Zalai Hírlap, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-23 / 171. szám
MDF-falunap Lakitelken Kora reggeltől késő estig tartó falunapot rendeztek vasárnap Lakitelken. A zenés ébresztővel kezdődő, tábortűzzel, táncházzal záruló egész napos vullális egyben a Magyar Demokrata Fórum helyhatósági választási kampányának nyitánya is volt. A Magyar Demokrata Fórum nagyszabású politikai vitafórumára késő délután, a tőserdei szabadtéri színpadon került sor. A politikai vitafórum vendégeként Bethlen István, az MDF elnökségének tagja, Gálfalvi György író Marosvásárhelyről, Gyarmati Dezső országgyűlési képviselő, olimpiai bajnok, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Horváth Balázs belügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke, valamint Tollas Tibor, a Münchenben megjelenő Nemzetőr főszerkesztője válaszolt 2-3 ezernyi érdeklődő előtt a felvetődött kérdésekre. A fórum vitavezetője Regős Sándor, a Magyar Televízió főmunkatársa volt. Bethlen István a kérdésekre válaszolva egyebek között hangsúlyozta, hogy ez a mostani áremelés nem a kormánykoalíció első áremelése volt, hanem a Németh-kormány utolsó áremelése. A terheket ugyanis a régi kormánytól örökölték. A Magyar Demokrata Fórumnak elhatározott törekvése az infláció mértékének megállítása és a gazdaság olyan mérvű stabilizálása, hogy három éven belül valamennyi polgár érezhesse anyagilag is a rendszerváltás előnyét. Az itt is felvetődött földkérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a Magyar Demokrata Fórum, ellentétben a kisgazdákkal, azokat akarja földhöz juttatni, akik művelni tudják és művelni is akarják a földet. Habsburg Ottó reményét fejezte ki, hogy első lépcsőként Magyarország még ez év végén tagja lesz az Európa Tanácsnak. Második lépésként — ezt az 1991—92-es évekre várja—már érvényes szerződése lesz az Európai Közösséggel, azután pedig megkezdődhetnek a tárgyalások a közösségi tagságról. (MTI) A vállalati tanácsok felszámolását sürgeti a Liga A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája — vasárnapi rendkívüli tanácsülésén — együttműködési megállapodást kötött a Munkástanácsok Országos Szövetségével, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséggel, valamint a Balinkai Bányászok Független Szakszervezetével is. A Liga javasolja, hogy a szakszervezeti kerekasztalnál — melynek munkájában kész bekapcsolódni —, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács értekezletein vitassák meg a gazdasági érdekegyeztetés új rendszerének elemeit. A Liga szerint szükséges a vállalati tanácsok felszámolása. Javasolják egy országos konfliktuskezelő hálózat létrehozását. Nem fogadják el azt a gyakorlatot, hogy a minimálbérekről csak a drasztikus áremeléseket követően tárgyalnak a szakszervezetekkel. A leginkább hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok körében garantálni kellene, hogy a terhek növekedésével arányosan növekedjenek a minimálbérek. A soron következő tárgyalásokon a minimálbérek 5700 forintra emeléséért szállnak síkra. A Liga határozatban ítélte el , s emiatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél is tiltakozott —, hogy Nagy Sándor, a szervezet 77. genfi közgyűlésén élesen bírálta az új magyar kormányt, valamint a Ligát. (MTI) Ausztria lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 29. heti játékhét eredményei a következők. Leadott szelvény összesen 1.990.913 darab, ez 69.643.147,48 schilling Ausztria lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria lottó nyereményösszeg 34.821.573,74 schilling. Ebből a 6-osra 10.446.472,13 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 6, 10, 11, 13, 32, 43. A pótszám: 39. (MTI) Cselcin: Csakis Oroszországgal! Bécs (APA). Borisz Jelcin arra szólította fel a nyugati országokat, hogy a hiteleket ne a szovjet központi kormánynak adják, hanem Oroszország vezetésének rendelkezésére bocsássák. A Kurier című bécsi lapban vasárnap közzétett interjúban az orosz Legfelsőbb Tanács elnöke felhívását azzal indokolta, hogy a szovjet központi politikai vezetés egyre veszít hatalmából és tekintélyéből. Ezzel szemben Oroszország vezetése, amely a valódi radikális reformok mellett foglal állást, az ország demokratikus újjáéledésének garanciája — nyilatkozta. A szuverenitás kinyilvánítása óta, mondta, Oroszország önálló bel- és külpolitikát folytat. Készek vagyunk bármely országgal szerződéseket kötni — tette hozzá. A gazdasági reformintézkedésekről szólva közölte, hogy az Orosz Állami Bank már különvált a Szovjetunió Állami Bankjától. ZALAI HÍRLAP 1990. JÚLIUS 23. Kohl nagyon népszerű A titok: a Gorbacsovval közös áttörés a német kérdésben Bonn (MTI). A nyugatnémet lakosság 45 százaléka adná szavazatát Helmut Kohlra, ha közvetlenül lehetne megválasztani a kancellárt. Ahhoz képest, hogy ez az arány februárban még csak 36, júniusban pedig 41 százalék volt, a bonni kormányfő népszerűségi mutatója ugrásszerűen növekedett. A Bild am Sonntag című hetilap megbízásából végzett közvéleménykutatás szerint a növekmény elsősorban annak köszönhető, hogy a Mihail Gorbacsov elnökkel a Kaukázusban folytatott tárgyalásai során Kohl áttörést ért el a német egység irányában. A választók 48 százaléka egyébiránt úgy tartja, hogy a Szovjetunió azért szánta rá magát a szuverén össz-Németország NATO-tagként való jövőbeni elismerésére, mivel gazdasági helyzete megroppant. 39 százalék mindamellett Gorbacsov engedékenységében a kancellár személyes sikerének megnyilvánulását látja. Az uniópártok, a CDU/CSU is népszerűek: ha vasárnap lenne választás, a nyugatnémet polgárok 46 százaléka adná rájuk szavazatát, míg júniusban 41 százalék állt volna ki mellettük. Oskar Lafontaine-re, az SPD kancellárjelöltjére csak 34, pártjára pedig 39 százaléknyi szavazat jutna. A lap szerint az NSZK-állampolgároknak 34 százaléka síkraszállt azért, hogy noha Berlin legyen az új főváros, Bonn maradjon meg kormányzati és törvényhozási székhelynek. 33 százalék Berlint szeretné látni teljes értékű fővárosnak, 27 pedig hű akar maradni Bonnhoz. Dr. Surján László zalai programja Folytatás az 1. oldalról) működjenek. Nem talált elfogadható magyarázatot arra, hogy két városi szervezet működjék a megyeszékhelyen. Ezt követően külön-külön meghallgatta mind a dr. Tóth László, mind a dr. Szabó Ferenc által vezetett csoport indokait — s vádaskodásait—, majd közölte, hogy tévednek a jelenlévők, ha a döntőbíró szerepét kívánják kiosztani számára. Mivel csupán dr. Szabó Ferenc és a vele tartó csoport vezetősége volt jelen az egyik oldalról, míg a másik részről sokkal többen jöttek el a találkozóra, megállapodás született arról, hogy nagyon rövid időn belül néhány fős tárgyalócsoport rendezi a párt sorait a megyeszékhelyen. * Látogatása utolsó eseményeként szombat este a keszthelyi kereszténydemokratákkal találkozott az agráregyetem dísztermében dr. Surján László. Beszámolt nem éppen kedvező délelőtti és délutáni tapasztalatairól, s ugyancsak összefogásra kérte a helybelieket. Ezután — immár nem először aznap — személyeskedést sem mellőző, kölcsönös vádaskodások hangzottak el mind a Kovács József, mind a dr. Gárdos László vezette frakció részéről. Késő este — hosszú vita után — mégis felcsillant a remény, hogy az egyik csoport képviseletében Szántó József, a másik részéről pedig Virágh Tamásné dr. képviselheti a kereszténydemokratákat a helyi koalíciós partnerekkel esedékes együttműködési tárgyalásokon. Ám ezután is tovább akadékoskodott az egyik felszólaló, vitatva, hogy szükséges-e tanácsadókat kijelölni a két megbízott mellé a tárgyalások sikeréért. Ekkor fogyott el végleg a pártelnök türelme, s a maga részéről befejezettnek nyilvánította az összejövetelt, utalva rá, hogy ha ez a két megbízott nem tudja összhangba hozni a városbeli frakciók munkáját, akkor a keszthelyieknek számolniuk kell azzal, hogy megválik tőlük a párt. Mit akar az RMDSZ? Magánvállalkozásokat, magyar egyetemet Kolozsvárott Csíkszereda (MTI). Csak a román nemzettel együttműködve, céljainkat megértetve és elfogadtatva képviselhetjük nemzetiségünk érdekeit — hangsúlyozza az a közlemény, amelyet vasárnap tettek közzé az RMDSZ országos választmányának Csíkszeredán rendezett kétnapos tanácskozásáról. Az országos választmány úgy ítéli meg, hogy a választások utáni új politikai-társadalmi helyzetben szükség van egy átfogó stratégia kidolgozására, amely felöleli az érdekképviselet minden területet. A közlemény kitér arra, hogy a román társadalomban még vannak jelentős erők, amelyek a félelem légkörét akarják kialakítani, társadalmi feszültséget akarnak teremteni abból a célból, hogy akadályozzák a társadalom demokratizálását. „A román nemzet és a magyar kisebbség közötti viszony elmérgesítése beletartozik e körök stratégiájába. Az RMDSZ átlátja, milyen politikai csapdába akarják belesodorni, ezért nemcsak szövetkezni kíván minden demokratikus társadalmi erővel, hanem módszeres, jól átgondolt tájékoztató és felvilágosító tevékenységet folytat abból a célból, hogy törekvései a társadalom minden rétegében ismertté váljanak.” — szögezi le a dokumentum. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdésében az országos választmány meghallgatva és megtárgyalva a Bolyai Társaság jelentését, eredményként könyvelte el, hogy a kolozsvári egyetemen, műszaki főiskolán, a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti intézetben és még más felsőoktatási intézetekben újból lehetett magyar nyelven felvételizni és a felvételi vizsgák eredményeinek függvényében ősztől magyar tannyelvű csoportok is indulhatnak. Viszont a választmány sajnálatosnak tartja, hogy a Bolyai Egyetem ügye még nem rendeződött és határozottan szorgalmazza az állami költségvetésből fenntartott magyar egyetem visszaállítását. Gazdaságpolitikai kérdésekben a testület megvitatta az RMDSZ elképzeléseit. Ennek során a Romániai Magyar Kisgazdapárt — amely tagszervezete a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek — ismertette a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakítására vonatkozó álláspontját, beszámolt eddigi eredményeiről és a gazdakörökkel kialakított feladatmegosztásról. Az RMDSZ támogatja tagsága körében a magánvállalkozást, ezt a megyei szervezetek szakmai és jogi tanácsadással segítik. Konszenzus a hitoktatásról? Folytatás az 1. oldalról) Lukáts Miklós elmondta, hogy Harmati Bélával, az evangélikus egyház püspök-elnökével folytatott megbeszélésük óta széles körű társadalmi vita indult meg, amelyek során számos újabb szempont merült fel a hitoktatással kapcsolatosan. Minthogy a püspök-elnök akkori eszmecseréjükön hat egyházat képviselt, s arra is felmerült az igény, hogy valamennyi egyházzal konzultálva találjanak mindenkit kielégítő megoldást; összehívták a 35 bejegyzett egyház képviselőit, s a 23 megjelenttel tekintették át ismét a hitoktatással összefüggő kérdéseket. — Az egyeztetés alkalmával módosítottunk a hitoktatók dotálásának eredeti tervén — közölte az államtitkár. — Eredetileg úgy foglaltunk állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizesse. Ez ellenérzéseket keltett a pedagógusokban, úgy érezték, mindez saját bérkeretük terhére történne, így hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Elfogadtuk az érvet, de továbbra is úgy ítéltük meg, hogy a hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan megoldásra gondoltunk, hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon bizonyos külön keretet a hitoktatók számára. Jóllehet a minisztérium először azt szorgalmazta, hogy a hitoktató legyen tagja a tantestületnek, változás történt e kérdésben is. Beláttuk ugyanis, hogy a kisebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a követelményeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint a tantestület tagjaitól elvárnak, például azt, hogy a tantestület tagja főállású dolgozó legyen. Mindez persze a távolabbi jövőben elképzelhető, hiszen egyes vidéki tanárképző főiskolákon — így Kecskeméten, Nagykőrösön, Kaposvárott — egyszakos, illetve két-három szakos tanárképzés keretében hitoktatókat is képeznek majd. Ők nyilván, főállásúként, majdan tagjai kívánnak lenni a tantestületeknek. Ugyanakkor ma is fontosnak tartjuk, hogy a hitoktató a gyermekek érdekében valamiképp részt vegyen a tantestület munkájában. — Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az iskolák, hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást — folytatta az államtitkár. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne beiratkozni az iskolában, hanem arról van szó, hogy az egyházak döntenek a hitoktatók személyéről és a tananyagról, valamint ők ellenőrzik az oktatás folyamatát. — Az egyház tehát úgy is megszervezheti az oktatást, hogy felkéri az iskolát: gyűjtse össze, kik kívánnak hittanra járni — hangsúlyozta az államtitkár. — Azt, hogy az iskolai bizonyítványba kerüljön-e a hittanon való részvétel, vagy sem, a megbeszélésen megjelentek nem tartották fontos kérdésnek. Mégis, nehogy úgy tűnjék, bármi módon át kívánjuk hágni a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy döntöttünk: amennyiben igénylik, az egyház adjon ki bizonyítványt. Az egy héttel ezelőtti megállapodásra érkezett visszajelzések szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent a „védett idő", amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák, amikor a gyerekek már elfáradtak. Ez nem így van — hangoztatta Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vonatkozik, hogy az iskolának hetenként két órát kell biztosítania hitoktatásra, de nem köti ki, hogy az délután legyen. Minden iskolának meghatározott heti óraszáma van, ami a délelőtti órákat tekintve 30 óra. Ha a tanterv szerinti heti óraszám 28-nál kevesebb, a hittanra szánt két óra belefér a délelőtti beosztásba. Amennyiben a tanterv szerinti heti óraszám 29, vagy annál több, akkor az iskola és a hitoktató megállapodásán múlik, hogy a hittant, avagy más órákat csoportosítanak át délutánra. Az időpontot és a helyszínt egyébként a helyi adottságok erőteljesen befolyásolják majd. A hittanoktatás bevezetésének részleteit a minisztérium végrehajtási utasításban szabályozza, amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak. — Én nem nevezném visszalépésnek az említett módosításokat, bár néhányan éppen száznyolcvan fokos fordulatként értékelik azokat. Vélhetőleg az elkövetkező átmeneti két-három esztendő után alakul ki a hitoktatás végleges formája — mondotta végül az államtitkár. (MTI) Lentiből Lentiben 33 év késéssel Folytatás az 1. oldalról) főnyi ünneplő gyülekezet az 56- os harcokban elesettek, valamint az internálótáborokban elpusztultak előtt. Ezután Szalay Róbert, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Országos Elnökségének tagja köszöntötte Lenti és környéke 56-os résztvevőit, kifejtve: a másfél éve megalakult szövetség felvállalta a megtorlás során elítéltek és kitelepítettek érdekeinek védelmét is. Megdöbbentő adatokkal szolgált: az 56-os eseményeket követően 371 forradalmárt végeztek ki, börtönben sínylődött 22 ezer ember, további 13 ezret internáltak és több mint kétszázezren kényszerültek az ország elhagyására... - Akik külföldre távoztak, ugyanúgy részesei voltak a forradalomnak, mint akik itthon börtönbe kerültek. Ők kint vitték tovább azt a zászlót, s szellemet, melyet itthon újabb 33 évig nem lehetett. Most ott kell folytatni, ahol 56-ban abbahagytuk — mondta beszédében Szalay Róbert. A kötetlen, jó hangulatú baráti beszélgetést követően — melynek során időnként az emlékezés, az öröm és a fájdalom könnyei is felfénylettek az arcokon — az ünneplő gyülekezet elvonult az első világháború áldozatainak emlékművéhez, ahol koszorút helyeztek el. Vasárnap délelőtt fél kilenckor az 1956-os forradalom Lenti és vidéke menekültjeinek Baráti Köre ünnepi misén vett részt a római katolikus templomban. A misét Kómár József tiszteletbeli kanonok, esperes plébános celebrálta, külön beszédet intézve a három és fél évtized múltán a szülőföldre visszatérő önkéntes száműzöttekhez. A svájci kantonokat jelképező, szalagocskákkal feldíszített nemzeti színű zászlót — az összetartozás és szeretet jelképét a második házában — a templom oltára mögött helyezték el, hogy nemzedékek emlékezzenek az 56- os elődökre és az első lenti baráti találkozót 1991-ben egy újabb együttlét követhesse, immár aktívabb hazai részvétellel. (A találkozóról keddi számunkban adunk részletes beszámolót.) — Gelencsér — Iliescu: Nem a külföld a ludas rosszhírünkben... Bukarest (MTI). Václav Havel csehszlovák elnök Romániába látogat — erősítette meg a hírt Ion Iliescu román elnök pénteki sajtóértekezletén. Iliescu megvonta a választások óta eltelt időszak román politikájának mérlegét. Sajnálkozva állapította meg, hogy az elért eredmények ellenére nem talált megfelelő visszhangra a politikai erőket társadalmi megbékélésre szólító felhívása. Ismertetve az ország előtt álló politkai és elsősorban gazdasági feladatokat, az elnök ismételten utalt a nemzeti összefogás szükségességére. Szólt arról, hogy a román vezetés egyik fő célja: megváltoztatni a Romániáról kialakult rossz megítélést. Szeretnénk azt, hogy Romániáról valós kép alakuljon ki—mondta—, arra törekszünk, hogy mindenki megértse az ország gyengeségeit, a hosszantartó diktatúra időszakából öröklött nehézségeket. Először szólt arról, hogy a Romániáról kialakult képért elsősorban az országban végbement események okolhatók, nem pedig a külföld. Úgy értékelte: az elnöknek megfelelő a kapcsolattartása a belpolitkával. Minden héten pénteken találkozik szűk körű megbeszélésre a kormányfővel, a képviselőhöz és a szenátus elnökével.