Zalai Hírlap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

iami____________ Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) szélesebb értelmében, új, mi­nőségi szintre emelkedjen a társadalom élete — mutatott rá Gorbacsov. A legfőbb kérdés ma az, hogyan gyorsítható meg az or­szág gazdasági fejlődése. A­­Politikai Bizottságban ezt a kérdést megvitatva egyhangú­lag arra a megállapításra ju­tottunk, hogy ennek megvan­nak a reális lehetőségei. Mun­kánk középpontjába a gazda­sági tevékenység intenzívebbé tételét, és a tudományos­ mű­szaki haladás meggyorsítását kell állítanunk. Át kell alakí­tanunk az irányítást és a ter­vezést, a szerkezet- és beruhá­zási politikát, pillanatnyi meg­állás nélkül tovább kell erő­sítenünk a szervezettséget és a fegyelmet, alapvetően meg kell javítanunk tevékenysé­günk egész stílusát — muta­tott rá Gorbacsov. Beszéde további részében az SZKP KB főtitkára nemzetkö­zi kérdésekről szólt. Az emberiség békés jövőjé­ért vívott küzdelemben le­győzhetetlen erőt képvisel a szocialista országok egybefor­rott közössége — állapította meg Mihail Gorbacsov. A test­véri szocialista országok rend­kívül fontos történelmi vív­mánya, hogy megteremtették a katonai—hadászati egyen­súlyt a NATO agresszív tömb­jében tömörült országokkal. Ezt az egyensúlyt a béke ér­dekében mindenáron meg kell védeni. A béke és a hala­dás politikája szempontjából hatalmas lehetőségeket és tar­talékokat jelent az, hogy nincs egyetlen nép sem, amely­­háborút kívánna. Meggyőző­désünk, hogy a világháború megakadályozható. A béke megőrzése és az általános biztonság szavatolása azonban újabb és újabb erőfeszítéseket igényel. Az imperializmus hi­bájából a nemzetközi helyzet továbbra is aggasztó, veszé­lyes. Az emberiség válaszút előtt áll: vagy tovább erősödik a feszültség és a konfrontáció, vagy konstruktív munka ered­ményeként létrejönnek azok a kölcsönösen elfogadható meg­állapodások, amelyek véget vetnek a nukleáris konfliktus anyagi előkészítésének. A kialakult helyzetért első­sorban az Egyesült Államok vezető köreit terheli a fele­lősség, mivel tovább erősítik a fegyverkezési hajszát, szabo­tálják a leszerelést, meg akar­ják szerezni azt a jogot, hogy mindenhol és minden ügybe beavatkozzanak, konfliktus­helyzeteket és háborús ve­szélyt teremtsenek — szögezte le Mihail Gorbacsov. — Az Egyesült Államok katonai le­számolással fenyegeti Nicara­gua hős népét, meg akarja őt fosztani szabadságától és szu­verenitásától, mint tette azt Grenada esetében. Számunkra elvi jelentőségű a szolidaritás azokkal az országokkal és né­pekkel, amelyek a reakció nyomásával szemben szabad­ságukat és függetlenségüket védelmezik. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy ma különösen fontos a testvé­ri szocialista országok együtt­működésének tökéletesítése és javítása. Kitért a KGST ke­retein belül folyó munkára, majd megállapította, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak közös meggyőződése sze­rint mindaddig, amíg a NATO létezik, a VSZ-nek is fontos szerepet kell játszania a szo­­cializmus pozícióinak védel­mében Európában és az egész világon. A Szovjetunió a maga ré­széről továbbra is szilárdan arra törekszik, hogy Genfben konkrét, kölcsönösen elfogad­ható megállapodások szülesse­nek, amelyek nemcsak a fegy­verkezési hajsza megállítását, hanem a leszerelés előmozdí­tását is lehetővé teszik. A vi­lág békéjének, a jobb jövő­nek a biztosítása érdekében ma minden korábbinál na­gyobb szükség van a szilárd politikai akaratra — szögezte le végezetül Mihail Gorba­csov. Mihail Gorbacsov beszá­molója után határozatot fo­gadtak el a beszámolóban érintett témákról. Ezután a plénum szervezeti kérdéseket vitatott meg. Viktor Csebrikovot, aki ed­dig a KB Politikai Bizottsá­gának póttagja volt, a plé­num a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tag­jává választotta, Jegor Liga­­csovot és Nyikolaj Rizskovot, a KB titkárait ugyancsak a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagjává válasz­tották. Szergej Szokolov, a Központi Bizottság tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere a Központi Bizottság Politikai Bizottságának pót­tagja lett. Viktor Nyikonovot, a Központi Bizottság tagját az SZKP KB titkárává vá­lasztották. A plénum kedden befejezte munkáját. A pártpréium határozata Az SZKP Központi Bizott­sága keddi ülésén úgy hatá­rozott, hogy 1986. február 25- ére Moszkvában összehívja az SZKP XXVII. kongresszusát. Az ülés résztvevői meghall­gatták és megvitatták Mihail Gorbacsov főtitkár előadói beszédét az SZKP XXVII. kongresszusának összehívásá­ról, valamint a kongresszus előkészítésével és megtartásá­val kapcsolatos feladatokról. Az ülésen jóváhagyták a kongresszus napirendjét. Ez a többi között magában foglal­ja az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolóját (előadó Mihail Gorbacsov), az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak beszámolóját, (előadó Gennagyij Szirov). Megvitat­ják továbbá az SZKP újjá­szerkesztett programját, a szervezeti szabályzat módosí­tását, az 1986—1990-re szóló gazdaság- és társadalomfej­lesztési terv, illetve a 2000-ig érvényes távlati terv fő irá­nyait (előadó Nyikolaj Tyiho­­nov). Napirendi pontként sze­repel a párt központi szer­veinek megválasztása. A XXVII. kongresszust be­számolási és választási idő­szak előzi meg. Mint az ülés határozata megállapítja, en­nek során a kommunisták alaposan és minden szem­pontból értékelik az SZKP XXVI. kongresszusa és az azt követő KB-ülések határo­zatainak végrehajtása érdeké­ben végzett munkájukat, meg­vitatják a gazdasági és kul­turális élet pártirányításának kérdéseit, a szervezeti és ideológiai munkát. A beszámolási-választási időszakban a pártszervezetek, a dolgozó kollektívák erőfe­szítéseit az 1985. évi népgaz­dasági terv és az egész ötéves terv sikeres teljesítésére kell összpontosítani. Idejében és gondosan fel kell készülni a 12. ötéves terv előirányzatai­nak teljesítésére, a gazdasági és társadalmi fejlődés kulcs­kérdéseinek megoldására, a termelés intenzívebbé tételé­re, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek al­kalmazása, a tervezés és az irányítás tökéletesítése, a fe­gyelem és a rend minden szinten és területen történő megszilárdítása révén — álla­pítja meg a határozat. — Biz­tosítani kell a kommunisták élenjáró szerepét a kongresz­­szust megelőző szocialista munkaversenyben, a belső tar­talékok feltárására és jobb ki­használására irányuló értékes kezdeményezések ügyszerető támogatásában — mutat rá a határozat. A taggyűléseket, a pártkon­ferenciákat és a kongresszu­sokat tevékeny, elvi, a párt­­szervezetek és vezető testüle­­teik munkája önkritikus érté­kelésének légkörében kell megtartani — írja elő a ha­tározat. — Fontos, hogy a be­számolók és a választások elő­segítsék a pártélet lenini nor­máinak további megerősödé­sét, a belső pártdemokrácia fejlődését, a felülről és alul­ról jövő bírálat erősödését, a kommunisták aktivitásának és kezdeményezésének javítását, a szervezetükkel és az egész párttal szembeni felelősségük növekedését. Az SZKP Központi Bizott­ságának szilárd meggyőződé­se, hogy a párt XXVII. kong­resszusára való felkészülés magas szervezettségi és esz­mei-politikai színvonalon va­lósul meg a párttagság össze­­forrottságának, a párt és a nép megbonthatatlan egységé­nek jegyében — olvasható az SZKP KB ülésének határoza­tában. (MTI) Todor Zsivkov Szófiában megbeszélést folytatott a Bulgá­riában vendégeskedő Mauno Koivisto finn elnökkel (a ké­pen balra). (Telefotó — ETA — MTI — KS) Hazánk vendége a román kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően elhelyezte a megemlékezés, a kegyelet ko­szorúját a rákosligeti temető­ben lévő Román Hősök sír­emlékén is. Délután a Parlament Dele­­gációs­ termében megkezdőd­tek a magyar—román plenáris tárgyalások. A magyar tár­gyalócsoportot Lázár György vezeti. Tagjai: Maróthy Lász­ló miniszterelnök-helyettes, Horváth Ferenc ipari állam­titkár, Roska István külügy-, Ambrus János külkereskedel­mi miniszterhelyettes, Csen­des Béla, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, vala­mint Marity Miklós. A román tárgyalócsoport vezetője Cons­tantin Dascalescu. Tagjai: Gheorghe Petrescu miniszter­elnök-helyettes, Lucian Dra­­gut, a Minisztertanács főtit­kára, Constantin Oancea kül­­ügy-, Ion Stoian külkereske­delmi, Alexandra Stanescu gépgyártóipari, Nicolae Pa­­raschiv vegyipari miniszter­­helyettes, valamint Nicolae Veres. Az MTI értesülése szerint a tárgyaláson a partnerek tájé­koztatták egymást a szocia­lista építés tapasztalatairól, a két ország helyzetéről. Leszö­gezték: arra törekednek, hogy továbbra is a kölcsönös ér­dekeket szem előtt tartva min­den területen szélesedjen, el­mélyüljön az együttműködés. Kifejezésre jutott, hogy a magyar—román barátság és együttműködés fejlesztésében nagy jelentőséggel bír a kul­turális, a tájékoztatási és a lakossági kapcsolatok erősíté­se is. Ösztönző szerep illeti meg a Magyarországon élő ro­mán, és a Romániában élő magyar nemzetiségeket. A felek aggodalommal szól­tak a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyekről. Este a magyar miniszterel­nök díszvacsorát adott vendé­ge tiszteletére. A vacsorán Lázár György és Constantin Dascalescu pohárköszöntőt mondott. (MTI) Befejeződött a tárgyalások első fordulója A szocialista országok nyilatkozata Genfben Genf, (MTI): Genfben tel­jes ülést tartottak kedden az atom- és űrfegyverzettel fog­lalkozó szovjet—amerikai tár­gyalásokon. Ezzel befejező­dött a tárgyalássorozat első fordulója. A megállapodás szerint a következő tárgyalási forduló május 30-án kezdő­dik. Genf, (TASZSZ): A leszere­lési értekezleten résztvevő szocialista országok kedden, a hitleri fasizmus feletti győ­zelem negyvenedik évforduló­ja alkalmából különnyilatko­­zatot adtak ki, méltatva vi­lágtörténelmi jelentőségét annak a győzelemnek, mely­nek kivívásában döntő szere­pet játszott a Szovjetunió. „Sohasem volt olyan fon­tos, mint éppen ma, hogy minden állam — függetlenül társadalmi rendjétől és ideo­lógiájától — fogjon össze az új világháború veszélye elle­ni harcban. Egy esetleges új világháború ugyanis össze­hasonlíthatatlanul nagyobb pusztítással járna, mint az eddigiek” — hangzik a nyi­latkozat. A szocialista országok felszó­lítják az atomhatalmakat, hogy a Szovjetunió példáját követve kötelezzék magukat: elsőként nem vetnek be atomfegyvert. Űrhajósok az űrfegyverkezés ellen Róma, (AFP): Élesen bírál­ta az amerikai kormányzat űrfegyverkezési tervét kedden Rómában Edgar Mitchell ame­rikai és Oleg Makarov szovjet űrhajós. Edgar Mitchell, az 1971 -es Hold expedíció tagja és Oleg Makarov, aki háromszor is járt az űrben, egy békemegmozdu­lás alkalmából tartózkodik Olaszországban. A világűr militarizálását egyetlen józan ember sem tá­mogathatja, s a kormányokat is ilyen értelemben kell befo­lyásolnunk — mondta Edgar Mitchell. A „csillagháborús” témákat hagyjuk meg a holly­woodi stúdiók számára — fűz­te hozzá az amerikai asztro­nauta. A szovjet űrhajós szerint az űrfegyverkezés a világot csak bizonytalanabbá tenné, s a tá­madást követő válaszcsapás elhárítására alkalmas „űr­pajzs”, vagyis az agresszió büntetlensége az egész embe­riséget veszélyeztetné. Az űrfegyverkezési tervek­kel szembeni alternatívaként a két űrhajós a Hold, vagy a Mars megismerését célzó békés együttműködésre hívta fel a nagyhatalmakat. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Részvéttávirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Tancredo Neves, a Brazil Szövetségi Köztársa­ság elnökének elhunyta alkal­mából táviratban fejezte ki részvétét José Sarney új el­nöknek. Szudáni—líbiai kapcsolatok Megállapodás született Lí­bia és Szudán diplomácia kap­csolatainak helyreállítására. A tripoli rádió jelentése szerint Moamer Kadhafi líbiai veze­tő hétfőn fogadta az ország­ban tartózkodó szudáni kül­döttséget és elhatározták a diplomáciai viszony felújítá­sát. Király István kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége április 22-én kelt rendeletével a Né­pek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki Király Istvánt, a Szovjet Irodalom című szov­jet folyóirat magyar nyelvű változatának főszerkesztőjét. Lukács György ünnepségek Lukács hét kezdődött hét­főn este Madridban. A szá­zad kiemelkedő marxista gon­dolkodója születésének 100. évfordulója alkalmából, a spa­nyol marxista kutatások ala­pítványának szervezésében tudományos ülésszakra, ke­rekasztal konferenciákra kerül sor. Honecker Rómában Erich Honecker a NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke kedden kétna­pos olaszországi látogatásra Rómába érkezett. A ciampinoi repülőtéren Bettino Craxi olasz miniszterelnök fogadta a vendéget, akit útjára többek között Oskar Fischer külügy­miniszter, Hermann Axen, a NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagja is elkísért. Nicaraguai megállapodás A nicaraguai fegyveres erők és a Nisurasata indián szer­vezet harcosai a jövőben nem hajtanak végre egymás ellen támadó akciókat. Egyebek között erről született megálla­podás hétfőn Luis Carrion nicaraguai belügyminiszter­helyettes és Brooklyn Rivera indián vezető háromnapos tárgyalásai eredményeként. 40 éve az ENSZ-allapokmány születése II. világháború utolsó napjaiba lépett az euró­pai kontinensen, amikor 1945. április 25-én San Franciscó­ban munkához látott az Egye­sült Nemzetek Szervezete Alapokmányának előkészítésé­vel és elfogadásával megbízott konferencia. A fasizmus elleni nagy csata tanulságai a nagyhatalmakat, a Hitler-ellenes koalíció tag­jait nemcsak az elé a feladat elé állították, hogy meg kell előzni a háborús veszélyt, de ráébresztették arra is, hogy ki kell irtani a háború okait. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a fasiszta rezsimek durván és tömegesen megsér­tették az alapvető emberi jo­gokat Az emberi jogok meg­sértése, valamint a fasizmus és a háború közötti összefüggés általános felismeréssé vált, tük­röződött nemcsak a Szovjet­unió és az őt támogató haladó­ erők, hanem a San Francisco-i konferenciában résztvevő több kapitalista állam álláspontjá­ban is. Még 1944-ben Roosevelt amerikai elnök a kongresszus­hoz intézett üzenetében han­goztatta, hogy a személyiség valódi szabadsága lehetetlen a gazdasági jólét és a független­ség nélkül. Az ínségben síny­lődő ember — nem szabad em­ber. A éhesek és a munkanél­küliek minden időben a dik­tátorok hadseregévé válhat­nak. A három összehívó nagyha­talom, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britan­­nia bízta meg a San Francis­co-i értekezletet­­aizzal, hogy határozza meg a megalakítan­dó ENSZ-tevékenységi körét. A három nagyhatalom az 1944. augusztus 21-től október 7-ig, az angliai Dumbartonban meg­rendezett értekezleten kidolgo­zott ajánlásokban leszögezte, hogy a nemzetek közötti békés és baráti kapcsolatok fenntar­tásához nélkülözhetetlen a stabilitás és a jólét. Ennek megteremtése céljából a meg­alakítandó szervezetnek hozzá kell járulnia a nemzetközi gazdasági, szociális és más hu­manitárius problémák megol­dásához, s ösztönöznie kell az emberi jogok, az alapvető sza­badságjogok tiszteletben tartá­­sát. San Franciscóban a szovjet küldöttek kezdettől fogva ra­gaszkodtak ahhoz, hogy a Dumbartonban elfogadott for­mulát egészítsék ki. Mondják ki, hogy a nemzetközi együtt­működés megvalósítása nyil­vánuljon meg az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztön­zésében, különösen ami a munkára és az oktatásra való jogot illeti, s ugyanez vonat­kozzék az alapvető szabadság­­jogokra, fajra, nyelvre, vallás­ra é­s nemre való tekintet nél­kül. Az Alapokmány I. számú, Célok és elvek címet viselő cikkelyéhez benyúljon fenti módosítás nemcsak a haladó szocialista törvényhozás vív­mányait tükrözte, hanem az akkoriban 60 millió dolgozót tömörítő Szakszervezeti Világ­­szövetség követeléseit is. A konferencián résztvevő tő­kés országok sajnos elérték, hogy a Szovjetunió által java­solt módosításból kihagyják a munkára és az oktatásra való jog említését. Több fontos megállapítás azonban megma­radt s bekerült az ENSZ cél­jait meghatározó cikkelybe. A szovjet küldötteknek jelentős mértékben sikerült pótolni ezt a mulasztást az Alapokmány IX. cikkelyének megfogalma­zásában, amely konkrét for­mában meghatározza az ENSZ céljait és módszereit a gazda­sági és a szociális együttmű­ködésben. Ausztráliai és új-zé­­landi küldöttek támogatásával elérték, hogy a cikkelybe be­kerüljön az a megállapítás, mely szerint az ENSZ a többi között hozzájárul az életszín­vonal növeléséhez, a lakosság teljes foglalkoztatottságának, valamint a gazdasági és a szo­ciális haladás és fejlődés fel­tételeinek megteremtéséhez és biztosításához. „A lakosság teljes foglalkoztatottságának” említése az Alapokmányban­ lehetővé tette, hogy az ENSZ olyan intézkedéseket hozhas­son, amelyek egyes országok­ban kedveznek a munkára va­ló jogot biztosító feltételek megteremtésének. A San Franciscóban kibonta­kozott szócsata valójában éles elvi harc volt, amely akörül folyt, milyen reális és konkrét célokat, utakat és módszereket kövessen a megalakítandó­ nemzetközi szervezet. Az Alap­okmány rövid, s ugyanakkor tartalmas megfogalmazásai ma is szilárd jogi alapul szolgál­nak az ENSZ és szakosított szervezetei gyakorlati tevé­kenysége számára. Persze, tar­talmuk csak akkor érvényesül, ha a kormányok, politikai szervezetek, szakszervezetek, társadalmi szervezetek stb. ko­molyan végrehajtják a nem­zetközi dokumentumok azon­ rendelkezéseit, amely elfoga-­­dásában államaik részt vettek. Akkor ezek a dokumentumok értékes útmutatóul szolgálnak a szociális—gazdasági fejlődés megvalósításában — míg ellen­kező esetben puszta deklará­ciók maradnak. O Krilov neves szovjet nemzetközi jogász, az Alapokmány egyik kidolgozó­ja mondta: az ENSZ és sza­kosított szervei — az általuk képviselt államok szervei. Ha ezek az államok az együttmű­ködésre törekednek, az ENSZ hatékony lesz, ha ez a törek­vés hiányzik, az ENSZ jelen­tősége nagymértékben csökken. Ezek a szavak ma is érvénye­sek mind az ENSZ és más nemzetközi szervek, mind az általuk hozott döntések vonat­kozásában. 1985. április 24., szerda

Next