Zalai Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
(5. o.) Munkahelyi közérzet (3. o.t mmm Egy kanizsai népi ellenőr portréja (3. o.) MMIMI Többre, jobbra törekszünk (3. o.) MHfflV Család és otthon (4. o.) MMMHM Észrevétlen költözködés : mmm Műemlékeink nyomában (5. o.) még proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KXXVIII. évfolyam, 282. szám Ara: 1,40 forint 1982. december 1., szerda Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpondasági terv és állami költségvetés hárpoátságának ülését december 1-re össze-r, kézsik előterjesztés megvitatását A Politikai Bizottság az 1983. évi népgúzsolja a Központi Bizottságnak. (MTI) A szervezés haszna Az elmúlt évi számszerűsíthető eredmények közül említsünk néhányat: A Borsodi Vegyikombinát műanyagfeldolgozó üzemében 16 millió forinttal több eredményt könyvelhettek el annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma csökkent. A Salgótarjáni Ruhagyárban 25 százalékkal növelték a termelékenységet. A Magyar Villamos Művek Tröszt 21 nappal rövidítette a Gagarin Hőerőmű 200 MW-os blokkjának javítási idejét és ezzel 21 ezer tonna fűtőolajmegtakarítást értek el. A Medicor az egyszer használatos injekcióstű gyártásában 15 százalékos termelékenység növelést és 2,5 millió forintos önköltségcsökkentést valósított meg. A Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár a magasraktározási rendszer bevezetésével évi 1,2 millió forinttal olcsóbban és lényegesen korszerűbb körülmények között tárolja az anyagokat, alkatrészeket és a készárut. A példák még hosszan folytathatók. A felsorolás után joggal kérdezhetné bárki: megtáltosodtak ezek az üzemek? Nem, erről szó sincs. Nem varázslat történt, csupán szervezés. Mégpedig jelentős eredményeket hozó üzem- és munkaszervezés, hiszen az elmúlt fél évtized során 9,8 százalékkal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, miközben a termelés 17,4 százalékkal növekedett. Ez tehát — ha a gének, berendezések és épütletek értékének növekedését is figyelembe vesszük —, 30 százalékos élőmunka-termelékenység növekedést jelent. Ez pedig ha a versenyképességünk javításának szorító kényszerére gondolunk, nem csekélység. S ebben első helyen a vállalati szervezés szerepét kell kiemelni. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása ugyanis csak úgy lehetséges, ha a vállalatok termékeiket a világpiacon versenyképessé teszik és lépést tartanak a követelményekkel. Azt, hogy az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok felismerték ezt a szükségszerűséget, jól bizonyítja, hogy több mint félmilliárd forintot fordítottak a munkaszervezés modernizálására. Ez nem fölösleges pénzpocsékolás volt, arról az így elért majd három milliárd forintos többleteredmény tanúskodik. 1981-ben a szervezési intézkedések nyomán csak az iparban (az építő- és az élelmiszeripar nélkül) a már említett többleteredmény mellett 6400-zal kevesebb dolgozót kellett foglalkoztatni. Ez a néhány adat is világosan jelzi, hogy a munka- és üzemszervezés további tervszerű fejlesztésével az ipar jelentős pótlólagos erőforrásokhoz juthat. A szervezés kiterjed a termelési folyamatokra, a kiszolgáló és melléktevékenységekre, az új létesítmények építésére, a régiek rekonstrukciójára, sőt a vállalati belső irányítási rendszerre is. Olyan korszerű szervezési módszerek válnak mind ismertebbé és széles körben alkalmazottá, mint az értékelemzés, a „3 M” módszer (amely nevét a mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és a munkaalakítás elnevezésről kapta). Mielőtt még azt az illúziót keltenénk, hogy minden a legtökéletesebb rendben van, sietve le kell szögezni, hogy gondok is akadnak bőven. Lassú a fejlődés az anyagmozgatás és -szállítás szervezésében, a készletgazdálkodásban, az automatizálás és a számítógépes folyamatirányítás elterjesztésében. Sok még a tennivaló a vállalati szervezetek korszerűsítése terén, a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében, a veszteségfeltáró módszerek meghonosításában éapúgy, mint az anyaggazdálkodásban, vagy az új létesítmények szervezése terén. A szervezés és a számítástechnika alkalmazása alapvető célja a vállalati hatékonyság javítása. Ez a tevékenység napjainkban egyre inkább a vállalat egyik lehetséges belső erőforrásainak minősíthető. Ezért a vállalati vezetőknek az eddigieknél is határozottabban kell intézkedni a szervezés fejlesztésére, az elért eredmények hasznosítására, a korszerű módszerek és eszközök fogadására. Árvay Tivadar /W Szállítás határidőre — 8—10 millió forint plusz Év végi körkép a megye ipari üzemeiből A naptár decembert mutat, a gazdálkodó egységek számára is az utolsó hónapot. A hátralevő feladatok után tudakozódtunk az ipari üzemek illetékeseinél. A Mezőgép letenyei gyára időarányosan teljesíti tervét. A negyedik negyedévre 34 millió forint termelési érték elérése vár a letenyeiekre. Ebből október hónap már meghozott 12 millió forintot. A hátralevő 22 millióból 2,7 milliónyi a tőkés export, amelyről elmondták, hogy teljes egészében elkészült, a jövő héten szállítják. A földmunkagépek, munkaeszközök nyugatnémet és svájci megrendelésre készülnek. December közepéig befejezik a hazai megrendelők számára a baromfitartó berendezések gyártását. Valamennyi termékük — 13 féle készül folyamatosan — — elkészülhet, s határidőre kiszállításra kerülhet, bár a termelésben gondot okoz a dissous-gáz ellátás zavara. A Nagykanizsai Építőipari Szövetkezettől is jó eredményekről kaptunk hírt. A IV. negyedévre eső 20 millió forintos termelési értéket már októberben 12 millióra teljesítették, így az év végéig 8—10 millió forintos pluszt érnek el. Több kiemelkedő munkájuk van, így többek között december 20-án adják át a nagykanizsai posta felújított épületét, ahol kicserélték a tetőt, újjávarázsolták a homlokzatot, a nyílászárókat A téliesítés sem maradhat ki aktuális feladataik közül — a Garai utcai 26 lakás téliesítése vár rájuk. Befejezték a zalakarosi MÁV gyógyház felújítását, a Dél-Zalai Áruháznál a hiánypótlási munkákat végzik. A Zalalövői Villamos Ipari Szövetkezetnél veszélyben az éves terv teljesítése. Szeptember 20. óta nem érkezett a főzőlapokhoz szükséges importanyag, ezért októberben már csökkentették termelésüket, s ez csak fokozódott november végéig. November 29-én volt az első nyugodt munkanapjuk , megelőző hét végén gyors kiszállítással megkapták a hiányzó anyagot. Az elmúlt hónapokban a dolgozókat alacsonyabb értékű szerelési bérmunkára kellett átállítaniuk: a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettől beszerzett technológiával tudták a vasalótalpakat gyártani. A szövetkezet az utolsó negyedévre 110 százalékos kapacitás lekötéssel rendelkezett. Farkas Bertalan Zalaegerszegen fiai Tegnap Zalaegerszeg vendége volt Farkas Bertalan alezredes, az első magyar űrhajós. Az érdeklődők sokasága várta a Tudomány és Technika Házánál, ahol — a TIT és az MTESZ természettudományi hónapot záró rendezvényén — űrhajósközönség találkozón vett részt. Válaszolt az érdeklődő kérdésekre, s a közönséggel együtt tekintette meg a csillagvárosi felkészüléséről, űrutazásáról és földretéréséről készített filmet. Farkas Bertalan az autogramkérők gyűrűjében Mezőgazdaságból a mezőgazdaságnak A mezőgazdaságban használatos villamossági berendezések gyártásával foglalkozik a bagodi termelőszövetkezet kiegészítő üzeme. Kelendőek a termékeik, ebben az évben már a 20 millió forintot is meghaladja az üzem árbevétele. A képen: A különböző típusú kapcsoló szekrényeket elsősorban az állattartó telepeken alkalmazzák. Képünkön Zöld Imréné és Nádasdi Zoltán szereli a szekrényeket. (Kiss Ferenc felvétele) Több mint 200 nap után Visszatérésre készül a Száljuts 7 személyzete Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev, akik több mint 200 napot töltöttek az űrben és ezzel megdöntötték a világűrben való tartózkodás időtartam rekordját, most megkezdték az előkészületeket arra, hogy visszatérjenek a Földre — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség. A két űrhajós kedden felöltötte azt a vákuumos űrruhát, amely a földi nehézségeket imitálja. A 202. nap feladatai közé tartozott az elhasznált berendezések egy részének az űrállomásról a teherszállító űrhajóba való átrakása. Az orvosi ellenőrzés eredménye szerint Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev egészsége és közérzete jó. Napirenden a szőlő- és gyümölcstermelés Ülést tartott a TOT Elnöksége térnek mindössze 13 százalékát adja. A szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a feldolgozás és a tárolás között mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az eddiginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelmezőségén, __ állapította meg a TOT Elnöksége keddi budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonylagos elmaradottságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vidékeken. A beruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehetne fedezni. Részben azonos gondok mutatkoznak a termelőszövetkezeti almatermesztésben is, szűkösek a tárolók. Legalább 250 ezer tonnás raktárfejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a felkínált téli almát megfelelő módon óvhassák az őszi, téli időszakban. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a hozam, gyakran csak úgy lehet segíteni, ha a gazdaságtalannak bizonyult ültetvényeket megszüntetik és helyükre korszerű nagyhozamú új fajtákat telepítenek. A szükséges szaporítóanyag máris rendelkezésre áll. A temetőszövetkezetekben a szőlő- és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát művelik, feldolgozó üzemeik teljesítménye azonban az országos kapacitásnak csak negyedét teszik ki és az összes tároló-