Zalai Hírlap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-17 / 271. szám
1918. november 11. Sikeres vendégszereplés A Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának kanizsai fellépéséről A Hevesi Sándor Művelődési Központ őszi rendezvénysorozata keretében nagysikerű operaelőadásra került sor szerdán este. A Pécsi Nemzeti Színház operatársulata közreműködésével Mascagni egyfelvonásos operája, a Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című kétfelvonásos dalműve került bemutatásra, méltó folytatásaként a Madách Színház társulata és Fischer Annie közelmúltbeli nagysikerű vendégjátékának. E két dalművet rendszerint egy est keretében mutatják be az operaszínpadon, minthogy mindkét zeneszerző a reális élet, a valóság ábrázolását tűzte ki célul, pompásan jellemzett figurák megjelentetésével, s nem utolsósorban a dallam és a melódia szépségét hirdetve. Már a Parasztbecsület remek színpadképének beállítása is elhitette velünk mindezt. A cselekmény egy délolaszországi városkában zajlik, megtöltve főterét a polgárok korhű jelmezével. Az előadás központjaként a Santuzza szerepét alakító Kővári Erika kiforrott énekesi és színészi játékával tűnt ki. Mellette a Turridát alakító Albert Miklós játékát emelhetjük ki. A Búcsú az anyától jelenet emlékezetes mozzanata volt az előadásnak. Alfia alakítója, Berczeli Tibor ezúttal halványabb teljesítményt nyújtott. Az anya szerepében Bárdos Anni, Lola szerepében Eszéki Zsuzsa jól egészítette ki az együttes játékát. A Bajazzók prológjában a vendégművész Sólyom Nagy Sándor élményszerű előadásban hitette el, hogy ami a színpadon lezajlik, az életben is megtörténhet. Az ezt követő alakítások fokról fokra emelték a drámai feszültséget, így a Neddát alakító Szabadíts Judit Madár-dalával, s a Szilviát alakító vendégművész, Ötvös Csaba a kettősben remekelt. Jó színészi képességről is tanúbizonyságot tett Juhász Pál. Az est fénypontja — Tonio szerepében — Sólyom Nagy Sándor alakítása volt. Mindkét dalművet remekül irányította a kitűnő karmester, Hirschl Bence. A forró hangulatú este hatása alól a zenekar sem vonta ki magát, és tiszta, szép hangzásuk, alkalmazkodó készségük révén a siker részesei voltak. Mostani vendégszereplésük felülmúlta a korábbi Toscaelőadás sikerét. Reméljük,hogy a pécsi operatársulat és Nagykanizsa között kialakulóban levő jó kapcsolat további bemutatókat eredményez. Fentős Ferenc Rádiónapló Szívesen hallgatom a rádió Szivárvány című műsorát, mert válasszon bár egyetlen témát, sokszínű, mint maga a szivárvány, szórakoztat, elgondolkodtat, meghökkent és időnként megdöbbent. A legutóbbi Szivárvány témája a szó volt. A szép szó, amellyel ki lehet fejezni szép gondolatokat, a szó, amelynek elhallgatása károkat okozhat és a zokszó, amit bánatunk, szenvedésünk, nehéz, sorsunk kényszerít ki belőlünk. Nem a rádióhallgatók emlékeztetésére, hanem a műsort nem ismerők tájékoztatására dióhéjban ennyi a történet. Egy családi élet felbomlik. Két gyermek veszíti el először apját, új házasságra lépett, évek óta rém látták, majd anyját, aki egy új házasságban keresve boldogságát külföldre települt. Az akkor még nagyon kicsi lányok, ma nyolc évvel később a nagyobbik 14 éves, a most 72 éves nagy Anamával élüek. A nagymama, — tisztelet nagyságának — neveli a két kislányt, s hiába a riporter újra és újra visszatérő, tapintatlannak mégsem mondható kérdése, derűsen újra és újra azt válaszolja: soha egy pillanatig nem tett magában sem szemrehányást a lányának. Szereti a két kislányt, ők szeretik őt. Lánya levelének minden sorából őszinte szeretetek ragaszkodást érez. Tűnődöm a nagymama szavain. Vegyünk el hetvenkét évéből nyolcat. Hatvannégy éves volt, amikor két kisgyermeket vállalt. Nem csak saját boldogsága, egészsége, a rá váró munka nem érdekelte, de vállalta, amit azt hiszem csak kevesen vállalnának. És tűnődöm a lányok szavain. „A nagyi csodálatos. Nem, még soha nem hallottuk panaszkodni. Segíteni? Persze, nyáron segítünk, de ilyenkor tanulni kell. És az anyu! Úgy várjuk amikor jön! Nem az ajándékért. Ülünk az ablakban és lessük a taxikat. Ezzel jön, nem ezzel? Anyu, a legjobb édesanya a világon! Igen, ha álmodom, mindig róla, s mindig valami olyat, hogy bajban vagyok és akkor anyu szalad, segíteni...” És anyu vajon miről álmodik? Ez a kérdés már nem hangzott el, így a felelet is elmaradt. Kitalálni sem akarom. Hiszen az egészben talán nem is annyira a nagymama nagyszerűsége, zokszó nélkül vállalt áldozatkészsége, nem is a gyermekeit látszatra könnyű szívvel elhagyó anya az érdekes, nem is a gyermekek anyjuk iránt érzett túláradó szeretete. Manapság sok, s egyre több az úgynevezett csonka család. Házasságok bomlanak fel, gyermekek maradnak egyik, vagy a másik szülőnél. A fiatal szülő még nem nagymama. Meg nemcsak a háztartás a gondja — persze óriási gond ez magában is, különösen egy 72 éves embernek —, de az is, hogy teljesértékű ember legyen a munkahelyén is, hogy csúcsforgalomban utazzon, a zsúfolt üzletekben, rohanva vásároljon. Amikor hazaesik egy teljes műszakra vagy többre való munka várja. Ideges, fáradt — bármilyen nagy is eltökéltsége, hogy ebből a gyerekek semmit se érezzenek — mégis felforrósodik néha a levegő. Ő az, akinek szükség szerint fenyítenie kell, ő az, aki a betegágy mellett keserű orvosságot ad. És akkor jön a vasárnapi — a műsorbeli példánál maradva a nyári — anyuka, apuka, aki a találkozásra ünneplőbe vágta magát, aki édességet hoz, aki egy órácskát mesél, a játszótérre, a cukrászdába visz, és néhány óra múlva távozik. A gyerek ezt látja. Egyik oldalon a derűs, az ajándékot hozó apuka, anyuka, a másikon a fáradt, mesélni csak ritkán ráérő. S ezért — hiszen gyermek — még zokszó sem érheti. De a felnőtteket, igen. Teleki Sári Zokszó Al. All FIAf Térplasztika a lakótelepen Pécsett, a Szigeti úti lakótelepen állították fel Kígyós Sándor szobrászművész tér plaszt. (MTI fotó : KS) „Csuda jó, hogy van saját boltunk” Iskolaszövetkezet a kanizsai Attila iskolában Jutka élvezettel harap a ropogós kiflibe, húz rá egyet a poharas kakaóból és két falat között mondja: — Csuda jó, hogy van saját boltunk! Nem kell otthonról hozni a tízórait. Máris mellettünk terem Erzsi, magasra emelt poharas tejjel. — Én ezt szeretem — bontogatja, közben nyelvel. — Ez egészséges, anyu is mondja. Ad pénzt minden reggel. Tegnap meg elfelejtettem rajzlapot hozni, csak kiszaladtam a szünetben a boltunkhoz és saptam. Nagyszünet van a kanizsai Attila utcai iskolában. Tolonganak a gyerekek az aula sarkában az üvegablakos bolt előtt. — Ne zajongjátok! Jut mindenkinek — szól ki bentről a nyolcadikos Zsebe Laci és segítőtársaival, Vadász Ilivel. Göndrics Ildivel gyorsan szedi ki a hűtőszekrényből a tejet, kakaót, mellőle meg a kiflit Gyűlnek a kétforintosok, meg a tíz—húszfilléresek a fiókban. Most egy fiú ceruhegyezőért jön, a másik füzetet kér és így tovább. Hamar megkapják. — Az áfémsz javasolta, hogy csináljunk iskolaszövetkezetet. Jó ötlet volt, én eliállaltam —mondja Kerekes Imréné tanárnő —, pedig nem is szeretek ilyesmivel foglalkozni. De láttam a gyerekek örömét, amikor megnyílt a boltunk! Érdemes csinálni. Elmondja, hogy az áfémsz segített egész rövid idő alatt berendezni a volt ruhatárat, hűtőszekrényt, polcokat kaptak, megtanították a gyerekeket az eladásra is. Október 10 óta most 15 gyerek felváltva árulja reggel fél nyolctól nyolcig, a következő szünetben és a nagyszünetben a tejet, kakaót, ropogós kiflit. — Sőt, már papírárut is, füzetet, rajzlapot, tollat, tollbetétet, radírt, hegyezőt, ilyesmiket. Ezzel bővítettük a skálát. Először csak napi 200 forint körül mozgott a forgalom, most már 400—500 forint is bejön. — Mikor rendelnek árut? — Mindennap reggel 9-ig a másnapit. Óh, már ezzel sincs baj! —s megtudjuk, hogy az első napokban, pár hétben kicsit többet hozattak, megaludt jópár pohár tej, de ezen már túl vannak. Elfogytak közben a vásárlók, Vadász Ili a pénzt számolja : — Lehet, hogy eladó leszek. Megszerettem ezt a munkát. A hatodikos Tollár Pista is ezen a véleményen van. A nyolcadikos Zsebe Laci — akit máris főnöknek titulálnak a társai — komolyan kijelenti: — Nekem más terveim vannak. Most nem árulom el! — Nehéz bánni a gyerekekkel? — Nem nagyon. Hallgatnak ránk. Vannak persze, akik nem állnak be rendesen a sorba, meg az ablakon dörömbölnek — így Vadász Ili. Krakács Peti hamar rendet csinál köztük: — Már tudom, kiktől kell megkérdezni, hogy pénzt hoztál-e? Az elején csak mafláskodtak, hogy ezt kérek, azt kérek, közben meg elszaladtak, mert nem is akartak venni és pénzük sem volt. Letelt a nagyszünet, bezár a bolt. A tanáriban meséli Bodnár Miklós úttörő-csapatvevezető: — Megoldódott az iskolatejakció. Így is nevezhetjük. Okos ötlet volt. Az előtt vagy kiengedtük a boltba a gyerekeket vagy kiszöktek, de az úton átfutkosniuk balesetveszélyes volt. Most helyben minden van. Serfőzőné Horsetzky Márta tanárnő azt említi, hogy a munkára neveléshez is jó eszköz ez az iskolaszövetkezet, aminek keretében működik a saját boltjuk. De cukorkát nem engednek árulni benne. — Úgyis nagyon sok édességet esznek a gyerekek. Romlik tőle a foguk — mondják. Lehetségesnek tartják, hogy gyermek írodalmát, szépirodalmat is áruljon majd a kis üzlet. Azt mondják, hamar életképes lett az iskolaszövetkezet náluk. — Vágjanak bele más iskolák is. Érdemes. V. Gy. Lepkecsodák Több mint tizenötezer darab lepkét gyűjtött hatvanöt év alatt Bezsiila László nyugdíjas biológus. A képen: Bezsiila László egy Reményével. (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — RS) Sürgető feladat a Balaton vízminőségének védelme Beszélgetés vízügyi szakemberekkel A Balaton vízminőségének védelmével kapcsolatos tervekről beszélgetünk a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereivel. Gaál Ferenc igazgatót és Joó Ottó vízgazdálkodási és -felhasználási osztályvezetőt a Balaton vízutánpótlását szállító Zala folyón létesíthető előtározókról, a Kis-Balaton eredeti funkciójának visszaállításáról, Keszthely város szennyvízhelyzetéről kérdeztük. " A Zala folyón létesíthető előtározók megépítésének koncepciója már nagyon régen felvetődött. A fél- és egymillió köbméternél nagyobb befogadó képességű tározók lehetséges helyeit azért mértük fel, hogy később, az ipartelepítésnél és mezőgazdasági létesítmények tervezésénél vegyék majd figyelembe. A tározóknak elsősorban vízszabályozási funkciójuk lenne, de használhatnák öntözésre vagy sportcélokra is. Jelenleg a Zalaszentgyörgytől nyugatra eső területen, az állami gazdaság volt halastavainak helyén vizgáltuk egy 2,2 millió köbméteres tározó építésének lehetőségét. Koordinációs beruházásról lenne szó, amely csak 2-3 év múlva készülne el. Pedig Zalában nagyon kedvezőek a tározóépítési adottságok. A gébárti tározó esetében körülbelül tíz forintba került a köbméterenkénti építési költség, ugyanez másutt több mint ötszörösébe. S mégis nehéz előbbrelépni ebben a kérdésben. De ha sorba megépülnének is ezek a tározók, nem helyettesítenék a Kis-Balaton eredeti funkciójának visszaállítására vonatkozó elképzeléseket, határozatokat — mondta bevezetőként Gaál Ferenc. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei néhány évvel ezelőtt dolgozták ki a Balaton vízének javítása érdekében a Kis-Balaton eredeti funkciójának visszaállításáról szóló tanulmánytervüket. Javasolták, hogy a feltételezettnél jóval kevesebb hordalékot, de tekintélyes mennyiségű tápanyagot szállító Zala folyó vizét a régi Kis-Balaton területén gátak közé fogva néhány hónapig pihentessék. Ezalatt a vízinövényzet feléli a fölösleges tápanyagot, s a mechanikai szennyeződés is leülepszik, majd csak a már megtisztított vizet engednék a Balatonba. A Minisztertanács a szombathelyi vízügyi szakemberek javaslata alapján határozott úgy, hogy a következő tervidőszakban meg kell kezdeni a vízminőség javítását szolgáló terv kivitelezését. Az Országos Vízügyi Hivatal a tervezés irányításával bennünket bízott meg, bevonva a munkába a székesfehérvári és a pécsi szakembereket is. A Vizitervnél most készül a beruházási programot meghatározó tanulmányterv szerződés-tervezete, amely előre láthatóan mintegy 10 millió forintba kerül majd. Nem kis munka tehát, de ez feltétlen szükséges ahhoz, hogy a részletkérdésekben dönteni lehessen — folytatta az igazgató. — A fertőzéshez új légifényképekre van szükség. Az 1979. tavaszán kezdődő fényképezés egymagában 3—4 millió forintba kerül majd. Szükségünk lesz még különféle résztanulmányokra, amelyeket kutatóintézetekkel dolgoztatunk ki. Többek között számítunk arra, hogy a Vituki modellkísérleteket, áramlástani kísérleteket végez majd. Olyan határidőkkel dolgozunk, hogy a kormány határozatának megfelelően a hatodik ötéves tervidőszakban intézkedhessünk a munkálatok megkezdéséről — teszi hozzá Joó Ottó. A most folyó széles körű tervezőmunkától függetlenül a szombathelyi igazgatóság vizsgálja annak lehetőségét, hogy a Kis-Balaton tározó szakaszosan megéphető-e? Az elképzeléseket ugyanis az is számításba jött — elsősorban a nagy költség miatt —, hogy a mintegy 100 millió köbméter víz befogadására tervezett tározót több ütemben valósítanák meg. Valószínűleg az a terv valósul meg, amely szerint a balatonhídvégi út feletti részig épülne meg első lépcsőben a tározó, így körülbelül 20 millió köbméter víz elhelyezésére, pihentetésére nyílna lehetőség. Felesleges munkát nem vérteznénk, hiszen az építés, az üzemeltetés tapasztalatait a végleges tározónál nagyszerűen hasznosíthatnánk. Február elsejéig kaptunk határidőt több variációs megoldás kidolgozására — mondta Gaál Ferenc. Azt most is vallják a szakemberek, hogy a Balaton vízminőségének javítását egyedül a Zala folyó vízének pihentetése, előszűrése, tisztítása nem oldja meg. Ehhez feltétlen szükséges a veszélyes helyzetbe került Keszthelyi öbölben felhalmozódott nagy tömegű iszap eltávolítása is. A Keszthely szabadstrand előtti részen a kotróhajók már meg is kezdték a munkát. Az északi part előtt — elsőként a balatongyöröki kempingtől a Szentmihály-dombig húzódó részen — több kilométeres hosszúságban 150—200 méter széles, úgynevezett iszapcsapdát alakítanak majd ki, ahol a tó mozgása következtében az áramló iszap leülepedik, s onnan kotróhajókkal távolítják el és a mélyebben fekvő részek feltöltésére használják majd fel. Jelentős szennyezőforrások még a települések. Elég csak arra hivatkozni, hogy a legtöbb üdülőhegyen nincs megoldva a csatornázás, a szennyvíz tisztítása. Keszthely esetében emlékezetes a legutóbbi madárpusztulás, amelyben közrejátszott, hogy a város tisztítatlan szennyvizét —■ mivel közvetlenül nem ereszthettük a Balatonba — átmenetileg el kellet helyezni valahol. S erre nem volt más lehetőség, csak a lápon kialakított medencék. A körülmények szerencsétlen összejátszása folytán váratlanul fellépett , tavi bénulásként ismert betegség sok vízimadár elpusztult. Az esetet követően nem egészen fél év alatt megépült a keszthelsi szennyvíztisztítómű, ahol ma már naponta több mint 7000 köbméter szennyvizet tisztítanak meg, s ezt a biológiailag kellőképpen tisztított vizet vezetik ki a lápra. Emlébként a várható igénybevételre számítva épül az újabb 6000 köbméter kapacitású tisztítóenysén is, hogy véglegesen mengidjük a városi szennyvíztisztítását — mondta Joó Ottó. Keszthelyen kívül Zalaegerszeg ipari üzemei is jelentős mértékben szennyezték a Zalát. A gépipari üzemek, az élelmiszeripari vállalatok többségénél nem is olyan régen szinte ismeretlen volt a szennyvíztisztítás. Fizették a sokmilliós bírságokat, de ettől még nem lett tisztább a víz. Végül is most már sorba épülnek, bővülnek a tisztítók. Sőt, arra is megoldás született, hogy a Balaton vízének megóvása érdekében a nehézfémsókat tartalmazó, tovább már nem tisztítható szennyvizeket más vízgyűjtőn helyezzék el. Az Egyesült Izzó zalaegerszegi alkatrészgyárának előtisztított, közömbösített szennyvizét például a Gellénházi patakon keresztül a Murába vezetik majd. A Mélvépterv pedig vizsgálja a többi ipari és élelmiszerfeldolgozó üzemben keletkező szennyvíz tisztítási, elhelyezési megoldásainak lehetőségeit. Mindezt annak érdekében, hogy megóvják a Balaton vízének minőségét. Takáts Sándor