Zalai Hírlap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
iami____________ Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) szélesebb értelmében, új, minőségi szintre emelkedjen a társadalom élete — mutatott rá Gorbacsov. A legfőbb kérdés ma az, hogyan gyorsítható meg az ország gazdasági fejlődése. APolitikai Bizottságban ezt a kérdést megvitatva egyhangúlag arra a megállapításra jutottunk, hogy ennek megvannak a reális lehetőségei. Munkánk középpontjába a gazdasági tevékenység intenzívebbé tételét, és a tudományos műszaki haladás meggyorsítását kell állítanunk. Át kell alakítanunk az irányítást és a tervezést, a szerkezet- és beruházási politikát, pillanatnyi megállás nélkül tovább kell erősítenünk a szervezettséget és a fegyelmet, alapvetően meg kell javítanunk tevékenységünk egész stílusát — mutatott rá Gorbacsov. Beszéde további részében az SZKP KB főtitkára nemzetközi kérdésekről szólt. Az emberiség békés jövőjéért vívott küzdelemben legyőzhetetlen erőt képvisel a szocialista országok egybeforrott közössége — állapította meg Mihail Gorbacsov. A testvéri szocialista országok rendkívül fontos történelmi vívmánya, hogy megteremtették a katonai—hadászati egyensúlyt a NATO agresszív tömbjében tömörült országokkal. Ezt az egyensúlyt a béke érdekében mindenáron meg kell védeni. A béke és a haladás politikája szempontjából hatalmas lehetőségeket és tartalékokat jelent az, hogy nincs egyetlen nép sem, amelyháborút kívánna. Meggyőződésünk, hogy a világháború megakadályozható. A béke megőrzése és az általános biztonság szavatolása azonban újabb és újabb erőfeszítéseket igényel. Az imperializmus hibájából a nemzetközi helyzet továbbra is aggasztó, veszélyes. Az emberiség válaszút előtt áll: vagy tovább erősödik a feszültség és a konfrontáció, vagy konstruktív munka eredményeként létrejönnek azok a kölcsönösen elfogadható megállapodások, amelyek véget vetnek a nukleáris konfliktus anyagi előkészítésének. A kialakult helyzetért elsősorban az Egyesült Államok vezető köreit terheli a felelősség, mivel tovább erősítik a fegyverkezési hajszát, szabotálják a leszerelést, meg akarják szerezni azt a jogot, hogy mindenhol és minden ügybe beavatkozzanak, konfliktushelyzeteket és háborús veszélyt teremtsenek — szögezte le Mihail Gorbacsov. — Az Egyesült Államok katonai leszámolással fenyegeti Nicaragua hős népét, meg akarja őt fosztani szabadságától és szuverenitásától, mint tette azt Grenada esetében. Számunkra elvi jelentőségű a szolidaritás azokkal az országokkal és népekkel, amelyek a reakció nyomásával szemben szabadságukat és függetlenségüket védelmezik. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy ma különösen fontos a testvéri szocialista országok együttműködésének tökéletesítése és javítása. Kitért a KGST keretein belül folyó munkára, majd megállapította, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak közös meggyőződése szerint mindaddig, amíg a NATO létezik, a VSZ-nek is fontos szerepet kell játszania a szocializmus pozícióinak védelmében Európában és az egész világon. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is szilárdan arra törekszik, hogy Genfben konkrét, kölcsönösen elfogadható megállapodások szülessenek, amelyek nemcsak a fegyverkezési hajsza megállítását, hanem a leszerelés előmozdítását is lehetővé teszik. A világ békéjének, a jobb jövőnek a biztosítása érdekében ma minden korábbinál nagyobb szükség van a szilárd politikai akaratra — szögezte le végezetül Mihail Gorbacsov. Mihail Gorbacsov beszámolója után határozatot fogadtak el a beszámolóban érintett témákról. Ezután a plénum szervezeti kérdéseket vitatott meg. Viktor Csebrikovot, aki eddig a KB Politikai Bizottságának póttagja volt, a plénum a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagjává választotta, Jegor Ligacsovot és Nyikolaj Rizskovot, a KB titkárait ugyancsak a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagjává választották. Szergej Szokolov, a Központi Bizottság tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a Központi Bizottság Politikai Bizottságának póttagja lett. Viktor Nyikonovot, a Központi Bizottság tagját az SZKP KB titkárává választották. A plénum kedden befejezte munkáját. A pártpréium határozata Az SZKP Központi Bizottsága keddi ülésén úgy határozott, hogy 1986. február 25- ére Moszkvában összehívja az SZKP XXVII. kongresszusát. Az ülés résztvevői meghallgatták és megvitatták Mihail Gorbacsov főtitkár előadói beszédét az SZKP XXVII. kongresszusának összehívásáról, valamint a kongresszus előkészítésével és megtartásával kapcsolatos feladatokról. Az ülésen jóváhagyták a kongresszus napirendjét. Ez a többi között magában foglalja az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját (előadó Mihail Gorbacsov), az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolóját, (előadó Gennagyij Szirov). Megvitatják továbbá az SZKP újjászerkesztett programját, a szervezeti szabályzat módosítását, az 1986—1990-re szóló gazdaság- és társadalomfejlesztési terv, illetve a 2000-ig érvényes távlati terv fő irányait (előadó Nyikolaj Tyihonov). Napirendi pontként szerepel a párt központi szerveinek megválasztása. A XXVII. kongresszust beszámolási és választási időszak előzi meg. Mint az ülés határozata megállapítja, ennek során a kommunisták alaposan és minden szempontból értékelik az SZKP XXVI. kongresszusa és az azt követő KB-ülések határozatainak végrehajtása érdekében végzett munkájukat, megvitatják a gazdasági és kulturális élet pártirányításának kérdéseit, a szervezeti és ideológiai munkát. A beszámolási-választási időszakban a pártszervezetek, a dolgozó kollektívák erőfeszítéseit az 1985. évi népgazdasági terv és az egész ötéves terv sikeres teljesítésére kell összpontosítani. Idejében és gondosan fel kell készülni a 12. ötéves terv előirányzatainak teljesítésére, a gazdasági és társadalmi fejlődés kulcskérdéseinek megoldására, a termelés intenzívebbé tételére, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazása, a tervezés és az irányítás tökéletesítése, a fegyelem és a rend minden szinten és területen történő megszilárdítása révén — állapítja meg a határozat. — Biztosítani kell a kommunisták élenjáró szerepét a kongreszszust megelőző szocialista munkaversenyben, a belső tartalékok feltárására és jobb kihasználására irányuló értékes kezdeményezések ügyszerető támogatásában — mutat rá a határozat. A taggyűléseket, a pártkonferenciákat és a kongresszusokat tevékeny, elvi, a pártszervezetek és vezető testületeik munkája önkritikus értékelésének légkörében kell megtartani — írja elő a határozat. — Fontos, hogy a beszámolók és a választások elősegítsék a pártélet lenini normáinak további megerősödését, a belső pártdemokrácia fejlődését, a felülről és alulról jövő bírálat erősödését, a kommunisták aktivitásának és kezdeményezésének javítását, a szervezetükkel és az egész párttal szembeni felelősségük növekedését. Az SZKP Központi Bizottságának szilárd meggyőződése, hogy a párt XXVII. kongresszusára való felkészülés magas szervezettségi és eszmei-politikai színvonalon valósul meg a párttagság összeforrottságának, a párt és a nép megbonthatatlan egységének jegyében — olvasható az SZKP KB ülésének határozatában. (MTI) Todor Zsivkov Szófiában megbeszélést folytatott a Bulgáriában vendégeskedő Mauno Koivisto finn elnökkel (a képen balra). (Telefotó — ETA — MTI — KS) Hazánk vendége a román kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően elhelyezte a megemlékezés, a kegyelet koszorúját a rákosligeti temetőben lévő Román Hősök síremlékén is. Délután a Parlament Delegációs termében megkezdődtek a magyar—román plenáris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György vezeti. Tagjai: Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Horváth Ferenc ipari államtitkár, Roska István külügy-, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint Marity Miklós. A román tárgyalócsoport vezetője Constantin Dascalescu. Tagjai: Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettes, Lucian Dragut, a Minisztertanács főtitkára, Constantin Oancea külügy-, Ion Stoian külkereskedelmi, Alexandra Stanescu gépgyártóipari, Nicolae Paraschiv vegyipari miniszterhelyettes, valamint Nicolae Veres. Az MTI értesülése szerint a tárgyaláson a partnerek tájékoztatták egymást a szocialista építés tapasztalatairól, a két ország helyzetéről. Leszögezték: arra törekednek, hogy továbbra is a kölcsönös érdekeket szem előtt tartva minden területen szélesedjen, elmélyüljön az együttműködés. Kifejezésre jutott, hogy a magyar—román barátság és együttműködés fejlesztésében nagy jelentőséggel bír a kulturális, a tájékoztatási és a lakossági kapcsolatok erősítése is. Ösztönző szerep illeti meg a Magyarországon élő román, és a Romániában élő magyar nemzetiségeket. A felek aggodalommal szóltak a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyekről. Este a magyar miniszterelnök díszvacsorát adott vendége tiszteletére. A vacsorán Lázár György és Constantin Dascalescu pohárköszöntőt mondott. (MTI) Befejeződött a tárgyalások első fordulója A szocialista országok nyilatkozata Genfben Genf, (MTI): Genfben teljes ülést tartottak kedden az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokon. Ezzel befejeződött a tárgyalássorozat első fordulója. A megállapodás szerint a következő tárgyalási forduló május 30-án kezdődik. Genf, (TASZSZ): A leszerelési értekezleten résztvevő szocialista országok kedden, a hitleri fasizmus feletti győzelem negyvenedik évfordulója alkalmából különnyilatkozatot adtak ki, méltatva világtörténelmi jelentőségét annak a győzelemnek, melynek kivívásában döntő szerepet játszott a Szovjetunió. „Sohasem volt olyan fontos, mint éppen ma, hogy minden állam — függetlenül társadalmi rendjétől és ideológiájától — fogjon össze az új világháború veszélye elleni harcban. Egy esetleges új világháború ugyanis összehasonlíthatatlanul nagyobb pusztítással járna, mint az eddigiek” — hangzik a nyilatkozat. A szocialista országok felszólítják az atomhatalmakat, hogy a Szovjetunió példáját követve kötelezzék magukat: elsőként nem vetnek be atomfegyvert. Űrhajósok az űrfegyverkezés ellen Róma, (AFP): Élesen bírálta az amerikai kormányzat űrfegyverkezési tervét kedden Rómában Edgar Mitchell amerikai és Oleg Makarov szovjet űrhajós. Edgar Mitchell, az 1971 -es Hold expedíció tagja és Oleg Makarov, aki háromszor is járt az űrben, egy békemegmozdulás alkalmából tartózkodik Olaszországban. A világűr militarizálását egyetlen józan ember sem támogathatja, s a kormányokat is ilyen értelemben kell befolyásolnunk — mondta Edgar Mitchell. A „csillagháborús” témákat hagyjuk meg a hollywoodi stúdiók számára — fűzte hozzá az amerikai asztronauta. A szovjet űrhajós szerint az űrfegyverkezés a világot csak bizonytalanabbá tenné, s a támadást követő válaszcsapás elhárítására alkalmas „űrpajzs”, vagyis az agresszió büntetlensége az egész emberiséget veszélyeztetné. Az űrfegyverkezési tervekkel szembeni alternatívaként a két űrhajós a Hold, vagy a Mars megismerését célzó békés együttműködésre hívta fel a nagyhatalmakat. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Részvéttávirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Tancredo Neves, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnökének elhunyta alkalmából táviratban fejezte ki részvétét José Sarney új elnöknek. Szudáni—líbiai kapcsolatok Megállapodás született Líbia és Szudán diplomácia kapcsolatainak helyreállítására. A tripoli rádió jelentése szerint Moamer Kadhafi líbiai vezető hétfőn fogadta az országban tartózkodó szudáni küldöttséget és elhatározták a diplomáciai viszony felújítását. Király István kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége április 22-én kelt rendeletével a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki Király Istvánt, a Szovjet Irodalom című szovjet folyóirat magyar nyelvű változatának főszerkesztőjét. Lukács György ünnepségek Lukács hét kezdődött hétfőn este Madridban. A század kiemelkedő marxista gondolkodója születésének 100. évfordulója alkalmából, a spanyol marxista kutatások alapítványának szervezésében tudományos ülésszakra, kerekasztal konferenciákra kerül sor. Honecker Rómában Erich Honecker a NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke kedden kétnapos olaszországi látogatásra Rómába érkezett. A ciampinoi repülőtéren Bettino Craxi olasz miniszterelnök fogadta a vendéget, akit útjára többek között Oskar Fischer külügyminiszter, Hermann Axen, a NSZEP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja is elkísért. Nicaraguai megállapodás A nicaraguai fegyveres erők és a Nisurasata indián szervezet harcosai a jövőben nem hajtanak végre egymás ellen támadó akciókat. Egyebek között erről született megállapodás hétfőn Luis Carrion nicaraguai belügyminiszterhelyettes és Brooklyn Rivera indián vezető háromnapos tárgyalásai eredményeként. 40 éve az ENSZ-allapokmány születése II. világháború utolsó napjaiba lépett az európai kontinensen, amikor 1945. április 25-én San Franciscóban munkához látott az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának előkészítésével és elfogadásával megbízott konferencia. A fasizmus elleni nagy csata tanulságai a nagyhatalmakat, a Hitler-ellenes koalíció tagjait nemcsak az elé a feladat elé állították, hogy meg kell előzni a háborús veszélyt, de ráébresztették arra is, hogy ki kell irtani a háború okait. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a fasiszta rezsimek durván és tömegesen megsértették az alapvető emberi jogokat Az emberi jogok megsértése, valamint a fasizmus és a háború közötti összefüggés általános felismeréssé vált, tükröződött nemcsak a Szovjetunió és az őt támogató haladó erők, hanem a San Francisco-i konferenciában résztvevő több kapitalista állam álláspontjában is. Még 1944-ben Roosevelt amerikai elnök a kongresszushoz intézett üzenetében hangoztatta, hogy a személyiség valódi szabadsága lehetetlen a gazdasági jólét és a függetlenség nélkül. Az ínségben sínylődő ember — nem szabad ember. A éhesek és a munkanélküliek minden időben a diktátorok hadseregévé válhatnak. A három összehívó nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bízta meg a San Francisco-i értekezletetaizzal, hogy határozza meg a megalakítandó ENSZ-tevékenységi körét. A három nagyhatalom az 1944. augusztus 21-től október 7-ig, az angliai Dumbartonban megrendezett értekezleten kidolgozott ajánlásokban leszögezte, hogy a nemzetek közötti békés és baráti kapcsolatok fenntartásához nélkülözhetetlen a stabilitás és a jólét. Ennek megteremtése céljából a megalakítandó szervezetnek hozzá kell járulnia a nemzetközi gazdasági, szociális és más humanitárius problémák megoldásához, s ösztönöznie kell az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását. San Franciscóban a szovjet küldöttek kezdettől fogva ragaszkodtak ahhoz, hogy a Dumbartonban elfogadott formulát egészítsék ki. Mondják ki, hogy a nemzetközi együttműködés megvalósítása nyilvánuljon meg az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzésében, különösen ami a munkára és az oktatásra való jogot illeti, s ugyanez vonatkozzék az alapvető szabadságjogokra, fajra, nyelvre, vallásra és nemre való tekintet nélkül. Az Alapokmány I. számú, Célok és elvek címet viselő cikkelyéhez benyúljon fenti módosítás nemcsak a haladó szocialista törvényhozás vívmányait tükrözte, hanem az akkoriban 60 millió dolgozót tömörítő Szakszervezeti Világszövetség követeléseit is. A konferencián résztvevő tőkés országok sajnos elérték, hogy a Szovjetunió által javasolt módosításból kihagyják a munkára és az oktatásra való jog említését. Több fontos megállapítás azonban megmaradt s bekerült az ENSZ céljait meghatározó cikkelybe. A szovjet küldötteknek jelentős mértékben sikerült pótolni ezt a mulasztást az Alapokmány IX. cikkelyének megfogalmazásában, amely konkrét formában meghatározza az ENSZ céljait és módszereit a gazdasági és a szociális együttműködésben. Ausztráliai és új-zélandi küldöttek támogatásával elérték, hogy a cikkelybe bekerüljön az a megállapítás, mely szerint az ENSZ a többi között hozzájárul az életszínvonal növeléséhez, a lakosság teljes foglalkoztatottságának, valamint a gazdasági és a szociális haladás és fejlődés feltételeinek megteremtéséhez és biztosításához. „A lakosság teljes foglalkoztatottságának” említése az Alapokmányban lehetővé tette, hogy az ENSZ olyan intézkedéseket hozhasson, amelyek egyes országokban kedveznek a munkára való jogot biztosító feltételek megteremtésének. A San Franciscóban kibontakozott szócsata valójában éles elvi harc volt, amely akörül folyt, milyen reális és konkrét célokat, utakat és módszereket kövessen a megalakítandó nemzetközi szervezet. Az Alapokmány rövid, s ugyanakkor tartalmas megfogalmazásai ma is szilárd jogi alapul szolgálnak az ENSZ és szakosított szervezetei gyakorlati tevékenysége számára. Persze, tartalmuk csak akkor érvényesül, ha a kormányok, politikai szervezetek, szakszervezetek, társadalmi szervezetek stb. komolyan végrehajtják a nemzetközi dokumentumok azon rendelkezéseit, amely elfoga-dásában államaik részt vettek. Akkor ezek a dokumentumok értékes útmutatóul szolgálnak a szociális—gazdasági fejlődés megvalósításában — míg ellenkező esetben puszta deklarációk maradnak. O Krilov neves szovjet nemzetközi jogász, az Alapokmány egyik kidolgozója mondta: az ENSZ és szakosított szervei — az általuk képviselt államok szervei. Ha ezek az államok az együttműködésre törekednek, az ENSZ hatékony lesz, ha ez a törekvés hiányzik, az ENSZ jelentősége nagymértékben csökken. Ezek a szavak ma is érvényesek mind az ENSZ és más nemzetközi szervek, mind az általuk hozott döntések vonatkozásában. 1985. április 24., szerda