Zalai Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Ne tanácstalanul! Egy megyei szintű tanács­kozás szünetében, a terme­lőszövetkezeti központ, va­lamint tanács nélkül ma­radt helységek sajátos gondjairól szólva találóan jegyezte meg az egyik részt­vevő: ezek a tanács nélküli községek bizony sokszor ta­nácstalanok maradnak... Ismeretes a körzeti taná­­r­­ kialakításának oka, s­­zerűsége, s hasonlókép­pen köztudott a termelőszö­vetkezeti egyesülések gazda­sági szükségszerűsége, jelen­tősége is. Az alapjában he­lyes, az előrelépést, a la­kosság érdekeit szolgáló tö­rekvés során azonban — éppen a cél maradéktalan megvalósítása érdekében — nagy figyelmet kell fordí­tani arra a jelenségre, hogy e központoktól távol eső községekben helyenként csökken a politikai aktivi­tás, nem tudnak megfelelő hatékonysággal dolgozni a társadalmi és tömegszerve­zetek, s az emberek — leg­alábbis átmenetileg — úgy érzik, hogy véleményükre, javaslataikra kevésbé tá­maszkodnak. S hogy nemcsak egészen kezdeti jelenségről van szó, azt néhány, a tsz-egyesülést már korábban végrehajtó község példája is igazolja. Három évvel ezelőtt pél­dául a pókaszepetki egye­sült termelőszövetkezet, il­letve a szövetkezeti párt­­alapszervezetek ilyen ter­mészetű gondja járási párt vb ülésen is szerepelt. Ezek után nyilvánvalóan az át­lagosnál is nagyobb figyel­met fordítottak az illetéke­sek a „központi perem” problémára, s mégis, a ke­­mendollári pártalapszerve­­zet titkára most is arról számol be, hogy bizony meglehetősen távol vannak a központi vezetők az üzem­egységtől, nehéz velük ta­lálkozni, s e beszélgetések híján számos téma nem­ kapja meg a méltó elem­zést, megvitatást. Más kérdés, hogy vajon a központi községekben él­nek-e ezzel a lehetőséggel, de kétségtelen, hogy elnök­kel, főagronó­mussal, fő­­rangvelővel, főállattenyész­­tővel — hogy csak tsz vo­nalon maradjunk — egyál­talán, valamennyi „fő”-vel csak a központban lehet ta­lálkozni, rendszerint még a lakásuk is ott van. S ki ma­rad kint? Egy üzemegység­vezető szinte mindenütt van, de nem biztos, hogy ott is lakik. Aztán a párt­titkár, aki nem egyszer nem abban a faluban, vagy nem is abban a gazdaságban dolgozik, vagyis a gazdasági információkat neki is úgy­­ kell összegyűjtenie. Meg le­hetne ugyan még nevezni néhány funkciót, annyi azonban bizonyos, hogy történetesen a közgyűlések, vezetőségi ülések közötti megbeszélések, döntések során hiányzik az üzemegy­ségek sajátos helyzetének átfogó ismerete. A legfon­tosabb hiány azonban — is­mételten — a legfelsőbb vezetők távolléte, nehéz el­érhetőségük. Kétségtelen, hogy a jelen­legi szervezeti, felépítési keretek között is sokat le­het és kell is javítani ezen a területen. Feltétlenül ér­­demes elgondolkozni azon­ban azon a tapasztalaton is, ami például a testvéri Her­­szán megyéből származik. Itt is vannak egyesült gaz­daságok, több falut egy szövetkezetbe tömörítő üze­mek, s ráadásul a távolsá­gok jóval nagyobbak, mint nálunk. A legfelsőbb veze­tők azonban mégis rendsze­resen megjelennek a távoli községekben, alaposan is nrtik helyzetüket, s az egész gazdaság ügye mellett egy-egy falunak, üzemegy­ségnek is a szószólóik. A magyarázat a pártalapszer­­vezetek felépítésében rejlik. Nálunk egy-egy üzemegy­ség alapszervezetébe általá­ban csak azok tartoznak, akik abban a faluban lak­nak, a központi község alapszervezete pedig az összes vezetőt tömöríti. A herszoni kolhozok, szovje­tek vezetői nem mind a központi község alapszerve­zetében dolgoznak, hanem többségük az üzemegységek, távoli községek alapszerve­­zetében tevékenykedik, így aztán nem fordulhat elő, hogy amíg egy, a központ­ban tartott tanácskozáson, vagy éppen párttaggyűlésen egysz­erre hat-nyolc vezető is válaszolhatna a feltett kérdésekre, a külső faluban pedig egyetlen olyan sze­mély sincs, aki érdemi vá­laszt adhatna. Volt olyan idő, amikor el­túloztuk a Szovjetunióból vett példák mechanikus al­kalmazását. Ez nem bizo­nyult helyesnek. A jó ta­pasztalatokat azonban érde­­m­es hasznosítani. K. F. Front-fixált eljárással Új, úgynevezett front-fixál eljárással képezik ki a zakó elejét a Zalaegerszegi Ruha­gyárban. Az eljárás lényege, amelyet a „NO­VAR­A” dán gyártmányú fixk­présgép vé­gez, hogy a bélésanyagot nagy nyomással ráfixál­ják a szövet­re. Az így kialakított anyag jobb minőséget, formatartást és légáteresztő-képességet biz­tosít. A képen: munkában a présgép. (Kiss Ferenc felvétele) ­ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGY­EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 18. szám Ara: 80 fillér______________1971. január 22. péntek Fock Jenő Helsinki nevezetességeivel ismerkedett Fogadás a küldöttség tiszteletére Helsinki. (MTI). Fock Jenő miniszterelnök és kísérete csütörtökön a finn parlamentben, a nemzeti múzeumban és a nemzeti színházban tett látogatás után délelőtt városnézé­sen vett részt, megismerkedett a finn főváros nevezetessé­geivel. Délben a helsinki városi ta­nács ebédet adott Fock Jenő tiszteletére. A városi tanács dísztermében rendezett, baráti hangulatú esemény alkalmá­val a két testvérváros — Hel­sinki és Budapest — kapcso­latainak továbbfejlesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyújtották Fock Je­nőnek Helsinki emlékérmét. Délután a miniszterelnök a Finn-Magyar Társaságba lá­togatott el, ahol Kaarina Vi­­rolainen asszony, a társaság elnöke köszöntötte a minisz­terelnököt és feleségét, vala­mint a többi magyar vendé­get, és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Keikonnen profesz­­szor, elnökhelyettes ismertet­te a társaságnak a finn-ma­gyar kapcsolatok ápolásában kifejtett sokoldalú tevékeny­ségét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszterel­nöknek. Fock Jenő meleg sza­vakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért. A magyar küldöttség ajándékképpen rá­diót és lemezjátszót nyújtott át a társaság vezetőjének. Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő magyar sze­mélyiségek tiszteletére. A Ka­­lastajatorppa étteremben meg­tartott, baráti légkörű találko­zón részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével. ★ A Helsinkibe kiküldött ma­gyar újságíróknak csütörtökön V. Leskinen finn külügymi­niszter nyilatkozott a finn— magyar tárgyalásokról. Kije­lentette: — Két baráti ország állam­­férfiai folytattak egymással őszinte beszélgetést. A tár­gyalások során a felek nem titkoltak egymás előtt sem­mit, minden kérdést őszintén feltártak s különös figyelmet fordítottak az európai bizton­sági értekezlet ügyére, a kö­zel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzetre. Igen jó hatást vál­tott ki a finn partnerek köré­ben az a nagy hozzáértés, aho­­gyan Fock Jenő magyar mi­niszterelnök állást foglalt az említett kérdésekben. Szovjet—amerikai együttműködés az űrkutatásban Moszkva. (MTI). Moszkvá­ban hivatalosan közölték, hogy január 18. és 21. között a szov­jet fővárosban Msztyiszlav Keldis akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának elnöke és George M. Low, az amerikai országos űr­hajózási hivatal (NASA) ügy­vezető igazgatója között több találkozóra került sor, ame­lyen a más érdekelt intézmé­nyek felelős képviselői is részt vettek. A megbeszéléseken vé­leménycserét folytattak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között a világűr kuta­tása és a békés célú felhaszná­lása terén folyó együttműkö­dés fejlesztésének lehetséges irányairól. Ezenkívül a felek megegyez­tek abban, hogy kidolgozzák az űrkutatások céljainak és eredményeinek közös meg­vizsgálására vonatkozó aján­latokat Foglalkoznak továbbá a jelenleg folyó meteorológiai adatcsere tökéletesítésével, a meteorológiai rakéták segítsé­gével folytatott kutatásokkal, a természet tanulmányozásá­nak módszereivel, az űrbioló­giai és orvostudományi adat­csere kiszélesítésével és egyéb együttműködési javaslatokkal. George M. Low és az általa vezetett NASA-küldöttség csü­törtökön hazautazott Moszk­vából. „Nagyüzem’' a jogalkotás műhelyeiben /?i*. Kopom Mihály sajtótájékoztatója. ti kodif'ik­ációs !'i'latinti­tk­ról Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter csütörtökön az Országház Gobelin-termében tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól. A saj­tóértekezletet dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke nyitotta meg, megalkotásra kerülő legfonto­sabb jogszabályok — törvé­nyek, törvényerejű rendeletek — programját. Eddig éves ko­­difikációs terveket készítettek, a gyakorlat viszont azt bizo­nyítja, hogy célszerű hosszabb távra szóló jogalkotási prog­ramokat összeállítani. A négy évre szóló távlati terv elkészítésénél az alapvető kiindulási pontot az MSZMP X. kongresszusának határoza­tai jelentették. Most egész tár­sadalmunk előtt az a nagy fel­adat áll, hogy magasabb szin­ten folytassuk a szocializmus építését, s ebből természetsze­rűen következik, hogy a jogrendszer további épí­tését, fejlesztését is maga-­­­sabb színvonalra kell emelni. E cél szolgálatában jelentkez-­­ nek azok a jogi feladatok, amelyeknek megvalósítása az­­ államélet, a szocialista de­­­­mokrácia, a gazdasági élet to­vábbfejlesztését, a lakosság­i szociális, egészségügyi, kultu­­r. Korom Mihály elmon­dotta, hogy az Igazságügymi­nisztérium — a többi minisz­térium és országos főhatóság tevékeny közreműködésével — elkészítette az 1971—1974-ben rális igényeinek magasab­b szinten való kielégítését hiva­tott szolgálni. A programban szereplő fal­­adatokról szólva elsőként er­ő­lítette meg a miniszter az al­kotmánymódosítást. Az ezzel kapcsolatos jogszabályelőké­­szítő munkák tervszerűen folynak, s minden remény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítást il­letően az országgyűlés ez év végén állást foglalhas­son. Az országgyűlés soron kö­­vetkező ülésszaka elé kerül az új tanácstörvény, amelynek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogadta. Eb­ben az évben terjesztik az or­szággyűlés­ elé az ifjúsági tör­vényt is. Most folyik a tör­vénytervezet vitája, s a fel­merülő észrevételek összeg­­­­­zése után — a tervek szerint — március végén terjeszti az igazságügyminiszter a tör- I vényjavaslat tervezetét a kor­mány elé, majd azt követően kerülhet parlamenti megtár­gyalásra. Ez évben kerül az ország­­gyűlés elé az egységes szövet­­(Folytatás a 2. oldalon.) Max Jakobson az ENSZ főtitkár-jelölt New York. (MTI). Max Ja­kobson finn nagykövet, az ENSZ-főtitkári tisztség első hivatalos jelöltje, miután U Thant bejelentette, hogy második ötéves periódusának lejárta után, azaz jövőre, nem fogadja el mégegyszer a meg­bízást. A 47 éves diplomata je­lölését támogatja kormánya és az északi országok cso­portja. Az új főtitkár megválasz­tása idén ősszel kerül a köz­­gyűlés napirendjére. A legma­gasabb nemzetközi közjogi tisztség betöltésére a Bizton­sági Tanács tesz javaslatot. A négy nagyhatalomnak e kér­dés eldöntésekor is vétójoga van. Amennyiben megválasztják Jakobson lesz a harmadik­kandináv ENSZ-főtitkár. Az első nagyhatalmi reagá­l­ásban az amerikai ENSZ misszió nem foglalt nyíltan állást Jakobson jelöltségének kérdésében. Az amerikaiak nyilatkozatukban kijelentették, hogy személyesen nagyra be­csülik Jakobsont és azt a sze­repet, amelyet Finnország ját­­­szik az ENSZ-ben, ma azon­ban még korai volna jelöltek-­­­ről beszélni. ENSZ-körökben általában kedvezően ítélik meg a finn fődelegátus esélyeit. Esetleges jelöltként szóba került eddig rajta kívül Kurt Waldheim osztrák, Hamilton Shirley Ameraszinghe ceyloni, Alfon­so Garcia-Robles mexikói fő­­delegátus, Antonio Carrillo , Flores, Mexikó volt külügymi­­­­nisztere és Agha Khan Szad­­­­ruddin iráni herceg, az ENSZ­­ menekültügyi főbiztosa. Mai számunkból: a v­eszély­ben egy helyes intézkedés megvalósítása B Hom­unk­ások jutalma o Emeletes hás Sagyradán, B „A matek a legnehezebb** B Most kell elmondani **­ B A rádió és tv jövő heti műsora ■ Folytatta tanácskozását a négy arab államfő Arafat Kairóba érkezett Ultramodern USA-rakéták Izraelnek Kairó­ (Mena). Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját a kairói négyes csúcsértekezlet. Szadat, Nimeri, Kadhafi és Asszad a Kubbeh-palotában ült ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a szerdán este megkez­dett eszmecserét felújítsa. Mielőtt a négy államfő meg­kezdte volna csütörtöki ta­nácskozását, Asszad marsall Ali Szabri egyiptomi alelnök­­kel folytatott másfélórás meg­beszélést. ★ Csütörtökön reggel Kairóba érkezett Jasszer Arafat, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet elnöke. Megérkezésekor sem egyiptomi látogatásának céljáról, sem a jordániai álla­potokról nem volt hajlandó nyilatkozni. ★ Az El Fatah kairói irodája szerint a csütörtökre virradó éjjel a jordániai királyi had­sereg „Husszein-hadosztálya” számos helyen támadást indí­tott a Palesztinai gerillák állá­sai ellen. A támadókat, akik könnyűfegyvereket és kézigrá­nátokat használtak, nehéztü­zérség támogatta. A palesztínai fegyveres harc parancsnoksága még arról is hírt adott, hogy a „Husszein­­hadosztály” sikertelen kísérle­tet tett az ellenállás egyik ve­zetőjének, Abu Fatah-nak a meggyilkolására. Időközben a királyi hadse­reg tüzérsége meglepetésszerű támadást indított az Adzslun város közelében levő gerilla­támaszpontok ellen. Kairó. (MTI). El-Zajjat, az Egyesült Arab Köztársaság ENSZ-nagykövete szerdán el­juttatta Gunnar Jarringhoz kormánya válaszát Izrael leg­utóbbi javaslataira. Egyiptom egyszersmind túllépett a Jar­­ring-misszió keretein: a vá­lasz egy példányát emlékirat formájában átnyújtották Sir Colin Crowe brit ENSZ-nagy­­követnek, a Biztonsági Tanács soros elnökének. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next