Zalai Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
■T Szovjetunió iskola-szanatórium a fenyvesben CIKORNYÁS tornyaival olyan ez a régi villa a fenyvesben, mintha a mesék világából lépett volna elénk. Egy Fidler nevezetű, úr építette még 1911-ben ezt az intézetet jómódú emberek gyermekei számára. Mindössze fél órányira van Moszkvától. A forradalom győzelme után itt nyitották meg az orosz köztársaság első olyan szanatóriumát, s egyben erdei iskoláját, ahol megkezdték a tüdőbeteg munkás- és parasztgyerekek ingyenes gyógykezelését. A beutalt gyerekeket ellátták ruhaneművel, lábbelivel, élelemmel, gyógyították, és írni, olvasni tanították őket. A fenyves ózondús levegője, a gyógyszerek és a jó koszt megtette a hatását: ezren és ezren gyógyultak meg. Később, aztán, amikor a tüdőbetegség problémája nagyjából megoldódott a Szovjetunióban, az erdei iskola profilja is megváltozott. Most reumatikus betegségben szenvédő iskolás gyerekek gyógyításával és tanításával foglalkozik. — Pácienseink az egész tanévet nálunk töltik — mondja Galina Dmitrijeva főorvosnő, az orvostudományok kandidátusa. — Természetesen nem minden beteg gyermek kerül a mi iskolánkba. Évenként csak 125 második és harmadik osztályos kisfiú, kislány kerül hozzánk, reumatikus betegségeik gyógyítására. Beutalásukról a moszkvai Kardiológiai Központ illetékes bizottsága dönt. ★ ...A FENYVES téli csendjében szokatlanul élesnek tűnik az iskolai csengő hangja. A nagyszünetet jelzi. Valóban nagy ez a szünet, ilyenről máshol a kisiskolások csak álmodhatnak. Az erdei iskola kis növendékeinek nem holmi 15 percet, hanem teljes egy órát kell eltölteniük kint a friss levegőn. Kimegyünk mi is, és máris a kilenc-, tízéves gyerekek barátságos gyűrűjébe kerülünk. Készséggel állnak a fényképezőgép elé, szívesen beszélnek magukról. — Én másodikos vagyok — mondja Misa Marajev, — és már másodszor tanulok itt, az erdei iskolában. Tetszik nekem itt minden. Hogy kik a szüleim? Apukám a hadseregben szolgál, anyukám pénztáros egy boltban. — Az én apukám trolibuszt vezet — dicsekszik Galja Skodina, anyukám pedig bölcsődében dolgozik... Idő múltán újra szól a csengő, a gyerekek mennek vissza órára. Bemegyünk az egyik tanterembe. Érzem, hogy itt valahogy más minden, mint a szokványos iskolai tantermekben. Számolgatni kezdem a padokat... — A mi tantermeinkben nem 30—35 gyerek van, mint más iskolákban — jegyzi meg Alekszandr Ananyij igazgatóhelyettes, aki kitalálta a kérdésemet. — Csak 15—20 gyereket helyezünk el egy-egy tanteremben. Így több lehetőség van arra, hogy gondosan foglalkozzunk minden tanulóval. ★ GYORSAN és észrevétlenül múlt el az utolsó óra. A gyerekek kezet mosnak, aztán szaladnak az ebédlőbe. Délután elkészítik a másnapi leckét, kezelésre mennek, aztán ismét ki az udvarra, a parkba. Este 9 órakor van a „takarodó”. Az erdei iskola napirendjét úgy állították öszsze, hogy a gyerkek összességében naponta öt órát tartózkodjanak friss levegőn és 12 óra jusson az alvásra. ★ A MOSZKVAI Városi Tanácsnak nyolc ilyen erdei iskolája van a főváros környékén. Az erdei iskoláknak ez a gyógykezeléssel összekapcsolt rendszere nagyszerű eredményeket hozott: a gyerekek 90 százaléka meggyógyul és más iskolákban az egészséges gyerekekkel együtt tanulhat tovább. Oleg Kocsladze Gyermekek reumaszanatóriuma Moszkva mellett Romániai Építészet rég Románia gazdag természeti zajos emléképületek, csakzépségeit kiegészítik, nem úgy, mint a modern építészet egyszer még jobban kiemelik mai művei. Az évszázados papítészeti alkotások — évszárasztművészet fából készült tanyákban és istállókban, templomokban és szélmalmokban, kapuívekben és kutakban öltött testet, nem egyszer díszes faragványokkal gazdagítva. A bukaresti HeraustrausParkban 10 hektáron falumúzeum több mint 300, az eredetivel megegyező ilyen épületet, illetve tárgyat mutat be, ■— a legszélesebb vidékek népművészetét Máramarostól Konstancáig, Iasitól Aradig. A skanzen nyaranta bel- és külföldi turisták tízezreit vonzza, akik alig győznek betelni a látnivalókkal. S a múlt emlékeivel szemben ugyancsak vonzó ellentétet mutatnak az üvegből és betonból épült mai építőművészeti alkotások, amelyek néha meghökkentő formagazdagságról tesznek tanúságot. Ilyeneket az ország szinte minden városában megtalálunk. Az épületek arról tanúskodnak, hogy Románia mai tervezői és építőmesterei értik a módját, hogy az elődöi épületeinek hagyományos formaszépségét ízléssel és ügyesen alkalmazzák napjaink alkotásainál. Fazsindellyel fedett máramarosi falutemplom Csehszlovákia A Slovakokoncert idei programjai Gazdag kulturális programot kínál az idei évben is a Slovakokoncert szlovák művészeti ügynökség. A szervezet meghívására számos ismert, jóhírű külföldi művészegyüttes szerepel Szlovákiában. Az államközi kulturális egyezmények keretében látogat el északi szomszédainkhoz a Leningrádi Filharmónia együttese, a Moszkvai Nagyszínház világhírű balettkara és szólótáncosai, a Gorkij Drámai Nagyszínház, a Magyarországon is kedvelt Obrazcov Bábszínház, több jugoszláviai opera- és balettegyüttes, a Berjozka tánccsoport és az Algériai Folklór együttes. ZALAI HÍRLAP Lengyelországi Visztula Múzeum Lengyelország legnagyobb folyóját, a Nyugati-Beszkidekben eredő és a gdanski-öbölnél a Balti-tengerbe torkolló, 1092 kilométer hosszú, bővizű Visztulát hazájában a „folyók királynőjének” nevezik. E ..királynőt” nemrégiben rangjához méltó megtiszteltetés érte: az észak-lengyelországi Tczew városában Visztula Múzeumot nyitottak, amely állandó kiállításával sok látogatót vonz. A sajátos muzeális gyűjteményben dokumentumok, fotók és festmények, továbbá modellek mutatják be a folyó történetét, jelentőségét a lengyel nép életében, jelenét és jövőjét. A múzeum legújabb szerzeményei közé tartozik a Jaguár típusú jégtörő és a Watwel lapátkerekes gőzhajó. A Visztula szerelmesei — magánszemélyek és intézmények — gondoskodnak arról, hogy a múzeum állandóan gyarapodjék. Ajándékoznak navigációs lámpákat, ködkürtöket, fényszórókat, halászhálókat ésszerszámokat. Értékes adományokkal látják el a múzeumot a régészek is, hiszen a kiállítási tárgyak között megtalálhatók a folyó medréből kiemelt, különböző korokból származó fegyverek, ércpénzek, elefántcsont-, kő-, réz- és vastárgyak. Bulgária Szófia egykor és ma Szófia, Bulgária fővárosa, Európa legrégibb városai közé tartozik. Az emberi civilizáció létét ezen a településen hétezer évre visszamenően lehet bizonyítani. A város — földrajzi helyzetéből kifolyólag is — viharos múltat mondhat a magáénak. Leigázás, rombadöntés, újjáépítés váltakoztak története során. Szépségét — akkor még Serdica néven — a rómaiak is nagyra becsülték. Az országnak Szófia a negyedik fővárosa, de rangját immáron egy évszázada szilárdan tartja. A szocialista forradalom győzelmének kivívása után, 1944-ben Szófiában mindöszsze 320 ezren laktak, ma a főváros 1 millió 100 ezer lakost számlál. A város jelentős szerepet tölt be Bulgária népgazdaságában. Az ország ipari termelésének 16,2 százalékát a szófiai üzemek adják. Fontos feladatot vállalt a főváros az ország kulturális életében is — 11 felsőoktatási intézmény, 13 színház, 31 múzeum, 200 egészségügyi létesítmény működik a területén. Az ország tudományos potenciáljának 70 százaléka itt összpontosul. Az elmúlt évtizedekben a város megőrizte ugyan történelmi értékeit, de emellett modern nagyvárossá is fejlődött. A város déli részén magasházak sora övezi a széles sugárutakat. Itt található a nemrégiben felépült Kultúra Palotája is, amelyet az ország fennállásának 1300. évfordulójára adtak át rendeltetésének. A városban az elmúlt évtizedekben 240 ezer új lakás épült. A jelenlegi, VII. ötéves tervben újabb 90 ezer lakást építenek a fővárosban. Szófia további fejlesztésének terveit gondosan készítik elő a városrendezésért felelős szervek. A lakásokhoz időben kommunális létesítményeket építenek, fejlesztik a közlekedést, bővítik és korszerűsítik a felszíni úthálózatot és épül a metró. Az ötéves tervben új repülőteret is kap .Szófia. Ügyelnek a természetvédelemre is. Ma 18 négyzetméter zöldterület jut egy-egy lakosra a városban, 1990-ben viszont már 60 négyzetméter. A történelmi városmag műemlékeinek rekonstrukciója, állandó karbantartása a múlt tiszteletét mutatja, a ma itt élő emberek szép és egészséges környezetének megteremtése pedig a lakosság iránt érzett felelősséget. A város környékén, a Vitosa hegy lábánál, az Iszkar folyó mentén valóságos víziparadicsomot létesítenek a szófiaiak nagy örömére. Kuba Január elején a kubai lapok címoldalukon közölték, hogy Havannában megkezdték a színes televízió készülékek gyártását. Ahír látványosan érzékelteti azt a fejlődést, amelyet a kubai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959- ben monokultúrás, a nádcukorra épülő, az Egyesült Államoktól függő gazdaságot örökölt, külkereskedelmi forgalmában ma is, gyakorlatilag változatlanul 80 százalékban a cukortól függ. Ám eközben a gazdaság szerkezete jelentősen megváltozott. Az összehasonlítást a mai és a forradalom előtti fejlettségi szint között leghelyesebb éppen a meghatározó ágazat, a cukoripar példájával bemutatni. A cukortermés a forradalom előtti évi öt avagy öt és fél millió tonnáról a legutóbbi öt év átlagában hétmillió tonna fölé emelkedett úgy, hogy közben a korábbi cukornádvágó és cukoripari munkáslétszám a felére csökkent, több mint kétszázezer dolgozó munkája szabadult fel. A „zafra”, a cukornádvágás nehéz fizikai munkáját mind nagyobb mértékben veszik át a gépek. A holgini cukornádkombájn-gyár tavaly 600 gépet adott át a mezőgazdaságnak. 1981 a forradalom győzelme óta a legsikeresebb gazdasági év volt. A megelőző ,ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütemnövekedés példa nélkül álló a latin-amerikai kontinensen, ahol a hivatalos adatok szerint a termelés összátlagban 1,2 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet. Az idei évre a kubai vezetés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Elsődleges feladat a tavaly ugrásszerűen megemelt életszínvonal megtartásának biztosítása, a megnövekedett pénzügyi bevételek kiegyensúlyozása kellő árualappal, illetve az inflációt megelőzendő, az 1962 óta változatlan fogyasztói árak egy részének jelentős emelésével. A terv elkészítésekor azt is figyelembe kellett venni, hogy Kuba hasonlóan más alapvetően egyértelmű. A manikultúrál külkereskedelmi forgalmú fejlődő országokhoz rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci hatásokra. A cukor világpiaci ára 1981 derekán ismét mélypontra zuhant, az egyévvel korábbi ár közel egyharmadára. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan fokozta a karibi szocialista ország teljes gazdasági elszigetelésére irányuló blokádpolitikáját. Kuba népe ismét rákényszerül az áldozatokra, a forradalom vívmányai fegyveres védelmének megerősítésére. A fenyegetettség állapotában sem mond le azonban az ország fő céljai megvalósításáról. Jellemző, hogy az idei évi költségvetésnek 27 százalékát fordítják a közoktatás- és a közegészségügy céljaira, miközben a honvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokra keveesebb mint tíz százalékát. A mostani „zajra”, a cukornádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az ország egész területére. Az eddigi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható, a szocialista Kuba halad előre az ötéves terv végére kitűzött cél, az évi tízmillió tonnás cukortermelés elérése útján. Ortutay L. Gyula Népgazdaság 1982 . 1992. február 2. JÁSZSÁGI—KUNSÁGI NAPOK ZALAEGERSZEGEN FEBRUÁR 5-ÉN A NAPFÉNY ÉTTEREMBEN FEBRUÁR 6-ÁN A GÖCSEJ VENDÉGLŐBEN • a Jász—Nagykun Vendéglátó Vállalat szakembereinek közreműködésével. JÁSZ—KUN ÉTELSPECIALITÁSOK! A rendezvénysorozat keretén belül FEBRUÁR 5-ÉN 21 ÓRAI KEZDETTEL A NAPFÉNY ÉTTEREMBEN SZÍNVONALAS MŰSOR. FELLÉPNEK: SOLTI KÁROLY KOÓS JÁNOS DÉKÁNY SAROLTA PÁLFI PÉTER LIGETI IBOLYA KÍSÉRŐ TÚRÁN JÁNOS ÉS’EGYÜTTESE JEGYEK A FŐPINCÉRNÉL IGÉNYELHETŐK! SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! É 35