Zalai Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

1919 hőseinek példája megújítja erőnket Ünnepi megemlékezés Zalaegerszegen és Nagykanizsán a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulóján Munkásmozgalmi indulók hangjai fogadták az érkezőket tegnap délután Zalaegersze­gen, az Állami Építőipari Vál­lalat munkásszállójának nagy­termében, akik a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségre gyülekeztek. A Himnusz elhangzása­— a Zrínyi gimnázium leánykóru­sa előadásában — után dr. Pers Géza, a építőipari válla­lat pártbizottságának titkára köszöntötte az ünnepi megem­lékezés résztvevőit, a párt, ál­lami és társadalmi szervek megjelent­­vezetőit, majd Ki­rály Gyula, a zalaegerszegi vá­rosi tanács általános elnökhe­lyettese, a gyűlés szónoka lé­pett a mikrofonhoz.­­ Az ötvennégy esztendővel ezelőtt kezdődött 133 napra az évszázados elnyomásból fel­emelte tekintetét az a nemzet, amely addig néhány történel­mi hónapot kivéve leszegett fejjel húzta az igát — mondot­ta bevezetőül 1919. március 21-éről. — Lázas napok voltak ezek. A történelem kereke meglendült és még soha nem forgott olyan gyorsasággal ná­lunk, mint akkor. Peregtek az események, s a forradalmi láz­ban hetek alatt évszázados ál­mok és vágyak váltak valóra. Szólt a továbbiakban Király Gyula e nagyszerű korszak történelmi előkészítéséről, a magyarországi munkásmozga­lom kialakulásáról, küzdelmei­ről, s arról, az óriási hatásról, amit az egész világ proletariá­tusára, benne a magyar mun­kásságra az orosz példa, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom útmutatása gyakorolt.­­ A magyar nép történel­mének legdicsőbb lapjain ki­törölhetetlenül ott ragyog, hogy a Világtörténelemben má­sodszor Magyarországon győ­zött a szocialista forradalom — folytatta a szónok. — Ereje át­süt a múló éveken. Tisztelettel és hálával gondolunk 1919 hő­seire, akiknek példája meg­újítja erőnket mai és jövőbeni feladataink teljesítésében. Ezek után a néphatalom vé­delmében vívott elkeseredett, hősies küzdelemről szólt az előadó, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének múlhatat­lan dicsőségéről, a neves és névtelen hősökről, akiknek tet­tei hőskölteménybe illő feje­zetei népünk történetének.­­ S ha akkor még sikerül­hetett is az első magyar prole­tár állam elfojtása — mondotta befejezésül Király Gyula —, a 133 nap emléke örökre bevéső­dött a magyar nép emlékeze­tébe. A nép várta és huszon­hat év múltán meg is érte a végleges szabadság hajnalha­­sadását. 1945 tavasza, a felsza­badulás megteremtette a lehe­tőségét annak, hogy a Tanács-­­ köztársaság által hirdetett esz­mék rendre megvalósuljanak. Nem lehet annyi dolgunk ebben a sűrű, rohanó világban, hogy ne hissen időnk azokra emlékezni, akiknek vágyait, kemény harcokk­al tűzdelt erő­feszítéseit megvalósítjuk. Le­gyünk méltók továbbra is hősi tettük emlékéhez! Az ünnepség az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. ★ A Tanácsköztársaság kikiál­­tásások 54. évfordulójára em­lékeztek tegnap N Nagykanizsán is az Egyesült Izzóban rende­zett városi ünnepségen. A nagygyűlés résztvevőit és az elnökség tagjait Tombor István, a gyár pártbizottságá­nak titkára köszöntötte, majd átadta a szót Petikó Antalnak, a városi tanács elnökhelyette­sének, az ünnepség szónoká­nak. — Ritkán esett meg a törté­nelemben, hogy Magyarország élére került az európai forra­dalmaknak, szabadságharcok­nak. 1919. március 21-e ilyen történelmi pillanat volt. Ma köszöntjük a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltásának 54. évfordulóját — kezdte beszé­dét Petikó Antal, majd a Ta­nácsköztársaság megalakulásá­nak körülményeiről szólt. Tör­ténelmi visszapillantást adott a gyorsan pergő eseményekről, amelyek a magyar nép leg­jobbjainak törekvése szerint a proletárdiktatúra rákiáltásához vezettek. — Tisztelettel emlé­kezünk azokra a hősökre — mondotta —, akik Nagykani­zsán irányították és vezették a proletariátus harcát. Kegyelet-­­­tel őrizzük Sneff József, Polai­­ János és a többi névtelen hős emlékét. Büszkén tartjuk szám­í­mon, hogy a Magyar Tanács­­köztársaság néhány vezetőjét zalai föld szülte, nevelte, mint Hamburger Jenőt, Landler Je­nőt, Komját Aladárt. Büszkén valljuk, hogy 1919 győzelmei­nek folytatói vagyunk. Éljen és viruljon 1919 szelleme, tel­jességében virágozzék hős elő­­deink minden törekvése — mondotta befejezésül. A zalaegerszegi emlékü­nneps­ég elnöksége, Király Gyula a beszédét mondja ­ Vakig prolettirjek­, egyesüljetek) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 67. szám Ára: 80 fillér 1973. március 21., szerda Incidens az iraki—kuvaiti határon Kölcsönös vádaskodások — Rendkívüli állapot Bagdad (UPI): A bagdadi rádióban ismertették az iraki belügyminisztérium közlemé­nyét, mely szerint egy­ kuvaiti katonai egység megtámadott iraki területen gyakorlatozó katonákat, akik önvédelemből kénytelenek voltak tüzet nyit­ni. Két iraki katona meghalt és többen megsebesültek. Az iraki belügyminisztérium közleménye sajnálkozását fe­jezi ki a kuvaiti agresszió miatt, amely olyan időpont­ban következett be, amikor a két ország kölcsönösen kap­csolatainak megerősítésére tö­rekszik. A közlemény a továbbiak­ban az iraki belügyminiszté­rium nevében sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a ku­vaiti hatóságok a történtek el­lenőrzése nélkül tettek bizo­nyos intézkedéseket. Nyugati hírügynökségek je­lentéseiből kiderül, hogy a kuvaiti parlament három­órás rendkívüli ülésén hozott határozatában Irakot vádolta meg azzal, hogy a vitatott ha­tárterületen provokációt köve­tett el. A parlament ülése után kiadott célzatos közle­mény hatására a kuvaiti fő­városban Irak-ellenes tünteté­sek voltak. Kuvait (AP): Hírügynöksé­gek jelentése szerint a határ­­incidens miatt. Kuvait lezárta az Irakkal szomszédos határát és a kormány rendkívüli álla­potot hirdetett ki az ország­ban. A kuvaiti belügyminisz­térium rendeletére bezárták az iraki hírügynökség kuvaiti irodáját. A belügyminisztérium a rádióban sugárzott közle­ményben nyugalomra és az Irak-ellenes tüntetések abba­hagyására szólította fel az or­szág lakosait. A kuvaiti külügyminiszté­­riumban kedden Rased Al Ra­sed külügyminiszter-helyettes­­tájékoztatta a határincidensről­­a Kuvaitban akkreditált arab nagyköveteket. Azt állította,­­hogy iraki csapatok „három kilométernyire hatoltak be az ország területére”. A külügyminiszter-helyettes Kuvait bagdadi nagykövetével­­ is tanácskozott, aki hétfő este tért haza, hogy a vitás határ­kérdésekről konzultáljon. Em­lékezetes, hogy a kuvaiti—ira­ki határvonal még nincs vég­legesen kijelölve. Szabah Al-Ahmed Al-Dzsa­­ber külügyminiszter magához kérette Irak kuvaiti nagykö­vetét, és tiltakozott a határin­cidens miatt. A kuvaiti kül­ügyminiszter egyébként a fe­szült helyzet miatt lemondta mai londoni utazását. A kuvaiti látogatáson tartóz­kodó Hafez Badavi, az egyip­tomi nemzetgyűlés elnöke ked­­­­den bejelentette, hogy támo­­­­gatja Kuvaitot, de hangsú­­l­­yozta, hogy az araboknak nem egymás ellen, hanem a közös ellenség ellen kell har­­colniuk. Beirut (AFP): A Wafa pa­lesztin hírügynökség jelentése szerint az izr­aeli légierő a hét­fői nap folyamán hét óra hosz­­szat végzett berepüléseket Li­banon területe fölött. Izrael tovább folytatta csa­­patösszevonásait a libanoni határ mentén — jelentette a Wafa. Algír (AP): A közel-keleti helyzetről tárgyalt Algírban Buteflika algériai külügymi­niszter és Szaeb Szalam liba­noni minisztereln­ök, aki már­cius 17-én érkezett hatnapos hivatalos látogatásra Algé­riába. Khartoum (AFP): Manszur Khalid szudáni külügyminisz­ter fogadta a Palesztinai­­ Fel­­szabadítási Szervezet, vala­mint az El Fatah képviselőit. Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács — az Al­kotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján — március 21-re összehívta az országgyűlést. Az ülésszak ma délelőtt 11 órakor kezdődik. A napirendi javaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájáról szóló kormányel­nöki beszámoló és a büntető­eljárásról szóló törvényterve­zet megtárgyalása. (MTI) Komplex vízgazdálkodási terv készül •Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A tanács elnökének a lejárt határidejű vb-határo­­zatok végrehajtásáról szóló je­lentése után a megye vízgaz­dálkodási társulatainak tevé­kenységéről terjesztett elő je­lentést G­aál Ferenc, a ★ ★ Zala megye vízgazdálkodási feladatainak megoldásában je­lentős szerepet töltenek be a széles társadalmi alapokra szervezett vízrendezési és víz­mű társulatok. Az előbbiek alapvető feladata a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozása, a szükséges közcélú vízren­dezési munkák elvégzése, míg az utóbbiaké a falusi la­kosság egészséges vezetékes vízzel történő ellátása. Mind­két területen rendkívül nagyok a feladatok, hiszen a megye súlyos elmaradottságot örökölt a múltból. Az elmaradottság felszámolásában rendkívül fontos, hogy a társulatok szi­lárd, megbízható szervezettel, magas színvonalon és a maxi­mális gazdasági hatékonyság­gal végezzék munkájukat. A megyében e feladatokat négy vízrendezési társulat és 26 víz­mű társulat végzi. A vízrende­zési társulatok közül a két na­gyobb a nyugat-zalai és a kis­­balatoni szakember ellátottsá­ga, gépesítettsége megfelelő, míg a két kisebb társulat, a Principális és Mura-menti, va­lamint a Felső-Zalamenti mindkét tekintetben sok gond­dal küzd. A vízmű társulatok feladatuknak általában jól megfelelnek, számuk növek­szik, hiszen a negyedik ötéves terv ide­jén is további községekben építenek törpevízművet, s ennek megfelelően alakul­nak további társulatok. A megye éghajlati, dombor­zati viszonyai, az állattenyész­tés fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósításához ugyanis elengedhetetlen a víz­rendezés, a talajjavítás, a ha­tékony rét- és legelőgazdálko­dás. A falusi lakosság egészség Nyuga­t-dunántúli Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. A továbbiakban a mezőgaz­dasági lakosság jövedelemadó­ja 1973. évi adótételeit állapí­totta meg a végrehajtó bizott­ság, ezt követően bejelentések tárgyában döntött, majd­­Új­vári Sándor zárszavával befejezte munkáját. É ges ivóvízzel való ellátásában eddig is szép eredményeket si­került elérni — a lakosság 20,2 százaléka kap vezetékes vizet a falvakban. A negyedik ötéves terv vé­gére ezt az arányt 32—34 százalékra tervezik emel­ni. Mindezekre figyelemmel tár­gyalta különös gondossággal a témát a végrehajtó bizottság. Eredményesnek ítélte a víz­gazdálkodási társulatok tevé­kenységét, különösen a Nyu­­gat-zalai Vízrendezési és Ta­lajvédelmi Társulatét, amely­nek jelentős szerepe van a Lenti környékén végzett me­liorációs munkákkal a termés­hozamok növelésében is. A végrehajtó bizottság szük­ségesnek ítélte a megye komp­lex vízgazdálkodási tervének elkészítését, s ehhez az OVH és a Vízügyi Igazgatóság se­gítségét igényelte. Állást fog­lalt az állami támogatás — megfelelő tárgyalások alapján történő — koncentrált felhasz­nálása mellett. Indokoltnak tartja a két kis vízgazdálkodá­si társulat helyzetének felül­vizsgálatát, szükség esetén a két tár­sulat összevonását, szak­emberekkel történő meg­erősítését, megfelelő gépe­sítését, a határok szüksé­ges módosításának végre­hajtását. Az öntözéses gazdálkodás meghonosítása iránt a megyé­ben is egyre nagyobb az érdek­lődés, s az öntözésre a zöld­­ségtermesztési terv­ teljesítése érdekében is szükség volna. Ezért a megyei tanács vb. szakosztályai a vízügyi igaz­gatósággal együttműködve in­tézkedéseket tesznek a vízgaz­dálkodás kiterjesztésére, víz­tározók építésének előkészíté­sére, mindezek anyagi kihatá­sának felmérésére. A falusi ivóvíz-ellátás fej­lesztésével kapcsolatban a vég­rehajtó bizottságnak érvény­ben levő határozatai vannak. Mivel azonban a megye a ne­gyedik ötéves terv idejére jel­zett vízügyi alap egy részét nem kapta meg, s a társulá­sok szervezése, a vízműépítés előkészítése kétségesnek lát­szik, a végrehajtói bizottság e kérdéssel kapcsolatban egy újabb határozatot is hozott Ebben újólag megerősítette, hogy a negyedik ötéves terv­ben foglaltak teljesítését ma is szükségesnek, fontosnak ítéli, az anyagi fedezet előte­remtéséhez az Országos Vízügyi Hivatal támogatá­sát kéri, mégpedig úgy, hogy évekre bontva megközelítően pontos keretszámok ismeretében foly­tatódhasson a vízműtársulatok szervezése. Véget ért Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatása Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatásának második napi — keddi­ — programja Kalocsán folytatódott. Az El­nöki Tanács elnöke dr. Ro­­mány Pálnak, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első tit­kárának és dr. Gajdócsi Ist­vánnak, a megyei tanács el­nökének társaságában érkezett kora délelőtt a híres népmű­vészeti és paprikatermesztési központba. A Kalocsai Nép­­művészeti Háznál a város és a népművészeti-háziipari szö­vetkezet vezetői fogadták. Fe­­lyó László, a szövetkezet el­nöke és Gazdik Péterné, a szö­vetkezet párttitkára mutatta be a népművészek műhelyeit, s közben Egri Károlyné nép­művész ízelítőt adott a világ­hírű kalocsai pingáló művé­szetből. Losonca Pál ezután rövid időre betért a több mint 200 éves kalocsai I. István gimná­ziumba, ahol Bai Jenő igazga­tó bemutatta az iskola termé­szettudományi gyűjteményeit, köztük a páratlan ásványtani gyűjteményt. Innen a népművészet másik — legújabb — hajlékába ve­zetett Losonczi Pál útja, a Fi­nomkerámiaipari Művek ka­locsai porcelánfestő üzemébe, amely a tavalyi sikeres pró­baüzemelés után 1973 január­­elején kezdte meg az iparszerű termelést. Ezt követően a Fűszer­pap­rika és Konzervipari Vállalat központi üzemét kereste fel az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál ezután a kalo­csai tanács épületében találko­zott a város vezetőivel, s tájé­kozódott a járási székhely fej­lődéséről, kommunális, kultu­rális és egészségügyi fejleszté­si terveiről. Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei programja délután a kiskunhalasi járásban, a szanki gáz- és olajmezőn tett látogatással fejeződött be. (MTI) Saj­tótáj­ék­oztató a Béketanácsnál Sajtótájékoztatót rendeztek kedden a Béketanácsnál a Moszkvában októberben sorra kerülő Béke-világkongresszus előkészítéséről. Képünkön: dr. Zsebők Zoltán, aki résztvett a moszkvai előkészítő megbe­széléseken, beszámol. Mellette Dar­vasi­­ István és Sebestyén Nándorné, a Béketanács fő­titkára. (MTI foto* — Tormái Andor leér. — M

Next