Zalai Hírlap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

2 Változások az áruhitel-akció cikklistájában A Belkereskedelmi Minisz­térium — a Magyar Nemzeti Bankkal és az OTP-vel egyet­értésben — módosította az áru­hi­tel-akcióban árusítható cikkek jegyzékét. E szerint augusztus 2-től nem adják részletre a Jawa M— 20-as típusú, a Jawa 250-es és 350-es motorkerékpárokat és — ez MZ gyártmányok kivé­telével — az egyéb import-mo­torkerékpárokat. Hitellevélre vásárolhatók viszont a 123, a 175, a 250 köbcentis és az en­nél nagyobb motorkerékpárok, továbbá az 1300 forintnál drá­gább vezetékes háztartási gáz­tűzhelyek és a hazai gyártmá­nyú propán-bután gáztűzhe­lyek. A minisztérium ezzel kapcsolatban felhívja a vásár­lók figyelmét, hogy a gáztűz­helyek hitelre történő árusí­tása nem jelenti egyben a be­kapcsolási engedély megszer­zését. Ugy­an­csak augusztus 2-től kedvezőbb fizetési feltételeket állapítottak meg néhány cikk­nél. A mosógépet ideiglenesen 5000 forintig 10 százalékos, azon felül 20 százalékos elő­leggel árusítják. Az év végéig 10 százalékos előleg lefizetésé­vel kapható részletre minden­féle televízió, a Szatmár típu­sú, Videoton gyártmányú rá­dió és 5000 forintig egyéb rá­dió, valamint magnetofon és háztartási varrógép. Húsz szá­zalék előleget kérnek az 5000 forinton felüli rádiók és mag­netofonok részletvásárlásakor. A jövő év márciusáig érvé­nyes az a rendelkezés, amely szerint a 125, a 175, a 250 köb­centiméteres és annál nagyobb motorkerékpárokat, valamint az 5000 forintnál olcsóbb elektromos háztartási hűtőgé­peket 10 százalékos előleggel, az 5000 forintnál drágább hű­tőgépeket pedig 20 százalékos előleggel árusítják a hitelak­­a­cióban. (MTI) ZAjcAI HÍRLAP Szaktechnikus­­ helyett üzemmérnök képzés I v­agy ha­n issd­n továbbra is szaktechnikusokat képesnek A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a felsőfokú­ mezőgazdasági szakoktatás szervezetének korszerűsítésé­vel. Ezzel kapcsolatban a MÉM-ben tájékoztatták az MTI munkatársát. Tíz esztendeje létesültek az első mezőgazdasági felsőfokú szaktechnikumok, amelyek be­váltak, működésük alatt bizo­nyították hasznosságukat. Ma már 7600 ott képzett szak­­technikus dolgozik a mezőgaz­daságban. A felsőfokú technikumok­ból kikerült szakemberek kép­zettsége megfelelt a mezőgaz­daság általános szakmai köve­telményeinek. A mezőgazda­­sági termelés, a technológia gyorsütemű fejlődése nyomán azonban a régi képesítés ke­vés, ma már üzemmérnököt kívánnak olyan munkahelyek is, ahol korábban a szaktech­­nikusi képzettség is ele­gendő volt. Ezért indult meg már koráb­ban az üzemmérnök képzés a Budapesti Kertészeti Egyete­men, továbbá Szegeden és Sop­ronban, tavaly pedig a keszt­helyi, a mosonmagyaróvári és a Debreceni Agrártudományi Főiskolát egyetemmé nyilvá­nították. A mostani intézkedés gyor­sabb előrelépést jelent az ag­rároktatás korszerűsítésében. Az Elnöki Tanács elé terjesz­tették két önálló mezőgazdasági főiskola létesítését Kapos­várott és Nyíregyházán. Nyíregyházán kertészeket és mezőgazdasági gépészeket, va­lamint mezőgazdasági repülő­gépvezetőket, Kaposvárott ál­lattenyésztő üzemmérnököket képeznek. A kormány határozata alap­ján a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem mezőgaz­dasági gépészeti főiskolai kart létesít Körmenden, ahol 3 év alatt mezőgazdasági gépészeket nevelnek tsz gép­műhelyek, gépjavító állomá­sok munkahelyi irányítói,­­ szervezői, vezetői feladatainak ellátására. A Kertészeti Egye­tem Kecskeméten állít fel kertészeti főiskolai kart, ahol ugyancsak 3 év alatt szerez­hető elsősorban a Duna-Tisza közi homoki gazdálkodás kö­vetelményeinek megfelelő ker­tész üzemmérnöki képesítés. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter határozatára­­ a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemgazdasági sza­kot létesítenek, Keszthelyen pedig a Nö­vényvédelmi Felsőfokú Technikum beolvad az egyetembe, mivel ott agrár­kémiai szak alakul. A többi felsőfokú mezőgaz­dasági oktatási intézmény kö­zül a gyöngyösi, a mezőtúri, a nagykanizsai, a hódme­zővásárhelyi és a székesfe­hérvári továbbra is felső­fokú technikumként mű­ködik, főikolává nyilvání­tásukra a következő évek­ben kerülhet sor. A kormány határozata né­hány már korábban felszámolt mezőgazdasági technikum megszűnését most jogszabály­ban is rögzíti. Ugyancsak elő­írja a putnoki, a kiskunhala­si és a budapesti Maglódi úti felsőfokú technikum megszün­tetését. A putnoki iskola hall­gatói Gyöngyösön, a kiskunha­lasié Kecskeméten, a Maglód­ útié pedig Kaposvárott folytat­hatják tanulmányaikat. (MTI) Ifjúsági park épül N­agy­kanizsán 1927 óta tervezik Nagykani­zsán egy ifjúsági park meg­valósítását, de nemigen jutot­tak előre. Most érkezett el az­ ügy odáig, hogy legalább prog­ramterv szintjén tárgyalhatott a témáról a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az előterv azt célozza, hogy legyen a városnak egy nagy­méretű, a munka utáni kikap­csolódásra, a pihenési, szóra­kozási, sportolási és kulturális igények kielégítésére alkalmas parkja. A létesítményt a Prin­cipális csatorna, a Lazsnak­­csatorna és a 7-es műút kö­zötti területre tervezik, össze­sen mintegy 33,7 millió forint­ba kerül a megvalósítása, s az első ütemben 1976-ig megvaló­sítandó létesítmények értéke mintegy 14 millió forintot tesz ki. A jelenlegi 7-es műút mel­lett felépül az INTERAG ben­zintöltő állomás és szerviz, e mögött vendéglátó egységek, klubok, játszóterek, melegedők lesznek. Kissé oldalt lesz az úgynevezett cirkusztér, szilárd burkolattal, hogy szabadtéri táncok rendezvények lebonyo­lítására, télen pedig korcsolya­pálya céljára alkalmas legyen. A park északi oldalán gyakor­ló KRESZ-pályát építenek a legfiatalabbak számára, akik itt tanulják majd a közlekedé­si szabályok betartását. A sportolási igények kielégítésé­re több sportpálya építését tervezik. A parképítés azonban csak akkor vehet ked­vező ütemet, ha a tanácsi anyagi eszközökhöz nagyará­nyú társadalmi összefogás tár­sul. Ezért rövidesen megala­kítják azt a operatív bizottsá­got, amely az állami és társa­dalmi erőforrásokat felméri, a munkákat ütemezi, és általá­ban kézben tartja a parképítés egész menetét. Azt várja a vá­rosi tanács vb a városban mű­ködő üzemektől, állami, társa­dalmi és tömegszervezetektől, hogy anyagi lehetőségeikhez képest vegyenek részt az egész város érdekében történő park­építésben. A gondozónő kedvencei Jól jövedelmez a fehérhúsú borjak hizlalása Zalaszentgróton PAÁL LÁSZLÓNÉ külön­leges munkahelyen dolgozik. Az övével azonos mindössze kettő van a megyében. Az egyik itt, a zalaszentgróti tsz tüskeszentpéteri majorjában, a másik Tornyiszentmiklóson. Munkahelye egy istálló, pontosabban egy átalakított sertésól. Belülről azonban mindez más! A szűk előtér­ben egymásra rakott műanyag zsákokban lisztszerű fehér por. Két vödröt az imént púpozott meg vele Paálné. — Meg kell tölteni a szop­tató gépet — magyarázza. Beinvitál a keskeny, hosszú borjúistállóba. Középen tisztá­ra mosott, cementezett út sza­lad, két oldalán kerítés, s mö­götte borjak bámészkodnak lustán. Zúgnak a ventilláto­rok, körülleng bennünket a friss, mészszagú levegő. — Most meszeltem — jegy­­■ zi meg a gondozónő. — Az előírás szerint hetenként meg kell csinálni. Majd megeszik a szoknyámat, amíg a meszelő­vel dolgozom köztük. Nagyon szelídek, valósággal követelik a simogatást, a szeretetet. Bizonyításul benyúl a kerí­tésen, s a tarkahátú bocik hár­man is kezéhez nyomják a nedvességtől csillogó orrukat. A KEREKEDŐ, láthatóan jól tartott borjak járkálnak, hevernek. Olykor gondolnak egyet és odaballagnak a közé­pen felállított szögletes Me­­mette géphez. Kinyújtják a fejüket és a két oldalon elhe­lyezett két-két szopókát bir­­­tokba véve nagyokat kortyol­nak a műtejből. Abból a ke­verékből, amit a gép kever az előkészített tejporból és a ve­zetékből folyó vízből. A gép automatikusan működik, min­dig annyit kever, amennyi a kis tartályba kell. Ha kifogy, bekapcsol. A bocik soha nin­csenek élelem nélkül. Éjjel­nappal szopnak, éjszaka mes­terséges világítást kapnak, nyáron ventillátor, télen fűtés szabályozza a hőmérsékletet. Minden adott ahhoz, hogy gyorsan hízzanak a fehérhúsú jószágok. HOGY MIÉRT fehérhúsúak ? Mert a tejporon kívül nem kapnak mást! Nem jutnak egy szem szálashoz, abrakhoz sem, a meghatározott összetételű tápláléktól fehér és porhanyó marad a húsuk. A különlege­sen hizlalt borjakat több nyu­gati országba szállítják, s jól fizetnek érte. Az „A” minősé­gűért kilónként negyven fo­rintot adnak. A zalaszentgróti tsz-ben már több mint két éve foglalkoznak vele, s eddig meg­érte. — Sok munka van velük? — Elmúlt hat hete, hogy idekerültek, ezekkel már nem sok dolgom akad — mondja Paálné. — Álomcsere, a gép tisztogatása, töltése, a mesze­lés, a ventillátorok ki-bekap­csolása ad munkát. Az első na­pok azonban nehezek voltak. Meg kellett őket ismertetni a géppel. Ez a tarka itt — simo­gat meg egy zsemlefoltost — sehogy sem akart szopni. Ren­geteget kínlódtunk vele. Vala­hogy úgy vagyunk, mire bele­jövünk, mi is meg a borjak is a rendes kerékvágásba, addig­ra itt a szállítás. Három hó­nap a hízlalási idő. Paál Lászlóné többesszám­ban beszél. A kilencvenkét fe­hérhúsú borjú gondozása nem­csak az ő feladata. Három mű­szakban hárman látják el őket. A társak: Horváth Gáborné és Béres Józsefné. — Mennyit keresnek? — A súlygyarapodástól, a minőségtől függ. Összejön a havi ezeröt-ezernyolcszáz fo­rint — mondja. — Ebben a hónapban nagyon jól híztak. Jó evők. El szoktam nézegetni éjjel is, hogy milyen szépen esznek. Állandóan ügyelni kell rájuk, hátha elromlik a gép, vagy nem jó a hőmérséklet. Akad amelyiknek megfájdul a hasa, mert falánk, s többet eszik. PAULNE kezdettől a fehér­húsú borjúnevelőben dolgozik. Érti, szereti a munkáját, akár­csak váltótársai. A termelő­­szövetkezet az ő ügyességük segítségével tudta megvalósí­tani ezt a szokatlan borjúhíz­­lalást, ami már jócskán hozott a közös kasszájába. Bozsér Erzsébet Épül a nagykanizsai kórház főépületének nagyteljesítményű höközpontja. A hat egységből álló hökicserélő berendezés biztosítja a 152 ágyas kórház megfelelő hőmérsékletét. (Kiss Ferenc felvétele­) A gazdaságvezetői magatartás tapasztalatai Nagykanizsa termelő üzemeiben Az indirekt gazdaságirányí­tás a hatáskörök megosztását, a felelősség növelését egy­aránt megkövetelte, s a veze­tésben újszerű, a direkt irá­nyítástól eltérő kölcsönhatá­sokat alakított ki. A párt és állami szervek különböző szinteken dolgozó vezetőinek és testületeinek nem kis fel­adatát jelentette és jelenti ma is annak vizsgálata és elemzése, hogy az üzemek gazdasági vezetői megfelel­nek-e az új irányítási rend­szer támasztotta követelmé­s reform bevezetése válla­latainkat korábbi pozíciókból, felügyeleti hovatartozásukból az állami és csoporttulajdon közötti különbözőségből adó­dóan eltérő helyzetben talál­ta. A tárcavál­lalatok (DKG sörgyár, Zalai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság) már a re­form bevezetésekor jobb szer­vezeti és személyi felkészült­séggel rendelkeztek. Koráb­ban is meglevő osztályaik, ál­­­talános ügyviteli rendjük nyernek, milyen hatásfokkal és ütemben képesek bevezet­ni a szervezeti és vezetéstech­nikai módosításokat. Nem kevésbé fontos annak vizsgá­lata sem, hogyan éltek vál­lalataink az önállóbb jogkör­rel, végső fokon miképpen felelnek meg a népgazdasági elvárásoknak. Ezzel a kérdés­sel foglalkozott legutóbbi ülé­sén a párt megyei végrehajtó bizottsága, s tárgyalta meg a nagykanizsai városi párt vb jelentését, szervezettsége révén gyorsab­ban tudtak alkalmazkodni az önálló, hatékonyabb gazdasá­gi munka végzéséhez. Ugyan­akkor a tanácsi vállalatok (Kanizsa Bútorgyár, finom­mechanika, vasipar) nagyobb önállósággal rendelkeztek. A trcavállalatoknál — főleg az­­ irányítási rendszer idősza­­kában — az aprólékos, részle­tekre kiterjedő nagyvállalati irányítás érvényesült. A kis vállalatok, ktsz-ek, a szüksé­ges belső irányító szervezet kiépítését, anyagi és személyi feltételek hiányában nem tud­ták kialakítani A vezetők módszereiben bekövetkezett változások Az új helyzet megkívánta, hogy a nagyobb vállalati ön­állóság a termelés alsóbb szintjein is érvényesüljön és a direkt irányítási rendszer­ben létező formális felelősség helyébe az alkotó felelősség kerüljön. A decentralizáció végrehaj­tását behatárolták a személyi feltételek. Nem mindenütt rendelkeztek olyan szakembe­rekkel, akikre a középvezetés szintjén a nagyobb hatáskört felelősséggel átruházhatták,­­ ezért szükségmegoldásokra ke­rült sor. A vizsgált vállalato­kon belül a feladatot a Kani­zsa Bútorgyárban, a DKG- ban és a sörgyárban oldott meg a legjobban. E vállalatok rendelkeznek a legjobban szervezett középirányító gár­dával, jó együttműködés ala­kult ki az első számú vezetők­kel. A decentralizáció napjaink­ban még nem befejezett fo­lyamat. Egyes helyeken a trösztök, nagyvállalatok által leadott hatáskörök egy része indokolatlanul az igazgatók kezében van. Jelentős tenni­valók vannak még az üzem- és az osztályvezetők jogköré­nek növelésében. Ennek halo­gatása fékezi a beosztott veze­tők fejlődését, a velük szem­ben támasztható mérce eme­lését, a közvetlen anyagi érde­keltség érvényesülését, az al­kotó energiák, a kezdeménye­zőkészség kibontakozását. A hatáskör és jogkör leadása az említetteken kívül azért is szükséges, mert az első számú vezetők tehermentesítése, a A vezetők káder- é,■s sze­mélyzeti munkájában az el­múlt három évben jelentős javulás tapasztalható. Ismerik az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1967. május 9-i, a Zala me­gyei párt vb 1968. január 31-i határozatait és az ezekből adódó gazdaságvezetői felada­tokat. A határozat végrehajtá­sában növekvő következetes­séget tanúsítanak, esetenként azonban még előfordul a párt­szervek utólagos tájékoztatá­sa, bizonyos értelemben kész tények elé állítása is, saját feladataikkal való beha­tó és érdemi foglalkozás, a középvezetők stabilizálása másképp nem valósítható meg. Örvendetes, hogy a gazda­sági vezetők a célkitűző funk­ciót egyre eredményesebben gyakorolják. Ez elsősorban a gazdaságpolitikai elvárások­nak egyre inkább megfelelő éves tervekben tükröződik, amelyet a kollektív szerződés, a munka- és szervezeti rend egészít ki. A vezetők egy része még nem támaszkodik kellő­képpen a vezetéselmélet is­mert tényezőire. A vezetés ösztönössége ma még főként a középvezetőknél gyakori je­lenség. A reform bevezetése óta vállalataink szakember ellá­tottsága számottevően javult. Nőtt a magasabb politikai és szakmai képzettséggel rendel­kező szakemberek száma. Vál­lalataink nagy része káder­utánpótlási és beiskolázási tervekkel rendelkezik, ame­lyek többségükben , a negye­dik féléves terv időszakára vo­natkoznak. Ezekben a tervek­ben a szükséglet, a lehetőség és a vállalati érdek összhang­ja érvényesül. A káderutánpótlásról való A szervezettség helyzete A vezetők kádermunkája 1971. augusztu­s 1. Fejleszt a posta A Pécsi Postaigazgatóság je­lentős fejlesztést tervez terü­letén, s ez érinti Zala me­gyét is. Zala megyében az idén hálózatrekonstrukciót hajtanak végre Csesztregen és befejezik az új posta­épület építését. Korszerű kapcsoló­berendezést szerelnek fel Nagykanizsán, hozzájárulnak a zalaegerszegi állomáson folyó postaépítéshez. Jelentős ösz­­szeget adnak át a nagykani­zsai városi tanácsnak lakás­pótlás céljára. A kanizsai pos­ta épületében így felszabaduló lakásokban a műszaki beren­dezéseket bővítik. Nagyobb összeget használ­nak fel az idén és jövőre is a zalaegerszegi pályaudvar cso­magraktárának kialakítására, valamint a megye területén levő posta­épületek közmű­veinek fejlesztésére, s meg­kezdik a letenyei postahivatal építését. Zalaegerszegen még az idén, Nagykanizsán pedig jövőre új hírlappavilont állí­tanak fel. Zalaegerszegen még az idén újabb gépkocsit állítanak be a csomagok házhoz szállításá­ra. 1972-ben elkészíti az igaz­gatóság a bazitai tv-állomás hírközlő berendezéseit és a za­laegerszegi sávhoz távbeszélő fővonal csatlakozását, s ugyan­csak Zalaegerszegen PDM köz­pontot létesítenek a postaköz­­pont tehermentesítése érdeké­ben További fejlődést jelent Zalában, hogy a IV. ötéves terv során a Budapest—Nagy­kanizsa és a Budapest—Szom­bathely, illetve Zalaegerszeg között postavonatokat állíta­nak be, s gépesítik a Lenti és Zalaszentgrót­ térségében is a postai szállítást.

Next