Zalai Hírlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
1059. Kutas 1. A párt művelődéspolitikai határozatának nyomán Eredményesebbé, sokrétűbbé vált a TIT nagykanizsai szervezetének munkája Az MSZMP Központi Bizottságának 1958 nyarán hozott határozata alapján a nagykanizsai városi pártbizottság kidolgozta a városra vonatkozó három esztendős gyakorlati művelődéspolitikai tervet. Ez a terv a TIT munkájával is foglalkozik. A napokban megvizsgáltuk, hogy a TIT kanizsai szervezete mennyit és milyen módon valósított meg a párt határozatából? A határozat értelmében az idén népművelési főiskolákat, illetve munkásakadémiákat kell szervezni a városban. — A városban három munkásakadémiát akarunk létesíteni — mondotta Gacsi Istvánné, a TIT kanizsai szervezetének titkára. — Egyet a Gépgyárban, egyet a Sörgyárban és egyet a kisebb üzemek dolgozói számára. Az akadémiák tematikáját július végéig kell összeállítanunk. Az akadémiák előadásait havonta egy alkalommal, négy órában rendezzük a november és április közötti időszakban. Az előadások közgazdasági, üzemgazdasági, jogi, filozófiai, nemzetközi, egészségügyi, technikai, kulturális és űrhajózási kérdésekkel foglalkoznak majd. Az előadásokat képzett szakemberek tartják, meghívunk budapesti és pécsi egyetemi tanárokat, tudósokat is. Az akadémiák eladásain csekély tandíj befizetésével bárki részt vehet. A jelek idáig azt mutatják, hogy nagy lesz az érdeklődés. »El kell érni, hogy városunkban minden üzem, vállalat, intézmény, tömegszervezet és fegyveres alakulat kössön szocialista szerződést a TIT-tel az ismeretterjesztő előadások lebonyolítására» — hangzik a városi pártbizottság 3 éves művelődéspolitikai tervének egyik pontja. A városban idáig 16 üzemmel és a honvédséggel kötötték meg ezt a szerződést. Ha az első félévben rendezett előadások számát nézzük, megnyugtató képet kapunk. Nagykanizsa városában ez esztendőben 116 ismeretterjesztő előadást rendeztek különböző témákból. A járás falvaiban pedig 71-et. A városi és járási előadásokat meglepően sokan — 12 672 fő — hallgatták meg. Persze, volt olyan előadás, amely négy-ötszáz főnyi közönséget vonzott — Dezséry László, Zsombor János előadásai —, de akadtak kevés hallgató előtt megtartott előadások is, elsősorban a kisebb létszámmal dogozó üzemeknél, összességében nagyon örvendetes ez a még soha nem tapasztalt széleskörű érdeklődés, s ez azt bizonyítja, hogy a pártszervezetek valóban foglalkoznak a művelődéspolitikai határozat megvalósításával. A kedvező képnek azonban van egy árnyékos odala is. A nagyüzemek, nagyobb hivatali szervek közül jó néhány nem fordít kellő gondot az ismeretterjesztő munkára. Így például a Fúrási Üzem, a Gépgyár, a Sörgyár, a Vasipari Vállalat, az Ostyagyár, a posta, a járási tanács, a határőrség és a rendőrség még nem kötött szocialista szerződést a TIT-tel. A szerződés megkötése pedig enyös, mert azzal egész esztendőre meg lehet határozni előre az ismeretterjesztő programot, s a TIT gondoskodni tud a kívánt előadókról. Ilyen éves tervet készítettek például a szerződés nyomán az Ingatlankezelő Válalatnál, s mint a gyakorlat mutatja, ez nagyon jól bevált. Mind a gazdasági, mind a párt- és tömegszervezeti vezetők tudják, hogy mikor lesz vállalatuknál TIT-előadás, nem keresztezik azt más programmá , s a részvételre is időben, megfelelő propagandát tudnak kifejteni. — Bár mi több alkalommal is felhívtuk a szóban forgó üzemek, intézmények figyelmét a szerződéskötésre, ennek megvalósítását azonban különböző kifogásokkal mindig elodázzák — mondotta Gacsi Istvánné. Vélményünk szerint az említett üzemek, hivatali szervek, fegyveres testületek pártszervezeteinek ezzel a kérdéssel minél előbb fogalkozniuk kellene. Annás inkább, mert például a gépgyári és sörgyárikultúrotthonokban a szórakoztató rendezvények mellett helyet kell kapnia a nagyfontosságú ismeretterjesztésnek is. A városi pártbizottság művelődéspoltikai terve a TIT elé feladatul tűzi azt is, hogy minél több jó szakmunkást vonjanak be a szervezet tagságának soraiba, továbbá a műszaki kérdések iránt érdeklődők számára szervezzenek újító szakosztályt, amely eleven munkájával tevékenyen segítené a város ipari életét. Miyen lépéseket tettek eddig ennek megvalósítására? — kérdeztük a szervezet tikárát. — Szakmunkásokat idáig még nem vontunk be a tagság soraiba — válaszolt Gácsi Istvánné. — Ennek okát elsősorban abban látom, hogy még nem kielégítő a kapcsolatunk a nagyobb üzemekkel, mint azt a már említett szerződéskötések elmulasztása is bizonyítja. Munkánkkal azonban oda kivárnunk hatni, hogy ezt a célkitűzést is megvalósítsuk, mert különböző technikai előadások megartásával a kiváló szakmunkások nagy segítséget tudnak nyújtani a társulat életének előrevitelében. Ami pedig az újító szakosztályt illeti — bár a TIT-en belül még ilyen szakosztály nincs sehol, de mi úgy látjuk, érdemes és szükséges a kérdéssel foglalkozni —, ősszel megalakítjuk. Vezetésére hozzáértő műszaki szakembert kérünk fel, összegezve a tényeket, a TIT nagykanizsai szervezetének vezetői, tagjai megértették a párt művelődéspolitikai határozatának lényegét, és a számukra kijelölt feladatokat legjobb tudásuk, akaratuk szerint igyekeznek megvalósítani. Munkájuk eredményes, és amennyibenlenyesegetik a még jeentkező hibákat, az esztendő végére soha nem tapasztalt előrehaladásról adhatnak majd számot. Tímár Ede ZALAI HÍRLAP Híradás i1 nagykanizsai járás termelőszövetkezeteiből Jelentősen tovább gyarapodott az elmúlt hónapban a nagykanizsai járás termelőszövetkezeteinek állatállománya. A sertés- és szarvasmarhaállomány a kétszeresére növekedett. A szepetneki Béke 22, a nagyfákosi Dózsa pedig 20emhes üszőt vásárolt a szarvasmarha tenyésztő állami gazdaságoktól. Az új udvari és a zalaszentbalázsi termelőszövetkezetekben száz tenyészüszőt vásároltak a napokban, az Állatforgalmi Vállalat szakembereinek segítségével. A közös gazdaságokban jelenleg 295 göbölyt hizlalnak. Az elmúlt félévben 136 hízott marhát értékesítettek. A közeli napokban Lándon 40, Zalaszentbalázson 102, Újudvaron 50, Sormáson pedig 100 sürdőt állítanak hízóba. A mai napig 602 sertés hizlalására szerződtek a nagykanizsai járás termelőszövetkezetei. X -— Több mint 1200 katasztrális hold tavaszit vezettek az idén a nagykanizsai járás közös gazdaságaiban. Többek között 612 hold kukoricát és 144 hold burgonyát. A burgonya töltögetése és a kukorica másodszori kapálása a járás valamennyi szövetkezetében befejeződött. A szántó területnek 15 százalékán termelnek a szövetkezeti gazdaságok pillangást. A pillangósok vetésaránya a múlt évhez képest 2,5 százalékkal növekedett. — X — — 70,4 százalékát aratják a kalászosoknak gépnél a nagykanizsai járás szövetkezetei. 659 holdon kombájnok, 890 kataszteren pedig aratógépek aratnak. A mai napig mintegy 200 hold gabonát arattak le. — X — — A járás valamennyi termelőszövetkezetében fizetnek már havonta rendszeresen készpénz előleget. A zalaszentbalázsi Petőfiben például 30 forint előleget fizetnek egy munkaegységre. Kovács László növénytermelési dolgozó az áprilisban teljesített munkaegységek után 1200 forint előleget kapott. Molnár József állatgondozó előlegrészesedése 1260 forint volt. Zalaszentbalázs másik nagy szövetkezetében, a Kossuthban 25 forint előleget adnak egy munkaegységre, de az összeget nem havonta, hanem negyedévenként fizetik ki. Szabó Sándor kocsis negyedévi pénzrészesedése 2750 forint volt. Idős Szabó Sándor és család csupán a munkaegységelőlegből 6830 forint jövedelemhez jutott az elmúlt negyedévben. [ Miből éljen egy nyugdíjas, ha féléven keresztül nem kap nyugdíjat? Erre a kérdésre nehéz feleletet adni. Petővári Márton bácsinak pedig most már egy úl esztendeje nem hozza a postás a pénzt, amely őt 30 esztendei munkája után jogosan megilletné. Márton bácsi 1929 óta állt hivatalosan igazolt munkaviszonyban. Legutóbb az olajipar nagykanizsai készletező vállalatánál dolgozott, mint raktári munkás. 1956 decemberében lába megrokkant, a szíve is beteg volt, így mint rokkantat helyezték nyugdíjba. 1957 december 4-én azonban ismét munkába állt. 1958-ban betöltötte a hatvanadik évét, államunk nyugdíjtörvénye értelmében így őt jogosan megilleti a gondtalan pihenés. 1959 január 15- én vonult véglegesen nyugdíjba. Azóta azonban még egy fillért sem kapott. Júniusban ugyan küldtek számára egy értesítést, hogy 14 évi szolgálata után havi 700 forint nyugdíjat kap majd. A munkában töltött évek számát azonban tévesen ismerték el neki, hiszen 1929 óta áll olyan munkaviszonyban, amelynek átszámítása megilletné, így felebbezett a 14 esztendő megalapítása ellen. Idáig a fellebbeésre sem kapott választ. Fia, aki most már fél esztendeje segíti édesapját és anyját, a Gépgyár SZTK-felelősén keresztül érdeklődött, hogy mi lesz apja nyugdíjával, mikor rendezik a kérdést? »■Rendkívül bonyolult az ügy — hangzott a válasz — kivizsgálása folyamatban van.« A szabályokat, nyugdíjtörvényeket az e kérdésekkel foglalkozó hivatali szervek ismerik legjobban, ha azt mondják, Petővári Márton, bácsi ügyerendkívül bonyolult», az bizonyára így is van. De ha még »bonyolultabb« is lenne ez a kérdés, akkor sem értjük, miért nem lehetett egy fél esztendő alatt elintézni?! Tény, hogy a nyugdíjügyekkel foglalkozó szerveknek, különösen most az új nyugdíjtörvény kibocsátása után, sok a munkájuk. Erre az írásra is majd szolgálnak »magyarázattal«, mert így szokták. De Petővári Márton bácsi és mások, akiknek szintén lassan intézik az ügyét, vajon megelégednek-e amagyarázattal» ? Nem tudjuk, ki az a tisztviselő, aki Petővári Márton bácsi ügyével foglalkozott, de engedje megjegyezni: Az «ügy» az «akta» mögött az embert is kellene látnia. Azokat az embereket, akik életüket becsületes munkával eltöltötték, s most jogosan várják az őket megillető összeget, a nyugdíjat. S ha valami okból azt nem kapják időben, keserű lesz a szájuk íze, mint Márton bácsié is. Cselekedjenek hát az illetékesek, s igyekezzenek minél hamarább elintézni a »rendkívül bonyolult« ügyet, mert Petővári Márton bácsi »aktájának« fél esztendős útja minden problémát, akadályt mérlegelve is sokáig tart... — te — Hevesi uborka és badacsonyi őszibarack érkezik a héten a MÉH zöldségboltjaiba Csaknem két héttel ezelőtt közöltük lapunkban, hogy megrövidült a piacokra kerülő zöldség útja, a földművesszövetkezetek kiiktatásával közvetlenül a MÉK zöldségboltjai árusítanak. Az első tapasztalatok arra engednek következtetni, segítette az intézkedés a vá■ ros jobb zöldségellátását. A primőrök szezonja lassan véget ér, az árak napról napra csökkennek. Legutóbbi árnéző őrjáratunk alkalmával a következőket jegyeztük fel: a fejeskáposzta 1,50-ért, a főzőtök 1 forintért, az uborka 8 forintért, a leveles karfiol 2,60-ért kapható. Az újburgonya ára 2,60-ra, a kelkáposzta 2 forintra, a karalábé darabja 30 fillérre, a kovácsházi hegyes paprika darabja 1,50-re, a főzőhagyma kilója 2,80-ra csökkent. A paradicsom továbbra is eléggé drága: kilóját 30 forintért adják. Az illetékes szervek tájékoztatása szerint július elsejével már 26 forint lesz a paradicsom. Ezen a héten tíz mázsa hevesi uborka és négy mázsa badacsonyi őszibarack érkezik a megyébe. 1 Munkában az építőbrigád . . . Képünkön Varga Lajos kőműves brigádja a megye egyik legkorszerűbb gépi rakodóját építi az Alsórajki Állami Gazdaságban. A rakodót június utolsó napjaiban adták át rendeltetésének. Fotó: KINCSES Óvakkodjunk a gyilkos galócától A rendkívüli nyári időjárás és a sok eső miatt nagyon elszaporodtak az erdei gombák. Különösen sok most a gyilkos galóca, amelynek fogyasztása halálos gombamérgezéseket okoz. A hozzá nem értő gyűjtők nem tudják ezt a veszedelmes gombát megkülönböztetni az ehető gombáktól. A gyilkos galóca kalapja a közhiedelemmel ellentétben nem piros pettyes, hanem fehérkés. Egyik helyen fehér a kalap színe, s ezért a sampion gombával téveszthető össze, másutt zöldes-fehér és a galambica gombához hasonlít. A gyilkos galóca leforrázás után is okozhat halálos mérgezést. A gombamérgezések elkerülésére az Egészségügyi Minisztérium felhívja a figyelmet, hogy csak ellenőrzött gombát vásároljanak, s gombát csak akkor fogadjanak el, ha az árut ellátták piaci napi ellenőrzőjeggyel. Saját szedésű gombát is csak akkor fogyasszanak, ha vizsgázott gombaszakértő ellenőrizte. (MTI) Ahol már teljesítettéti az éves tervet - Községfejjesztés Lentikápolnán - A LENTI JÁRÁS sok községének lakossága tekintélyt szerzett a megye dolgozói előtt önzetlen társadalmi munkájával. Ezek közé tartozik a 275 családos Lentikápolna község is, ahol mindig van elég munkáskéz a közösség érdekében javasolt építkezésekhez. A falun végig mindenhol megtalálhatók a társadalmi munka jelei. — A tanácstagoknak csak néhány szóba kerül és másnap jönnek a dolgozók segíteni a községi építkezéshez — mondotta Tóvári elvtárs, a tanács elnöke —. A községfejlesztési terv összeállításába bevontuk csaknem az egész lakosságot. Ebben az évben a tanácsház külső vakolásánál végeztek társadalmi munkát, amellyel 12 ezer forint megtakarítást értünk el. Az így megtakarított összeget aztán más beruházásokra tudjuk fordítani. A TANÁCSTAGOK jó szervező munkát végeznek. Nem várnak utasításra, vagy figyelmeztetésre, öntevékenyen irányítják a községfejlesztési feladatok végzését. — Jelenleg a tűzoltószertárnál folyik társadalmi munka. — Eddig 12 ezer darab téglát szállítottunk az építkezés helyére — mondotta a tanács-) knek —. Ez nem került egy fii- 'rbs sem. A szállítást társa-) talmi munkával végezték a) község dolgozói. Olcsó építke-isi anyaggal is rendelkezünk, amely helyben van. Az épít-) kezéshez a község dolgozói ter-\ '"eltek ki a 15 köbmer havi-) csőt és a 25 köbméter homokot. Már ezt is helyszínre szál lították. ) Szorgosan építik a különbö-ző községi létesítményeket a lentikáponaiak. Most készül a sportpályán az öltözőhelyiség is. Egyedül ennél a munkánál nyolcezer forint a közösség összefogásának az értéke. Az öltözőt hamarosan birtokukba vehetik a fiatalok, hiszen már csak a tető hiányzik róla. — Annak idején 42 ezer forintot terveztünk társadalmi munkára és a helyi anyagok felhasználásra — mondotta Tó-Óvári elvtárs —, de már eddig teljesítette a község ezt az éves s tervet. A társadalmi munka mértéke meghaladja a 25 ezer forrintot és a helyi anyagok fels használásával is több mint 200 ezer forintot takarítottunk meg. NEMCSAK az építkezések dicsérik a társadalmi munkát. A község összefogásából soksok csákány- és kapavágás juttott a határba is. A traktorok és fogatok rongálta dűlőutakon is dolgoztak nemrég napokig. A gödröket temették be és bogár- hátúra púposították a dűlőutaíkat, hogy a szénával, vagy gajdonával megrakott szekerek ‚ biztonságosan közlekedhesse- nek. Erről ezt mondta a tanács- 5 elnök: · — »Csak« az utak javítására , 250 munkanapot fordítottunk, s NINCS pontos kimutatás ’ arról, hogy ebben az évben már mennyit dolgoztak közösen. Ezt azonban helyetteríti egy mondat. Ha a tanácsházra, a sportöltözőre, tűzoltószertár-k ra, utakra, vagy a megjavított ] hidakra terelődik a szó, senki sem felejti el megjegyezni a faluban: › — Mi csináltuk! › Büszkék lehetnek munká- ?jukra. V Két érdekes hír Nem mindennapi eset történt a szedresi Petőfi Tsz sióparti őszi árpa tábláján. A kévekötöző aratógép előtt hirtelen felugrott egy őzgida, s a megriadt állatot a motol a a nagygyűjtőbe dobta, majd a felvonó felvitte a kévekötő asztalra. Szerencsés véletlen, hogy sem a tömörítő karok, sem más gépalkatrész nem tett benne kárt, s az árpával együtt kévébe kötődött az őzgida. A gépet azonnal leállították, s kiszabadították a körülbelül négyhetes őzet, amelynek az ijedtségen kívül semmi baja sem történt.XA balatonfüredi szívkórházban a napokban váratlanul vízhiány keletkezett. Sokáig keresték, kutatták a hibát, s csak nagy nehezen fedezték fel, hogy a balatoni vízzel együtt a tartályba került és lezárta a fürdőbe vezető csövet egy nyolc kilós súlyú, egy méter hosszúságú harcsa. A tartályban úszkáló kis halakból egyet sem találtak. A nagy harcsa mindet elpusztította. vvwOOOOOOOOOOOOOOOO1 | fl pétitkezelésről... › A pénztárkezelés nem könnyű mesterség, főleg for- J galmas üzletekben. Őszinte » csodálattal figyelem néha a tülekedésben egyik-másik pénztárosnőt, amint nyugodtan, pontosan és gyorsan ad- J ja ki a visszajáró összeget, , és közben még arra is ráér, hogy udvarias felvilágosítás ’ sokat vagy figyelmes tanú, csókát adjon. Sok esetet tudok pénztáros sok példás becsületességéről . Magam is fizettem a zala’egerszegi vasútállomáson a százassal, és a 90 forintot , otthagyva, elrohantam, — , csak a filléreket vágtam zsebre. Amikor este vissza-érkeztem, a pénztárosnő már messziről lobogtatta felém az ottfelejtett bankókat, holott , még nem is kértem. Nyugodtan letagadhatta volna, semmi bizonyítékom nem volt , rá, hogy kevesebbet vettem át. De állítsunk szembe ezzel egy másik, esetet, ami szín- | tén velem történt a minap: , sajnos, nem egyedülálló, — » több helyen többekkel te | megtörtént már hasonló: , bemegy a vevő egy forgalmas üzletbe, nincs nála más | pénz, mint egy százas. Több • apróságot vásárol és fizet a százassal. Visszakap — húsz | forintból. Hiába reklamál, két tízest mutatnak neki, a hogy azzal fizetett. Tanú — , nincs. Panaszkönyv szintén nincs, blokkolás sincs, el* lenőrzés lehetetlen. Feljelen* [ tés? — Bizonyíték hiányában • fel kell menteni a pénztárost és elítélhetik a feljelentőit rágalmazásért. Vajon feltehető-e ebben az esetben, hogy [ a pénztáros véletlenül téve-dett] [ Az volna ebből a tanulság, hogy sohasem fizessünk tanún, nekül ? Nem, ez túlzást Szerencsére a pénztárosok többsége becsületes ember. — De éppen ezek tekintélyének, tiszteletének megóvásáért fokozottabban törődni kell, hogy az itt-ott előforduló visszaéléseket leleplezzük. A pénzkezelés könnyen kísértésbe viheti a gyenge jellemű embert. Alaposan meg kell válogatni, kire lehet rábízni a pénztárt. 2. 6.