Zalai Hírlap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
2 Változások az áruhitel-akció cikklistájában A Belkereskedelmi Minisztérium — a Magyar Nemzeti Bankkal és az OTP-vel egyetértésben — módosította az áruhitel-akcióban árusítható cikkek jegyzékét. E szerint augusztus 2-től nem adják részletre a Jawa M— 20-as típusú, a Jawa 250-es és 350-es motorkerékpárokat és — ez MZ gyártmányok kivételével — az egyéb import-motorkerékpárokat. Hitellevélre vásárolhatók viszont a 123, a 175, a 250 köbcentis és az ennél nagyobb motorkerékpárok, továbbá az 1300 forintnál drágább vezetékes háztartási gáztűzhelyek és a hazai gyártmányú propán-bután gáztűzhelyek. A minisztérium ezzel kapcsolatban felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a gáztűzhelyek hitelre történő árusítása nem jelenti egyben a bekapcsolási engedély megszerzését. Ugyancsak augusztus 2-től kedvezőbb fizetési feltételeket állapítottak meg néhány cikknél. A mosógépet ideiglenesen 5000 forintig 10 százalékos, azon felül 20 százalékos előleggel árusítják. Az év végéig 10 százalékos előleg lefizetésével kapható részletre mindenféle televízió, a Szatmár típusú, Videoton gyártmányú rádió és 5000 forintig egyéb rádió, valamint magnetofon és háztartási varrógép. Húsz százalék előleget kérnek az 5000 forinton felüli rádiók és magnetofonok részletvásárlásakor. A jövő év márciusáig érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 125, a 175, a 250 köbcentiméteres és annál nagyobb motorkerékpárokat, valamint az 5000 forintnál olcsóbb elektromos háztartási hűtőgépeket 10 százalékos előleggel, az 5000 forintnál drágább hűtőgépeket pedig 20 százalékos előleggel árusítják a hitelakacióban. (MTI) ZAjcAI HÍRLAP Szaktechnikus helyett üzemmérnök képzés I vagy han issdn továbbra is szaktechnikusokat képesnek A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás szervezetének korszerűsítésével. Ezzel kapcsolatban a MÉM-ben tájékoztatták az MTI munkatársát. Tíz esztendeje létesültek az első mezőgazdasági felsőfokú szaktechnikumok, amelyek beváltak, működésük alatt bizonyították hasznosságukat. Ma már 7600 ott képzett szaktechnikus dolgozik a mezőgazdaságban. A felsőfokú technikumokból kikerült szakemberek képzettsége megfelelt a mezőgazdaság általános szakmai követelményeinek. A mezőgazdasági termelés, a technológia gyorsütemű fejlődése nyomán azonban a régi képesítés kevés, ma már üzemmérnököt kívánnak olyan munkahelyek is, ahol korábban a szaktechnikusi képzettség is elegendő volt. Ezért indult meg már korábban az üzemmérnök képzés a Budapesti Kertészeti Egyetemen, továbbá Szegeden és Sopronban, tavaly pedig a keszthelyi, a mosonmagyaróvári és a Debreceni Agrártudományi Főiskolát egyetemmé nyilvánították. A mostani intézkedés gyorsabb előrelépést jelent az agrároktatás korszerűsítésében. Az Elnöki Tanács elé terjesztették két önálló mezőgazdasági főiskola létesítését Kaposvárott és Nyíregyházán. Nyíregyházán kertészeket és mezőgazdasági gépészeket, valamint mezőgazdasági repülőgépvezetőket, Kaposvárott állattenyésztő üzemmérnököket képeznek. A kormány határozata alapján a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai kart létesít Körmenden, ahol 3 év alatt mezőgazdasági gépészeket nevelnek tsz gépműhelyek, gépjavító állomások munkahelyi irányítói, szervezői, vezetői feladatainak ellátására. A Kertészeti Egyetem Kecskeméten állít fel kertészeti főiskolai kart, ahol ugyancsak 3 év alatt szerezhető elsősorban a Duna-Tisza közi homoki gazdálkodás követelményeinek megfelelő kertész üzemmérnöki képesítés. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozatára a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemgazdasági szakot létesítenek, Keszthelyen pedig a Növényvédelmi Felsőfokú Technikum beolvad az egyetembe, mivel ott agrárkémiai szak alakul. A többi felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézmény közül a gyöngyösi, a mezőtúri, a nagykanizsai, a hódmezővásárhelyi és a székesfehérvári továbbra is felsőfokú technikumként működik, főikolává nyilvánításukra a következő években kerülhet sor. A kormány határozata néhány már korábban felszámolt mezőgazdasági technikum megszűnését most jogszabályban is rögzíti. Ugyancsak előírja a putnoki, a kiskunhalasi és a budapesti Maglódi úti felsőfokú technikum megszüntetését. A putnoki iskola hallgatói Gyöngyösön, a kiskunhalasié Kecskeméten, a Maglód útié pedig Kaposvárott folytathatják tanulmányaikat. (MTI) Ifjúsági park épül Nagykanizsán 1927 óta tervezik Nagykanizsán egy ifjúsági park megvalósítását, de nemigen jutottak előre. Most érkezett el az ügy odáig, hogy legalább programterv szintjén tárgyalhatott a témáról a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az előterv azt célozza, hogy legyen a városnak egy nagyméretű, a munka utáni kikapcsolódásra, a pihenési, szórakozási, sportolási és kulturális igények kielégítésére alkalmas parkja. A létesítményt a Principális csatorna, a Lazsnakcsatorna és a 7-es műút közötti területre tervezik, összesen mintegy 33,7 millió forintba kerül a megvalósítása, s az első ütemben 1976-ig megvalósítandó létesítmények értéke mintegy 14 millió forintot tesz ki. A jelenlegi 7-es műút mellett felépül az INTERAG benzintöltő állomás és szerviz, e mögött vendéglátó egységek, klubok, játszóterek, melegedők lesznek. Kissé oldalt lesz az úgynevezett cirkusztér, szilárd burkolattal, hogy szabadtéri táncok rendezvények lebonyolítására, télen pedig korcsolyapálya céljára alkalmas legyen. A park északi oldalán gyakorló KRESZ-pályát építenek a legfiatalabbak számára, akik itt tanulják majd a közlekedési szabályok betartását. A sportolási igények kielégítésére több sportpálya építését tervezik. A parképítés azonban csak akkor vehet kedvező ütemet, ha a tanácsi anyagi eszközökhöz nagyarányú társadalmi összefogás társul. Ezért rövidesen megalakítják azt a operatív bizottságot, amely az állami és társadalmi erőforrásokat felméri, a munkákat ütemezi, és általában kézben tartja a parképítés egész menetét. Azt várja a városi tanács vb a városban működő üzemektől, állami, társadalmi és tömegszervezetektől, hogy anyagi lehetőségeikhez képest vegyenek részt az egész város érdekében történő parképítésben. A gondozónő kedvencei Jól jövedelmez a fehérhúsú borjak hizlalása Zalaszentgróton PAÁL LÁSZLÓNÉ különleges munkahelyen dolgozik. Az övével azonos mindössze kettő van a megyében. Az egyik itt, a zalaszentgróti tsz tüskeszentpéteri majorjában, a másik Tornyiszentmiklóson. Munkahelye egy istálló, pontosabban egy átalakított sertésól. Belülről azonban mindez más! A szűk előtérben egymásra rakott műanyag zsákokban lisztszerű fehér por. Két vödröt az imént púpozott meg vele Paálné. — Meg kell tölteni a szoptató gépet — magyarázza. Beinvitál a keskeny, hosszú borjúistállóba. Középen tisztára mosott, cementezett út szalad, két oldalán kerítés, s mögötte borjak bámészkodnak lustán. Zúgnak a ventillátorok, körülleng bennünket a friss, mészszagú levegő. — Most meszeltem — jegy■ zi meg a gondozónő. — Az előírás szerint hetenként meg kell csinálni. Majd megeszik a szoknyámat, amíg a meszelővel dolgozom köztük. Nagyon szelídek, valósággal követelik a simogatást, a szeretetet. Bizonyításul benyúl a kerítésen, s a tarkahátú bocik hárman is kezéhez nyomják a nedvességtől csillogó orrukat. A KEREKEDŐ, láthatóan jól tartott borjak járkálnak, hevernek. Olykor gondolnak egyet és odaballagnak a középen felállított szögletes Memette géphez. Kinyújtják a fejüket és a két oldalon elhelyezett két-két szopókát birtokba véve nagyokat kortyolnak a műtejből. Abból a keverékből, amit a gép kever az előkészített tejporból és a vezetékből folyó vízből. A gép automatikusan működik, mindig annyit kever, amennyi a kis tartályba kell. Ha kifogy, bekapcsol. A bocik soha nincsenek élelem nélkül. Éjjelnappal szopnak, éjszaka mesterséges világítást kapnak, nyáron ventillátor, télen fűtés szabályozza a hőmérsékletet. Minden adott ahhoz, hogy gyorsan hízzanak a fehérhúsú jószágok. HOGY MIÉRT fehérhúsúak ? Mert a tejporon kívül nem kapnak mást! Nem jutnak egy szem szálashoz, abrakhoz sem, a meghatározott összetételű tápláléktól fehér és porhanyó marad a húsuk. A különlegesen hizlalt borjakat több nyugati országba szállítják, s jól fizetnek érte. Az „A” minőségűért kilónként negyven forintot adnak. A zalaszentgróti tsz-ben már több mint két éve foglalkoznak vele, s eddig megérte. — Sok munka van velük? — Elmúlt hat hete, hogy idekerültek, ezekkel már nem sok dolgom akad — mondja Paálné. — Álomcsere, a gép tisztogatása, töltése, a meszelés, a ventillátorok ki-bekapcsolása ad munkát. Az első napok azonban nehezek voltak. Meg kellett őket ismertetni a géppel. Ez a tarka itt — simogat meg egy zsemlefoltost — sehogy sem akart szopni. Rengeteget kínlódtunk vele. Valahogy úgy vagyunk, mire belejövünk, mi is meg a borjak is a rendes kerékvágásba, addigra itt a szállítás. Három hónap a hízlalási idő. Paál Lászlóné többesszámban beszél. A kilencvenkét fehérhúsú borjú gondozása nemcsak az ő feladata. Három műszakban hárman látják el őket. A társak: Horváth Gáborné és Béres Józsefné. — Mennyit keresnek? — A súlygyarapodástól, a minőségtől függ. Összejön a havi ezeröt-ezernyolcszáz forint — mondja. — Ebben a hónapban nagyon jól híztak. Jó evők. El szoktam nézegetni éjjel is, hogy milyen szépen esznek. Állandóan ügyelni kell rájuk, hátha elromlik a gép, vagy nem jó a hőmérséklet. Akad amelyiknek megfájdul a hasa, mert falánk, s többet eszik. PAULNE kezdettől a fehérhúsú borjúnevelőben dolgozik. Érti, szereti a munkáját, akárcsak váltótársai. A termelőszövetkezet az ő ügyességük segítségével tudta megvalósítani ezt a szokatlan borjúhízlalást, ami már jócskán hozott a közös kasszájába. Bozsér Erzsébet Épül a nagykanizsai kórház főépületének nagyteljesítményű höközpontja. A hat egységből álló hökicserélő berendezés biztosítja a 152 ágyas kórház megfelelő hőmérsékletét. (Kiss Ferenc felvétele) A gazdaságvezetői magatartás tapasztalatai Nagykanizsa termelő üzemeiben Az indirekt gazdaságirányítás a hatáskörök megosztását, a felelősség növelését egyaránt megkövetelte, s a vezetésben újszerű, a direkt irányítástól eltérő kölcsönhatásokat alakított ki. A párt és állami szervek különböző szinteken dolgozó vezetőinek és testületeinek nem kis feladatát jelentette és jelenti ma is annak vizsgálata és elemzése, hogy az üzemek gazdasági vezetői megfelelnek-e az új irányítási rendszer támasztotta követelmés reform bevezetése vállalatainkat korábbi pozíciókból, felügyeleti hovatartozásukból az állami és csoporttulajdon közötti különbözőségből adódóan eltérő helyzetben találta. A tárcavállalatok (DKG sörgyár, Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság) már a reform bevezetésekor jobb szervezeti és személyi felkészültséggel rendelkeztek. Korábban is meglevő osztályaik, általános ügyviteli rendjük nyernek, milyen hatásfokkal és ütemben képesek bevezetni a szervezeti és vezetéstechnikai módosításokat. Nem kevésbé fontos annak vizsgálata sem, hogyan éltek vállalataink az önállóbb jogkörrel, végső fokon miképpen felelnek meg a népgazdasági elvárásoknak. Ezzel a kérdéssel foglalkozott legutóbbi ülésén a párt megyei végrehajtó bizottsága, s tárgyalta meg a nagykanizsai városi párt vb jelentését, szervezettsége révén gyorsabban tudtak alkalmazkodni az önálló, hatékonyabb gazdasági munka végzéséhez. Ugyanakkor a tanácsi vállalatok (Kanizsa Bútorgyár, finommechanika, vasipar) nagyobb önállósággal rendelkeztek. A trcavállalatoknál — főleg az irányítási rendszer időszakában — az aprólékos, részletekre kiterjedő nagyvállalati irányítás érvényesült. A kis vállalatok, ktsz-ek, a szükséges belső irányító szervezet kiépítését, anyagi és személyi feltételek hiányában nem tudták kialakítani A vezetők módszereiben bekövetkezett változások Az új helyzet megkívánta, hogy a nagyobb vállalati önállóság a termelés alsóbb szintjein is érvényesüljön és a direkt irányítási rendszerben létező formális felelősség helyébe az alkotó felelősség kerüljön. A decentralizáció végrehajtását behatárolták a személyi feltételek. Nem mindenütt rendelkeztek olyan szakemberekkel, akikre a középvezetés szintjén a nagyobb hatáskört felelősséggel átruházhatták, ezért szükségmegoldásokra került sor. A vizsgált vállalatokon belül a feladatot a Kanizsa Bútorgyárban, a DKG- ban és a sörgyárban oldott meg a legjobban. E vállalatok rendelkeznek a legjobban szervezett középirányító gárdával, jó együttműködés alakult ki az első számú vezetőkkel. A decentralizáció napjainkban még nem befejezett folyamat. Egyes helyeken a trösztök, nagyvállalatok által leadott hatáskörök egy része indokolatlanul az igazgatók kezében van. Jelentős tennivalók vannak még az üzem- és az osztályvezetők jogkörének növelésében. Ennek halogatása fékezi a beosztott vezetők fejlődését, a velük szemben támasztható mérce emelését, a közvetlen anyagi érdekeltség érvényesülését, az alkotó energiák, a kezdeményezőkészség kibontakozását. A hatáskör és jogkör leadása az említetteken kívül azért is szükséges, mert az első számú vezetők tehermentesítése, a A vezetők káder- é,■s személyzeti munkájában az elmúlt három évben jelentős javulás tapasztalható. Ismerik az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. május 9-i, a Zala megyei párt vb 1968. január 31-i határozatait és az ezekből adódó gazdaságvezetői feladatokat. A határozat végrehajtásában növekvő következetességet tanúsítanak, esetenként azonban még előfordul a pártszervek utólagos tájékoztatása, bizonyos értelemben kész tények elé állítása is, saját feladataikkal való beható és érdemi foglalkozás, a középvezetők stabilizálása másképp nem valósítható meg. Örvendetes, hogy a gazdasági vezetők a célkitűző funkciót egyre eredményesebben gyakorolják. Ez elsősorban a gazdaságpolitikai elvárásoknak egyre inkább megfelelő éves tervekben tükröződik, amelyet a kollektív szerződés, a munka- és szervezeti rend egészít ki. A vezetők egy része még nem támaszkodik kellőképpen a vezetéselmélet ismert tényezőire. A vezetés ösztönössége ma még főként a középvezetőknél gyakori jelenség. A reform bevezetése óta vállalataink szakember ellátottsága számottevően javult. Nőtt a magasabb politikai és szakmai képzettséggel rendelkező szakemberek száma. Vállalataink nagy része káderutánpótlási és beiskolázási tervekkel rendelkezik, amelyek többségükben , a negyedik féléves terv időszakára vonatkoznak. Ezekben a tervekben a szükséglet, a lehetőség és a vállalati érdek összhangja érvényesül. A káderutánpótlásról való A szervezettség helyzete A vezetők kádermunkája 1971. augusztus 1. Fejleszt a posta A Pécsi Postaigazgatóság jelentős fejlesztést tervez területén, s ez érinti Zala megyét is. Zala megyében az idén hálózatrekonstrukciót hajtanak végre Csesztregen és befejezik az új postaépület építését. Korszerű kapcsolóberendezést szerelnek fel Nagykanizsán, hozzájárulnak a zalaegerszegi állomáson folyó postaépítéshez. Jelentős öszszeget adnak át a nagykanizsai városi tanácsnak lakáspótlás céljára. A kanizsai posta épületében így felszabaduló lakásokban a műszaki berendezéseket bővítik. Nagyobb összeget használnak fel az idén és jövőre is a zalaegerszegi pályaudvar csomagraktárának kialakítására, valamint a megye területén levő postaépületek közműveinek fejlesztésére, s megkezdik a letenyei postahivatal építését. Zalaegerszegen még az idén, Nagykanizsán pedig jövőre új hírlappavilont állítanak fel. Zalaegerszegen még az idén újabb gépkocsit állítanak be a csomagok házhoz szállítására. 1972-ben elkészíti az igazgatóság a bazitai tv-állomás hírközlő berendezéseit és a zalaegerszegi sávhoz távbeszélő fővonal csatlakozását, s ugyancsak Zalaegerszegen PDM központot létesítenek a postaközpont tehermentesítése érdekében További fejlődést jelent Zalában, hogy a IV. ötéves terv során a Budapest—Nagykanizsa és a Budapest—Szombathely, illetve Zalaegerszeg között postavonatokat állítanak be, s gépesítik a Lenti és Zalaszentgrót térségében is a postai szállítást.