Zalai Hírlap, 1979. december (35. évfolyam, 281-304. szám)

1979-12-29 / 303. szám

2 A PFSZ jubileuma Moszkva, (MTI): 15 évvel ezelőtt, 19­65. január 1-én a Palesztinai ellenállás harcosai sikeres támadást hajtottak végre az izraeli betolakodók ellen. Ezt a napot a Paleszti­nai nép és a haladó szellemű emberek a palesztinai ellenál­lási mozgalom születésnapja­ként tartják számon. E másfél évtized alatt je­lentősen megnőtt a PFSZ te­kintélye nemcsak az arab vi­lágban, hanem a nemzetközi szintéren is. Jelenleg az ENSZ tagállamainak nagy többsége a PFSZ-t ismeri el a paleszti­nai arab nép egyetlen törvé­nyes képviselőjeként. Ifjúsági leszerelési világkonferenciára készül a DÍVSZ A világszövetség elnökének nyilatkozatá­ ban, ahol a résztvevők a fa­siszta diktatúrák elleni harc­ról, az emberi jogok megsérté­séről tanácskoztak, Párizsban­­ az Afrika déli részén élő né­pek szabadság­küzdelmeivel vállalt szolidaritás jegyében tartottunk konferenciát. Euró­pai akciónk, megmozdulásaink­ sorában kiemelkedő szerepe volt a novemberben Keszthe­lyen megrendezett konzultatív tanácskozásnak, amelyre a kontinens valamennyi számot­tevő ifjúsági és diákszervezete elküldte képviselőit. — A világszövetség 1980-ban is arra törekszik, hogy politi­kai, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül akcióegységbe tömörítse a fiatalok sok mil­liós táborát. Igyekszünk mind több alkalmat találni a közös fellépésre, hiszen alapvető céljaink is közösek. Melyek ezek a célok? Mindenekelőtt a háború nélküli világ megte-'' remtése, amelynek érdekében­ minden fórumon fel kell lép­nünk a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés folytatásáért. Ez különösen fontos most, amikor az új tí­pusú amerikai rakéták nyugat­európai elhelyezésére vonatko­zó döntés az eddigi eredmé­nyeket is veszélyezteti. — A béke megőrzéséért foly­tatott küzdelmünk kiemelkedő jelentőségű eseménye lesz az ifjúsági leszerelési világkonfe­rencia, amelyet a jövő év vé­gén Helsinkiben tervezünk összehívni. — Fontos feladatunk minden lehetséges eszközzel támogatni az eddiginél igazságosabb nemzetközi gazdasági kapcso­latok kialakítását Ez lesz a témája az 1980-ban Mexikó­ban megrendezendő nemzetkö­zi tanácskozásnak.­­ Változatlanul tevékeny­ségünk középpontjában áll a szolidaritás szüntelen erősíté­­se, az antiimperialista küzdel­met folytató népekkel. Milliók számára vált vilá­gossá az is, hogy az ifjúság gondjain csak akkor lehet se­gíteni, ha a társadalom, az egész nép problémáin segítünk. Az új év küszöbén üdvözlöm a világ mindazon fiataljait, akik e célokért cselekedni ké­szek, köztük a DIVSZ munká­ját mindenkor támogató ma­gyar ifjúságot — mondotta be­fejezésül Ernesto Ottone Fer­nandez. (MTI) Eseményekben gazdag, ered­ményes évet zárt a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség: erősödött a fiatalok politikai szervezeteinek együttműködé­se, nemzetközi szolidaritási ak­ciókkal segítették az an­ti­im­perialista küzdelmet folytató népeket — hangsúlyozta Er­nesto Ottone Fernandez, a DÍVSZ elnöke az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban. — A 280 haladó és demokra­tikus tagszervezetet tömörítő világszövetség az ellentmon­dásokkal terhes, bonyolult nemzetközi helyzetben állás­­foglalásaival a vitág minden részén egységes, világos vá­laszt tudott adn­i fiatalokat foglalkoztató kérdésekre, se­gítve ezzel a politikai és tár­sadalmi jelenségek megérté­sét, valós érdekeik felismeré­sét. Latin-Amerikában a né­pek demokratikus szabadság­­jogainak biztosítása a legfon­tosabb cél. Ennek érdekében rendeztünk az idén nemzet­közi szemináriumot Kolumbia­ A láthatatlan hatalom A CIA az amerikai hatalmi törekvések szolgálatában (4) Az említett két csoport em­berei állandó munkatársai az amerikai kémszolgálatnak. Ezenkívül azonban a CIA ez­rével alkalmaz külföldi ille­tőségű ügynököket és alkalmi megbízottakat is igénybe vesz. A hidegháború idején állandó gyakorlat volt, de napjaink­ban is tapasztalhatjuk, hogy külföldre, elsősorban a kelet­európai szocialista államokba — vagy mint ahogy Ameriká­ban mondják: a vasfüggöny mögé — utazó egyetemi hall­gatókat, üzletembereket, egy­szerű turistákat felszólították, hogy visszatérésük után szá­moljanak be tapasztalataikról, észrevételeikről, megfigyelé­seikről. Ezt a gyakorlatot azonban ma már korlátozot­­tabban folytatják, hiszen a ta­pasztalatlan turisták, üzletem­berek könnyen rajtavesztettek ezeken a „megfigyeléseiken, és sokan közülük börtönbe ke­rültek. Már említettük, hogy a köz­ponti amerikai kémszervezet tevékenysége az Egyesült Ál­lamokkal szövetséges orszá­gokra is kiterjed. A legjellem­zőbb az, hogy szoros kapcso­latban van az illető országok kémszervezeteivel. Az min­denki előtt ismert, hogy leg­aktívabban Nyugat-Németor­­szágban működik a CIA. Az NSZK-ban Frankfurtban van az európai központi szerveze­te. Innen irányítják a kelet­európai kémkedési akciókat. Müchenben több hírszerző csoport működik és azonkívül a CIA irányítása alatt, a CIA pénzelésével itt találhatók azok a rádióadók, amelyek a kelet-európai országokba és a Szovjetunió felé sugároznak felforgató célzatú műsort. A rádióállomások egyben gyűj­tőhelyei a kelet-európai emig­ránsoknak és szökevényeknek is, kapcsolatot tartanak­ az emigráns szervezetekkel. Ter­mészetesen ezeket is a CIA pénzeli. Az újfasisztáknak is jutott A hatvanas évek közepétől tovább fokozódott a viszály, az ellentét a kongresszus elle­nőrzésének jogköréről. A vita hevében újabb és újabb CIA üzelmek kerültek napvilágra. Kiderült, hogy a titkosszolgá­latok a hivatalosan kiutalt pénzeszközöknek több mint háromszorosával rendelkeznek és ezek legnagyobb része a CIA kezében van. Ezt, vala­mint a CIA pontatlan jelenté­seit kifogásolták a hadsereg és a különböző katonapolitikai fontosságú intézmények hír­szerző szolgálatainak vezetői. Nagy tiltakozást váltott ki az amerikai közvéleményben is, amikor kiszivárgott, hogy a kémszervezet tagjai, ügynökei beszivárogtak az amerikai egyetemekre, ahol egyrészt fel­forgató tevékenységet végez­tek, másrészt a fiatal egyete­mistákat kémtevékenységre toborozták. Nemcsak az amerikai, ha­nem az egész világ közvéle­ményének felháborodását és tiltakozását­­váltotta ki az, amikor kiderült, hogy a CIA rendelkezésére álló pénzalap­ból hatalmas pénzösszegeket fizettek ki egyes politikusok­nak és pártoknak a kommu­nista, a demokratikus és a ha­ladó mozgalmak elleni aknai munka céljára. Ez mindenütt nagy botrányt kavart, de kü­lönösen nagyot Olaszország­ban, ahol ezeknek a pénzösz­­szegeknek a jelentős része az újfasiszták kezébe kerü­l, akik azt kereszténydemokrata poli­tikusok megvesztegetésére és az új­fasiszta párt céljaira, va­lamint terrorcselekményekre használták fel. Ezeknek ez üzelmeknek a napvilágra ke­rülése mellett nagy csapás volt a CIA számára, hogy leleplez­ték az amerikai nagykövetsége­ken működő ügynököket, ezért sok olyan ügynök is beszün­tette működését, aki félt a le­leplezéstől, továbbá megszün­tették az együttműködést más titkosszolgálatok a CIA-val, attól való félelmükben, hogy a CIA által elkövetett bűnök kivizsgálása más országok kémszervezeteit is leleplezi. A Ford-kísérlet Ford volt az az USA elnök, aki megpróbálta a titkosszol­gálat meggyengült tekintélyét helyreállítani. Személyesen is ellátogatott Langleybe a CIA főhadiszállására, hogy meg­erősítse a CIA új igazgatóját a tisztségében. Az elnöknek ez a nexusa nem talált teljes megértést, mint ahogy az sem, hogy a hetvenes évek közepén Ford elnök új rendelkezéseket és törvényjavaslatokat ter­jesztett elő a CIA működésé­vel kapcsolatosan. Ezeket az intézkedéseket a hírszerzés gyökeres reformjaiként hir­dették meg, azonban kiderült róluk, hogy mindössze a tit­kosság és a kormány hatal­mának növeléséről, és a kong­resszus felügyeletének csök­kentését szolgáló tervről van szó. Ez természetesen újabb bírálatokat váltott ki, s ezek a bírálatok tartanak napjaink­ban is rendületlenül. A het­venes évek közepétől kezdve újabb és újabb esetek, ese­mények keltettek figyelmet és a Fehér Ház és a CIA vezető­ség minden igyekezetére szük­ség volt ahhoz, hogy ezeket a bírálatokat tompítsa, illetve elfojtsa. A CIA ellenőrzésének hívei is azonban egyre inkább han­goztatták nézeteiket. Walter Mondela, az amerikai hírszer­ző tevékenységgel foglalkozó albizottság elnökének érvelése a következő: — A múltban a kongresszus az éberség hiá­nyát azzal mentegethette, hogy nem tudja mi történt, mi történik. Most azonban már tudja és ha tudjuk és még­sem teszünk ellene, akkor va­lóban elmondhatjuk: Oké, csi­náljanak, amit akarnak. Hiába történtek azonban in­tézkedések a CIA túlkapásai­nak megfékezésére, az utóbbi években is különböző jelzé­sek, jelentések érkeztek, kü­lönféle CIA mesterkedésekről. A „tökéletesítés programja” Carter elnök jól megjátszott műfelháborodással fogadta azokat az értesüléseket, mely szerint a CIA több millió dol­lárt fizetett ki királyoknak, államférfiaknak az amerikai hírszolgálattal történő együtt­működés ellenértékeként. Majd Carter elnök a CIA vezetői­nek szemére hányta azt, hogy nem tájékoztatták megfelelően az iráni helyzet alakulásáról,­­ a sah politikai ellenzékének tevékenységéről és szerepéről. Ugyancsak kényes helyzetbe került az amerikai kormány­zat akkor, amikor a CIA nem jelezte előre Rhodesia nagy­arányú katonai offenzíváját Zambia ellen és ugyanakkor abban az időben Vance kül­ügyminiszter Ian Schmidt rhodesiai ■ miniszterelnökkel tárgyalt Washingtonban. Car­ter tehát utasításokat adott olyan eljárás kidolgozására, amely bemutatná, hogy mi­ként lehetne tökéletesíteni a külföldi politikai fejlemé­nyekkel kapcsolatos bizalmi értesülések gyűjtését és fel­dolgozását. Mindezek azt is mutatják, hogy Carter elnök által kinevezett CIA igazgató, Stansfield Turner tengernagy, bár az elnökhöz a legközelebb álló munkatársak egyike, ve­szített az elnöki nagyrabecsü­lésből. Mindezt most igyek­szik ellensúlyozni, minden erejét arra fordítja — írják Turner munkamódszeréről —, hogy biztosítsa a CIA fokozot­tabb centralizálását. Ezt sze­rinte csak egy nagy hatalom­mal és hatáskörrel felruhá­zott igazgatóval lehet megol­dani. Ez az elképzelése valószí­nűleg nem alaptalan. Ha bí­rálják is, egyes jelenségek mutatják, ismét növekszik a CIA befolyása, hatalmi pozí­ciója. És igen találó az a mon­dás, hogy „a leopárd nem vál­toztatta meg foltjait”. A „lát­hatatlan kormány”, bár vala­mivel nyitottabban, de foly­tatja a botrányokkal terhelt működését napjainkban iS. K. L. (Vége.) Oromisko a szovjet-afgán kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ): Andrej­ Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere szombaton üd­vözlő táviratot intézett Sah Muhammed Doszt afganisztá­ni külügyminiszterhez e poszt­ra történt kinevezése alkalmá­ból. Gromiko táviratában kife­jezte meggyőződését, hogy a­­ szovjet és afgán kapcsolatok a­­ jövőben is tovább erősödnek a­­ két ország népei, a középkeleti­­ és ázsiai béke és biztonság érdekeinek megfelelően. Babrak Karmait, Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnö­két, miniszterelnököt távirat­ban üdvözölte Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, A Bol­gár Államtanács elnöke és Sztanko Todorov bolgár kor­mányfő, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Jum­­zsagim­ Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB fő­titkára, a Nagy Népi Hurál El­nökségének elnöke. Toll hegyen Régi élet Amikor a májusi kanadai választásokon győztek a kon­zervatívok, a csatát vesztett liberális pártvezér Trudeau be­jelentette végleges visszavonulási szándékát. Nem kevés bot­rányt■ kavaró, különélő neje, Margaret pedig nyilatkozott: soha többé nem tér vissza a házastársi kötelékbe. S Trudeau helyesbített: a rendkívüli választásokon eset­leg mégis vállalja pártja vezérségét. Margaret pedig alig száz méter közelségbe költözött férjéhez és gyerekeihez. Hiá­ba, rendezett családi élet sohasem hátrány egy lehetséges miniszterelnöknél. Így hatott a parlamenti meglepetés köz- és magánéletre. Lehet, hogy az igazi szerelem mégiscsak a politika? * B. ZALAI HÍRLAP 1979. december II. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kuba nem­zeti ünnepe alkalmából az alábbi táviratot küldete dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtaná­csa elnökének, a Minisztertanács elnökének. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Mi­nisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elv­társi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsá­nak, a testvéri kubai népnek. . A forradalom győzelme óta eltelt­ 21 év során a kubai nép, a Kubai Kommunista Párt vezetésével kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a szocializmus építésében. A Kubai Köztársaság, a szocialista közösség megbecsült tagjaként hathatósan hozzájárul a testvéri szocialista orszá­gok együttműködésének elmélyítéséhez, a nemzetközi bé­kéért és biztonságért folyó világméretű harchoz. Aktív, inter­nacionalista külpolitikájával elévülhetetlen érdemeket szer­zett az imperialista agresszió által fenyegetett és veszélyez­tetett népeknek a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a gyarmatosítás és az újragyarmatosítás ellen folytatott har­cának támogatásában. Az el nem kötelezett országok mozgalmában szüntelenül növekszik a szocialista Kuba tekintélye. Ez jutott kifejezésre a mozgalom Havannában megtartott VI. csúcskonferenciáján, amelyen megerősödött a mozgalom antiimperialista egysége. A magyar dolgozók a testvéri szolidaritás őszinte érzései­vel állnak a forradalmi Kuba oldalán. Örömmel tölt el ben­nünket, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus- leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló, egyre mélyülő testvéri barátsága és növekvő együttműködése jól szolgálja a két nép, a szocialista közösség, a haladás ér­dekeit. Szívből kívánjuk önnek és a testvéri kubai népnek, hogy további kiemelkedő sikerek kísérjék fáradhatatlan munkáju­­k­at hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának, a Kubai Köztársaság népi ha­talmi nemzetgyűlése elnöké­nek. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, a SZOT, a KISZ, az Or­szágos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa (MTI) Testvérmegyei jókívánságok az új esztendő alkalmából MSZMP Zala megyei Bizottsága Varga Gyula első titkár elvtársnak ZALAEGERSZEG Kedves elvtársak! A Her­szon megyei pártbizottság és a megyei tanács, a me­gye dolgozóinak nevében szívélyesen és meleg szeretettel üdvözöljük önöket, a megyei pártbizottságot, a megyei ta­nácsot és a megye összes dolgozóját. Az új, 1980-as esztendő alkalmából kívánunk önöknek, drága barátaink és az egész magyar népnek jó egészséget, békés életet, új sikereket a fejlett szocialista társadalom épí­tésében. L A. Mozgovoj a Herszoni megyei PB első titkára V. K. Metk­ajev a megyei tanács elnöke Ukrán Kommunista Párt Herszon Területi Bizottsága 1. A. Mozgovoj első titkár elvtársnak HERSZON Kedves Mozgovoj elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Zala megyei Bizottsága, a megye kommunistái és összes dolgozója nevében sok sze­retettel kívánunk Herszon terület kommunistáinak, dolgo­zóinak békés, boldog új esztendőt. Szívből kívánjuk, hogy Herszon terület dolgozói a Szov­jetunió Kommunista Pártja vezetésével érjenek el további sikereket a kommunizmus építésében, a béke, a haladás ja­vára. Varga Gyula, a Zala megyei PB első titkára Nincs többség az amerikai tervhez Waldheim kész Iránba utazni Washington (MTI). Az ame­rikai diplomácia megfeszített erőfeszítéseket tett, hogy az ENSZ Irán elleni rendszabá­lyokat fogadjon el, de a törek­vések egyelőre kudarcba ful­ladtak. Az ENSZ székhelyén péntek estétől bekapcsolódott a kulisszák mögötti tárgyalá­sokba Vance amerikai külügy­miniszter is. Szombaton, helyi idő szerint az esti órákig foly­tak a tanácskozások a Bizton­sági Tanács tagjai között. Mi­re a nyilvános ülésre sor ke­rült, világossá vált, hogy Vance küldetése — amelyet pénteken Carter elnök jelen­tette be látványosan — aligha hozza meg a várt eredménye­ket. Miután kiderült, hogy a Biz­tonsági Tanácsban nincs több­ség az Irán ellen azonnali gaz­dasági tilalmat igénylő ameri­kai tervhez, Vance az ülésen már a módosított elgondolást fogalmazta meg: bízzák meg Waldheim ENSZ-főtitkárt, jár­jon újra közben az iráni kor­mánynál, lehetőleg a helyszí­nen, az amerikai túszok sza­­badonbocsátása érdekében. Amennyiben záros határidőn belül a túszokat mégsem enge­dik el, hozzon a tanács rend­szabályokat Irán ellen. Waldheim főtitkár az ülésen készségét nyilvánította, hogy bármikor Iránba utazzék. New Yorkban valószínűnek tartják, hogy erre a jövő héten sor is kerül. Az amerikai nagykövetségen túszaikat őrző iráni diákok va­sárnap közölték, hogy nem hajlandók elfogadni Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt közvetítőként az Egyesült Ál­lamokkal fennálló viszályban. Hozzátették, hogy készek Waldheimmel mint magánem­berrel találkozni.

Next