Zalai Hírlap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

a ZALAI BIKLÁS 1974. október X. Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról (Toltvtat és az 1. oldalról) se. a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának elnöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának munkatársa, N. N. Rogyionov, az SZKP KB tagja, külügy­miniszterhelyettes, G. A. Ki­­szeljo­v, az SZKP KB osztály­vezető-helyettese és N. N. Szi­­kocsov, a Külügyminisztérium v. európai osztályának veze­tője. A szívélyesség és a kölcsö­nös megértés légkörében le­zajlott tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy magas színvona­lúak a két országnak a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiter­jedő testvéri kapcsolatai. A gyümölcsöző magyar—szovjet együttműködés a szocialista internacionalizmusra, vala­mint a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződésben lefekte­tett elvekre épül A tárgyalá­sok valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és álláspontjának teljes egységét A szovjet küldöttség tájé­koztatást adott a szovjet nép­nek a kommunista társadalom építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sáról, a Szovjetunió gazdasági erejének növekedéséről, a szovjet társadalom szociálpo­litikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magasfokú munka akti­vi­tása, a szocialista munka­ver­seny újabb fellendülése jel­lemzi, amely biztosítja a ter­melési tervek sikeres teljesí­tését. A szovjet fél tájékozta­tást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány külpolitikai tevékenysé­géről, az SZKP XXIV. kong­resszusán meghirdetett béke­­program megvalósításában el­ért sikerekről A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kom­munizmus építésében, az SZKP XXIV. kongreszusa ha­tározatainak megvalósításá­ban, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, dol­gozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elv­­társ vezette Központi Bizott­ság kiemelkedő szerepét, je­lentőségét e sikerek elérésé­ben. A magyar vezetők úgy érté­kelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­program valóra váltása ked­vezően befolyásolja a nemzet­közi helyzetet. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjet­unió aktív és békeszerető le­nini külpolitikáját, hozzájáru­lását a konflitusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az enyhülési fo­lyamat elmélyítéséhez Európá­ban és az egész világon. Nö­vekszik a Szovjetunió, és ha­sonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe ab­ban a világot átfogó küzde­lemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjé­nek, szabadságának, független­ségének biztosításáért és az imperialista reakciónak a ha­ladás, a béke és a népek bizton­sága ellen irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormány­­küldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán ho­zott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fejlődését az jellemzi, hog­y erősödik a tár­sadalom erkölcsi-politikai egy­sége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály vezető sze­repe. Tökéletesedik a tervezés és gazdaságirányítás rendsze­re, fokozódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az ok­tatás területén kifejtett tevé­kenysége. A magyar vezetők e­zemettéke az MSZMP közelgő, XI kongresszusának jelentősé­gét, amely meghatározza a szo­cialista építés további felada­tait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munk­a­­tezüdü­lettel készül a kongresz­­szusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 30. év­fordulójára. A szovjet vezetők nagyra ér­tékelték azokat az eredménye­ket, melyeket a testvéri magyar nép a szocialista társadalom építésében, az ország termelő erőinek további növelésében, a társadalmi termelés hatékony­ságának fokozásában, a dolgo­zók anyagi és kulturális szín­vonalának emelésében elért Ezek a sikerek a munkásosz­tály kipróbált vezetője, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésé­nek köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpoli­tikájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista álla­mok egyeztetett külpolitikai irányvonalának eredményei­hez. A Magyar Népköztársaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősít­ve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következetesen harcol a nem­zetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes antiimperiatista erőinek gya­rapításáért. A felek véleményraczót foly­tattak a magyar—szovjet kap­csolatok fejlődéséről,­­ L. L Brezsnyev elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos, ba­ráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösz­tönzést adott a magyar—szov­jet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két or­szág kormányzati és törvény­hozó szervei közötti munka­kapcsolatok erőteljes fejleszté­sének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társa­dalmi szervezeteinek, minisz­tériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kap­csolatai A felek megelégedéssel nyi­latkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről Kedvezően ér­tékelték a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén végzett munkát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és ener­giahordozó-tartalékainak to­vábbi kiaknázására, s a leg­fontosabb gépipari ágazatok­ban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös in­tézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tani a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjában előirányzott új, korszerű gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési formák széle­sebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői ki­emelték, hogy a magyar—szov­jet műszaki-tudományos meg­állapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évfordulóját — mindkét fél számára nagy ha­szonnal jár, elősegíti a techni­­k­ai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erő­feszítéseket tesznek a tudomá­nyos kutatásban és a terveik munkában megvalósuló együtt­működés további bővítésére, a koordináció további tökélete­sítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és műsza­ki-tud­o­mányos együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, ame­lyet a testvéri szocialista or­szágok folytatn­ak a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának magvalósításá­ra. Megállapodtak: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fo­kozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasznál­ják az egyes kulcságazatok és te­mákfajták közös tervezésé­nek lehetőségeit, szélesítsék a termelési és műszaki-tudomá­nyos együttműködést a haté­konyság fokozására, és orszá­gaik népgazdasági fejlődésé­nek meggyorsítására. A magyar és a szovjet kül­döttség megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővül­tek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kul­túra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elő­segítsék e kapcsolatok tovább­fejlesztését, a két ország tudo­mányos és művészeti szerveze­tei intézetei és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista- leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgo­zását szolgáló közös tevékeny­ség, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredmé­nyesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a kül­politika és a nemzetközi kap­csolatok területén. Nagyra ér­tékelték az e területen össze­gyűlt tapasztalatokat, és állást­­ foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizott­sága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai kon­zultációkat és munkatalálkozó­kat A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó sze­repe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosság­nak és testvéri együttműkö­­désnek. E­z lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek meg­felelően, mind teljesebb mér­tékben felhasználják a szocia­lizmus és a kommunizm­­ épí­tése során szerzett tapasztala­tokat, egyeztessék a két or­szágnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit,­­ minő­ségileg magasabb szintre emel­jék a magyar—szovjet barát­ságot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy to­vábbra is fáradhatatlanul tö­rekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokol­dalú együttműködésük kiszéle­sítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük ösz­­szehangolására. Ez a nemzet­­köz politikai légkör javításá­nak, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik leg­fontosabb tényezője. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezeté­nek, a baráti országok politi­kai együttműködése kollektív szervének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvér­pártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól Megelégedés­sel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspár­tok 1969. évi nemzetközi ta­nácskozásán megjelölt irány­vonala alapján nagy eredmé­nyek születtek: számos ország­ban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a de­mokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezett­ségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is min­den módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspár­tok egységének és összeforrott-­ ságának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határo­zottan síkraszáll az antikom­­munizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus min­den megnyilvánulása elleni, megalkuvás nélküli harc foly­tatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretek­ben végzett közös munkájá­nak. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az er­­re irányuló gyakorlati lépések megvalósítását Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott esz­mecsere során egyetértet­tek abban, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetet a fe­szültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható válto­zások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában el­fogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés orszá­gok közötti konstruktív párbe­széd kibontakozásában, vala­mint több más fontos esemény­ben és jelenségben. Az európai földrész helyzetének megvita­tásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülé­sét, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesí­tését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentősé­gét — és következetes végre­hajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az eu­rópai enyhülést és békét lehe­tővé tevő jelentős fordulatot A felek kijelentették, lehet­séges és szükséges, hogy az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet jelentős tör­ténelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Eu­rópa a tartós béke és a kölcsö­nösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világ­méretű enyhülési folyamat megszilárdításában és vissza­fordíthatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született .Úgy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel le­hetőség van gyors, kölcsönö­sen elfogadható megállapodás­ra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai bé­ke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az össz-euró­­pai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be, és záró­­szakaszára a legmagasabb szin­ten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai eny­hülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete 1974 ápri­lisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismeré­se, hogy a tárgyalásokon részt­vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam bizton­ságát —, teljes mértékben le­hetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről konstruktív megállapo­dás szülessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalá­sok sikere lényeges eleme len­ne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyan­ilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről A véleménycsere során meg­győződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósí­tására, ami — megfelelő nem­zetközi ellenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverfajtákat. Ennek eléré­sére időszerűnek és hasznos­nak látszik, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek az összes nukleáris hatalom részvételé­vel megtartandó leszerelési vi­lágértekezlet összehívására. A felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az ENSZ-közgyű­­lés 29. ülésszakán beterjesztett „Egyezmény a természeti kör­nyezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltásáról” elne­vezésű szovjet javaslatnak. Úgy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás meg­kötése a világ minden országá­nak és népének érdekét szol­gálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nem­zetközi enyhülés övezeteinek további kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekei­nek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer lét­rehozásának eszméje konstruk­tív jellegű. E rendszert vala­mennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítéseivel lehetne kiala­kítani az erőszak alkalmazá­sáról való lemondás, a Szuve­renitás és a határok sérthetet­lenségének kölcsönös tisztelet­ben tartása, az egymás bel­ügyibe való be nem avatko­zás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együtt­működés lehetőségeit A tárgyalás résztvevői meg­vitatták a közel-keleti helyze­tet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Golan­­fennsíkon végrehajtott csapat­szétválasztást csupán első lé­pésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy a tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az iz­raeli csapatoknak az 1967-ben elfoglalt összes arab területek­ről való kivonása, és a palesz­­tinai arab nép törvényes jo­gainak biztosítása alapján le­hetséges. A felek síkraszállnak a genfi közel-keleti békekon­ferencia munkájának mielőbbi felújítása mellett, a palesztinai arab nép képviselőinek teljes jogú részvételével E konferen­cia keretében kell megvizsgál­ni és megoldani a közel-keleti rendezés valamennyi kérdését A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősí­tik, változatlanul támogatják a vietnami nép igazságos har­cát, s a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormá­nya erőfeszítéseit az 1973. ja­nuár 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egyez­mény szabotálására irányuló politikáját, és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért meg­állapodások­­pontos és mara­déktalan teljesítése biztosít­hatja a szilárd és igazságos bé­két Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért hala­dással, és készek arra, hogy elősegítsék a független és sem­leges laoszi állam fejlődését. Síkraszállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai nép nemzeti érdekeivel összhang­ban történő mielőbbi megoldá­sa mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is tá­mogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság konst­ruktív javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésére, va­lamint azt a követelését, hogy Dél-Koreából vonják ki a kül­földi csapatokat A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nem­zeti felszabadulásukért, a poli­tikai függetlenség megszilárdí­tásáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a társadalmi hala­dásért. Kifejezik a nemzeti fel­­szabadítási mozgalom sikerei fölötti mélységes megelégedé­süket, és üdvözlik Bissau-Gui­nea és Mozambik függetlensé­gének megszilárdulását. A Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetesen fel­lép­ az apartheid politikája, a faji megkülönböztetés minden formája ellen, s azért, hogy haladéktalanul váltsák valóra a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló ENSZ-nyilatkozatot. A felek pozitívan értékelik az­ el nem kötelezett országok politikájának antiimperialista irányzatát, és hozzájárulásukat a nemzetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek békéjéért és a nemzeti függet­lenségért folyó harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan el­ítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti haza­fias erők elleni terrort és meg­torlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. Követelik, hogy vessenek vé­get az emberi jogok durva megsértő­­ek, a chilei haza­fiak üldözésének, s Chile ha­zafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot óta a világ közvéleményét A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra megdöntését és a de­mokratikus átalakulás meg­kezdődött folyamatát Portugá­liában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszíté­seiket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reak­ció mesterkedései ellen, a de­mokratikus rendszer megte­remtéséért és fejlesztéséért az országban. A felek megelégedéssel szól­nak a Görögországban végbe­ment demok­ratikus változá­sokról, a politikai pártok, köz­tük a kommunista párt tevé­kenységének legalizálásáról. Rokonszenvüket fejezik ki a gö­rög haladó erők tevékenysége iránt, amely az ország függet­lenségének és szuverenitásá­nak megerősítésére­­és megúj­hodására irányul . A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen síkraszáll a Ciprusi Köztársaság független­sége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért Vélemé­nyük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell foga­natosítani amelyek megvéde­nék a Ciprusi Köztársaságot • külső beavatkozástól és bizto­sítanák az összes külföldi csa­patok kivonását Ciprus terüle­téről A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió ezzel kap­csolatban hangsúlyozta az ENSZ keretében Ciprusról tar­tandó tekintélyes nemzetközi konferencia mielőbbi összehí­vásának fontosságát A véleménycsere során hang­súlyozták, hogy a nemzetközi fejlődé® jelenlegi szakaszát egyrészt — a szocialista közes­ség országai az összes haladó erők következetes, célratörő te­vékenységének eredményekép­pen — az enyhülés folyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, amelyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társa­dalmi rendszerű államok vi­szonyának normalizálását, szít­ják az antikommunizmust, ideológiai aknamunkát folytat­nak a szocialista országok el­len. Mindez megköveteli, hogy a szocialista államok különle­ges figyelmet fordítsanak a nemzetközi helyzet problémái­ra, arra a határozott küzde­lemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért eredmé­nyek megszilárdításáért és to­vábbfejlesztéséért folyik a reakciós erőkkel szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irányvonalat követi. A magyar és a szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és eredményeivel kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látoga­tása újabb jelentős hozzájáru­lás a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesz­téséhez.­­ A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldöttséget hívott meg magyarországi lá­togatásra. Szovjet részről a meghívást köszönettel elfogad­ták. Moszkva, 1974. szeptember 1. (MTI)

Next