Zalai Hírlap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
Alfo. április 10 Mérlegek a mérlegen Fejlődött a növénytermesztés, egyhelyben topog az állattenyésztés a salai tsz-ekben A mérlegek alapján az idén is elkészítette a Teszöv közgazdasági osztálya a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok előző évi gazdálkodásának elemzését. A részletes táblázatok, a termelőszövetkezeti vezetőknek sokoldalú tájékoztatást nyújtanak és segítenek abban, hogy reálisan értékeljék gazdálkodásukat, keressék a módját annak, miként kerülhetnek előbbre a rangsorban. A gazdálkodási eredményt tekintve a megye termelőszövetkezetei fennállásuk óta a múlt évben értek el legnagyobb eredményt, 434 millió forintot. Kiemelkedő a szövetkezeti bruttó jövedelem is, 7,5 százalékkal haladja meg az előző esztendeit. Nagy előrelépésnek számít, hogy nem volt veszteséges üzem, az eredmények mögött azonban ezúttal is jelentős differenciáltság tapasztalható. Huszonnégy gazdaságban nőtt a nyereség összege, 17-ben csökkent 12-ben pedig stagnált A szövetkezetek egyötödében a gazdálkodás egyensúlya labilis. A megye mezőgazdasági szövetkezetei azonban összességében nagy erőfeszítésekkel teljesítették a tervüket, a termelés bővülése meghaladja az 5 százalékot, ezen belül 4,2 százalékkal termeltek többet a mezőgazdasági termékekből. Külön szót érdemel hogy a gabonaprogramot kiemelkedő sikerrel hajtották végre. Az alaptevékenységen belül 7,8 százalékkal bővült a növénytermelés, 22 százalékkal a termékelőállító melléktevékenység, viszont 1,8 százalékkal csökkent az állattenyésztés termelése, az erdőgazdálkodás produktuma pedig 8 millió forinttal maradt el az előző évitől. Az elmúlt években, de különösen tavaly jelentős szerkezetváltozás ment végbe a szántóföldi növénytermesztésben. Nőtt a kalászosok és az ipari növények vetésterülete, a szántóföldi szálastakarmányok háttérbe szorításával. Fennállásuk óta ez évben takarították be a gazdaságok a legnagyobb mennyiségű gabonát, amiben a hektáronkénti 6,9 tonnás kukorica hozamnak nagy szerepe volt. A termelés fokozását nagy mértékben ösztönözték a közgazdasági szabályozók, melyek révén 24 millió forint gabonaprémiumot és mintegy 80 millió forint árkiegészítést számolhattak el. Nagyobb volt a termés repcéből, cukorrépából, viszont burgonyából a vetésterület csökkenése miatt az össztermés alig érte el a korábbi évek kétharmadát. összességében a növénytermelési főágazatra jellemző árukibocsátása fokozottabban nőtt, mint ahogyan a termelés bővült. Ez is bizonyítja az árunövények térhódítását. A tiszta árbevétel 14,6 százalékkal haladta meg az előző évit, a jövedelmezőség pedig az addigi legmagasabb, az 1980. esztendei szintet is meghaladta. Az állattenyésztési főágazaton belül mintegy 3 százalékkal nőtt a tejtermelés és 15 százalékkal alakult magasabban a vágóbaromfi előállítás. Viszont a növendék- és hízómarha, valamint a sertéságazat termelésében kedvezőtlen a változás. Ennek következtében a vágómarha-értékesítés árbevétele mintegy 8 százalékkal, a sertés árbevétele pedig 40 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva. A szarvasmarha ágazatban a szakosodás tovább folytatódott, öt tsz mintegy 500 tejhasznú tehenet állított át húshasznosításra, ugyanakkor más gazdaságokban 600 tehén beállításával növelték a tejtermelő állományt. A közös gazdaságokban azonban így is 214 darabbal csökkent a tejelő tehénállomány, viszont az egy tehénre jutó hozam 148 literrel nőtt, 3783 literre alakult a szövetkezetekben. A húshasznú tehénállomány 763 darabbal növekedett, amit forgóalap átadással a húsipari vállalat is elősegített. A közgazdasági szabályozók változása kedvezően érintette a marhahús előállítását, a jövedelmezőség azonban így sem kedvező. A vágóbaromfi-termelés dinamikus növekedése a feldolgozási zavarok miatt nem hozta a vártat romlottak a fajlagos mutatók és a jelentős térítések ellenére is csökkent az ágazat jövedelmezősége. Az állattenyésztési főágazat árbevétele 2,2 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a jövedelmezőség viszont tovább romlott. Az erdő- és fafeldolgozásban javultak az erdőművelés és fakitermelés műszaki-technikai feltételei, az értékesítési gondok miatt azonban 1,3 százalékkal csökkent az árbevétel, rosszabbodott a jövedelmezőség. A kiegészítő tevékenység a tervezettnél jobban fejlődött, termelési értéke 9, árbevétele 14,4 százalékkal több az előző évinél. Az összes árbevételből való részesedése 37,8 százalék. A kiegészítő tevékenységen belül a belkereskedelmi és az ipari tevékenység a legjelentősebb. Ez utóbbi jövedelmezősége valamelyest romlott, mégis egyike a legmagasabb nyereségtartalmú ágazatoknak. Az ezzel foglalkozók száma meghaladja a négyezret megyénk tsz-eiben. A belkereskedelem 76 százaléka a háztáji áruforgalom. A gazdaságok integrálása révén fejlődő kistermelésből származó árukból 671 millió forintot kitevő forgalmat értek el ami 22 százalékos növekedésnek felel meg. A múlt évi gazdálkodásra jellemző, hogy a tsz-ek a növekvő elvonások és ráfordítások mellett csak 2,8 százalékkal több termelési hitelt vettek igénybe az előző évinél. A közös gazdaságokban következetes munkadíjgazdálkodás tapasztalható, az egy állományi dolgozóra jutó havi munkadíj 3 ezer 576 forint, 4,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A nyerségből képezett részesedési alap termelőszövetkezetenként különböző nagyságrendű, átlagosan azonban azonos az előző évivel, a közös gazdaságból származó személyes jövedelem 6,8 százalékát teszi ki. A termelőszövetkezetekben már véget ért a múlt esztendei gazdálkodás értékelése, elkészültek az idei tervek. Érdemes azonban mindenképpen tallózni a múlt évi kiemelkedő eredményeket összefoglaló könyv táblázataiban kritikus szemmel. Sok helyen látszik, lehetne tenni azért, hogy a gazdaságok közötti éles differenciák tompuljanak, a nehéz körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek további jó eredményeket érjenek el. Kommunisták a minőségért a ruhagyár lenti üzemében A Zalaegerszegi Ruhagyár lenti üzemében a szalag végén tetszetős késztermékek, amelyek keresettek a bel- és külföldi piacokon A kelendőség titka a jó minőség, amelyek biztosítását pártmegbizatásokkal is segíti a pártszervezet. A technológiai előírások betartását a termelésben dolgozó párttagjaink meggyőző szóval és példamutatással is segítik, erre megbízatásuk van — mondja Major Jenő főművezető, a pártszervezet titkára. — Az agitáció, az anyagi ösztönzés eredménye, hogy az üzemünkben gyártott termékek 98 százaléka első osztályú, a belföldre és az exportra kerülő kabátok, szabadidős ruházati cikkek azonos minőségűek. Reklamáció nem érkezett mostanában, s hogy így legyen ezután is, ezt politikai kérdésnek is tekintjük. Az üzemben egyre több azoknak a száma,akik adva a munkájukra, a gyár hírnevére önmeózást végeznek. Bár a szalagon minden perc számít, az előző műveletet végző munkatárs tevékenységére is odafigyelnek, s nyomban szólnak, ha a legkisebb hibát is észlelik. Félkész állapotban ugyanis könnyebb kijavítani a hibát, mint a már elkészült terméknél. Éppen ennek a fokozott figyelemnek és minőségi bérezésnek az eredménye, hogy csökken a javításra visszaadott termékek száa. Azért is persze, mert könnyen megállapítható, hogy ki vétette el a műveletet, s a hiba kijavításáért nem jár fizetés. A szalagközi és a végter ■mékellenőrzés szigorú, s akinél két hibás terméket észlelünk, már nem részesülhet minőségi bérezésben — mondja Stampf Ferencné meós. — Természetesen egy hibáért is szólunk, s akinél visszatérő dolgokkal találkozunk, keressük az okokat Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki egyszer, s jól végezze el a rábízott műveletet. Az önmeózás sokat segít a munkában, csakúgy, mit az, ha a hibás terméket nem adják tovább. Ezt általános gyakorlattá kívánjuk tenni. Naponta több száz kabátot vizsgálok át tüzetesen, és sokszor csupán egy-kettő akad, amit javítani kell. Szekeres Ottóné az egyik legkényesebb műveletet, a zsebzést végzi a szalagban. Nagy odafigyelést, hozzáértést kívánó munka ez. A zsebezők a minőség után 10, a szalag többi dolgozói 5 százalékos bérkiegészítést kapnak. — Ügyelünk is mindenre. Nem sajnálom a szót sem, ha valami nem stimmel — mondja. — A hatása? Érződik a munkában. De harag nincs, mert ismerem a társaimat, igyekszem mindenkihez megtalálni a megfelelő hangot. Én is megjártam az összes reszortot, s tudom hogyan lehet elérni az államló jó minőséget. A lenti üzemben ebben az évben 235 ezer különböző ruházati terméket gyártanak. Ebből egyharmad kerül hazai, a többi külföldi piacra. A minőségi és a mennyiségi követelmények teljesítése érdekében a szakmai és mozgalmi vezetők naponta értékelik a meós csoportvezető bevonásával a tapasztalatokat, s tesznek intézkedést, ha kívánatos. — Mint főművezető és párttitkár, állandóan az emberek között járok és azt tapasztalom, hogy a párttagok teljesítik termelést segítő, minőséget javító pártmegbizatásukat — említi Major Jenő. — Úgy, értékelünk, hogy a politikai meggyőző munka és a szakmai segítségnyújtás együttes hatására, mindenki innekszik tudása legjavát adva olyan munkát végezni, ami egyenletes magas minőséget eredményez. Takács János ZALAI HÍRLAP Takács István a meleglevegő befúvásos kazánjával. (Polgár Tamás felvétele) Egy újítás nyomában Mini kabingyár —■ nagy lehetőségekkel Nem véletlen, hogy manapság egyre több szó esik a kazánokról. Mindezt az élet, pontosabban a megváltozott energiahelyzet produkálja. Ezért nem egy üzemben profilváltásra került sor az elmúlt években. Az olajtüzelésű kazánokról áttértek a vegyestüzelésre, reneszánszát éli a széntüzelés is. A takarékosság jegyében sok helyen a kiszuperált, öreg gőzmozdonyok kazánja szolgáltatja az energiát. És az újítók, fantáziáját is megmozgatták az újabb lehetőségek. Pár héttel ezelőtt a karmacsi termelőszövetkezetben mesélték, hogy kazánjukat Takács István zalaszentbalázsi lakatosmestertől vásárolták. Az üzletet nem bánták meg. — Hasznos berendezésnél tűnik, s nagyon jól tüzel. Vajon, hogy megy a kazángyártás kicsiben, s hogy boldogul manapság egy újító akkor, ha maszek? Két kazán áll a zalaszentbalázsi műhelyben. Az egyikkel a mester fűt, azt mondja, hogy pár perc alatt befújja meleg levegővel a termet. A másik... A másik az mintadarab. — Most küldték vissza Pestről — bök rá a mester. — Pestről? — Igen. A Piackutató Intézet kiállításán mutatták be. A szállításnál egy kicsit lejött róla a festék. Azt mondták, ha kívánom, szívesen lefestik. — Csak ez az eredménye a pesti kiállításnak? — No, nem. Én úgy érzem, hogy felfigyeltek rá, többek között érdeklődik a kazán iránt a fővárosi csatornaművek is. . A kívülálló csak annyit lát, hogy elegáns, könnyednek tetsző formátumról van szó, a kisebbik kazán is alig nagyobb egy kályhánál. — A látszat cbal — mondja a lakatos —, mert ennek is legalább öt négyzetméteres a fűtőfelülete. — Térjünk vissza a kezdetre. Hogyan született az ötlet? — Korábban a kanizsai Építőipari Szövetkezetben dolgoztam. Ennek az asztalosüzemében — mint általában az ehhez hasonló üzemekben — rengeteg hulladék keletkezett. Olyan értékes hulladék, amivel hoszszú ideig lehet fűteni. Hát így nyújtottam be újításként ezt a meleglevegő befúvásos kazánt. Aztán iparos lettem és folytattam a gyártásukat. — Miben bízott, amikor nekiállt? — Csak abban, hogy sok olyan helyet ismerek, ahol értelmetlenül halmozódik fel a hulladék. Van, ahol egyszerűen meggyújtják az egészet. Ez a kazán egyébként széntüzelésre is alkalmas. Eddig mezőgazdasági üzemeknek, s a helyi költségvetési üzemnek adott el kazánt — s mint említettük, akadnak még érdeklődők. Éppen ezért a lakatosmester gépesített is, daraboló és hajlítógépeket s egy komoly hegesztőberendezést vásárolt. — Mennyit kéne csinálni ahhoz, hogy jól kijöjjön? — Ennél mindenesetre többet. Mondjuk úgy tízet évente. — Az iparágon belül sokat panaszkodnak az alapanyagellátásra. Egy ilyen mini-üzemben mi a helyzet? — Engem ez szerencsére nem érint, mivel nincsenek több tonnás megrendeléseim. Nekem az égetőtér lemeze a fontos, azt pedig megkapom. De nézzük az árakat. Mindez természetesen a nagyságtól, pontosabban a kalóriák számától függ. A legkisebb 18 ezer forintba kerül, az eddigi legnagyobb , úgy hatvanba. — Mekkora agytornát kíván a tervezés? — Nem sokat, egyszerű számítás az egész. — És ha netán beugrik egy nagyobb szériamunka, hogyan bírja majd? — Nem tudom . . . Akkor talán konzultálok egy kazántervezővel. Habár eddig még nem volt gond. Valamennyi nagyon jól ég. — Pi — a A tavalyi esztendő különösen nehéz feladatokat rótt a magyar bankszakemberekre. Jóllehet, napjainkban erőteljesen mérséklődtek a nemzetközi kamatok, egy esztendővel ezelőtt rekordmagasságban mozogtak. Nemcsak ez, hanem a külföldibetétek egy részének kivonása, valamint az esedékes törlesztések és kamatok is nehezítették a hazai pénzügyi tevékenységet Első helyen az export Mindez a gazdálkodás feltételeinek szigorítását követelte, következésképpen a hitelpolitikában több módosító intézkedés született. Egyebek közt emelték a beruházások jövedelmezőségi követelményét, év közben három alkalommal is módosították, a hitelkamatlábakat A szigor más területeken is megmutatkozott. A bank felülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, és ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, éltek a hitelfelmondás lehetőségével. A népgazdasági helyzetből fakadóan indokoltnak találták a hiteltörlesztések gyorsítását olyan esetekben, amikor a vállalati pénzforrások a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Mindeközben nőtt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek többször, illetve tartósan elmulasztották fizetési kötelezettségeik teljesítését. Ilyen körülmények között a pénzügyi életben továbbra is létjogosultsága van az évek óta fokozódó szigornak. Az idén a vállalati beruházásokat kiegészítő hitelkeret nem kevesebb, mint tavaly — azonban a korábbi beruházási elhatározások felülvizsgálatát ezután is indokoltnak tartják. A bank, a folyamatban levő fejlesztések áttekintését követően (amennyiben időközben megváltoztak az értékesítési feltételek, illetve lelassult a beruházási folyamat), esetleg mérsékli a továbbiakban nyújtandó hiteleket, gyorsítja a törlesztéseket és szorgalmazza a saját erő bevonását. A bank az idén — az elképzelések, fejlesztési ötletek versenyeztetésével — előnyben részesítve az exportbővítő beruházásokat, 8,1 milliárd forint összegű hitelt adhat ezekre a célokra. Tavaly és tavalyelőtt egyébként már több mint 10—10 milliárd forint hitelt engedélyeztek exportbővítésre Energia megtakarító beruházások A hitelpolitikai irányelvek — az említettek mellett — további három beruházási célt emelnek ki. Ezek: az energiagazdálkodás racionalizálása, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, valamint a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítés. A hatodik ötéves tervidőszakban 1982 végéig a bank az ipar és az élelmiszergazdaság energiagazdálkodásának racionalizálására 226 esetben összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékű hitelt adott a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. A legnagyobb összeget a „Mátra" gázbetongyár létesítéséhez folyósították. A korszerűsítések eredményeképpen évente 187 ezer tonna fűtőolaj értékének megfelelő energia-megtakarítás várható. Az idén — az új pályázati felhívás alapján — 1,4 milliárd forint hitelt szánnak energiaracionalizálási feladatok megvalósítására. Korszerűbb anyaggazdálkodás A jelenlegi tervidőszakban a Magyar Nemzeti Bank eddig 35 fejlesztést támogatott, öszszesen 4,4 milliárd forint hitellel, abból a célból, hogy javítsa a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását. A legnagyobb öszszeg az Ózdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű salakhányó feldolgozó üzemének építését szolgálja. Az 1983. évi hitellehetőségek ezen a téren•— a korábban elhatározott fejlesztések hiteligénye következtében — korlátozottak, ezért erőteljes (fontossági és jövedelmezőségi) szelekciókra van szükség A kormány gazdaságos anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési programjának megvalósítása érdekében a bank pályázati felhívást adott ki. Az eddigi pályázatok évente egymilliárd forint értékű olyan alapanyag megtakarítását ígérik, amelyek tekintélyes hányadát eddig konvertibilis devizáért vásároltuk. A megvalósítandó fejlesztések egyebek közt a profólia, a hőre lágyuló műanyagok, a teflon-alapanyagok, a festékek, a különböző papírok és felső bőrök gazdaságos felhasználását garantálják. A szóbanforgó termelési területeken várhatóan 18—30 százalékkal mérséklődik a fajlagos anyagfelhasználás. A gazdaságos anyagfelhasználást szorgalmazó kormányprogram megvalósítását a bank az idén összesen 500 millió forint hitellel segíti elő. Az azonban, hogy központilag kiemelt, a hitelpolitikában elsőbbséget élvező fejlesztésbe kezd egy vállalat, egyáltalán nem mentesíti az általános követelmények, a jövedelmezőség, a gyorsaság, a rövid megtérülés alól. Molnár Patricia Ki mire kap hitelt?