Zalai Hírlap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

2 Az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat A proletár internacionaliz­mus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a bur­zsoázia nemzetközi összefogá­sával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az interna­cionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása, nőtt, és a nemzetközi kommunista moz­galom ennek erejével fejlő­dött a történelem leghatalma­sabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek össz­hangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzet­közi mozgalmunkat, és a nem­zetközi kommunista mozga­lom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár Internacionaliz­mus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttmű­ködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politi­kai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történe­lem tanúsága szerint mozgal­munk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsö­nös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásain­kat, tevékenységünket alapve­tő érdekeink és céljaink azo­nossága vezérli. A kapitalista osztályellen­­ség, a nemzetközi imperializ­mus a kommunizmus ellen ví­vott évszázados harcában ko­rán felismerte, és ma is na­gyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden mó­don, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjet­­ellenesség szításával, a nem­zeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és sza­­kadár nézet felhasználásával gyengíteni A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít min­den burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tud­ja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás el­len irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunis­ta és munkáspártok kapcsola­tai erősödjenek, hogy képvi­selőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendsze­resen találkozzanak. A test­vérpártoknak ki kell cserél­niük forradalmi tapasztalatai­kat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdé­seiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internaciona­lizmus szellemében, összehan­goltan léphessenek fel a bé­kéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket sem­mibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi­­ összefogása ellen. ZALAI HÍRLAP Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) sem, hogy a világban külön­böző társadalmi berendezke­désű országok vannak, ame­lyekben ellentétes osztályér­dekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással ki­békíthetetlenül ellentétes ideo­lógiák léteznek. A békés egy­más mellett élés elvének el­fogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, kül­ső beavatkozás nélkül válasz­­sza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következ­ménye, kívülről nem lehet rá­kényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenez­zük az ellenforradalom erő­szakos terjesztését is. Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ere­je, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállha­­tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ezt a múlt században, amikor tudományos világnéze­tünk, a marxizmus megszüle­tett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdő­dött az emberiség történelmé­ben. Ez jellemezte a kommunis­ták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szo­cialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusz­tító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a né­piek hőn óhajtott vágyát, a bé­két, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdítá­sáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyé­nek előmozdításáért szállnak síkra Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nem­zetközi kommunista munkás­­mozgalom számára a cselek­vés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A mar­xizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, tör­ténelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figye­lembe vételével önállóan al­kalmazzák. Ma, amikor a kommunista , világmozgalom­nak nincs központja, vagy ve­zető pártja, amikor a testvér­pártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiá­jukat, különös jelentőségű a marxista-leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tap­asztalatainak el­méleti hasznosítása és a pro­letár internacionalizmus elvé­nek érvényesülése. cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szo­­cializmust építő és békeszere­tő magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozá­sunk állásfoglalásait, és min­den tőle telhetőt megtesz an­nak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együtt­működés és a társadalmi ha­ladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. Működjünk együtt a béke és a biztonság megerősítésében Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szer­kesztő bizottság által készített dokumentum-tervezet az euró­pai kommunista és munkás­pártok jelen értekezletének napirendjével és céljával össz­hangban van. Elemzi a nem­zetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harc­ban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően hatá­rozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetér­tünk a dokumentumnak azzal a részével is, am­ely felhívás­sal fordul Európa haladó, de­mokratikus erőihez, minde­nekelőtt a szocialista, szociál­demokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság mun­kájában közreműködő 28 test­vérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készí­tésében, amely meggyőződé­sünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommu­nista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmányterveze­tet, és elfogadásra javasolja az értekezleten résztvevő min­den testvérpárt küldöttségé­nek. Befejezésül, kérem a test­vérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szó­ Felszólalások A tanácskozáson JOSZIP BROZ TITO beszé­dében kijelentette, hogy meg­győződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentő­sen hozzájárul, hogy megvaló­sulhassanak a konferencia cél­jai: a kommunista és munkás­pártok még erőteljesebben já­rulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásá­­hoz, az európai általános, min­denoldalú együttműködés fej­lesztéséhez és az európai tár­sadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyo­lult és ellentmondásos — mon­dotta a JKSZ elnöke, de meg­figyelhető, hogyan törnek elő­re a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A kommunista mozgalom problémáiról szólva, Tito hang­súlyozta, hogy minden forra­dalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozi­tívan hat a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésére, ha fi­gyelembe veszik, hogy a szo­cializmusért vívott harcnak különböző útjai lehetségesek. Utalt arra, hogy milyen fel­emelő politikai légkörben tör­tént ennek a konferenciának az előkészítése, s milyen kitű­nő a konferencia légköre is. ERICH HONECKER han­goztatta: a Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd aka­ratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együtt­működésért vívott harcban si­kerek szülessenek. Ezzel kap­csolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcbemn milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. — Ez a konferencia is visz­­szatükrözte — mondotta —, hogy a szocialista és a kapita­lista országok munkásosztá­lyának közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy a harci feltételek természetesen különbözőek, hiszen ezek a teljesen különböző társadalmi­gazdasági rendszerekből fa­kadnak, de elválaszthatatla­nul összekapcsol bennünket a cél közössége. Közös ellensé­günk az imperial­izmus, amely nemcsak a békét, hanem az emberiség haladását is veszé­lyezteti. ENRICO BERLINGUER be­széde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nem­zetközi közvélemény és a vi­lágsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Ter­mészetesen, nincs hiány kriti­kusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény fel­izgatott, hogy az európai test­vérpártok találkozót határoz­tak el „Minden kommunista párt lényeges vonása az internacio­nalizmus — hangsúlyozta En­rico Berlinguer. — Ez azt je­lenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi mé­retekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai­­felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásért küzdenek”. Olaszországban, ahol a de­mokrácia kivívásáért, megvé­­delmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szo­cialista társadalomért küz­dünk, amely az egyéni és kol­lektív szabadságjogok értéké­nek és biztosítékainak megerő­sítésén épül fel” — jelentette ki Enrico Berlinguer. Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szentelte. ALVARO CUNHAL, a Por­tugál Kommunista Párt főtit­kára a berlini értekezlet szer­da délelőtti ülésén szólalt fel. Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gaz­dasági és társadalmi rendsze­rű országok közötti együttmű­ködés kedvező feltételeket te­remt a népeknek a demokrá­ciáért, a haladásért, és a va­lódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltétele­ket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ or­szágaival és az egykori portu­gál gyamorokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig el­utasította a kapcsolatok fel­vételét az új, demokratikus Portugáliával. Alvaro Cunhal a továbbiak­ban kijelentette: elengedhetett­lenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalmaknak és más orszá­gok testvérpártjainak a tapasz­talatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmus­hoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmá­nyok megszilárdítása az alkot­mányban rögzített szocialista perspektíva révén. GEORGES MARCHAIS, a Francia KP főtitkára beveze­tőül jelezte, pártja egész tevé­ kenységében a franciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd a továbbiakban kijelentette: " Franciaországban mélyre­ható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell ten­ni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődé­sének ura legyen, mégpedig a nagymonopóliumok államosítá­sa útján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt is. Az FKP főtitkára foglalko­zott a fejlett tőkés országok­ban tevékenykedő kommunis­ta pártok harcának néhány kö­zös vonásával, majd az impe­rializmus jelenlegi helyzetével. A nemzetközi enyhülésről szólva Marchais megállapítot­ta: Európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehető­ségekkel ahhoz, hogy tartós bé­kében éljenek, a leszerelés útján haladjanak, biztonság­ban munkálkodhassanak mint napjainkban. Ez a békés egy­más mellett élés azonban sem­miképpen sem jelent orszá­gunkban társadalmi és politi­kai status quo-t — hangsú­lyozta. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinben vé­leménycserét folytatott Gustáv Husákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két test­vérpárt képviselői vélemény­­cserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott ha­tározatok teljesítéséről. Meg­elégedéssel nyilatkoztak a magyar—csehszlovák együtt­működés terén elért színvo­nalról, mind párt, mind állami vonatkozásban és állást foglal­tak az együttműködés tovább­fejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy az európai kommunista és munkáspártok jelenlegi konferenciája hozzájárul moz­galmunk egységének erősítésé­hez, annak a harcnak tovább­fejlesztéséhez, amelynek célja a béke, a biztonság, az együtt­működés és a társadalmi ha­ladás Európájának megterem­tése. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román KP fő­titkára június 30-án megbe­szélést folytatott Berlinben. A találkozón megállapítot­ták, hogy az európai kommu­nista és munkáspártok konfe­renciájának közösen kidolgo­zott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspártok egységének erősödését, a for­radalmi, demokratikus haladó erőknek az európai békéért, biztonságért, együttműködé­sért és társadalmi haladásért vívott harca fejlődését. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a ma­gyar-román párt- és állam­közi kapcsolatok, az együtt­működés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elv­társi légkörben zajlott le. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Todor Zsiv­­kov, a BKP KB első titkára baráti találkozót tartott június 30-án Berlinben. A találkozón méltatták az európai kommu­nista és munkáspártok konfe­renciájának jelentőségét, moz­galmunk egysége és földré­szünk békés jövője szempont­jából. Áttekintették a magyar —bolgár kapcsolatokat és a továbbfejlesztés lehetőségeit. A találkozó elvtársi, baráti légkörben zajlott le. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke szerdán baráti találkozót tar­tott. Az elvtársi, baráti lég­körű megbeszélésen vélemény­cserét folytattak a két ország, a két párt kapcsolatairól és együttműködéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdé­sekről. ★ A Francia Kommunista Párt küldöttsége Georges Marchais főtitkár (balról a második) vezetésével az európai kommu­nista és munkáspártok berlini konferenciáján. (Telefotó — ADN/ZB—MTI—RS) Baráti találkozók Berlin: Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlin­ben. A két párt vezetői foglalkoz­tak néhány nemzetközi kér­déssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­ja fontos hozzájárulás földré­szünk kommunista és mun­kásmozgalmának összeforrott­­ságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egy­mást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kong­resszu­­sán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelége­dettségüket afelett, hogy állan­dóan mélyül a magyar—szovj­­et párt- és államközi együtt­működés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. ★ Szerdán Berlinben baráti ta­lálkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az eu­rópai kommunista és munkás­­mozgalom, továbbá a jelenle­gi nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Méltatták a kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét, a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért folyó harc szempontjából. Az MSZMP KB első titkára elismeréssel szólott az NSZEP- nek az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése során kifejtett te­vékenységéről. Kádár János és Erich Ho­­necker megelégedésének adott kifejezést, hogy állandóan bő­vülnek és szilárdulnak az MSZMP és a NSZEP, a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság testvéri kapcsolatai. A találkozó szívélyes és elv­társi légkörben zajlott le. Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége az ülésteremben az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciá­ján. Az első sorban balról a második Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. (Telefotó — ADN/ZB—MTI—RS) 1976. Július L Az NSZEP KB fogadása Berlinben A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének be­fejezése alkalmából szerdán fogadást adott. , A fogadáson Erich Honec­­ker, az NSZEP KB főtitkára­­ és Leonyid Brezsnyev, az SZEP Központi Bizottságának főtitkára mondott pohárkö­szöntőt.

Next