Zalai Hírlap, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

2 Mindkét német államot fel kell venni az ENSZ-be Otto Winzer nyilatkozata Berlin (MTI) Otto Winzer, az NDK külügyminisztere Berlinben nyilatkozott az NDK-nak az ENSZ-be való felvételi kérelméről. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy Walter Ulbricht, az Ál­lamtanács elnöke U Thant­­hoz intézett levelében közölte, hogy az NDK kész alávetni magát az ENSZ alapokmány elveinek. Hangsúlyozta, hogy a felvételi kérelem rendkívül fontos békekezdeményezés, aktuális és szükséges hozzájá­rulás a népeknek ahhoz a har­cához, amelyet a béke megőr­zéséért és megszilárdításáért és az egyes országok békés és egyenjogú kapcsolatainak megteremtéséért vívnak. A nyugatnémet kormánynak az a törekvése, hogy egész Né­metországot képviselje és az 1937-es határok visszaállításá­nak követelése, ellentétben van a nemzetközi joggal. A Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa, amikor felvételi kérelmet in­tézett az ENSZ-hez, tekintet­tel volt arra a tényre, hogy jelenleg két önálló, különböző társadalmi rendszerű német állam létezik. Éppen ezért a tartós béke biztosításához szükséges, hogy mindkét né­met állam az Egyesült Nem­zetek Szerveztének tagja le­gyen — hangsúlyozta Otto Winter. Egy felvételi kérelem A Német Demokratikus Köz­társaság felvételét kérte az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. Húsz esztendővel a má­sodik világháború befejezése, és tizenhat évvel az ország megalapítása után az NDK kormánya elérkezettnek látta az időpontot arra, hogy érvé­nyesítse ENSZ-tagságára vo­natkozó jogait. Az ENSZ megalakulásakor alapelvként mondták ki: nyit­va állnak minden békeszerető ország előtt a világszervezet kapui. Az NDK fennállása során számos bizonyítékát adta an­nak, hogy politikájának alap­ja: a béke fenntartása és meg­őrzése. Tizenhat esztendő bé­kés alkotómunkája, követke­zetes harca a militarizmus el­len ,jogot ad az NDK kormá­nyának arra ,hogy a fasizmus ellen életrehívott, s ma a vi­lág békéje felett őrködést ma­gára vállaló világszervezet tagjai közé kerüljön. Különösen, mert Európában változatlanul a legnagyobb politikai gondok közé tartozik a két német állam egymástól alapvetően eltérő fejlődése. A két ország egyesítése csak hosszan tartó folyamat ered­ményeként lehetséges­­­ olyan formában, ami egyrészt az európai béke biztosítását, más­részt a német nép érdekeit is szolgálja. Ebből a szempont­ból is nagy jelentőségű lenne az NDK felvétele az ENSZ-be, mert az alapító okmányban leszögezett alapelvek a békés egymás mellett élésről meg­valósulhatnának a két német állam kapcsolatában. Amikor tehát az NDK felvételét kéri az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe, s ezzel párhuzamosan az NSZK felvételét is feltéte­lezi, gondol arra is, hogy e lé­pésével egyúttal a két német állam békés újraegyesítését szolgálja. Az NDK ENSZ-felvételével kapcsolatban az első reagálá­sok elutasítóak. A Biztonsági Tanács elnöke nem hajlandó összehívni a tanácsot a kér­dés megvitatására. Tette ezt annak ellenére, hogy U Thant főtitkár már többízben annak a véleményének adott hangot: helyesnek tartaná a kettéosz­tott államok felvételét, vagy legalábbis azt, hogy megfi­gyelői státusban részt vehes­senek a világszervezet mun­kájában. De hogy a Biztonsági Tanács jordániai elnökének tette mögött kinek a vélemé­nye, kinek a keze keresendő, azon nem kell sokat gondol­kodni. Az USA felelős poli­tikusai nem egy esetben kije­lentették már, ha a kettéosz­tott országok megfigyelői stá­tust kapnak is az ENSZ-től, nem tudnak a világszervezet székhelyére utazni, mert az amerikai külügyminisztéér­um nem biztosít számukra beuta­zási vízumot. ZALAI HÍRLAP MclSamara: „Újabb 20000 hajónál küldünk Dél-Vietnamba“ Feszültté vált a helyzet Vietnam demilitarizált övezetében Március 12—19. V­ietnami szolidaritási hét Magyarországon Hanoi (MTI) A vietnami néphadsereg főparancsnoksá­ga mellett működő összekötő bizottság szerdán erélyesen tiltakozott a Nemzetközi El­lenőrző Bizottságnál a provo­kációk miatt, amelyeket az Egyesült Államok és saigoni bábjai követtek el a demilita­rizált övezet ellen. A tiltakozást tartalmazó sürgős üzenet szerint a demi­litarizált övezet elleni táma­dás szerda reggel történt: tü­zérségi egység lőtte Vinh Son falut, a támadás nagy anyagi kárt okozott. Az incidens a demilitarizált övezetben rend­kívül feszültté és veszélyessé teszi a helyzetet — emeli ki az üzenet. Mind az amerikai, mind a dél-vietnami katonai szóvivő cáfolta az övezet elleni táma­dást. Az amerikai szóvivő azt bizonygatta, hogy valóban csata folyt le az említett idő­pontban, de az másfél kilomé­terre az övezet határától, par­tizánok és egy 12 tagú rendőr­őrjárat között. Saigon. (MTI) A dél-vietna­mi felszabadító erők csütör­tök reggel tűz alá vették a Shell-vállalat egy panamai olajszállító hajóját. A Saigon folyón felfelé tartó teherhajó kigyulladt. Washington. (MTI) McNa­mara amerikai hadügyminisz­ter szerdai saj­tókonferenciá­ján az asztalt csapkodva uta­sította vissza azt a feltétele­zést, hogy az Egyesült Álla­mok fegyveres erői csupán európai tartalékaik igénybe­vételével képesek folytatni a vietnami szennyes háborút. A hadügyminiszter azzal dicse­kedett, hogy az USA képes a tartalékosok behívása, vagy másutt állomásozó erőinek gyengítése nélkül akár 350 000 embert is bevetni Vietnam­ban. McNamara bejelentette, hogy úja­bb húszezer fővel nö­velik Dél-Vietnamban az ame­rikai csapatok létszámát, s kö­zölte, hogy a korábbi adatok­kal ellentétben jelenleg már 215 000 amerikai katona van az országban. A különböző el­látó és segédalakulatokkal, a hetedik flotta egységeivel, va­lamint a koreai, ausztráliai és újzélandi zsoldosokkal együtt a létszám máris meghaladja a háromszázezret A hadügyminiszter bejelen­téséből kiderült, hogy a John­son kormányzat haladéktala­nul kihasználta a törvényho­zásban kikényszerített győzel­met, s azonnal újabb lépése­ket tett a háború kiterjeszté­sére. Washington újabb 20 ezer katonát kap a délkoreai bábkormánytól. Budapest (MTI). A SZOT titkársága csütörtöki ülésén — egyetértve a havannai trikonti­nentális konferencia és a Szak­szervezeti Világszövetség fel­hívásával — elhatározta. A március 12—19 között világ­szerte megrendezendő vietna­mi szolidaritási hét alkalmából felhívja a magyar szervezett dolgozókat, az üzemek, vállala­tok, intézmények szakszerve­zeti bizottságait, hogy a szoli­daritási hét keretében különös nyomatékkal juttassák kifeje­zésre testvéri szolidaritásukat a vietnami dolgozók hősi har­cával, amelyet az amerikai im­­perializmus szégyenteljes ag­ressziója ellen vívnak. De Gaulle dilisre akarja vinni a Franciaországban állomásozó idegen csapatok kérdését Párizs. (MTI). A Le Monde értesülése szerint a francia kormány rövidesen kétoldalú tárgyalásokat kíván kezdeni az Atlanta Szövetség egyes tagál­lamaival a Franciaországban állomásozó idegen csapatok és a Nyu­gat-Németorszá­gba­n levő francia katonai erők helyze­téről. A francia kormány meg akarja változtatni a De Gaulle uralomra jutása előtt megkö­tött francia—amerikai titkos egyezményeket, amelyek terü­letenkívüliséget biztosítanak az amerikai erőknek. A francia kormány az ország területén állomásozó két kanadai repülő­­raj helyzetét is felül akarja vizsgálni. Az NSZK-ban jelenleg két és fél francia hadosztály állo­másozik. De Gaulle nem akar­ja visszarendelni ezeket az erőket, de ki akarja vonni a NATO főparancsnoksága alól. Bonn. (MTI). Strauss, a CSU elnöke a Bayern-Kurier vezér­cikkében szembefordult De Gaulle-nak a NATO-integráció felbontására irányuló tervével és azt hangoztatja: A NATO ugyan kétségtelenül reformra szorul, de a francia magatartás most „bizonytalansági ténye­zőt” jelent. De Gaulle tervei ellenkeznek a „katonapolitikai valósággal”. A francia atom­haderő egymagában nem nyújthat elegendő „nukleáris­­ stratégiai garanciát” az NSZK számára. Strauss azt fejtegeti: a NATO-t úgy kellene megrefor­málni, hogy létre kell hozni a „nyugat-európai integrációt. Választási esélyek Angliában Munkáspárti „földcsuszamlást“ jósolnak London (MTI) A National Opinion Polls közvéleményku­tató intézet csütörtökön reggel közzétett szemléje szerint a megkérdezettek 51,2 százalé­ka szavazna a munkáspártra, 38,8 százaléka a konzervatív pártra és 6,5 százaléka a libe­rális pártra, ha holnap lenné­nek az általános választások. A közvéleménykutatást a múlt hét végén folytatták le, tehát közvetlenül azelőtt, hogy Wilson miniszterelnök már­cius 31-ére kiírta az általános választásokat. A kimutatott 12,4 százalékos munkáspárti vezetés országos érvényesülése esetén a kor­mánypárt 160—170 mandátu­­mos parlamenti többséggel térhetne vissza a hatalomba s még Edward Heath konzerva­tív pártvezér mandátuma is veszélybe kerülne. A válasz­tási szakértők azonban arra számítanak, hogy a korteshad­járat során ez az előny lénye­gesen lemorzsolódik. Még így is bőségesen elegendőnek lát­szik egy „kényerül­ős” mun­káspárti többség megszervezé­sére. Goldberg megkezdte londoni tárgyalásait London. (MTI) Arthur Gold­berg, az Egyesült Államok ENSZ fődelegátusa csütörtö­kön megkezdte kétnapos tár­gyalássorozatát az angol kor­mány vezetőivel Vietnamról, Rhodesiáról és más kulcsfon­tosságú problémákról. Megbeszélés a Kínai és a Japán KP között Peking. (MTI) Csütörtökön délután Pekingiben megbeszé­lés folyt le a Kínai Kommu­nista Párt és a Japán Kom­munista Párt küldöttségei kö­zött. ünnepség Marokkóban Rabat. (AFP) Marokkó csü­törtökön ünnepelte a függet­lenség kikiáltásának 10. és II. Hasszán király trónralépésé­­nek ötödik évfordulóját. Náci-per Berlinben Berlin. (MTI Az NDK fő­­államügyésze által emelt vád 1966. március 4. Köztársasági pártkongresszusok a Szovjetunióban Moszkva (MTI) Csütörtökön este Moldvában és Észtország­ban az új Központi Bizottsá­gok és a kongresszusi küldöt­tek megválasztásával befeje­ződtek a köztársasági párt­­kongresszusok. A nap folya­mán nyílt meg Minsakben a Belorusz KP, Frunzéban a Kirgiz KP, Vilniusban a Lit­ván KP, Jerevánban az ör­mény KP és Taskentben az Üzbég KP kongresszusa. Mind az öt köztársasági pártkongresszuson elhangzott a Központi Bizottság beszá­molója és megkezdődött a vita. Ugyancsak csütörtökön nyílt meg a leningrádi területi pártértekezlet. Törzsi lázadás Indiában Tárgyalások India és Pakisztán között Új -Delhi (AP) A kelet­pakisztáni határ mentén fek­vő Assam állam egyik körze­tében, a Mizo-hegyvidéken kedden mintegy tízezer fel­fegyverzett törzsi harcos át­vette az ellenőrzést India leg­nagyobb önálló körzete felett. A Mizo-törzsbeliek lecsaptak két városra, megkaparintották a kincstárakat és fegyvertára­kat, lőszert és készpénzt vet­tek magukhoz, elraboltak több magasrangú kormányhivatal­­nokot. A körzettel fennálló összeköttetést elvágták, az utakat eltorlaszolták. A láza­dók magukat a Mizo Nemzeti Front tagjainak nevezik, akik e körzet számára már több éve önálló állami státus meg­adását követelik. Nanda belügyminiszter a kialakult helyzetet rendkívül súlyosnak minősítette és csü­törtökön a parlamentben beje­lentette, hogy katonaságot vet­nek be a lázadás letörésére. (AP, Reuter) Új-Delhi (MTI) Nanda in­­diai belügyminiszter közölte, hogy Assam állam kormánya a Mizo-hegyvidéket „forrongó övezetnek” nyilvánította, kijá­rási tilalmat rendelt el és rendkívüli hatalommal ruház­ta fel a fegyveres erőket. A központi kormány helikopte­reket állított be, hogy azok csapatmegerősítéseket szállít­sanak az egyébként megköze­líthetetlen dzsungelvidékre. Nanda hangsúlyozta, a köz­ponti kormány szilárd elhatá­rozása, hogy a zavargókat a lehető legrövidebb időn belül leverje. Rawalpindi (MTI) Szerda este a pakisztáni Rawalpindi­­ben befejeződött az indiai— pakisztáni miniszteri szintű tárgyalások első szakasza. A kiadott közös közleményben mindkét fél ismét elkötelezte magát a békés megoldások mellett, amelyeknek a két or­szág közt fennálló vitás kér­dések rendezését kell szolgál­­niok. Ezek között a nyilatko­zat megemlíti Jammu és Kas­mír kérdését. A Reuter a találkozóhoz fel­­zött kommentárjában hangsú­lyozza, hogy mindkét fél en­gedményeket tett. India, amely korábban kijelentette, hogy Kasmír az ország elidegenít­hetetlen része, most hozzájá­rult, hogy e kérdés mégis sze­repeljen a tárgyalásokon. fiz ISSfi atomfegyvert követel Nyugat-Németország számára Vita a genfi leszerelési értekezleten Genf. (MTI). Csütörtökön megtartotta 245. ülését a genfi leszerelési értekezlet. Felszó­lalt Carapkin szovjet, Fisher amerikai, továbbá Cernik cseh­szlovák. Bums tábornok kana­dai és Khallaf egyiptomi kép­viselő. Carapkin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az atomfegyverek elterjedésének megakadályozá­sát az első lépésinek tekinti azoknak az intézkedéseknek a sorozatában, amelyek végső soron az atomleszereléshez ve­zetnek majd. Bírálta Carapkin az amerikai szerződéstervezetet, amely — mint mondotta — kibúvókat biztosít az atomfegyverek el­terjesztése számára. Hiányzik belőle egy sor fontos kötele­zettségvállalás, s emiatt végül is a szerződés elfogadhatatlan. Carapkin különösen m­­t hiá­nyolta, hogy az amerikai szer­ződéstervezet nem tartalmaz olyan kötelezettségvállalást, amelynek értelmében az atom­fegyverrel nem rendelkező or­szágok és országcsoportok nem kaphatnak jogot az atomfegy­verek birtoklására, a velük va­ló rendelkezésire, illetve fel­használásukra. Befejezésül Carapkin hang­súlyozta, hogy a szovjet szer­ződéstervezet légmentesen le­zár minden olyan kaput, amely az atomfegyverek elterjedésé­hez vezetne, s éppen ezért ja­vasolta, hogy a szerződés ki­dol sózásához ezt a tervezetet vegyék alapul. Fisher amerikai küldött vé­delmébe vette az amerikai szerződéstervezetet, s azt pró­bálta bizonyítani, hogy az nem növelné az atomhatalmak szá­mát. Szerinte a Nyugatnak, kü­lönösen pedig Nyugat-Német­­országnak „törvényes joga, hogy védelmét atomfegyverek­kel biztosítsa”. Fishert támo­gatta felszólalásában Bum* kanadai küldött is. Khallaf, az EAK képviselője szintén bírálta az amerikai ja­vaslatot és kijelentette, hogy az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozására előter­jesztett szovjet szerződés-ter­vezet megfelel az ENSZ-köz­­gyűlés által kidolgozott felté­teleknek. Ugyancsak rámuta­tott, hogy Koszigin szovjet mi­niszterelnöknek a leszerelési bizottsághoz intézett üzenete, és az abban foglalt javaslat kedvező válasz az el nem kö­telezett országok kívánságaira. Cernik csehszlovák küldött arra mutatott rá, hogy a Nyu­gat, mint korábban, most is olyan szerződés megkötésére törekszik, amely a nyugati ka­tonai szövetségek, elsősorban a NATO keretein belül lehetősé­get biztosítana az atomfegyve­rek közvetett elterjesztéséhez. Ez — mutatott rá — súlyos akadályt jelent azon SS úton, amelyen haladva a bizottság­­nak meg kell oldania az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozását. A genfi leszerelési bizottság következő ülését március 8-án tartják. a® óra a MCTMillsiBer alapján a legfelső bíróság 1. számú büntetőtanácsa március 10-én kezdi meg dr. Horst Fischer, az egykori auschwit­zi náci koncentrációs tábor SS-orvosa elleni per tárgyalá­sát. Iskolásgyerekek tüntetése Indonéziában Djakarta. (MTI) Az indonéz jobboldali erők céljaik érde­kében már az iskolásgyereke­­ket is az utcára küldték. Csü­törtökön mintegy ötezer isko­lás gyerek — korukat a nyu­gati hírügynökségek nem je­löltek meg — tüntetett az in­donéz külügyminisztérium épülete előtt, követelve Su­­bandrio lemondását és az In­donéz KP betiltását. Az AKEL kongresszusa Nicosia. (MTI) A ciprusi dolgozó nép haladó pártjának (AKEL) csütörtökön megnyílt kongresszusán Papaioanna, az AKEL főtitkára tartott politi­kai beszámolót a párt 1962-ben megtartott tizedik kongres­- szusa óta végzett munkájáról, a párt előtt álló feladatokról. Befejezte tanácskozását a lengyel szejm Varsó. (MTI) A lengyel szejm szerdán befejezte két­napos tanácskozását. A napi­rend egyetlen pontja a lengyel közoktatás fejlesztésének kér­dése volt. Bonn és a Közös Piac Bonn (MTI) A hét elején le­­jlyt Közös Piac-i konferen­ciával kapcsolatban bonni kormánykörökben azt hangoz­tatják, hogy elégedettek a tár­gyalások kimenetelével. Brüsszelben nem hoztak ugyan konkrét döntéseket, de a problémák bonyolultsága miatt nem is volt várható. Mindenesetre kidolgoztak egy részletes munkaprogra­mot. Gazdasági szakértők azonban rámutatnak: a két központi kérdésben, az agrár­­problémában és a Kennedy­­menet ügyében még nagyon bonyolult, hosszadalmas és nehéz tárgyalások várhatók, s a hét elején tartott brüsszeli tanácskozásokon még egy te­rületen sem született elvi megegyezés.

Next