Zalai Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
„Küzdeni erőnk szerint” 1848. MÁRCIUS 15-RE emlékezni mindig, minden helyzetben különös és fölemelő kötelesség. Hiszen a nemzet életében az olyan történelmi sorsfordulók egyike ez a nap, amelyek által többnek és igazabbnak tudjuk magunkat, érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását, s magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve jelent a magyarságnak. Akkor is haza és haladás legfontosabb kérdései dőltek el, s bár nem szerencsés a történelmet példatárnak, s lehetséges párhuzamok gyűjteményének tekinteni. 1848 maradandó sugárzása abból is adódik, hogy Petőfiék forradalmában és szabadságharcában a legjobbak fogtak össze, s adtak választ a lét vagy nemlét nagy kihívására. Cselekedetük történelmi érvényét még a szabadságharc legyőzésének tragédiája se vonhatja árnyékba. 1848-ban a nemzeti függetlenség és a polgári haladás volt a tét. Az ország sorsa, jelene és jövője a cselekvés és nem cselekvés kettősségében fogalmazódott meg. S aki a tétlenséget, a maradást választotta, eleve kirekesztette ezt a népet az európai fejlődés lehetőségéből. Ha a legjobbakban, s magában a népben nincs bátorság a cselekvésre, Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági értelemben hosszú időre a perifériára szorul. EZZ AZ, AMI MA IS TANULSÁGOS a helyzet józan felismerése és a cselekvés bátorsága. Most más kérdéseket vet fel a történelem, elsősorban azt, hogy képesek vagyunk-e a kor követelményéhez igazítani a szocializmus hazai gyakorlatát. De a cselekvés és nem cselekvés kettőssége épp olyan sorsmeghatározó dilemma, mint volt 1848 históriai napjaiban. Mert, mit jelent a tétlenség? A perc, a pillanat esetleges és látszólagos nyugalmát, s ugyanakkor a teljes távlatvesztést, a jövő bizonytalanságát. A cselekvés vállalása, persze, egyéni és közösségi fájdalmakkal, átmeneti veszteségekkel is járhat, de a jelen kényelmes nyugalmával nem lehet megváltani a jövőt. Csak a cselekvés bátorságával. Ilyen értelemben történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk újra. A vagyvagy állapotába. Perifériára szorulni a huszadik században is lehet. Hiába hivatkozunk arra a sok áldozattal is járó történelmi útra, amelyet 1945 óta megtettünk, a világban elfoglalt, lényegében kedvező helyünket a mában is meg kell erősítenünk. Mert ez a hely nem örökös vívmány. Vitathatatlan eredményeink ellenére kihullhatunk az időből, ha nem fejlesztjük magunkban a változás és változtatás képességét, ha nem tudjuk követni a szükségszerűségek hívását. Előttünk — a címben is idézett Vörösmarty szavaival — ma is „egy nemzetnek sorsa áll”. S ez a sors a fölzárkózás, vagy lemaradás ellentétében villantja fel önmaga távlatait. A világ nélkülünk is halad, de nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy a történelemben hátrébb csúszott nemzetek sorában vagyunk-e, vagy sem. Különösen nem mindegy a fiataloknak, hiszen a mai döntéseink — a jók s a rosszak is — az ő életüket fogják meghatározni. Ezért van felelőssége és helye az induló nemzedékeknek is a cselekvésben, hogy az idők szavának megfelelő változások minél gyorsabbak, s a társadalom egészére kiterjedők legyenek. Ezért tette közzé tettekre sarkalló felhívását január végén a KISZ Központi Bizottsága: „Jövőnk a tét!” KIA MÁR NINCS ITT ÉRTELME annak a kérdésnek, hogy adott körülmények között lehet-e tenni valamit. A kor más megfogalmazást követel. Fordított kérdésfeltevést. Szabad-e semmit sem tenni? Lehet-e fiatal tömegeknek sikeres egyéni életben reménykedni, miközben az ország, a közösség súlyos gondokkal néz szembe? Egyénnek és közösségnek ilyen kettéválása csak ideig-óráig képzelhető. Ma persze az idő nem végletes önfeláldozást kér tőlünk. Cselekedeteink távlata nem a segesvári csatamező. Mégis kérdés, hogy a mostani ifjú nemzedék fölkészült-e arra, amire a mai kor szólítja, egyre erőteljesebben. Végzetes volna azt válaszolni: nem. Könnyű kibúvó ugyanis, hogy ez a nemzedék nem volt jelen a nagy ügyek eldöntésekor, nem kérdezték meg, hogy milyennek képzeli a szocialista gazdaság és társadalom útját. Következésképpen vállalják a felelősséget és a szükséges változtatások gondját azok, akik eddig is a folyamatok középpontjában álltak. A fiatalság pedig vagy beilleszkedik abba, ami van, vagy elegánsan kívül marad. Nem. Ma nem lehet ilyen munkamegosztás. Vannak ugyan a kívülmaradást ösztönző megfontolások, de miinél hoszszabb távon gondolkodunk, ezek annál inkább elveszítik az érvényüket. Be kell látni: ma már a beilleszkedés, a meglévő gazdasági és politikai mechanizmusokba való közömbös belesimulás se elegendő. A nemzet érdekeit tekintve sohase volt az, most még kevésbé. A MÁRCIUSI IFJAK PÉLDÁJA — 1987- ben — leginkább erről beszél. Domonkos László a KISZ KB titkára XLIII. évfolyam, 62. szám Ára: 2,20 forint 1987. március 14., szombat Előtérben állnak a biztonság kérdései 24 magyar javaslat a bécsi tárgyalóasztalon Bécs, (MTI): Változatlanul tárgyszerű, kiegyensúlyozott légkörben folyik a bécsi európai utótalálkozó. Mintegy 110 javaslat került eddig a tárgyalóasztalra, amelyek megvitatása, majd rendszerezése — amint máris látható — az előirányzottnál jóval több időt vesz majd igénybe. A magyar küldöttség, amely elismerten igen tevékeny szerepet játszik a tanácskozáson, a helsinki folyamat három kosarának keretében összesen 24 javaslatot terjesztett elő, önállóan, vagy más, szocialista és nyugati országokkal közösen. Az emberi kapcsolatok területén — többek között — indítványoztuk a kevésbé elterjedt nyelvek irodalmának terjesztését, az együttműködést az ifjúság művészeti nevelésében, az ifjúsági találkozók, az egyetemi cserék, a televíziós társaságok közötti együttműködés elősegítését, az utazások könnyítését. Élénk figyelmet és visszhangot keltettek javaslataink, állásfoglalásaink a nemzetiségek jogainak védelmében. Gazdasági területen hazánk egyebek mellett az ipari együttműködés és a marketing tevékenység fejlesztését, a kereskedelem technikai akadályainak felszámolását, a környezetvédelemben valóegyüttműködést javasolta. A találkozón előtérben állanak a biztonság kérdései: néhány hete tanácskoznak 23, a NATO-hoz, illetve a Varsói Szerződéshez tartozó ország képviselői arról, milyen keretekben és céllal kerüljön sor tárgyalásokra az össz-európai bizalomépítő és leszerelési intézkedésekről. A szocialista országok álláspontja szerint a kidolgozandó megállapodásnak be kell kerülnie a találkozó záróokmányába és (a madridi találkozó ajánlásainak megfelelően) e tárgyalásoknak a helsinki folya(Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepélyes zászlóátadások Zalai ifjúkommunisták kitüntetése Tegnap délelőtt a forradalmi ifjúsági napok keszthelyi nyitányaként a Nagyváthy Növényvédő Szakközépiskola március 15-i megemlékezésére került sor a helyi Petőfi filmszínházban. Az iskola tanuló ifjúságát, tanárait, a megye és a város állami, politikai és társadalmi szerveinek képviselőit Krizmanits Márton iskolai KISZ-titkár köszöntötte. Az üdvözlő szavak után Kiss Antalné, az intézmény pedagógusa mondott ünnepi beszédet, majd Varga Gyula, a KISZ Zala Megyei Bizottságának titkára értékelte a szakközépiskola színvonalas mozgalmi tevékenységét és átnyújtotta a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Az intézmény ifjú kommunistáinak elsőként Jári Ferenc, a me(Folytatás a 2. oldalon.) Szerény kezdés után, jó folytatás 16 millió forintos eredményjavulás a baki tangazdaságban Török László vj-elnök vezetésével tegnap tartotta mérlegjóváhagyó és tervtárgyaló ülését a baki tangazdaság vállalati tanácsa. Kovács László gazdasági igazgató-helyettes szóbeli kiegészítőjével kezdődött az első napirend, melynek folyamán a gazdaság tavalyi mérlegének és eredménykimutatásának a vitájára, a jóváhagyására került sor. Az értékelésből kitűnt, hogy az 1985. évi visszaesés után úgy a termelés volumene, mint a vállalati eredmény elérte a VI. ötéves terv éveinek színvonalát: az üzemi termelési érték 419 millió, a nyereség 20,8 millió forint. Ez utóbbi az egy évvel korábbihoz viszonyítva 16 milliós javulást mutat. Az elmúlt évben gazdálkodásukra kedvezően hatott a vágósertés felvásárlási árának és a tej árkiegészítésének az emelkedése: a kettő együtt öt és félmillió forinttal növelte az eredményüket. Kedvező volt továbbá a mennyiségben és minőségben kimagaslóan jó almatermés, a hűtőházban végzett bértárolás, a racionális létszám és bérgazdálkodás, valamint a takarékos költséggazdálkodás. Néhány területen viszont a termelésüket károsították az elemi csapások. A gazdaság idei tervét Tamás György igazgató terjesztette a vállalati tanács elé, amit 26,5 millió forint várható gazdálkodási eredménnyel elfogadtak. A vitában a felszólalók sikernek könyvelték el a jelentős eredményjavulást,, a fejlődés további feltételeként említették viszont a tulajdonosi szemlélet fokozását, a vezetői munka színvonalának további javítását, a tartalékaik működésbe hozatalát. Szót kér a képviselő (3. o.) 4.« Huszonévesek a jövőért (3. o.) Eszmecsere a szerkesztőségben a műszaki fejlesztésről «. o.) Mi van a milliárdok mögött? (I. o.) Tollfosztóban, Cserszegtomajon is. 0.) Az átalakítási folyamat tovább viszi a szocialista forradalmat Az SZKP KB felhívása a szovjet néphez Moszkva, (TASZSZ). A nagy októberi szocialista forradalom, a huszadik század legjelentősebb eseménye, új fejezetet nyitott az emberiség történetében — hangsúlyozza az SZKP KB felhívása, melyet a testület a közelgő 70. évfordulóra való felkészülés jegyében intézett pénteken a szovjet néphez. A Szovjetunió, a világ első szocialista országa, mentes számos olyan társadalmi betegségtől, csapástól, melyek sok népet sújtanak mind a mai napig; a Szovjetunióban nincs kizsákmányolás, munkanélküliség, nemzeti elnyomás, nyomor, írástudatlanság — emlékeztet a felhívás, utalva arra, hogy a nagy október megalapozta a nemzetiségi kérdés megoldását, a gyakorlatban is megvalósította a népek egyenlőségét. A dokumentum megállapítja: az országban jelenleg zajló átalakítási folyamat tovább viszi a szocialista forradalmat. A cél a szocialista társadalom fejlődésének meggyorsítása. E célt szolgálja a párt politikája, az 1985 áprilisi KB-ülésen és a XXVII. kongresszuson meghatározott irányvonala. Az átépítés megkezdődött, de még csak az első lépéseknél tart, a neheze még hátra van. Van-e valamilyen biztosítéka annak, hogy nem reked meg az átalakítási folyamat. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—nyugatnémet megállapodás Veress Péter az NSZK-ban Bonn, (MTI): Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere pénteken Bonnban aláírta a Magyar— nyugatnémet Gazdasági, Ipari és Műszaki Együttműködési Vegyesbizottság 9. ülésének jegyzőkönyvét. Veress Péter nyugatnémet partnerével megvitatta a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseit, a kooperációk elmélyítésének és magyarországi vegyesvállalatok alapításának lehetőségeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere (jobbról) a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről tárgyalt Bonnban. Túlteljesítette export tervét a kanizsai Ruhaipari Szövetkezet A Nagykanizsai Ruhaipari Szövetkezet tegnap délután tartotta közgyűlését. Halász Lászlóné elnök beszámolójában elmondta, hogy tavaly a tervet 3,2 százalékkal túlteljesítve 66 millió forint értékű termelési értékkel zárták az évet. Különösen a tőkés export terv túlteljesítésében jeleskedtek: több mint 30 százalékról, s 35 millió forint értékről van szó, ami végül is a vártnál lényegesen több — 12,3 millió forint — nyereséget eredményezett. Az idei feladatokról szólva elmondta, hogy tovább kell fokozni a tőkés exportot, s a minőségi munkával még hatékonyabb termelést kell megvalósítani. Az idei év más tekintetben is eltér a korábbiaktól, az új vasalósor és különböző speciális gépek üzembeállításával több mint hatmillió forint értékű műszaki fejlesztést hajtanak végre, ri Szövetkezet, a Pacsai Fai Ugyancsak tegnap tartotta pari Szövetkezet, a Zalaegerközgyűlését a Keszthelyi Vasszegi Építőipari Szövetkezet és Fémipari Szövetkezet, a és a zalaegerszegi Forma Kis- Zalalövői „Zala” Villamosipa- szövetkezet. Bővíti üzlethálózatát a keszthelyi Georgikon Afész Tegnap délelőtt tartotta évzáró közgyűlését a keszthelyi Georgikon Afész. Mint a beszámolóból kitűnt, a tervnek megfelelően 807,9 millió forintos árbevételt értek el, s 32,5 milliós nyereséggel zárták az évet. A saját vagyon az előző évihez viszonyítva 13 millió forinttal nőtt, az év végére elérte a 128 milliós értéket. A résztevékenységeket tekintve: a bolti kiskereskedelem 6,5 százalékkal, a vendéglátás 10,5 százalékkal forgalmazott többet az előző évinél. A termeltetés, felvásárlás és értékesítés viszont 16 százalékkal a tervezett alatt maradt. Ezen belül a legnagyobb, — 5 millió forintos — kiesés (Folytatás a 2. oldalon.)