfelszerelések, rádió és más kulturális cikkek beszerzésére. Több lelkesedéssel harcoljanak a tervért a tófeji és a pórszombati téglagyárak dolgozói A Megyei Tanács Téglagyárai ES negyedéves tervét már szeptember 15-én befejezte. Ezt az eredményt Úgy sikerült elérniök, hogy az ES telepein élénk munkaverseny folyt, a telepek dolgozói lelkes harcot vívtak az elsőség megszerzéséért. Voltak azonban olyan telepek is, ahol a kormányprogramm után nem fellendülés, inkább a munka lanyhulása és a munkafegyelem lazulása mutatkozott. Ilyenek voltak a tófeji és a pórszombati telepek. A hibák gyökere a politikai munka hiányosságában keresendő. A dolgozók között csak két párttag van, a telep vezetője és a gépész, azonban a politikai képzettség híján ezek sem harcoltak eléggé azért, hogy a dolgozók tisztán lássák pártunk politikáját. A kényelmesebb megoldást választották: ahelyett, hogy a dolgozókat felvilágosították volna, tétlenül nézték az ellenséges agitáció érvényesülését. Persze, ebben hibás volt az ES is, amely ugyancsak nem fordított elég gondot erre a telepre. Az üzemi bizottság elnöke, Sebők Mária nem látta el feladatát. Sem a munkaversenyek szervezésénél, sem pedig a politikai nevelőmunkánál nem fejtett ki semmi erőfeszítést. A HVDSz nem adott segítséget az üb-elnöknek, még csak meg se látogatta a téglagyárat. Nem törődött azzal, folyik-e a munkaverseny, nem kérdezte,, szükségük volna-e a telep dolgozóinak valamilyen segítségre. így aztán a dolgozók még arról sem tudtak, hogy szakszervezet feladata a munka- a versenyek szervezésén kívül a dolgozók érdekvédelme. Az a tudat volt elterjedve ezen a telepen, hogy a szakszervezet arra való, hogy befizessék neki a tagdíjakat. Az egyesülés pártszervezete és vezetősége felismerve a hiányosságokat, rendszeresen foglalkozni kezdett a telep dolgozóival. Az eredmény nem maradt el, mert a telep nemcsak elmaradását hozta be, hanem a második dekádban a nyerstéglagyártásnál 132, az égetésnél pedig 119,3 százalékos tervteljesítést ért el. Éves tervüket szeptember 30-ra befejezték. A pórszombati telepen ugyana azok a hiányosságok hátráltatták tervteljesítést, mint Tófejen. Annak ellenére, hogy itt jóval többen vannak a párttagok, elhanyagolták a népnevelő munkát, de megfeledkeztek a kommunista példamutatásról is. Csupán egy területen értek el eredményeket: a kulturmunkánál. Természetesen a kulturmunka nagyon fontos, de a pórszombati téglagyár kommunista dolgozói megfeledkeztek arról , hogy a kulturmunkát, miként a sportot is, össze kell kapcsolni a termeléssel. A telep ugyan befejezte évi tervét, ennek ellenére nem mondhatjuk el róluk, hogy kimagasló teljesítményeket értek el. A helyzet ugyanis az volt, hogy a tervet, amelyet kézivetésre kaptak, az időközben megérkező gép segítségével fejezték be. A telep dolgozóit a felelőtlenség jellemzi. Ez olyan hiányosság, amin könnyen lehetne változtatni, ha a telep vezetője, az üzemi bizottság elnöke s a párttagok jobban törődnének a pártonkívüli dolgozók politikai nevelésével. Jövőre Pórszombaton komoly üzem épül. Pártunk, kormányunk gondoskodását hálálják meg azzal, hogy megszilárdítják a munkafegyelmet és nagyobb lelkesedéssel harcolnak a kormányprogramuk megvalósulásáért. Az árleszállítást a pórszombati telep dolgozói is örömmel vették tudomásul. Vajjon gondoltak-e arra, hogy ez csak úgy vált megvalósíthatóvá, hogy az öntudatos dolgozók harcoltak érte s a terv túlteljesítésével egyengették az árleszállítás útját? Az éves terv teljesítése nemc. volt nagy feladat a pórszombati telepen. Mutassák meg a dolgozók, hogy nagyobb feladatok megoldására is képesek. „Nemcsak forintjainkkal , terven felüli munkánkkal is támogatjuk a kormány programmját44 Jegyeinek a zalaegerszegi dolgozók Zalaegerszegen tegnap a reggeli órákban valamennyi üzemben röpgyűlést tartotak, ahol ismertették a dolgozókkal, a békekölcsön jegyzés jelentőségét. Az üzemekben, így többek között a Ruhagyárban, a Magasépítési Vállalatnál a kommunisták, a DISz- és az MNDSztagok jártak az élen a jegyzésben, ugyanakkor politikai felvilágosító munkát is végeztek. A Magasépítési Vállalat gondoskodott arról, hogy a külső munkahelyeken dolgozók jegyzését is biztosíthassák, így érték el, hogy a jegyzést reggel 3 órára befejezték. A vállalat szekértelepi műhelyében szerdán reggel közvetlen a munkakezdés előtt rövid röpgyülést tartottak s ismertették a Negyedik Békekölcsön kibocsátását. A röpgyülés után a dolgozók hozzászólásaikban elmondották, hogy eddig is szívesen jegyeztek békekölcsönt, mert tudták, hogy az ő érdekeiket szolgálja, de most, a kormányprogramm megjelenése után, mikor nap, mint nap jobban élnek, még nagyobb lelkesedéssel, még nagyobb bizalommal adják forintjaikat, hiszen nem évek múlva, hanem már most érzik a hatását magukon, hogy jó helyre adták kölcsön pénzüket. A műhelyben Uszkay Antal jegyzett elsőnek, aki mint esztergályos már évek óta itt dolgozik. Jegyzés közben elmondotta, hogy eddig is jegyzett, hogyne jegyezne most, amikor nap-nap után jobban érzi a párt és a kormány szerető gondoskodását. Két gyermeke van, egyik a Megyei Tanácsnál, másik pedig a pedagógus szakszervezetben dolgozik. Biztosítva van az egész család gondtalan és nyugodt megélhetése. Vas Sándor mint lakatos dolgozik a műhelyben. Négy gyermeke van és ő tartja el egy öreg énjét is. — Én mindig azt nézem —■ mondotta többek között —, hogy nemrégen ebben az országban még minden csupa rom volt. Meg kell nézni ma. Új gyárak, új üzemek, kórházak, iskolák épültek. Szebb most ez az ország, mint bármikor. Ezenkívül a kölcsönt, amit adok, még pénzben is visszakapom. A régi rendszerben egy ilyen sokgyermekes család eltartója mindig amiatt rettegett, hogy munkanélküli lesz. Én ezt az érzést nem ismerem. jegyzek szivesuft békekölcsöntEzért A röpgyülés után a dolgozók megfogadták, hogy nemcsak kölcsönadott forintjaikkal, de jobb munkájukkal is hozzájárulnak további sikereink eléréséhez. ★ Lelkes hangulatban folyt jegyzés a vasutón is. Azok a dolgozók, akik nem voltak után, 9 órára lejegyeztek. A téglagyár dolgozói, amikor a jegyzés befejeződött, felajánlást tettek, hogy IV. negyedéves tervüket 132 százalékra teljesítik, az Ásványolajipari Vállalat dolgozói pedig arra tettek vállalást, hogy határidő előtt üzembe helyezik a desztillációs üzemrészt. Ugyancsak felajánlást tettek a villanytelepi dolgozók is. Éves tervüket október 15-ig teljesítik s terven felül beépítenek egy 250 lóerős transzformátort s ezenkívül kibővítik a Ruhagyár transzformátorát. Az első óráktól kezdve lelkes hangulat kíséri a jegyzést, amit az is mutat, hogy a dolgozók a hazának kölcsönadott pénzen felül még terven felüli munkával is igyekeznek erősíteni a békét. n-mi'é'Ov: Ugyan kinek nem jutott volna eszébe, ha elmegy egy-egy újonnan épült gyár, lakóház, gyermekotthon, kórház, iskola, híd, vagy egyéb létesítmény mellett, hogy ebben benne van az én munkám, az én pénzem is. Nézzük a füstölgő gyárkéményeket, a földeken pöfögő traktorokat s jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogyan gazdagszunk, hogyan szépül a mi hazánk. Boldogító ez a tudat, hiszen a miénknek érezzük mindazt, ami hazánkban, megyénkben épül. Ezért adtuk olyan szívesen forintjainkat a tervkölcsön jegyzés, majd a békekölcsönjegyzések idején. Tudtuk, hogy magunknak adjuk, tudtuk, hogy a mi életünk lesz szebb, jobb, boldogabb, mert az államkölcsönök minden forintját a dolgozó nép érdekében használja fel pártunk, kormányzatunk. Az eddigi államkölcsönökkel közel 80 millió forintot adott Zala megye dolgozó népe életének szebbé tételére. Nyolcvanmillió forint. Hatalmas ez az összeg és így, a szám hallatára, nem is tudjuk felmérni annak nagyságát. Ezt csak úgy lehet és úgy tudjuk érzékelni, ha kimegyünk a megyébe, végigjárjuk a városokat, községeket, falvakat, s látjuk, hogy mi mindent építettünk belőle. Jó helyre tette pártunk, államunk a kölcsön minden fillérét. Százhuszonnyolc községben gyűlt ki a villany Zala megyében az elmúlt néhány év alatt. Ennyi községből tünt el a petróleumlámpa, elűztük ezzel a falusi utcák sötétjét, s ennyi községbe vonulhatott be a rádió s mindaz, amit a villany jelent. De nem álltunk meg a villamosítással. Még ebben az évben 18 községben történik meg a villamoshálózat kibővítése. Ezekben a villanyfényben ragyogó falvakban is benne van a mi pénzünk, amit adtunk. De menjünk tovább. Új iskola épült Gutorföldén, Zalaszentmihályon, Zebeckén, Kútfejen, Zajkon, Csörnyeföldén, Kálócfán, Bázakerettyén, Kisszigeten és még egy jónéhány községben. Tágas, világos, egészséges tantermekben tanulhatnak gyermekeink. Ezért jegyeztünk államkölcsönt. Bejegyeztünk azért is, hogy felépülhessen a novai, a letenyei tüdőgondozó, hogy orvosi rendelőt létesíthessünk Muraszemenyén, Csonkahegyháton, Nagykapornakon, Kehidán, Pacsán, Nagylengyelben, Gutorföldén és Rédicsen. És még mindig nem állhatunk meg a felsorolásban. Nemcsak erre költötte pártunk, kormányzatunk a Zala megyei dolgozók nyolcvanmillió forintját. Tanácsházat építettünk Pózván, bekötőút készült Nova, Letenye, Rózsásszeg, Szenterzsébethegy, Petrivente, Kustányszeg, Zalakoppány és még egy jónéhány község részére. Telett a nyolcvanmillióból arra is, hogy tizenhat mozit létesítsünk csupán a nagykanizsai járás területén. Ebből a pénzből készül a bázakerettyei kenyérgyár. De benne van pénzünk a nyáron egerszeg-neszelei felavatott zala- Zala-hídban. Repülőteret is építettünk belőle. Nem kell félnapokat vonaton töltenünk, hanem majd egy óra alatt a fővárosba érhetünk. Csupán a 100.000 forintosnál nagyobb megyei beruházásokat számítva 60 millió forintot kapott vissza Zala megye dolgozó népe az államkölcsönökbe befizetett forintokból. De ha hozzászámítjuk a többmilliós gyári építkezéseket, a 100.000 forintosnál kisebb beruházásokat, akkor azt látjuk, hogy nem nyolcvanmilliót, de ennél sokkalta többet kaptunk. Építkezéseink üteme pedig tovább gyorsul. A pártunk javaslatára kidolgozott kormányprogramm céljául tűzte ki a dolgozó nép életszínvonalának további gyors emelését. Az újabb beruházások nyomán egyre jobban javulnak életkörülményeink, szociális viszonyaink. Október hónap elején kezdik meg Zalaegerszegen tíz darab kétszer kétszobás, fürdőszobás, komfortos kertes családiház építését. Még ebben az évben megkezdődik Kosztolányi utcában egy húsz laakásos, üzlethelyiséges bérház építése, a Marx tér 3 alatt 3 emeletes kilenclakásos bérház épül. Csupán ezeknek az újabb zalaegerszegi építkezési beruházásoknak összege meghaladja az ötmillió forintot. Felsorolni is sok lenne teljes részletességgel, összegszerűleg, amit eddig építettünk, és amit a közeljövőben építeni fogunk. Államunk azonban nemcsak így adja vissza pénzünket. A sorsolások alkalmával minden esetben több ezret tesz ki azoknak a dolgozóknak száma, akik visszakapják a jegyzett összeget, sőt, sokszor alaposan megtetézve azt. Eddig 9 és félmillió forintot kaptak vissza sorsolás útján megyénk dolgozói. Közöttük Benkő István, a letertyei földművesszövetkezet dolgozója és ifj. Szanatai István becsvölgyi tszcs-tag 25—25.000 forintot nyert. Kiss József MÁV dolgozó 10.000 forintot, Horváth József lovászi MASZOL AJ-mankás 5000 forintot. A felsorolást itt is hosszan lehetne folytatni. A lényeg azonban egy: bármilyen oldalról is nézzük, hogyan adja vissza államunk kölcsönjegyzett forintjainkat: érdemes adnunk, hiszen saját életünket tesszük szebbé azzal, békénket éljük vele. Amit adtunk és amit kaptunk