Zalai Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

4 Pályázati felhívás tiszthelyettes-iskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívást bocsátott ki tiszthelyettes iskolai jelentkezésre. A Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira azok jelentkezhetnek, akik 17. életévüket 1971. szeptember 1-ig betöltik, 23 évnél nem idősebbek, legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték és a fegyveres szolgálatot hivatásuknak érezve, a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettese akarnak lenni. A jelentkezés feltételei: erkölcsi-politikai megbízhatóság, fizikai alkalmasság a katonai szolgálatra, magyar állampolgárság, nőtlen családi állapot A tiszthelyettes iskolára pályázók jelentkezési lapot a kiegészítő parancsnokságtól, illetve a szakmunkásképző iskola igazgatójától, sorkatonák alakulatuk parancsnokságától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell sajátkezűleg írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt (szakmunkásképzőt végzettek az oklevelet), valamint erkölcsi bizonyítványt A jelentkezők gépkocsizó lövész, harckocsizó, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, lokátoros, híradó, hadtáp, gépjármű technikus, fegyverzeti technikus, vagy repülőműszaki szakra pályázhatnak. A technikus szakokra elsősorban azok jelentkezzenek, akik a választott szaknak megfelelő, vagy ahhoz hasonló szakképzettséggel rendelkeznek. A pályázók májusban alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Az eredményről az érdekeltek július 15-ig kapnak írásban értesítést. Azokat, akik a felvételi követelményeknek megfelelnek, szeptemberben behívják. A tiszthelyettesi iskolai tanulmányi idő két év. A pályázat beküldésének határideje április 15-e. (MTI). Jelentkezés a művészeti szakközépiskolákba és az Állami Balett Intézetbe A zeneművészeti szakközépiskolákba az 1971—72-es tanévre jelentkezők névsorát az általános iskolák igazgatói február 1-ig juttatják el a hozzájuk legközelebb eső zeneművészeti szakközépiskola igazgatóságához. Zeneművészeti szakközépiskolába csak azok kerülhetnek be, akik zenei felvételi vizsgát tesznek, és a követelményeknek megfelelnek. A felvételi vizsga anyagát — kérésre — a zeneművészeti szakközépiskola igazgatósága közvetlenül közli az érdekeltekkel. A képző- és iparművészeti szakközépiskolába jelentkezők névsorát az általános iskolák igazgatói ugyancsak február 1-ig juttatják el a szakoknak és területeknek megfelelő tanintézetek igazgatóságához. A pályázókat március elején rajzi felvételi vizsgára hívják be Az Állami Balett Intézetbe az 1971—72-es tanévre május 1. és 15. között jelentkezhetnek felvételre azok a 10—14 éves fiúk és 10—12 éves lányok, akik az általános iskola negyedik osztályát elvégezték, illetve a jelen tanévben végzik. A vidékiek írásban, a budapestiek személyesen jelentkezhetnek az említett időszakban. Az intézet dme: Budapest, VI., Népköztársaság útja 25. (MTI). Rendszáma: VV 51—51 A fűtési idény előtt már egykét hónappal megkezdi a munkát és tavaszig úton, útfélen találkozhatunk vele. Vezeti Varga Ferenc, a Volán 16. számú Vállalat gépjárművezetője A rakomány — háztartási szén — Zalaegerszegen és közvetlen környékén öt—hat fordulót teszek meg egy nap. Ez azt jelenti, hogy a megrendelőkhöz naponta százötven, száznyolcvan mázsa szenet szállítok — ismerteti teljesítményét a gépkocsivezető, akit járművével együtt állandó telephelyesként 1963-ban helyezett vállalata a Tüzéphez. A szívlapáttal serényen rakja az egyik bejárathoz a szenet. Rakodója már befejezte a munkát. Ő vállalta, hogy a szállítmányt eljuttatja a kért helyre . Mindenki érdekeit figyelembe kell venni. Igaz, ez nem mindig sikerülhet, mert néhány vásárló azt is elvárná, hogy a pincébe és szeneskamrájába is bejárjak autóstul. A városban a szűk kapualjban, ahol egy személygépkocsi befér, nem biztos, hogy én is beférek a Molotovval — mondja A megrendeléstől számított három napon belül kell az árut a helyszínre szállítani. —Ha minden körülmény jó, akkor fennakadás nem is lehet, azonban a gépkocsivezetés sem mentes a problémáktól. Most különösen a csúszós útviszonyok nehezítik a munkát. Havas, jeges udvarokból üresen bizony nehéz kijutni, s ilyenkor akár órákat is vesztegelhetek. S be is bizonyítja a Molotov, hogy milyen makacs, ha a rakomány zömétől megszabadítják. A csúszós úton elpörögnek a kerekei, csak egy kis szénpor segít. — Nem panaszkodni akarok, mert szeretem a munkámat, de ha már újságba kerülök, jó lenne azt is megírni, hogy a kedves vevők pontos címet jelöljenek meg, mert aztán szidhatnak, ha véletlenül a szomszédba rakjuk le a tüzelőt távollétükben, vagy netán több száz méterrel a lakástól — oda ahova a címzés szól — jegyzi meg. A maradék rakománnyal újabb helyre kell menni. A legkisebb mennyiség öt mázsa, amit kiszállítanak. Ez is lehet többféle minőségű. Az ilyen kis tételek keverése nehezíti a felrakást. — Minden napra jut valami apró bosszúság, de ezzel számolni kell. Jó érzés, ha a napot azzal fejezhetem be, hogy mindenhova eljutottam, ahova az előjegyzés szólt. — Ezen a télen csak január 3-án nem tudtunk kiindulni. Más napokon a kiesést pótoltuk. Még sok akadálynak nézhetek elébe, mert a félidő hátra van — mondja. Ledobja az utolsó lapát szenet is Este hat óra felé közeledik az idő. — Régen volt már reggel. Elkel a pihenés. (6.) 6. Don Calo Villalba-ban boszszúsan értesült a változásról. A hagyományos maffiát féltette az egyre arcátlanabbul előtérbe tolakodó „amerikásoktól”. Luciano, akitől a „tehenek és taligák” hadművelet megkezdése előtt Don Calo a sárga zászlót a fekete L betűvel kapta, hazatérte után hangoztatni kezdte a ,,Madre Nobile”, a tiszteletreméltó nemes anya, a Don Calo újjászervezte klasszikus maffia megreformálásának szükségét. A viterbói per kilencedik hónapjába lépett és a Portella della Ginestra-i merénylet értelmi szerzői között még nem hangzott el a maffia neve... Pisciotta azonban, amikor a tanúk emelvényére Domenico Albano Bergette maffia főnöke lépett, megtörte az omertát A kérdésre, hogy ismeri-e, így válaszolt: — Igenis, ismerem. Ő volt egyik vérszopónk. A rablott értékek, a váltságdíjak zöme a kezébe vándorolt, így akarta ezt a tiszteletreméltó társaság és annak legfőbb ura, Don Ca- Iegero Vizzini, aki Bartolomeo Matrangaval küldte Giulianénak a parancsot: örökre vegyük el a rongyosok étvágyát a földtől. Mi azért küzdöttünk, hogy Szicília ne legyen vörös. .. Ezért szövetkeztek velünk a palermói hercegek és Róma új urai, a kereszténydemokraták. .. De mindezt részletesen és még sok mást is, elmondok majd Palermóban, ha Giuliano meggyilkolása miatt ott bíróság elé állítanak... — Azt maga nem éri meg! — kiáltotta közbe az egyik ügyvéd. Pisciotta gúnyosan és magabiztosan fordult a védők padsora felé: — Téved, tisztelt ügyvéd úr. És mindenki téved, aki azt hiszi, hogy ma már engem feltűnés nélkül eltehetnek láb alól. Ám, ha meg is ölnének, közlöm önökkel, gondoskodtam, hogy az igazság, a kellemetlen igazság, mindenféleképpen kiderüljön. — Fenyeget? Zsarol? — horkant fel az államügyész. Pisciotta gúnyos fintort vágott és nem válaszolt. Minden oka megvolt azonban, hogy tartson a maffia bosszújától. Albano volt ugyanis az egyetlen, aki Don Calo bizalmából jelent meg a tárgyaláson. Albano gyilkos pillantásokkal méregette a „majomketrecből ágáló és időnként köhögési rohamokkal küszködő Pisciottát. A villalbai maffia dán mindenáron azt akarta elérni, hogy Pisciottát még mielőtt Viterboban túl sokat fecseghetne, a palermói Ucciardone börtönbe szállítsák át. A rivális, a láthatatlan ellenfél, Luciano, azonban mindenekelőtt nyilvánosan akarta kompromittáltatni Don Calo és a konzervatív „Bajusz Petik” bandáját, ahogy Luciano az elavult és feudális tradíciókhoz ragaszkodó hagyományos mafiózókat gúnyolta, hogy azután ő maga és egyre terebélyesedő titkosszervezete kaparintsa meg azok befolyási övezeteit és a teljhatalmú Nagy Tanács vezetését. Pisciottát a csendőrség orra előtt a rendőrség tartóztatta le, hogy Giuliano miatt borsot törjön nagy riválisa orra alá Pisciotta ugyanis a csendőrség embere lett és a tárgyaláson is mindent elkövetett, hogy a rendőrséget kompromittálja. Felolvasta Verdiani rendőrkapitány Giulianohoz írott levelét. „Drága barátom” — kezdődött az országos körözés alatt álló bandavezérhez szóló levél, annak a rendőrfőnöknek tollából, akinek Giuliano elfogása lett volna a feladata — „mint azt nagy pártfogónknak megírtam, tekintettel Olaszország érdekeit szolgáló magasztos céljainkra, közlöm veled, hogy még a pénzkérdést is el tudom intézni, hisz sürgős elhatározásaid, úgy gondolom, föl is függnek. A nemzet érdekében emelt szavam elég volt ahhoz, hogy mindenütt kellő mennyiségű pénz álljon rendelkezésedre, bárhová menj is. Csak közöld velem minél előbb, mennyi készpénzre lenne szükséged...” A tárgyalás újabb könnygáz bombája volt ez. A bíróság elnöke már csak letargikusan tudta szemlélni az elé tárt bizonyítékokat. .. S hogy a megtorlás mégis késett" Annak egyetlen magyarázata volt : Pisciotta ellenfelei elhitték, hogy léteznek azok a bizonyítékok, amelyekről a bandita beszélt és amelyek biztos rejtekhelyen vannak és amelyek a bandita esetleges váratlan halálával nyilvánosságra kerülnének. Pisciotta jól tudta, hogy ez a hiedelem az életét védi, és mégis félt az élete elleni merénylettől, egy esetleges mérgezéstől. Ezért a börtönben élelmet nem fogadott el senkitől. Az anyja főzött rá és mindennap behordta fiának. Az igazgatóság később visszavonta a külső élelmezés engedélyét, de elítérte, hogy Pisciotta, mielőtt a börtönkosztból enne, egy kutyával kóstoltathassa meg azt. — Többeknek megért volna ötvenmillió lírát, ha befogom a pofámat — mondta utolsó perbeli felszólalásában —. Az első ilyen ajánlatot még monteleprei otthonomban tette a tiszteletreméltó Galeto Cusumano. Giuliano meggyilkolása után írtam Aliata hercegnek. Erre a levelemre jelent meg nálam Cusumano. Azt mondta: elhagyhatnám az országot és még ötvenmillió lírát is kapnék. A második ajánlatot a palermói börtönben kaptam valakitől, akit jelenleg még nem kívánok megnevezni. A harmadikkal pedig itt, a viterboi börtönben kerestek fel. (Folytatjuk.) SALAI HÍRLAP Vízrebocsátották az év első hajóját a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében. A Hajógyár NSZK megrendelésre készült Diorit nevű 1920 bruttó regiszter tonnás hajóját január 12-én vízrebocsátották. A hajót, 4 másik ugyanilyen kőszállító hajóval együtt, Otto A. Müller NSZK hajózási szállítmányozó vállalat rendelte. (Telefoto MTI — Mező felv. — KS) Munkaerőgazdálkodás, statisztika, pszichológia Továbbképzésen a munkaügyi előadók A megye középirányító szakembereinek képzése indokolta a vállalati munkaügyi előadók számára indított tanfolyamot. A féléves előadássorozat keretén belül a hallgatóknak módjukban lesz elsajátítani a munkájukhoz szükséges gazdaságpolitikai, munkajogi és a vezetéssel kapcsolatos egyéb kérdéseket. Az 1970. január 15-én tartott foglalkozáson például gazdaságpolitika, munkaerőgazdálkodás, munkalélektan és az üzemgazdaságtan témakörök szerepeltek. A hallgatók egyes számú csoportjában huszonheten, különböző előképzettségű nők és férfiak vesznek részt. Délelőtt dr. Agárdi Tibor, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályának vezetője a munkaerőgazdálkodásról beszélt. Az előadás után számos kérdést tettek fel az elhangzott anyagból. — A hallgatók a témával kapcsolatban a legfrissebb anyagot kapják. Új, alapos ismeretek megszerzését teszi lehetővé az előadás meghallgatása, az anyag elsajátítása — mondta az osztályvezető. — Színvonalas előadásokat hallunk. Az elhangzottakkal jól tudom a már alapfokú képesítéssel szerzett ismereteimet bővíteni — mondja Kokas Gyula, akit osztálybizalminak választott meg a hallgatóság. Nem egyöntetű a vélemény, mert Uti József normaellenőr Nagykanizsáról nem szívesen utazik az előadásokra. — Nekem már nincs szükségem a munkámhoz az itt hallottakra. Számomra egy speciálisan, a foglalkozásommal kapcsolatos előadás felelt volna meg. Gyenes Gyula hallgató is társa véleményén volt, hiszen húsz éve ugyanannál a vállalatnál dolgozik, ugyanabban a munkakörben. Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Vállalattól három dolgozó vesz részt a tanfofolyamon. Különösen Szeidel Istvánné örül a tanulási lehetőségnek. — A statisztikai anyagot hallgattam szívesen, mert abból igen hiányos volt az ismeretem. Valószínű ezzel kell majd sokat foglalkoznom. Ez nem jelenti azt, hogy mint munkaügyi és személyzetis számára a többi tárgy jelentéktelen lenne — ad hangot megelégedettségének. A Zala megyei Kézműipari Vállalat munkaügyi előadója számára az eddig elhangzottak részben ismertek. — Bár közgazdasági technikumban végeztem, mégis úgy tapasztalom, hogy a tíz évvel ezelőtt kapott ismeretek rászorulnak a felfrissítésre, kibővítésre. Mindemellett a munkapszichológia, a munkajog teljesen új és így nagyon figyelni kell az előadásokat — jegyezte meg Juhász Istvánná. A Zala megyei Tanácsi Útépítő Vállalat három dolgozója ügyes kezdeményezésnek tartja a tanfolyamot. — Attól tartok, hogy kevés lesz az idő az elsajátításhoz. Az előadók mind olyan magas szinten képzettek, hogy mi hallgatók nehezen birkózunk meg a leadott anyaggal. Ettől eltekintve bízok a vizsga sikerében — mondta Tar István bércsoportvezető. Délután a hallgatók figyelme alábbhagy, bár az előadás változatlanul színes, érdekes. — Az ötödik óra után zömmel már fáradtak vagyunk. Ilyen komoly témával foglalkozó előadásokat nyolc órán keresztül hallgatni, figyelni nehéz. Képtelenség jegyzetelni például a most hallható előadást — vélekedett Varga Csaba normál, aki a csoport legfiatalabb tagja. A munkapszichológia előadója Baranyai Sándor valóban zsonglőrködött a tárgyhoz szükséges kifejezésekkel, meghatározásokkal, példákkal. A résztvevők gyakorlati emberek. Hasznosnak, szükségesnek tartják a továbbképzést, de az a vélemény alakult ki, ha a beszámolókon is olyan magas követelményekhez mérik tudásukat, mint az előadások színvonala, akkor nagyon meleg napoknak néz elő a hallgatóság. 1971. január 17. 1946 — hid a Dunán Budapest nem lehet hidak nélkül. így jajdult fel a költő, Illyés Gyula, az iszonyat napjaiban: „A legszomorúbb látvány / ez volt: a betörött / gerincű néma hidak / a két város között, ahogy feküdtek sorban, / mint leölt állatok / a bűnben és mocsokban / ők, az ártatlanok.” Óriási mészárszéknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. És ünnep lett 1946 tele, január tizennyolcadika. Ekkor nyitották meg ünnepélyes keretek között a forgalom számára Budapest felszabadulás utáni első állandó Duna-hídját, a Kossuth-hidat. Huszonöt évvel ezelőtt. A jubileum megkívánja a történelmi visszapillantást: bizonyára lesz majd vállalkozó, aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféleképpen Budapest történelme. A Budát és Pestet összekötő állandó híd gondolatával Zsigmond király uralkodása idején találkozunk. Egy errejárt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzéseiben olvashatjuk, hogy a király tornyot épített a pesti parton, szemben a várral, és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Maradványai még a XIX század elején is láthatók voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajóhidak kötötték össze a két partot Az eszme Széchenyi István gondolatában érett meg, neki köszönhetjük a Lánchíd felépítését. Az építkezés előmunkálatai 1839-ben kezdődtek Clark Thierney William angol mérnök tervei alapján. A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. A hidak legújabbkori történelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési lehetőséget a partok között. Január 18: Kossuthhíd. 1946. augusztus 20: Szabadság-híd. 1947. november 16: Margit-híd. 1949. november 20: Lánchíd. 1964. november 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával megépített Kossuth-híd 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, később csak gyalogosforgalmat engedélyeztek rajta, és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá. Új hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él, és ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult népünk alkotó erejét idézi. S. 1.