Zalai Hírlap, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-23 / 171. szám

MDF-falunap Lakitelken Kora reggeltől késő estig tartó falunapot rendeztek vasárnap Lakitelken. A zenés ébresztővel kezdődő, tábortűzzel, táncházzal záruló egész napos vullális egyben a Magyar Demokrata Fórum hely­­hatósági választási kam­pányának nyitánya is volt. A Magyar Demokrata Fórum nagyszabású politikai vita­fórumára késő délután, a tőser­­dei szabadtéri színpadon került sor. A politikai vitafórum ven­dégeként Bethlen István, az MDF elnökségének tagja, Gálfalvi György író Marosvásárhelyről, Gyarmati Dezső országgyűlési képviselő, olimpiai bajnok, Habs­burg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Horváth Balázs bel­ügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke, vala­mint Tollas Tibor, a Münchenben megjelenő Nemzetőr főszerk­esztője válaszolt 2-3 ezernyi ér­deklődő előtt a felvetődött kér­désekre. A fórum vitavezetője Regős Sándor, a Magyar Televízió főmunkatársa volt. Bethlen István a kérdésekre válaszolva egyebek között hang­súlyozta, hogy ez a mostani áremelés nem a kormánykoalíció első áremelése volt, hanem a Németh-kormány utolsó áreme­lése. A terheket ugyanis a régi kormánytól örökölték. A Magyar Demokrata Fórumnak elha­tározott törekvése az infláció mértékének megállítása és a gazdaság olyan mérvű stabili­zálása, hogy három éven belül valamennyi polgár érezhesse anyagilag is a rendszerváltás előnyét. Az itt is felvetődött föld­kérdéssel kapcsolatban elmond­ta, hogy a Magyar Demokrata Fórum, ellentétben a kis­gazdákkal, azokat akarja földhöz juttatni, akik művelni tudják és művelni is akarják a földet. Habsburg Ottó reményét fe­jezte ki, hogy első lépcsőként Magyarország még ez év végén tagja lesz az Európa Tanácsnak. Második lépésként — ezt az 1991—92-es évekre várja—már érvényes szerződése lesz az Európai Közösséggel, azután pedig megkezdődhetnek a tár­gyalások a közösségi tagságról. (MTI) A vállalati tanácsok felszámolását sürgeti a Liga A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája — va­sárnapi rendkívüli tanácsülésén — együttműködési meg­állapodást kötött a Mun­kástanácsok Országos Szö­vetségével, a Szolidaritás Szak­­szervezeti Munkásszövetséggel, valamint a Balinkai Bányászok Független Szakszervezetével is. A Liga javasolja, hogy a szak­­szervezeti kerekasztalnál — melynek munkájában kész be­kapcsolódni —, illetve az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács értekezletein vitassák meg a gazdasági érdekegyeztetés új rendszerének elemeit. A Liga szerint szükséges a vállalati tanácsok felszámolása. Ja­vasolják egy országos konfliktus­kezelő hálózat létrehozását. Nem fogadják el azt a gyakorlatot, hogy a minimálbérekről csak a drasz­tikus áremeléseket követően tár­gyalnak a szakszervezetekkel. A leginkább hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok körében garantálni kellene, hogy a terhek növekedésével arányosan nö­vekedjenek a minimálbérek. A soron következő tárgyalásokon a minimálbérek 5700 forintra emeléséért szállnak síkra. A Liga határozatban ítélte el , s emiatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél is tiltakozott —, hogy Nagy Sándor, a szervezet 77. genfi közgyűlésén élesen bírálta az új magyar kormányt, valamint a Ligát. (MTI) Ausztria lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 29. heti játékhét ered­ményei a következők. Leadott szelvény összesen 1.990.913 darab, ez 69.643.147,48 schil­ling Ausztria lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria lottó nyereményösszeg 34.821.573,74 schilling. Ebből a 6-osra 10.446.472,13 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a kö­vetkezők: 6, 10, 11, 13, 32, 43. A pótszám: 39. (MTI) Cselcin: Csakis Oroszországgal! Bécs (APA). Borisz Jelcin arra szólította fel a nyugati or­szágokat, hogy a hiteleket ne a szovjet központi kormánynak adják, hanem Oroszország ve­zetésének rendelkezésére bo­csássák. A Kurier című bécsi lapban vasárnap közzétett interjúban az orosz Legfelsőbb Tanács elnöke felhívását azzal indokolta, hogy a szovjet központi politikai ve­zetés egyre veszít hatalmából és tekintélyéből.­­ Ezzel szemben Oroszország vezetése, amely a valódi radikális reformok mellett foglal állást, az ország de­mokratikus újjáéledésének ga­ranciája — nyilatkozta. A szuverenitás kinyilvánítása óta, mondta, Oroszország önálló bel- és külpolitikát folytat. Készek vagyunk bármely országgal szer­ződéseket kötni — tette hozzá. A gazdasági reformintézkedésekről szólva közölte, hogy az Orosz Állami Bank már különvált a Szovjetunió Állami Bankjától. ZALAI HÍRLAP 1990. JÚLIUS 23. Kohl nagyon népszerű A titok: a Gorbacsovval közös áttörés a német kérdésben Bonn (MTI). A nyugatnémet lakosság 45 százaléka adná sza­vazatát Helmut Kohlra, ha köz­vetlenül lehetne megválasztani a kancellárt. Ahhoz képest, hogy ez az arány februárban még csak 36, júniusban pedig 41 százalék volt, a bonni kormányfő népszerűségi mutatója ugrásszerűen nö­vekedett. A Bild am Sonntag című hetilap megbízásából végzett közvéleménykutatás szerint a növekmény elsősorban annak köszönhető, hogy a Mihail Gor­bacsov elnökkel a Kaukázusban folytatott tárgyalásai során Kohl áttörést ért el a német egység irányában. A választók 48 százaléka egyébiránt úgy tartja, hogy a Szovjetunió azért szánta rá ma­gát a szuverén össz-Németország NATO-tagként való jövőbeni elis­merésére, mivel gazdasági hely­zete megroppant. 39 százalék mindamellett Gorbacsov en­gedékenységében a kancellár személyes sikerének meg­nyilvánulását látja. Az uniópártok, a CDU/CSU is népszerűek: ha vasárnap lenne választás, a nyugatnémet pol­gárok 46 százaléka adná rájuk szavazatát, míg júniusban 41 százalék állt volna ki mellettük. Oskar Lafontaine-re, az SPD kancellárjelöltjére csak 34, párt­­j­ára pedig 39 százaléknyi szavazat jutna. A lap szerint az NSZK-állam­­polgároknak 34 százaléka sík­­raszállt azért, hogy noha Berlin legyen az új főváros, Bonn ma­radjon meg kormányzati és tör­vényhozási székhelynek. 33 szá­zalék Berlint szeretné látni teljes értékű fővárosnak, 27 pedig hű akar maradni Bonnhoz. Dr. Surján László zalai programja Folytatás az 1. oldalról) működjenek. Nem talált elfogad­ható magyarázatot arra, hogy két városi szervezet működjék a megyeszékhelyen. Ezt követően külön-külön meghallgatta mind a dr. Tóth László, mind a dr. Szabó Ferenc által vezetett csoport indokait — s vádaskodásait—, majd közölte, hogy tévednek a jelenlévők, ha a döntőbíró szerepét kívánják ki­osztani számára. Mivel csupán dr. Szabó Ferenc és a vele tartó cso­port vezetősége volt jelen az egyik oldalról, míg a másik részről sokkal többen jöttek el a talál­kozóra, megállapodás született arról, hogy nagyon rövid időn belül néhány fős tárgyalócsoport rendezi a párt sorait a megye­­székhelyen. * Látogatása utolsó esemé­nyeként szombat este a keszthelyi kereszténydemokratákkal talál­kozott az agráregyetem dísz­termében dr. Surján László. Beszámolt nem éppen kedvező délelőtti és délutáni tapasz­talatairól, s ugyancsak össze­fogásra kérte a helybelieket. Ezután — immár nem először aznap — személyeskedést sem mellőző, kölcsönös vádaskodások hangzottak el mind a Kovács József, mind a dr. Gárdos László vezette frakció részéről. Késő este — hosszú vita után — mégis felcsillant a remény, hogy az egyik csoport kép­viseletében Szántó József, a másik részéről pedig Virágh Tamásné dr. képviselheti a kereszténydemokratákat a helyi koalíciós partnerekkel esedékes együttműködési tárgyalásokon. Ám ezután is tovább aka­dékoskodott az egyik felszólaló, vitatva, hogy szükséges-e tanács­adókat kijelölni a két megbízott mellé a tárgyalások sikeréért. Ekkor fogyott el végleg a pártelnök türelme, s a maga részéről befe­jezettnek nyilvánította az össze­jövetelt, utalva rá, hogy ha ez a két megbízott nem tudja össz­hangba hozni a városbeli frakciók munkáját, akkor a keszt­helyieknek számolniuk kell azzal, hogy megválik tőlük a párt. Mit akar az RMDSZ? Magánvállalkozásokat, magyar egyetemet Kolozsvárott Csíkszereda (MTI). Csak a román nemzettel együttműködve, céljainkat megértetve és elfogad­tatva képviselhetjük nemze­tiségünk érdekeit — hangsúlyozza az a közlemény, amelyet vasárnap tettek közzé az RMDSZ országos választmányának Csíkszeredán rendezett kétnapos ta­nácskozásáról. Az országos választmány úgy ítéli meg, hogy a választások utá­ni új politikai-társadalmi hely­zetben szükség van egy átfogó stratégia kidolgozására, amely felöleli az érdekképviselet minden területet. A közlemény kitér arra, hogy a román társadalomban még vannak jelentős erők, amelyek a félelem légkörét akarják kiala­kítani, társadalmi feszültséget akarnak teremteni abból a célból, hogy akadályozzák a társadalom demokratizálását. „A román nemzet és a magyar kisebbség közötti viszony elmérgesítése be­letartozik e körök stratégiájába. Az RMDSZ átlátja, milyen politikai csapdába akarják belesodorni, ezért nemcsak szövetkezni kíván minden demokratikus társadalmi erővel, hanem módszeres, jól átgondolt tájékoztató és felvi­lágosító tevékenységet folytat abból a célból, hogy törekvései a társadalom minden rétegében ismertté váljanak.” — szögezi le a dokumentum. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdésében az országos vá­lasztmány meghallgatva és meg­tárgyalva a Bolyai Társaság je­lentését, eredményként könyvelte el, hogy a kolozsvári egyetemen, műszaki főiskolán, a maros­vásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti intézetben és még más felsőoktatási intézetekben újból lehetett magyar nyelven felvételizni és a felvételi vizsgák eredményeinek függvényében ősztől magyar tannyelvű cso­portok is indulhatnak. Viszont a választmány sajnálatosnak tart­ja, hogy a Bolyai Egyetem ügye még nem rendeződött és ha­tározottan szorgalmazza az állami költségvetésből fenntartott ma­gyar egyetem visszaállítását. Gazdaságpolitikai kér­désekben a testület megvitatta az RMDSZ elképzeléseit. Ennek során a Romániai Magyar Kisgazdapárt — amely tagszervezete a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek — ismertette a mezőgazdaság tu­lajdonviszonyainak átalakítására vonatkozó álláspontját, beszámolt eddigi eredményeiről és a gazdakörökkel kialakított feladatmegosztásról. Az RMDSZ támogatja tagsága körében a magánvállalkozást, ezt a megyei szervezetek szakmai és jogi tanácsadással segítik. Konszenzus a hitoktatásról? Folytatás az 1. oldalról)­­ Lukáts Miklós elmondta, hogy Harmati Bélával, az evangélikus egyház püspök-elnökével folyta­tott megbeszélésük óta széles körű társadalmi vita indult meg, amelyek során számos újabb szempont merült fel a hit­oktatással kapcsolatosan. Mint­hogy a püspök-elnök akkori eszmecseréjükön hat egyházat képviselt, s arra is felmerült az igény, hogy valamennyi egy­házzal konzultálva találjanak mindenkit kielégítő megoldást; összehívták a 35 bejegyzett egy­ház képviselőit, s a 23 meg­jelenttel tekintették át ismét a hitoktatással összefüggő kér­déseket. — Az egyeztetés alkalmával módosítottunk a hitoktatók dotálásának eredeti tervén — közölte az államtitkár. — Erede­tileg úgy foglaltunk állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizesse. Ez ellenérzéseket keltett a peda­gógusokban, úgy érezték, min­dez saját bérkeretük terhére történne, így hátrányosabb hely­zetbe kerülnének. Elfogadtuk az érvet, de továbbra is úgy ítéltük meg, hogy a hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan meg­oldásra gondoltunk, hogy a köz­ponti keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon bizonyos külön keretet a hitoktatók számára.­­ Jóllehet a minisztérium először azt szorgalmazta, hogy a hitoktató legyen tagja a tantes­tületnek, változás történt e kér­désben is. Beláttuk ugyanis, hogy a kisebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a kö­vetelményeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint a tan­testület tagjaitól elvárnak, pél­dául azt, hogy a tantestület tagja főállású dolgozó legyen. Mindez persze a távolabbi jövőben elkép­zelhető, hiszen egyes vidéki ta­nárképző főiskolákon — így Kecskeméten, Nagykőrösön, Kaposvárott — egyszakos, illetve két-három szakos tanárképzés keretében hitoktatókat is ké­peznek majd. Ők nyilván, fő­állásúként, majdan tagjai kí­vánnak lenni a tantestületeknek. Ugyanakkor ma is fontosnak tartjuk, hogy a hitoktató a gyer­mekek érdekében valamiképp részt vegyen a tantestület mun­kájában. — Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az is­kolák, hanem az egyházak szer­vezzék meg a hitoktatást — foly­tatta az államtitkár. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne beirat­kozni az iskolában, hanem arról van szó, hogy az egyházak dön­tenek a hitoktatók személyéről és a tananyagról, valamint ők el­lenőrzik az oktatás folyamatát. — Az egyház tehát úgy is meg­szervezheti az oktatást, hogy felkéri az iskolát: gyűjtse össze, kik kívánnak hittanra járni — hangsúlyozta az államtitkár. — Azt, hogy az iskolai bi­zonyítványba kerüljön-e a hitta­non való részvétel, vagy sem, a megbeszélésen megjelentek nem tartották fontos kérdésnek. Mégis, nehogy úgy tűnjék, bármi módon át kívánjuk hágni a val­lás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy döntöttünk: amennyiben igénylik, az egyház adjon ki bizonyítványt.­­ Az egy héttel ezelőtti meg­állapodásra érkezett vissza­jelzések szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent a „védett idő", amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák, amikor a gyerekek már elfáradtak. Ez nem így van — hangoztatta Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vo­natkozik, hogy az iskolának he­tenként két órát kell biztosítania hitoktatásra, de nem köti ki, hogy az délután legyen. Minden isko­lának meghatározott heti óra­száma van, ami a délelőtti órákat tekintve 30 óra. Ha a tanterv szerinti heti óraszám 28-nál kevesebb, a hittanra szánt két óra belefér a délelőtti beosztásba. Amennyiben a tanterv szerinti heti óraszám 29, vagy annál több, akkor az iskola és a hitoktató megállapodásán múlik, hogy a hittant, avagy más órákat csopor­tosítanak át délutánra. Az időpon­tot és a helyszínt egyébként a helyi adottságok erőteljesen befo­lyásolják majd. A hittanoktatás bevezetésének részleteit a minisz­térium végrehajtási utasításban szabályozza, amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak. — Én nem nevezném vissza­lépésnek az említett mó­dosításokat, bár néhányan éppen száznyolcvan fokos fordulatként értékelik azokat. Vélhetőleg az elkövetkező átmeneti két-három esztendő után alakul ki a hit­oktatás végleges formája — mondotta végül az államtitkár. (MTI) Lentiből Lentibe­n 33 év késéssel Folytatás az 1. oldalról) főnyi ünneplő gyülekezet az 56- os harcokban elesettek, vala­mint az internálótáborokban el­pusztultak előtt. Ezután Szalay Róbert, a Magyar Politikai Foglyok Szö­vetsége Országos Elnökségének tagja köszöntötte Lenti és kör­nyéke 56-os résztvevőit, kifejtve: a másfél éve megalakult szövetség felvállalta a megtorlás során elí­téltek és kitelepítettek érdekeinek védelmét is. Megdöbbentő ada­tokkal szolgált: az 56-os ese­ményeket követően 371 for­radalmárt végeztek ki, börtönben sínylődött 22 ezer ember, további 13 ezret internáltak és több mint kétszázezren kényszerültek az ország elhagyására... - Akik külföldre távoztak, ugyanúgy részesei voltak a for­radalomnak, mint akik itthon börtönbe kerültek. Ők kint vitték tovább azt a zászlót, s szellemet, melyet itthon újabb 33 évig nem lehetett. Most ott kell folytatni, ahol 56-ban abbahagytuk — mondta beszédében Szalay Róbert. A kötetlen, jó hangulatú baráti beszélgetést követően — melynek során időnként az emlékezés, az öröm és a fájdalom könnyei is felfénylettek az arcokon — az ünneplő gyülekezet elvonult az első világháború áldozatainak emlékművéhez, ahol koszorút helyeztek el. Vasárnap délelőtt fél kilenckor az 1956-os forradalom Lenti és vidéke menekültjeinek Baráti Köre ünnepi misén vett részt a római katolikus temp­lomban. A misét Kómár József tiszteletbeli kanonok, esperes plébános celebrálta, külön be­szédet intézve a három és fél évtized múltán a szülőföldre visszatérő önkéntes szám­­űzöttekhez. A sváj­ci kantonokat j­elképező, szalagocskákkal feldíszített nemzeti színű zászlót — az összetartozás és szeretet jelképét a második házában — a templom oltára mögött helyezték el, hogy nemzedékek emlékezzenek az 56- os elődökre és az első lenti baráti találkozót 1991-ben egy újabb együttlét követhesse, immár ak­tívabb hazai részvétellel. (A találkozóról keddi számunk­ban adunk részletes beszámolót.) — Gelencsér — Iliescu: Nem a külföld a ludas rosszhírünkben... Bukarest (MTI). Václav Havel csehszlovák elnök Romániába látogat — erősítette meg a hírt Ion Iliescu román elnök pénteki sajtóértekezletén. Iliescu­ megvonta a vá­lasztások óta eltelt időszak román politikájának mérlegét. Saj­nálkozva állapította meg, hogy az elért eredmények ellenére nem talált megfelelő visszhangra a politikai erőket társadalmi meg­békélésre szólító felhívása. Is­mertetve az ország előtt álló po­­litkai és elsősorban gazdasági feladatokat, az elnök ismételten utalt a nemzeti összefogás szük­ségességére. Szólt arról, hogy a román ve­zetés egyik fő célja: megváltoztatni a Romániáról kialakult rossz megítélést. Szeretnénk azt, hogy Romániáról valós kép alakuljon ki—mondta—, arra törekszünk, hogy mindenki megértse az or­szág gyengeségeit, a hosszantartó diktatúra időszakából öröklött nehézségeket. Először szólt arról, hogy a Romániáról kialakult képért elsősorban az országban végbement események okolha­tók, nem pedig a külföld. Úgy értékelte: az elnöknek megfelelő a kapcsolattartása a belpolitkával. Minden héten pénteken talál­kozik szűk körű megbeszélésre a kormányfővel, a képviselőhöz és a szenátus elnökével.

Next