Zalai Hírlap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

4 _ __­­mfm Mint arról beszámoltunk, szeptember 27- éi határozatot a Központi Bizottság 1984. én ülést tartott az MSZMP Zala Megyei Bt- október 9-i — ifjúságpolitikai kérdésekről zottsága. Az ülésen feladattervet fogadtak szóló — állásfoglalása végrehajtásának me­­ll a XIII. kongresszus és a megyei párt mr­­gyei feladataira. A dokumentumokat az­tekezlet határozatai végrehajtására, tovább alábbiakban ismertetjük: Feladatterv a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtására A megyei pártbizottság pén­teki ülésén Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést a testület ötéves fel­adattervéhez, amely a XIII. kongresszus és a megyei párt­értekezlet határozatai végre­hajtására irányul. Ennek so­rán hangsúlyozta, hogy a ha­tározatok végrehajtása sokré­tű, felelősségteljes munkát kíván minden pártszervtől, minden kommunistától.­­ A határozatok széles kö­rű megismertetése, egységes értelmezésének biztosítása ér­dekében végzett munka me­gyénkben a kongresszust kö­vetően megkezdődött és ered­ményesen folyik. A dokumen­tumok átfogóbb, mélyebb fel­dolgozásának előkészítésére éppen napjainkban került sor. A párt aktivistái rendelkeznek azzal az ismeretanyaggal, amely szükséges lesz a kong­resszusi határozatok és a vég­rehajtásukat szolgáló helyi teendők további propagandá­jához. A továbbiakban mun­kánk központjában a határo­zatból adódó feladatok konk­rétabb meghatározása, a vég­rehajtás megszervezése, a fel­tételek biztosítása és a vég­zett munka ellenőrzése áll — mondotta többek közt a me­gyei pártbizottság első titká­ra, majd a feladat célját fo­galmazta meg. Ezzel össze­függésben hangsúlyozta, hogy a dokumentumban felsorolt tennivalók segítsék elő a ha­tározatok tervszerű, követke­zetes végrehajtását, s járulja­nak hozzá a párt vezető sze­repének, a politikai irányító munka színvonalának, minő­ségének és hatékonyságának javításához; segítsék a megye kiegyensúlyozott fejlődését, a politikai realitásoknak megfe­lelő irányító, ellenőrző, szer­vező munkát, a társadalmi fejlődés által felvetett új kér­désekre történő reagálást. A továbbiakban a szóbeli előterjesztés rámutatott arra, hogy a terv összeállítása so­rán törekedtek arra, hogy át­fogja a megye politikai, gaz­dasági, társadalmi, kulturális életének főbb területeit és hogy összhangban legyen a korábbi érvényben levő, hosz­­szabb távra szóló politikai döntésekkel és segítse azok megvalósításának meggyorsí­tását. Ennek megfelelően a végrehajtó bizottság a terv összeállítása során a gazdasá­gi építő munkára, a társadal­mi, politikai viszonyaink to­vábbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekre, az eszmei-politi­kai nevelő munkára és a párt belső életének továbbfejlesz­tésére helyezte a hangsúlyt. Végezetül többek közt kiemel­te az előadó: — A végrehajtó bizottság megbízásából azzal a meggyő­ződéssel ajánlom a pártbizott­ságnak vitára, majd elfoga­dásra a tervezetet, hogy az jó vezérfonala lesz a testületi munkának. Biztosítani fogja, hogy a testület figyelme a meghatározóan fontos kérdé­sekre irányuljon. A feladatterv első részében a gazdasági építőmunkára vonatkozóan többek közt az alábbi főbb tennivalókat ha­tározza meg: A megye gaz­daságának kiegyensúlyozott, tervszerű fejlesztése; az in­tenzív gazdálkodás tényezői­nek erősítése; a belső tartalé­kok és a helyi erőforrások eredményes hasznosítása; az ésszerű anyag- és energiata­karékosság javítása; a gaz­dálkodó szervezetek irányítá­sának korszerűsítése; a veze­tői munka színvonalának és demokratizmusának javítása; a lakosság életszínvonala fej­lődésének gazdasági meg­alapozása; a lakossági infra­struktúra területileg kiegyen­súlyozottabb fejlesztése. A párt belső életével kapcsolatosan a tervezet rög­zíti : A pártmunka hatékony­ságának javítását, a párt tu­datos építését, a párt vezető szerepének, tömegkapcsolatá­nak, valamint irányító és el­lenőrző munkájának fejleszté­sét; a pártegység és a pártfe­gyelem erősítését, a határoza­tok következetes végrehajtá­sának biztosítását; a párt­munka politikai, mozgalmi jellegének fejlesztését; a de­mokratikus centralizmus ér­vényesítését ; a pártdemokrá­cia továbbfejlesztését, a nyílt, őszinte vitaszellem fokozot­tabb érvényesítését; az alap­szervezeti munka fejlesztését, a tömegszervezetek és moz­galmak önállóságának fokozá­sát, a párt irányításának fej­lesztését, munkájuk összehan­golását, kongresszusi dönté­seik végrehajtásának elősegí­tését. Az eszmei, politikai nevelőmunkában többek közt kiemelt hang­súlyt kap. A párttagok esz­mei­, politikai felkészítésének növelése, a tömegpropaganda munka eredményességének ja­vítása; az agitáció, a tájékoz­tatás és az információ tartal­mi színvonalának fejlesztése, módszertani megújítása; a közoktatási és a felsőoktatási dokumentumban foglaltak végrehajtása, a szakképzés és a megye gazdasági igényeinek jobb összehangolása, a köz­­művelődés, a művészet és a tudománypolitikai határozatok valóraváltásának elősegítése, a dolgozók művelődési igé­nyeinek és lehetőségeinek fej­lesztése, a művészeti és tudo­mányos é­let további kibonta­koztatása. A feladatterv második feje­zete a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság főbb témaköreit rögzíti. Ennek alapján a megyei pártbizottság többek között az alábbi fon­tos, kiemelt kérdésekkel fog­lalkozik. Társadalmi és poli­tikai viszonyokkal összefüg­gően : A megye ifjúságának társadalmi helyzete — a Köz­ponti Bizottság 1984. október 9-i állásfoglalása alapján; a munkásosztály helyzete, társa­dalmi-politikai aktivitásának alakulása; a termelőszövetke­zeti parasztság helyzete, to­vábbi politikai feladatok. A gazdasági építőmunka, életszínvonal, életkörülmények cím alatt megfogalmazott té­makörök: A megye termelő­­ágazatai beruházási tevékeny­ségével szemben támasztott követelmények teljesítése, az energiagazdálkodás tapaszta­latai, a megye energiaellátá­sának alakulása; a gazdaság­­irányítási rendszer korszerű­sítésének területi tapasztala­tai, különös tekintettel az új vállalatirányítási és vezetési rendszer működésére; Zala megye terület- és gazdaság­­fejlesztésének nyolcadik ötéves tervi irányelvei; a lakossági szolgáltatások és a kereske­delmi ellátás helyzete, fejlesz­tésének feladatai; a foglalkoz­tatás és munkaerőgazdálkodás megyei tapasztalatai. Az ideológia, művelődés­ és szociálpolitika címszó alatt az alábbi kérdések szerepelnek napirenden: Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének fel­adatai Zala megyében: a köz­­művelődés helyzete és fejlesz­tésének további felada­tai; a nemzetközi kérdésekben végzett propaganda munka tapasztalatai; a kispolgáriság megjelenési módjai, ideológiai, politikai nevelőmunka felada­tai; a politikai egység és a szövetségi viszonyok helyzete. A párt- és tömegszervezetek munkájával kapcsolatosan az alábbi témakörök szerepel­nek: A XIII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határo­zatai végrehajtásának félidős értékelése, további feladatok; a megyei pártbizottság irányí­tó munkájának, munkamód­szerének tapasztalatai. Javas­lat a pártbizottság munka­rendjének, munkamódszeré­nek továbbfejlesztésére; a pártegység és a pártfegyelem helyzete, a pártfegyelmi mun­ka tapasztalatai, további fel­adatok; a párt tömegkapcso­latainak alakulása, további feladatok; a kádermunka helyzete és további feladatok; a párt tudatos építésének helyzete, a párt összetételének alakulása. A feladatterv a megyei párt­­-végrehajtó bizottság kiemelt tennivalóit rögzíti, amelyek között szerepel töb­bek között a nyugdíjasok helyzetének értékelése; a kö­zéptávú tervidőszak lakásépí­tési és lakásgazdálkodási eredményei, további tenniva­lói; a lakossági szolgáltatások helyzetének elemzése; az egészségügyi ellátás Zala, me­gyei helyzete és fejlesztésének feladatai; a munka szerinti el­osztás elve érvényesülésének gyakorlati tapasztalatai; a megye hírközlésének helyzete; az export—import gazdálkodás tapasztalatai; a mezőgazdaság helyzete és fejlesztésének fel­adatai. önálló témakörként tár­gyalja a testület a pártoktatás személyi és tárgyi feltételei­nek alakulását; a tudomány­­politikai irányelvek végrehaj­tásának tapasztalatait; a nagy­létszámú korosztályok közép­fokú iskoláztatásának helyze­tét; a gyermek és ifjúságvéde­lem tapasztalatait és további feladatokat; a nemzetiségpo­litika érvényesülésének ta­pasztalatai a délszláv lakosság körében; a pedagógusok és a népművelők élet- és munka­­körülményeinek helyzetét; az állami szervek, tömegszerve­zetek, mozgalmak munkája összehangolásának tapaszta­latai és további tennivalói; a pártmunka mozgalmi jellegé­nek alakulása, fejlesztésének feladatai. A feladatterv harmadik fe­jezete ajánlásokat fogalmaz meg az állami, társadalmi szerveknek. Ennek keretében a megyei ta­nács figyelmébe ajánlja töb­bek között: A vállalati törvé­nyességi­ és piaci felügyelet új rendszerének megyei tapasz­talatai és a továbbfejlesztés feladatai; A Zala folyó víz­gyűjtője térségi meliorációs programja megvalósításának tapasztalatai és a további fel­adatok; A születések számá­nak alakulása és az ezt befo­lyásoló helyi eszközök, szol­gáltatások; A művészeti al­kotómunka anyagi és személyi feltételeinek alakulása című témaköröket. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa témakörei közül megemlítjük: Az új vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatos szakszervezeti munka tapasztalataik további feladatok; a szakszervezetek agitációs tevékenysége, külö­nös tekintettel az új gazdasá­gi szemlélet kialakításában. A KISZ Megyei Bizottsága és a Megyei Úttörő Elnökség számára megfogalmazott a­ján­lások között találhatjuk. A KISZ érdekképviseleti, ér­dekvédelmi tevékenysége, a szakszervezetekkel való együttműködésének tapaszta­latai, feladatai, a KISZ ter­melési mozgalmainak megyei helyzet­e, valamint a világ­nézeti és politikai nevelés helyzete, valamint a világ­­zetekben és az úttörőcsapa­toknál című témákat. A Ha­zafias Népfront Megyei Bi­zottsága számára ajánlott té­mák között szerepel: A nép­frontbizottságok tömegpoliti­kai és kulturális tevékenysége a fiatalok és a nők körében, a falun élő időskorúak szociá­lis helyzetének alakulása cí­mű kérdéscsoport, vitás fejlesztésével. Növelje szervezettségét, tömegbefolyá­sát a munkás és a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok kö­rében. Az ifjúság érdekkép­viseletét igényesebben, a társ­szervekkel jobb együttműkö­désben, szükség esetén a párt­szervek,­­szervezetek, a kom­munisták segítségét kérve, ha­tékonyabban lássa el. A megyében működő állami, gazdasági,­­szövetkezeti szer­vek, társadalmi és tömegszer­vezetek, mozgalmak kommu­nista vezetőinek, kommunis­táinak feladatainak sorában a tanácsokban dolgozó kommu­nistákra és kommunista ve­zetőkre hárul. Biztosítsák, hogy a tanácsok a helyi lehetőségeket jobban használják ki a fiatalok nevelése, élet- és munkakörülményeinek, műve­lődési és sportlehetőségeik ja­vítása érdekében, különösen a községekben és a városi lakó­telepeken. Saját területükön kezdeményezzék ifjúsági egye­sületek, közösségek, klubok megalakítását és segítsék munkájukat. Ösztönözzenek a szórakozás mellett az ismere­teket bővítő, esztétikai neve­lést segítő programok szerve­zésére. Munkaterületükön működjenek közre a gyermek­­nevelés és -ellátás feltételei­nek biztosításában, a gyer­mek- és ifjúsági létesítmények létrehozásában, fejlesztésében és működtetésében, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi fel­adatok megvalósításában, a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok problémáinak megol­dásában, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tá­mogatásában, a család- és ott­honalapítás gondjainak csök­kentésében, a pályaválasztás segítésében, az érdekképvise­leti és érdekvédelmi jogosít­ványok érvényesítésében. A gazdasági egységekben, intézményekben a kommunis­ták, a kommunista vezetők a pályakezdő fiatalok beillesz­kedése és későbbi előrejutásuk segítése érdekében a szak­munkástanulókkal, szakmun­kás utánpótlással úgy foglal­kozzanak, hogy a munka be­csületére, és a szakma szere­­tetére, a munkahelyhez való kötődésre neveljék, a több szakma megszerzésére ösztö­nözzék őket; a munkábaállás időszakában nyújtsanak segít­séget a kollektívába való be­illeszkedéshez, a munkabér tükrözze jobban az elvettt munka mennyiségét, minősé­gét, társadalmi hasznosságát, a gyakorlati tapasztalatok megszerzése mellett a szak­mai fejlődést, az újító kedv kibontakozását is biztosítsák, az Alkotó Ifjúság pályázatban való részvételt ösztönözzék, tegyék érdekeltté a fiatalokat, segítsék elő a legjobbak szak­mai, egzisztenciális érvényesü­lését Az ifjúsági parlamentek jobb előkészítésével és a véle­mények hasznosításával, visz­­szajelzésével tegyék azokat tartalmasabbá, hasznosabbá, a fiatalok által is elismert fó­rummá, a közéleti szereplés színterévé. A saját erőforrá­saik, lehetőségeik jobb feltá­rásával segítsék a fiatalok lakásellátásait, szociális, művelődési, sporto­lási, túrozási helyzetének ja­vulását. Jobban támaszkodja­nak a KISZ véleményére a helyi tennivalók, feladatok rangsorolásában. Az oktatási intézményekben szélesíteni kell az iskolai élet demokratiz­musát, több lehetőséget biz­tosítva a diákok öntevékeny­sége, az önkormányzat mű­ködtetése fejlesztésére. A továbbiakban a Meszöv, a Teszöv a Kiszöv kommunista vezetői, a szakszervezetek ve­zetésében dolgozó kommunis­ták, a Hazafias Népfront Bi­zottság, az MHSZ, a Vöröske­reszt, az MTESZ és tudomá­nyos tagegyesületei, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat kommunista vezetői ten­nivalóit fogalmazza meg a határozat, végezetül pedig a megyei és városi pártszervek, valamint a sajtó ifjúságpoli­tikával kapcsolatos feladatai­ról intézkedik. A KB 1984. október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalása végrehajtásának megyei feladatai A dokumentum bevezetőül megállapítja, hogy a Központi Bizottság 1970. február 18— 19-i, ifjúságpolitikai határoza­ta és a vonatkozó további köz­ponti, valamint a végrehajtá­sukra hozott megyei, városi és alsóbb szintű intézkedések ha­tására a megye ifjúságának helyzete az elmúlt másfél év­tizedben — az összlakosságé­val együtt — összességében javult. Biztosítottak számukra a tanulás, a munka, a műve­lődés, a kiegyensúlyozott em­beri élet alapvető feltételei, amivel a döntő többségük jól él. A megye párt-, állami, tár­sadalmi szervei nagy figyel­met fordítottak az ifjúsággal kapcsolatos tennivalók megva­lósítására. Az ifjúság körében eredményes munka folyt, melynek hatására a megyében kedvező folyamatok bontakoz­tak ki. Ezek eredményeként jelentős fejlődés következett be a fiatalok megítélésében, nevelésében, az ifjúság etet­és munkakörülményeiben. Emellett — szögezi le a ha­tározat — jelen vannak nap­jaink gondjai is. A megyei pártbizottság — elemezve a megye ifjúságának társadalmi helyzetét — meg­erősíti a párt ifjúságpolitiká­jának 1970 óta követett elveit. A társadalomban, az ifjúság helyzetében végbement válto­zások, a módosult feltételek figyelembevételével azokat a Központi Bizottság 1984. októ­ber 9-i állásfoglalása szelle­mében kell alkalmazni. A fel­adatok meghatározásánál a megyei pártbizottság az aláb­biakra hívja fel a figyelmet: Az ifjúsággal való hatéko­nyabb foglalkozás érdekében elsősorban a szakmunkás, a közép- és felsőfokú intézmé­nyekben tanuló diákokra, a pályakezdő és családalapító fiatalokra kell a figyelmet összpontosítani. Az állásfoglalás végrehajtá­sa érdekében a pártbizottság a következő tennivalókat je­löli meg: Alapvető, hogy javuljon az ifjúság szocialista szellemű nevelése, ennek érdekében a társadal­mi munkamegosztás. A párt­szervek határozottabban és következetesebben igényeljék az állami, társadalmi szervek aktívabb munkáját. Az ideoló­giai, politikai nevelőmunká­ból — elvárva a különböző szervekben, szervezetekben dolgozó kommunisták aktí­vabb kezdeményezését — minden szerv és szervezet, mozgalom, munkahely és in­tézmény jobban és hatéko­nyabban vegye ki a részét. Fokozottabban kell érvényesí­teni a nevelésben a család szerepét, felelősségét. A párt­­szervezetek a szülők közötti politikai munkában erősítsék a gyermekért való felelőssé­güket. A pártszervezetek az eddi­ginél nagyobb szerepet vállal­janak a fiatalok világnézeté­nek alakításában. Legyenek nyíltabbak problémáik iránt, növeljék a párttagok szemé­lyes részvételét a nevelőmun­kában. A párttagok személyes példamutatása a munkahelyen és a családban egyaránt ke­rüljön jobban a figyelem kö­zéppontjába. A párttestületek tagjai, a párttagok és a kü­lönböző szervek kommunista képviselői egyre többen és gyakrabban folytassanak be­szélgetéseket a fiatalokkal, KISZ-vezetőkkel. A KISZ-ben pártmegbíza­tásként dolgozók munkáját a pártszervezetek rendszeresen, igényesebben értékeljék, segít­sék. Javítsák a KISZ pártirá­nyításának gyakorlatát. A fia­talok nevelésének módjai kö­zül a konkrét feladatokra, megbízatásokra jobban kell építeni. A párttagság kapjon több tájékoztatást a KISZ­­-szervek határozatairól és az azokból fakadó nevelési fel­adatokról . A pártszervezetek tegyék rendszeresebbé, hatékonyabbá a fiatal párttagokkal való fog­lalkozást. Érjék el, hogy fo­lyamatos megbízatások adásá­val és értékelésével aktív ré­szesei legyenek az alapszerve­zet tevékenységének. Fordítsa­nak nagyobb figyelmet a KISZ-ben, az ifjúsági közös­ségekben, egyesületekben, klubokban végzendő megbíza­tásokra. Rendszeresen kísér­jék figyelemmel a fiatalok gazdasági, közéleti tevékeny­ségét. Nyújtsanak segítséget a politikailag elkötelezett, alkal­mas, tehetséges, népszerű fia­talok funkcióba kerüléséhez. A továbbiakban részletesen foglalkozik a határozat a kü­lönböző szervek és szerveze­tek, s az ott dolgozó kommu­nisták feladataival. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség számára — többek között — előírja: Hatékonyabban fog­lalkozzon a dolgozó fiatalok eszmei-politikai, közéleti ne­velésével, párttagságra alkal­massá tételével; az egyetemi, főiskolai hallgatók KISZ-szer­­vezeteiben a kommunista jel­leg erősítésével, az igényesebb párttaggá neveléssel; a tizen­évesek, középiskolások köré­ben az életkorhoz jobban iga­zodó, az öntevékenységet job­ban fejlesztő, sokszínűbb moz­galom kibontakoztatásával; a fiatal értelmiségiek körében — a jelenleginél korábbi élet­szakaszban — a közéleti akti­ 1985. október 1., kedd

Next