Zalai Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

■T Szovjetuni­ó iskola-szanatórium a fenyvesben CIKORNYÁS tornyaival olyan ez a régi villa a feny­vesben, mintha a mesék vi­lágából lépett volna elénk. Egy Fidler nevezetű, úr épí­tette még 1911-ben ezt az in­tézetet jómódú emberek gyer­mekei számára. Mindössze fél órányira van Moszkvától. A forradalom győzelme után itt nyitották meg az orosz köz­társaság első olyan szanató­riumát, s egyben erdei isko­láját, ahol megkezdték a tü­dőbeteg munkás- és paraszt­gyerekek ingyenes gyógykeze­lését. A beutalt gyerekeket ellátták ruhaneművel, lábbeli­vel, élelemmel, gyógyították, és írni, olvasni tanították őket. A fenyves ózondús levegője, a gyógyszerek és a jó koszt megtette a hatását: ezren és ezren gyógyultak meg. Ké­sőbb, aztán, amikor a tüdő­­betegség problémája nagyjá­ból megoldódott a Szovjet­unióban, az erdei iskola pro­­­filja is megváltozott. Most reumatikus betegségben szen­­védő iskolás gyerekek gyógyí­tásával és tanításával foglal­kozik. — Pácienseink az egész tan­évet nálunk töltik — mondja Galina Dmitrijeva főorvosnő, az orvostudományok kandidá­tusa. — Természetesen nem minden beteg gyermek kerül a mi iskolánkba. Évenként csak 125 második és harmadik osztályos kisfiú, kislány kerül hozzánk, reumatikus betegsé­geik gyógyítására. Beutalá­sukról a moszkvai Kardioló­giai Központ illetékes bizott­sága dönt. ★ ...A FENYVES téli csend­jében szokatlanul élesnek tű­nik az iskolai csengő hangja. A nagyszünetet jelzi. Valóban nagy ez a szünet, ilyenről máshol a kisiskolások csak álmodhatnak. Az erdei iskola kis növendékeinek nem holmi 15 percet, hanem teljes egy órát kell eltölteniük kint a friss levegőn. Kimegyünk mi is, és máris a kilenc-, tízéves gyerekek barátságos gyűrűjébe kerü­lünk. Készséggel állnak a fényképezőgép elé, szívesen beszélnek magukról. — Én másodikos vagyok — mondja Misa Marajev, — és már másodszor tanulok itt, az erdei iskolában. Tetszik ne­kem itt minden. Hogy kik a szüleim? Apukám a hadse­regben szolgál, anyukám pénz­táros egy boltban. — Az én apukám trolibuszt vezet — dicsekszik Galja Sko­­dina, anyukám pedig bölcső­dében dolgozik... Idő múltán újra szól a csengő, a gyerekek mennek vissza órára. Bemegyünk az egyik tanterembe. Érzem, hogy itt valahogy más min­den, mint a szokványos isko­lai tantermekben. Számolgat­ni kezdem a padokat... — A mi tantermeinkben nem 30—35 gyerek van, mint más iskolákban — jegyzi meg Alekszandr Ananyi­j igazgató­­helyettes, aki kitalálta a kér­désemet. — Csak 15—20 gye­reket helyezünk el egy-egy tanteremben. Így több lehető­ség van arra, hogy gondosan foglalkozzunk minden tanuló­val. ★ GYORSAN és észrevétlenül múlt el az utolsó óra. A gye­rekek kezet mosnak, aztán szaladnak az ebédlőbe. Dél­után elkészítik­ a másnapi lec­két, kezelésre mennek, aztán ismét ki az udvarra, a park­ba. Este 9 órakor van a „ta­karodó”. Az erdei iskola na­pirendjét úgy állították ösz­­sze, hogy a gyerkek összes­ségében naponta öt órát tar­tózkodjanak friss levegőn és 12 óra jusson az alvásra. ★ A MOSZKVAI Városi Ta­nácsnak nyolc ilyen erdei is­kolája van a főváros környé­kén. Az erdei iskoláknak ez a gyógykezeléssel összekapcsolt rendszere nagyszerű eredmé­nyeket hozott: a gyerekek 90 százaléka meggyógyul és más iskolákban az egészséges gye­rekekkel együtt tanulhat to­vább. Oleg Kocsladze Gyermekek reuma­szanatóriuma Moszkva mellett Románia­i Építészet rég Románia gazdag természeti zajos emléképületek, csak­­zépségeit kiegészítik, nem úgy, mint a modern építészet egyszer még jobban kiemelik mai művei. Az évszázados pa­­­pítészeti alkotások — évszá­­rasztművészet fából készült tanyákban és istállókban, templomokban és szélmalmok­ban, kapuívekben és kutakban öltött testet, nem egyszer dí­szes faragványokkal gazdagít­va. A bukaresti Heraustraus­­Parkban 10 hektáron falumú­zeum több mint 300, az ere­detivel megegyező ilyen épü­letet, illetve tárgyat mutat be, ■— a legszélesebb vidékek nép­művészetét Máramarostól Konstancáig, Iasitól Aradig. A skanzen nyaranta bel- és külföldi turisták tízezreit vonzza, akik alig győznek be­telni a látnivalókkal. S a múlt emlékeivel szem­ben ugyancsak vonzó ellen­tétet mutatnak az üvegből és betonból épült mai építőmű­vészeti alkotások, amelyek néha meghökkentő formagaz­dagságról tesznek tanúságot. Ilyeneket az ország szinte minden városában megtalá­lunk. Az épületek arról tanús­kodnak, hogy Románia mai tervezői és építőmesterei ér­tik a módját, hogy az elődöi­ épületeinek hagyományos for­­­­maszépségét ízléssel és ügye­sen alkalmazzák napjaink al­kotásainál. Fazsindellyel fedett máramarosi falutemplom Csehszlovákia A Slovakokoncert idei programjai Gazdag kulturális progra­mot kínál az idei évben is a Slovakokoncert szlovák mű­vészeti ügynökség. A szerve­zet meghívására számos is­mert, jóhírű külföldi művész­­együttes szerepel Szlovákiá­ban. Az államközi kulturális egyezmények keretében láto­gat el északi szomszédainkhoz a Leningrádi Filharmónia együttese, a Moszkvai Nagy­színház világhírű balettka­ra és szólótáncosai, a Gorkij Drámai Nagyszínház, a Ma­gyarországon is kedvelt Ob­­razcov Bábszínház, több ju­goszláviai opera- és balett­együttes, a Berjozka tánccso­port és az Algériai Folklór együttes. ZALAI HÍRLAP Lengyelország­i Visztula Múzeum Lengyelország legnagyobb fo­lyóját, a Nyugati-Beszkidek­­ben eredő és a gdanski-öbölnél a Balti-tengerbe torkolló, 1092 kilométer hosszú, bővizű Visz­tulát hazájában a „folyók ki­rálynőjének” nevezik. E ..ki­rálynőt” nemrégiben rangjá­hoz méltó megtiszteltetés érte: az észak-lengyelországi Tczew városában Visztula Múzeumot nyitottak, amely állandó kiál­lításával sok látogatót vonz. A sajátos muzeális gyűjte­ményben dokumentumok, fo­tók és festmények, továbbá modellek mutatják be a folyó történetét, jelentőségét a len­gyel nép életében, jelenét és jövőjét. A múzeum legújabb szerze­ményei közé tartozik a Jaguár típusú jégtörő és a Watwel la­­pátkerekes gőzhajó. A Visztula szerelmesei — magánszemélyek és intézmé­nyek — gondoskodnak arról, hogy a múzeum állandóan gyarapodjék. Ajándékoznak navigációs lámpákat, ködkür­töket, fényszórókat, halászhá­lókat és­­szerszámokat. Érté­kes adományokkal látják el a múzeumot a régészek is, hi­szen a kiállítási tárgyak kö­zött megtalálhatók a folyó medréből kiemelt, különböző korokból származó fegyverek, ércpénzek, elefántcsont-, kő-, réz- és vastárgyak. Bulgária Szófia egykor és ma Szófia, Bulgária fővárosa, Európa legrégibb városai közé tartozik. Az emberi civilizá­ció létét ezen a településen hétezer évre visszamenően le­het bizonyítani. A város — földrajzi helyze­téből kifolyólag is — viharos múltat mondhat a magáénak. Leigázás, rombadöntés, újjá­építés váltakoztak története során. Szépségét — akkor még Serdica néven — a rómaiak is nagyra becsülték. Az ország­nak Szófia a negyedik főváro­sa, de rangját immáron egy évszázada szilárdan tartja. A szocialista forradalom győzelmének kivívása után, 1944-ben Szófiában mindösz­­sze 320 ezren laktak, ma a fő­város 1 millió­ 100 ezer lakost számlál. A város jelentős sze­repet tölt be Bulgária népgaz­daságában. Az ország ipari ter­melésének 16,2 százalékát a szófiai üzemek adják. Fontos feladatot vállalt a főváros az ország kulturális életében is — 11 felsőoktatási intézmény, 13 színház, 31 múzeum, 200 egészségügyi létesítmény mű­ködik a területén. Az ország tudományos potenciáljának 70 százaléka itt összpontosul. Az elmúlt évtizedekben a város megőrizte ugyan törté­nelmi értékeit, de emellett modern nagyvárossá is fejlő­dött. A város déli részén ma­­gasházak sora övezi a széles sugárutakat. Itt található a nemrégiben felépült Kultúra Palotája is, amelyet az ország fennállásának 1300. évforduló­jára adtak át rendeltetésének. A városban az elmúlt évtize­dekben 240 ezer új lakás épült. A jelenlegi, VII. ötéves tervben újabb 90 ezer lakást építenek a fővárosban. Szófia további fejlesztésének terveit gondosan készítik elő a városrendezésért felelős szer­vek. A lakásokhoz időben kommunális létesítményeket építenek, fejlesztik a közleke­dést, bővítik és korszerűsítik a felszíni úthálózatot és épül a metró. Az ötéves tervben új repülőteret is kap .Szófia. Ügyelnek a természetvéde­lemre is. Ma 18 négyzetméter zöldterület jut egy-egy lakos­ra a városban, 1990-ben vi­szont már 60 négyzetméter. A történelmi városmag mű­emlékeinek rekonstrukciója, állandó karbantartása a múlt tiszteletét mutatja, a ma itt élő emberek szép és egészsé­ges környezetének megterem­tése pedig a lakosság iránt ér­zett felelősséget. A város kör­nyékén, a Vitosa hegy lábánál, az Iszkar folyó mentén valósá­gos víziparadicsomot létesíte­nek a szófiaiak nagy örömére. Kuba Január elején a kubai lapok címoldalukon közölték, hogy Havannában megkezdték a színes televízió készülékek gyártását. A­­hír látványosan érzékel­teti azt a fejlődést, amelyet a kubai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959- ben monokultúrás, a nádcu­korra épülő, az Egyesült Álla­moktól függő gazdaságot örö­­­költ, külkereskedelmi forgal­mában ma is, gyakorlatilag változatlanul 80 százalékban a cukortól függ. Ám eközben a gazdaság szerkezete jelentősen megváltozott. Az összehasonlí­tást a mai és a forradalom előtti fejlettségi szint között leghelyesebb éppen a megha­tározó ágazat, a cukoripar pél­dájával bemutatni. A cukor­termés a forradalom előtti évi öt avagy öt és fél millió tonnáról a legutóbbi öt év át­lagában hétmillió tonna fölé emelkedett úgy, hogy közben a korábbi cukornádvágó és cukoripari munkáslétszám a felére csökkent, több mint két­százezer dolgozó munkája sza­badult fel. A „zafra”, a cukor­nádvágás nehéz fizikai mun­káját mind nagyobb mérték­ben veszik át a gépek. A hol­­gini cukornádkombájn-gyár tavaly 600 gépet adott át a me­zőgazdaságnak. 1981 a forradalom győzelme óta a legsikeresebb gazdasági év volt. A megelőző ,ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly­ a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütem­­növekedés példa nélkül álló a latin-amerikai kontinensen, ahol a hivatalos adatok sze­rint a termelés összátlagban 1,2 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet. Az idei évre a kubai vezetés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növeke­dést irányoz elő. Elsődleges feladat a tavaly ugrásszerűen megemelt életszínvonal meg­tartásának biztosítása, a meg­növekedett pénzügyi bevéte­lek kiegyensúlyozása kellő árualappal, illetve az inflációt megelőzendő, az 1962 óta vál­tozatlan fogyasztói árak­ egy részének jelentős emelésével. A terv elkészítésekor azt is fi­gyelembe kellett venni, hogy Kuba hasonlóan más alapve­tően egyértelmű. A manikultú­­rál külkereskedelmi forgal­mú fejlődő országokhoz rend­kívül érzékenyen reagál a vi­lágpiaci hatásokra. A cukor világpiaci ára 1981 derekán is­mét mélypontra zuhant, az egy­­évvel korábbi ár közel egy­­harmadára. Az Egyesült Álla­mok ezzel párhuzamosan fo­kozta a karibi szocialista or­szág teljes gazdasági elszigete­lésére irányuló blokádpolitiká­ját. Kuba népe ismét rákény­szerül az áldozatokra, a forra­dalom vívmányai fegyveres védelmének megerősítésére. A fenyegetettség állapotában sem mond le azonban az­ ország fő célja­i megvalósításáról. Jel­lemző, hogy az idei évi költ­ségvetésnek 27 százalékát for­dítják a közoktatás- és a köz­­egészségügy céljaira, miköz­ben a honvédelmi és nemzet­­biztonsági feladatokra keve­e­sebb mint tíz százalékát. A mostani „zajra”, a cukor­nádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az or­szág egész területére. Az eddi­gi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható, a szocialista Kuba halad előre az ötéves terv vé­gére kitűzött cél, az évi tíz­millió tonnás cukortermelés elérése útján. Ortutay L. Gyula Népgazdaság 1982 . 1992. február 2. JÁSZSÁG­I—K­UN­SÁGI NAPOK ZALAEGERSZEGEN FEBRUÁR 5-ÉN A NAPFÉNY ÉTTEREMBEN FEBRUÁR 6-ÁN A GÖCSEJ VENDÉGLŐBEN • a Jász—Nagykun Vendéglátó Vállalat szakembereinek közreműködésével. JÁSZ—KUN ÉTELSPECIALITÁSOK! A rendezvénysorozat keretén belül FEBRUÁR 5-ÉN 21 ÓRAI KEZDETTEL A NAPFÉNY ÉTTEREMBEN SZÍNVONALAS MŰSOR. FELLÉPNEK: SOLTI KÁROLY KOÓS JÁNOS DÉKÁNY SAROLTA PÁLFI PÉTER LIGETI IBOLYA KÍSÉR­Ő TÚRÁN JÁNOS ÉS’EGYÜTTESE JEGYEK A FŐPINCÉRNÉL IGÉNYELHETŐK! SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! É­­ 35

Next