Zalai Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1959. november 1. ZALAI HÍRLAP TÖRÖK LAJOS, a megyei tanács elnöke: Államhatalmi szerveink legfontosabb feladata napjainkban a gazdasági szervezés, a kulturális nevelés és a proletárdiktatúra védelme Tisztelt Pártértekezlet, Kedves Elvtársak! A proletárdiktatúra legfontosabb feladata napjainkban a gazdasági szervezés és a kulturális nevelés, valamint a proletárdiktatúra védelme ilyen értelemben bonyolult, sokrétű munkát kell kifejteni a proletárdiktatúra államhatalmi szerveinek. A kulturális nevelés egyik alapvető eleme, hogy egyre alkalmasabbá kell tenni a munkásosztályt az állam vezetésére. A munkásosztály csak akkor töltheti be hivatását, ha elsajátítja az államvezetést. Megyénkben pártbizottságunk útmutatásával igyekeztünk ezt a fontos tanítást megvalósítani és az 1958-as tanácsválasztásoknál is arra törekedtünk, hogy javítsuk a tanácstagok között a munkások arányszámát. Ennek megfelelően a községi tanácstagok között az 1954-es választásokhoz viszonyítva több, mint 30 százalékkal növekedett a munkások aránya. A választások óta komoly fejlődést mutat a tanácstagok tevékenysége. A községi tanácsüléseken ez év júniusában a tanácstagok 70 százaléka vett részt, az 1957. júniusi 67 százalékkal szemben. Általában minden hónapban nagyobb a tanácsüléseken résztvevők aránya, mint egy évvel ezelőtt, vagy korábban. A tanácsülések mindinkább betöltik szerepüket, területük fontos problémáival foglalkoznak, irányítják és ellenőrzik a végrehajtó bizottságok munkáját, fontos tanácsrendeleteket alkottak a legelőgazdálkodással és egyéb más kérdésekkel kapcsolatban. A tanácstagok munkájában fontos helyet foglal el, hogy állandóan javítsák kapcsolatukat a dolgozó tömegekkel, e kapcsolatnak fontos mérője a fogadóórák és a tanácstagi beszámolók megtartása. 1959. III. negyedévében közel 2000-en keresték fel tanácstagjainkat a fogadóórákon, a beszámolókon pedig 38 000-en vettek részt 1959. I. félévben. Az állandó bizottságok munkája is javult. Rendszeresebben megtartják üléseiket. Ez évben háromszor annyi javaslatot terjesztettek a tanácsülések elé, mint a korábbi esztendő hasonló időszakában. 1959 második negyedévében 349 vizsgálatot tartottak az 1958. II. negyedévi 120 vizsgálattal szemben. Mégis ennek ellenére az állandó bizottságok munkájának javításában még igen sok tennivalónk van. A tanácsülések nem kapnak elég feladatot, kevés helyen számolnak be a tanácsülésnek stb. A tanácstagok munkáját segítettük a népfront által kezdeményezett tanácstagi oktatással. 1958 telén és az idén is megszervezzük. A tanácstagok többsége szívesen vesz részt ezen az oktatáson. A községi tanácsi vezetők képzését, az államigazgatási iskolán, tanácsakadémián és a szervezett továbbképzéssel oldjuk meg. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a községi vezetők politikai tájékozottságára. Nagyobb meggondoltságra van szükség a káderek cserélgetésénél. Különösen nagyobb gondot kell fordítani a kiválasztásra (mert előfordul olyan eset is, hogy ugyanazok, akik az elvtársat javasolták tanácselnöknek, hamarosan türelmetlenek lesznek vele szemben, s könnyen hozzájárulnak újabb lecseréléséhez). Be kell látni mindnyájunknak, hogy a vezetés cserélgetése, könnyelmű leváltása sok kárt okoz a pártnak és az ügynek. Persze ez nem mindig látszik azonnal, különösen kívülről, de ha mélyebben betekintünk a munkába, akkor feltétlen látni kell ennek káros hatását. Beszéltem tanácsaink tömegmunkájáról, arról, hogy komoly fejlődés van a tanácsok munkájában, mindinkább bevonják a lakosságot az államvezetési munkába, megismeri a lakosság az államvezetéssel kapcsolatos problémákat, azonban meg kell mondanom, hogy ez a fejlődés nem egyenletes. Vannak olyan községeink, ahol nincs ilyen fejlődés, vannak tanácsi vezetők, akik nem veszik komolyan a tanácstagok beszámolóját. Ma már járási szinten jó határozatok születnek. De ezeknek a határozatoknak a levitele, a határozatok végrehajtásának az ellenőrzése, ez a tanácsi munkának mai gyenge oldala. A munka tartalmi része itt-ott még kívánnivalót hagy maga után. Ahol a helyi vezetőink fejlettebbek, ott általában a dolgokat jól oldják meg. A fontos, nagy feladatok végrehajtása mindenütt biztosítva van. De sok apró részfeladat végrehajtása és különösen a politikai nevelőmunka több községünkben még nem megy megfelelően. Tanácsaink gazdasági szervező tevékenysége szintén igen sok irányú, s igen jelentős ezek között a helyiipar irányítása. A helyiipar miatt sok jogos bírálat éri a megyei és városi tanácsokat, mert ezeknek a vállalatoknak műszaki felkészültsége alacsony, elhelyezése sokszor kultúrátlan stb. De ezen vállalatok is komoly fejlődésen mentek keresztül az utóbbi esztendőkben, mert pártunk és kormányunk komoly anyagi erővel támogatta ezeknek a vállalatoknak a fejlődését. S a vállalatok dolgozói, vezetői szintén komoly erőfeszítéseket tettek a vállalatok fejlesztésére. Vállalataink fejlődését bizonyítja, hogy 1956-tól 1959-ig 4-5 százalékkal növekedett az általuk létrehozott termelési érték. Komoly fejlődést érünk el a II. ötéves tervben. Ez idő alatt a helyi ipar termelése 65 százalékkal emelkedik. Tanácsaink munkájában komoly helyet foglal el a községfejlesztési tevékenység. 1957- ben 15,7 millió forint volt a községfejlesztési munka volt(Folytatás a 4. oldalon.) 3. Befejezte tanácskozását a Zala megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról.) •értünk el az elmúlt években A tejtermelésnövekedése mellett 1955-höz viszonyítva a elmúlt évben már 20 000 mázsa marhahússal többet vásárolt fel a kereskedelem. Nézzük a tejtermelést: Az egyéni gazdaságokban egy tehén évi átlag tej hozama 1700 liter, a tsz-ekben 2100 liter, az állami gazdaságokban pedig 3400 liter volt az elmúlt esztendőben. Lényeges változás eredményez itt is a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése. Jelenleg az egyéni kisárutermelése a tehénállományuk 5 százalékát igázzák, amely gátolja a szarvasmarha tenyésztési munkát is, és főképpen a tejhozam emelkedését. Szarvasmarha tenyésztésünk fejlesztéséhez szorosan hozzátartozik a mintegy 700 hldat kitevő rétterület gondozása A rét- és legelőgazdálkodásunkban nagy kicssit jelent, hogy évente 10 000—2 000 hold termését teszi lánkra a folyik káradása. Ezen a téren az eltzílt esztendőkben telntős árok- és patakszabályozási munkákat végeztünk, melyeket a jövőben meg kell gyorsítani. Megyénk lóállománya 17 100, melyből igázásra mintegy 15 ezer alkalmas. Ez a lóállomány lényegében szükséges lesz a.ügyénkben a mezőgazdaság átszervezése után is, mert biztosítanunk kell, hogy legalább 30—35 holdra jusson egy-egy lófogat. Az utóbbi egy-két évben jelentősen növekedett termelőszövetkezeteink saját gépállománya is. Jelenleg 49 univerzális traktorral rendelkeznek. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy helyes, ha a nagyobb termelőszövetkezetek saját gépállománnyal rendelkeznek és a jövőben is támogatni kell a termelőszövetkezetek saját erőből való gépvásárlását. A mezőgazdasági terméshozamok növelése és a kisparcella gazdaságok helyében a nagyüzemi gazdaságok létrehozása egyre nagyobb követelményként veti fel a nagyobb szakmai tudást és hozzáértést. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy ahol a politikai képzettség és rátermettség mellett a vezetők kellő szakmai tudással is rendelkeznek, nagyobb eredményeket érnek el és jobban folyik a gazdálkodás. Az utóbbi években jelentősen megszaporodott a szakemberek száma, 58 mezőgazdasági mérnök és 84 egyéb mezőgazdasági végzettségű vezető dolgozik állami gazdaságainkban, akiknek nagy szerepe volt a pártszervezeteink munkája mellett abban, hogy állami gazdaságaink jól dolgozó gazdaságokká váltak. A termelőszövetkezetekben is sokat javult az utóbbi években a vezetés színvonala, melyet elősegített a káderátcsoportosítás is. De a jövőben még igen sokat kell tenni, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságaink vezetőinek a politikai és szakmai tudása, hozzáértése növekedjék, lépést tartson a követelményekkel és a tudomány fejlődésével. Jelenleg is 15 termelőszövetkezeti elnök és brigádvezető tanur iskolán 120 — elsősorban — tsz-dolgozót küldtünk el bentlakásos traktoros iskolára, hogy a jövő években megnövekedő gépparkunk üzemeltetéséhez legyen megfelelő számú szakember. A termelőszövetkezetekbenés a községekben is folynak az esti oktatások. Az ezüstkalászos tanfolyamon 72 községben, mintegy 950 dolgozó paraszti és termelőszövetkezeti tag ismerkedik a mezőgazdálkodás tudományával. A mezőgazdasági dolgozók ■előtt álló legfontosabb feladatokról ezeket mondotta Csokona elvtárs: Az őszi vetési és betakarítási munkákban le vagyunk maradva. A búza vetése jól halad a lenti és letenyei járásokban, azonban lemaradás mutatkozik a nagykanizsai és a zalaegerszegi járások területén. Elvtársak, nincs mire várni. Javasolom, aki ezután vet, az Amikor a párt Központi Bizottságának március 6-i határozata nyilvánosságra került, éreztük, tudtuk, hogy e határozat közel áll a dolgozók szívéhez, eszéhez, akaratához. Azt azonban koránt sem sejtettük, milyen hatalmas, eddig rejtett, vagy kevéssé ismert energiák szabadulnak fel megvalósítása nyomán. A kommunisták helyesen kezdtek üzemeinkben a határozat megvalósításához, s magukkal ragadták a munka hevében a pártonkívüli tömegeket is. Az összefogás nagy fejlődést eredményezett. Szolgáljon ennek bizonyítására néhány számadat. Nagykanizsán a március 6-i határozat megjelenése után a pártkongresszus tiszteletére az üzemek dolgozói összesen 36 millió forint értékű felajánlást tettek. Augusztus 31-ig ebből már 34 milliót meg is valósítottak. Az első félévben 9 üzemünk lett élüzem és 3 kiváló vállalat. A kongresszusra való készülés jegyében sok minden megváltozott városunk életében. Többet foglalkozunk a dolgozók jogos panaszainak meghallgatásával és ügyeinek intézésével. Az elmúlt 6 hónap alatt 650 panaszos ügyet intéztünk el. Naponta 15—20 pártonkívüli dolgozó keresi fel a végrehajtó bizottságot és kér segítséget, vagy tanácsot egyéni ügyeiben. Több dolgozónak például a gyógyulását segítettük elő azzal, hogy beutalót szereztünk számukra szív-, reumakórházba, vagy magaslatra és ezzel előbb visszaadtuk a termelőmunkának, családjának munkatársainak. Az emberekkel való foglalkozás, törődés is politikai érv, amely meghozza a maga gyümölcsét. A figyelemnek e kis megnyilvánulásai azt eredményezték városunkban, hogy megnövekedett minden téren a párt iránti bizalom. Ha a kommunisták ilyen kicsiségekkel is törődnek, akkor segítenünk kell őket — hangzott el ez a vélemény egy pártonkívüli munkás szájából, az egyik népfrontgyűlésen. Tévedés lenne azt gondolni, hogy a kongresszusra való készülődés politikai munkája csak ilyen „apróságokban” nyilvánul meg városunkban. Ezeket csupán példának említettem azért, hogy így is lehet dolgozni. Ily módon is erősíthetjük a párt tömegkapcsolatait, kiegészítve ezekkel az „apróságokkal” a nagyjelentőségű kérdéseket elősegítő politikai munkát. Sokat jelentett munkánkban az ideológiai képzettség színvonalának emelése a kommunisták és pártonkívüliek körében. Az idén nagyon gondosan válogattuk meg propagandistáinkat, s alaposan felkészítettük őket a különböző tanfolyamok vezetésére. A pártoktatás különböző tanfolyamainak a hallgatóit pedig képzettségüknek megfelelő szintű oktatási formára javasoltuk. A gondos előkészítő munka azt eredményezte, hogy városunkban 1400 fő jelentkezett pártoktatásra. Milyen feladatok várnak még ránk a kongresszusra való felkészülés idején? Városunkban a tömegkapcsolatok további szélesítését és a kommunisták élenjáró szerepének megerősítését látjuk legfontosabbnak. A két tényező kölcsönhatással van egymásra. Az előbbit, a már bevált módszereinkkel — politikai felvilágosító munka, az államhatalmi szervek munkájának következetes megjavítása, a dolgozókkal való gondos, holdanként 10—15 kilóval több vetőmagot szórjon a földre, hogy biztosítva legyen a jövő évi jó átlagtermés. El kell vetni, mert a dolgozó törődés, a revizionista és dogmatikus nézetek, jelenségek elleni harc, a párt politikájának megvalósításával igyekszünk elérni. Nem nézünk el a hibák felett, hanem jó szóval, ideológiai és szakmai felkészültségük fokozásával arra serkentjük az elvtársakat, hogy tehetségük, tudásuk maximális kihasználásával példát mutassanak a munkájukban, a magánéletükben. Mindent megteszünk, hogy azt az egészséges kapcsolatot, amely az utóbbi időben a város Tisztelt Pártértekezlet! A megyei pártbizottság beszámolója igen részletesen és behatóan foglalkozott a megye életével, munkájával, s a soron következő feladatok közül a legfontosabbnak a mezőgazdaság szocialista átszervezését jelölte meg. Én ezzel szeretnék kissé bővebben foglalkozni. Alig telt el pár hónap azóta, hogy termelőszövetkezetünk megalakult. Közös gazdálkodásunk eredményének a betakarítás az egyik fontos fokmérője Ezek az eredmények sorra felülmúlják az eddigi egyéni eredményeket. Azt mondták a gazdák, amikor egyéniként dolgoztunk, soha ilyen termést nem takarítottunk be földünkről. De amikor mondtuk, hogy 38 vagon műtrágyát szórtunk ki a földekre, és a burgonyát géppel műveltük meg, akkor látták, hogy nem az egek, hanem a gépek, s az öszszefogás eredményezték a több termést. És a legnagyobb meggyőző ereje éppen annak van, hogy parasztjaink a gyakorlatban győződhetnek meg a közös gazdálkodás fölényéről. Látják, hogy a termelőszövetkezet a technika alkalmazásával többet tud adni, többre képes, mint ők egyéni gazdaságukban. A közös munka jó megszervezése és a gépesítés eredményeként a növénytermelés is igen jó eredménnyel zárt a rossz időjárás ellenére is. Búzából majdnem 9, rozsból 7, árpából 11, zabból 15 mázsás holdankénti átlagtermést értünk el. Napról napra egyre inkább meggyőződnek a dolgozó parasztok arról, amit mondtunk a tsz-mozgalommal kapcsolatban, a gyakorlatban sorra valóra válik. Az eltelt időszakban nagymértékben növekedett állatállományunk. Eddig leadtunk 200 hízott sertést és még további 423-at fogunk leadni. (Taps.) További célunk: a szarvasmarha- és sertéstenyésztésünkben is értékes tenyészállatok nevelése. A vetésről azt jelenthetem a pártértekezletnek, hogy búzából még van 220 hold vissza, de a föld ennek is megfelelően elő van készítve, a szükséges vetőmag is rendelkezésünkre áll. A többi vetést pedig teljes egészében befejeztük, a vetések már ki is keltek, nagyon szépek. A vetéssel párhuzamosan rendben folyik a táblásítás is. Még annyit hozzáfűznék eredményeinkhez, hogy a tagságnak ez ideig mintegy 1 700 000 forint előleget fizettünk ki. Ennyit termelőszövetkezetünkről. Szeretnék foglalkozni még azzal a kérdéssel is, hogy nálunk a szervezés hogyan ment. Ezt talán röviden így lehetne jellemezni: azokat az elvtársakat, akik ott voltak a szervezés napjaiban, segítették a paraszparasztságnak a munkásosztállyal szembeni kötelessége, hogy biztosítsa az ország jövő évi kenyérgabona szükségletének kielégítését, és a falu között kialakult, továbbfejlesszük. Nincs olyan üzemi, vagy falusi rendezvény,amelyben kölcsönösen részt ne vennének az üzemek munkásai, vagy a tsz dolgozói. Az üzemek dolgozóit felkészítjük, hogy sokkal jobban, mint az elmúlt évben, segítsék a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s majd a falu szocialista átszervezését. Közös falunapokat, kulturális rendezvényeket tartunk, hogy sok barátot szerezzünk arra az időre, amikor megindul az átszervezés munkája, így is erősítjük és mélyítjük a munkás-paraszt szövetséget.zokat a termelőszövetkezetbe való belépésben, megbecsülték és ma szinte várják, hogy látogassák meg őket. Fokozódott parasztjainkban az irántuk való megbecsülés, mert látják, hogy azok a szavak, amelyek akkor részükről elhangzottak, a gyakorlatban mind megvalósulnak, sőt szebben valósulnak meg, mint ahogy nekik elmondották. Ez igen döntő! Parasztságunk igen sokat fejlődött a tsz-be lépés óta. Értelmesen átgondolva, gazdaságilag számolva látja a termelőszövetkezet jövőjét. Mi úgy látjuk, hogy a tagok szinte dicsekvően beszélnek az eddig elértekről és valósággal elcsodálkozunk, amikor olyan kijelentést tesznek az emberek, „bár 8—9 éve megcsináltuk volna már ezt a belépést”. A parasztok látják, a napi elvégzett munka után megtalálják számításukat és nyugodt életet biztosít a tsz számukra. Ugyanakkor egyre inkább érzik azt az erőt is, ami a közös gazdálkodásban rejlik. Azok az öregek, akik a múltban szinte embertelen sorban a fiatalok kénye-kedvének kitéve tengették öreg napjaikat — az elvtársak ismerik ezeket a tragédiákat — most anélkül, hogy kérnék, küldjük részükre a gabonát, a tüzelőt, elmegyünk hozzájuk, megkérdezzük, mire van szükségük, egy szóval: nem szenvednek hiányt semmiből. Hadnagy elvtárs hozzászólásában érintette a kulturális kérdéseket. Az előttem felszólaló Lőrinczné elvtársnő pedig a fiatal értelmiségről beszélt. Szeretnék én is ezzel egy kicsit foglalkozni. Én is pedagógus voltam, most is az vagyok, csak más formában. (Közbeszólás: magasabb szinten!) (Derültség.) Milyen a mi szövetkezeti falunkban a kulturális helyzet? A tsz-tag szülők egyre magabiztosabb szocialista szemlélettel kezdenek gondolkodni, és eszerint beszélnek gyermekeikkel is. Oda értünk, 7 hónapi közös gazdálkodás után, hogy termelőszövetkezetünk parasztjai már „a mi tsz-ünkről” beszélnek és nagy gonddal őrködnek a közös tulajdon felett. Miért fontos ezt elmondani? Azért, mert nevelésünk terén a közös gazdálkodás fejlődésével egyre könnyebb és eredményesebb munkát tudunk végezni. A falu gazdasági átformálódása együtt jár a kulturális átalakulással. Látni kell azt is, hogy mindezzel párhuzamosan megnövekednek az igények. Fiataljaink napról napra fejlődnek, mutatják ezt olyan epizódok is, mint például a színház- és mozilátogatás. Az a fiatalság, amelyik nem is olyan régen még székeket tört össze a mozi helyiségében, nem volt tisztában azzal, hogy egy színdarab meghallgatásakor hol kell tapsolni vagy nevetni, ma ünnepélyes, sötét ruhákban öltözve jelenik meg ezeken a rendezvényeken. Azt is meg kell mondanunk, hogy ezek a fiatalok a termelésben is megállják a helyüket, minden dicséretet megérdemelnek. Érdemes velük többet foglalkozni, törődni. A mi falusi dolgozóink hatalmas változáson mentek keresztül, és ebben a legnagyobb átalakító erő a közös munka. Nagyváradi Mihály, a zalaszentmihályi szövetkezet elnöke után Fábián József elvtárs, az újudvari Új Erő Termelőszövetkezet elnöke, majd Varga József elvtárs, a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem igazgatója emelkedett szólásra. Fábián elvtárs felszólalásában a szövetkezeti pártszervezetek munkájával, a kommunisták felelősségével, továbbá a belterjes nagyüzemi gazdálkodás egyes, időszerű kérdéseivel, s a fiatal új udvari szövetkezet országosan is elismert szép gyakorlati eredményeivel foglalkozott. Ezután Varga József elvtárs, a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem igazgatója az üzem munkáskollektívája kongresszusi munkaversenyének gazdag eredményeiről, az olajbányászat műszaki színvonalának fejlesztéséről, a műszaki balesetek megelőzéséről, továbbá a zalai olajbányászok előtt álló legfontosabb feladatokról számolt be a pártértekezletnek. VUKITS LÁSZLÓ, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára: A dolgozók ügyeivel való törődés növeli a párt iránti bizalmat NAGYVÁRADI MIHÁLY, a zalaszentmihályi Győr a szocializmus Tsz elnöke. A falu gazdasági átformálódása együtt jár a kulturális átalakulással