Zalai Hírlap, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
2 Maratoni szavazás a költségvetésről (Folytatás az 1. oldalról.) szintén 1 milliárdot, a termelési árkiegészítésre, dotációra — a MÁV támogatására — fordítható összegből félmilliárd forintot faragtak le. Teljes egészében feleslegesnek tartották, hogy a Pénzügyminisztérium 4 milliárd forintot fordítson tőkekihelyezésre, állami tőkerészesedés biztosítására. A költségvetési szavazás részeként határoztak a kedvezményes lakáscélú kölcsönökről. Három változat szerepelt a parlament előtt. Végül is úgy döntött a T. Ház, hogy a lakosságnak választási lehetőséget biztosítanak. Vagyis az adósok maguk dönthetik el, hogy az első, vagy a harmadik változat alapján fizetik a magasabb kamatot. Az első változat szerint a kedvezményes kamatok egységesen 15 százalékra emelkednek január elsejétől, és a törlesztés havi részlete 1500 forinttal több lesz. Akinél az 1500 forintos többlet nem fedezi a magasabb kamatokat, ott a különbözetet a költségvetés vállalja át. Ha viszont az 1500 forint a kamaton túl másra is fedezetet nyújt, akkor ez az összeg a tartozás visszafizetésének gyorsítását fogja szolgálni. A harmadik változat szerint a fennálló tőketartozás felét a költségvetés elengedi, míg a fennmaradó részre pénzpiaci kamatokat kell fizetni. Ekkor is azonban a havi törlesztő részlet maximálisan 1500 forinttal emelkedhet. Amennyiben ez nem lenne elegendő, a hiányzó részt ismét a költségvetés állja. Ha viszont több, az ebben az esetben is a törlesztés gyorsítását szolgálja. A képviselők a továbbiakban döntöttek arról, hogy a jövő őszi fekendőben a Szolidaritási Alapba, amely a munkanélküliek helyzetét hivatott javítani, 9 milliárd forintot helyeznek. A képviselők elfogadták azt a javaslatot is, hogy a kormányzati igazgatási szerveknél a dologi kiadásokat jövőre 12 százalékkal, összesen 885 millió forinttal csökkentsék. Hosszas vitát folytattak a Honvédelmi Minisztérium tervezett költségvetéséről. Számos képviselői indítványról tárgyaltak, melyek a védelmi kiadások csökkentését szorgalmazták. Ezek közül azonban a T. Ház végül is egyet sem fogadott el. Jóváhagyták viszont azt a képviselői javaslatot, miszerint a pénzügyminiszternek a költségvetés végrehajtásáról 1991. április 30-áig be kell számolnia a parlamentnek. A költségvetési törvényjavaslathoz illeszkedve döntöttek a képviselők a személyijövedelemadótörvény módosításának egyes, eddig fennmaradt részleteiről is. Határoztak arról, hogy 1991-ben valamennyi 6 évnél fiatalabb gyermekre kiterjed az adókedvezmény, a jelenlegi mértékkel, függetlenül a gyerekek számától. A befektetések ösztönzésére, és az állami privatizáció elősegítésére elfogadták azt a javaslatot, miszerint a befektetésre és a privatizációra fordított kiadásokat egyaránt le lehet vonni az adóköteles jövedelemből, annak 30 százalékaiig. Végül elfogadták a költségvetési bizottság által javasolt adótáblát. Az 1991. évi adótábla a következő: Évi 55 ezer forintos jövedelemig nem kell adót fizetni. Ezen felül 90 ezer forintig 12 százalékos, 120 ezer forintig 18 százalékos, 150 ezer forintig 30 százalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer forintig 40 százalékos, azon felül pedig 50 százalékos kulccsal kell adózni. Ezt követően a képviselők elfogadták — 61 százalékos többséggel — a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslatot. A döntés értelmében a költségvetés kiadásainak főösszege 931,69 milliárd forint, a bevételek főösszege 852,9 milliárd forint, s a deficit végül is 78,786 milliárd forint lesz. A hiány finanszírozására a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Banktól 60 milliárd forint értékű hitel felvételére kényszerül, az államkötvények kibocsátása várhatóan 15 milliárd forint körül alakul, míg a kincstárjegyek állománya 3,8 milliárd forinttal növekszik. Az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének megtárgyalásával plenáris üléssel folytatja január 14- én és 15-én munkáját. Ezt megelőzően több bizottsági ülésre is sor kerül. r- Zalai Hírlap — Főszerkesztő: Tarsoly József Főszerkesztő-helyettes: Magyar Hajnalka A szerkesztőbizottság tagjai: Hujber Katalin, Kiss Ferenc, Kovács Ferenc,Török András, Völgyi Ferenc Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán Rovatvezetők: Lukácsffy Dénes (közgazdaság), Mihovics József (belpolitika), Takáts Sándor (sport, információ). Kiadja: Journal Kiadói Kft. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető Pénzügyi-gazdasági vezető: Gyerák András Reklámiroda vezető: Mázsa Ferenc Lap- és kiadványmenedzser: Jakab Vilmos Elektronikus szerkesztés: Műszaki vezető: Tantalics József Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276. Fiókszerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady Endre u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Telefon: 51-002. Hirdetésfelvétel: Zalaegerszeg, Ady u. 62. Telefon: 12-580. Fax: 12-581 — Nagykanizsa, Ady u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150, Ady u. 26. Telefon: 11-963 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Nyomtatás: Zalai Nyomda. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 170.-Ft negyedévre 510.-Ft, fél évre 1020.-Ft, egy évre 2040.-Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. yournal. — A nehéz utat meg kell tenniük Gorbacsov—Bush üzenetváltás Moszkva (MTI). Az amerikai— szovjet viszony javulását és megszilárdulását nevezte az elmúlt esztendő egyik legfontosabb eredményének George Bush. Az amerikai elnök a szovjet népnek küldött újévi üdvözletében kiemelte a politika és a fegyverzetellenőrzés terén elért haladást. Külön is méltatta a Kuvait elleni iraki agresszió ügyében elfoglalt határozott moszkvai álláspontot, amely elítéli Bagdad magatartását.A politika terén elért eredmények mellett nem kevésbé fontos az amerikai és a szovjet nép közötti közvetlen kapcsolatok kialakulása sem — fejtette ki az amerikai elnök. Utalt arra, hogy már több tízezer amerikai és szovjet polgár lépett kapcsolatba egymással. George Bush üzenetében üdvözölte azokat a fontos lépéseket, amelyeket a Szovjetunió az új társadalom építésében tett meg, és dicsérte a szovjet emberek elhatározottságát, hogy a politikai és gazdasági reformokat megvalósítják az országban. — Ez nehéz út, de meg kell tenniük, mert országukat egy szebb jövő felé vezeti — hangoztatta az amerikai elnök, Moszkva (MTI). Az utóbbi esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően Mihail Gorbacsov az óév utolsó napján külön üzenetben köszöntötte az amerikai népet, sikereket, jólétet és békét kívánva a szovjet nép nevében. A szovjet államfő üdvözletében kitért az elmúlt évtizedben történt jelentős nemzetközi változásokra, s emlékeztetett arra is, hogy még számos világprobléma megoldatlan maradt. Az új jövőt kutatva „ a népek és az államok új partok felé vették az irányt. Ez az út nem veszélytelen, s nem mentes fájdalmas lépésektől sem. Ezen út legelején a világközösség máris komoly próbatétel elé került: agressziót követtek el az Öbölben. A világnak erőt kell vennie magán, oly módon leküzdenie a válságot, hogy ne hiúsítsa meg a civilizáció békés korszakához való átmenet kezdetét" — hangsúlyozta Gorbacsov. Segítünk, ha Önök is akarják Kohl a szovjet televízióban Bonn (MTI): Németország az új évben is tanácsokkal és tettekkel kívánja segíteni a Szovjetuniót, „amennyiben Önök is akarják”, közölte az új év első perceiben Helmut Kohl német kancellár a szovjet televízió nézőivel. Kohl személyében német kancellár először szerepelt újévi köszöntővel a szovjet televízióban. A bonni politikus 1990-et történelmi mérföldkőnek minősítette a két nép történetében. „Németország összes szomszédjának és partnerének egyetértésével visszanyerte egységét. Mindig emlékezni fogunk arra, hogy ehhez az önök országa és vezetése is hozzájárult" — közölte Kohl, s úgy vélte, hogy „minden európai mindörökre maga mögött hagyta a szembenállás és a hidegháború korszakát”. Kohl arról biztosította a szovjet nézőket, hogy az egységes Németország politikája békepolitika, és az is marad. Borúlátó magyarok Gallup-felmérés 1991 kilátásairól London (TASZSZ). Jobb lesze az 1991 -es esztendő, mint az előző volt? — tették fel a kérdést a brit Gallup közvéleménykutató intézet munkatársai harmincnyolc országban. A válasz — mint várható volt — jellegzetesen tükrözte az egyes országok gazdasági- társadalmi helyzetét, bár akadt egy-két meglepetés is. Kiderült, hogy semmi jót sem várnak az 1991-es évtől Magyarországon, a Szovjetunióban, Kanadában és még tizenkét másik országban. Magyarországon a megkérdezettek 82 százaléka mondta magát pesszimistának, a Szovjetunióban 46, míg Kanadában 45. A három országot Finnország, a Fülöp-szigetek, Uruguay, Törökország, Izrael, Ausztália, Costa Rica, Belgium és Hongkong követi a borúlátóak listáján. Ugyanakkor a legderűlátóbbak az izlandiak: náluk több az optimista (35 százalék), mint a pesszimista (34 százalék). Hasonló a helyzet Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is. Az alezredes magával vitt egy légvédelmi rakétát is Szovjet katonaszökevények Németországban Moszkva (MTI): 145 szovjet katona dezertált 1990-ben a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport egységeiből —jelentette az Izvesztyija. Anatoly Korotkovra, a szovjet katonai főügyészség vizsgálati főosztályának vezetőjére hivatkozva. Korotkov megerősítette azokat az értesüléseket, hogy november végén megszökött az egyik ezredparancsnok, családtagjaival és egyik beosztottjával, egy századossal együtt. Kolesznyikov alezredes a volt NSZK területére egy légvédelmi rakétát, egy távirányítható rakétát és három, a legkorszerűbb szovjet harckocsihoz rendszeresített lőszert is magával vitt. Korotkov nyilatkozata szerint a Kolesznyikov-ügy kapcsán a szovjet nyugati hadseregcsoport négy vezető beosztású tábornokát váltották le — köztük a hadseregcsoport parancsnokát, Sznyetkov hadseregtábornokot —, s több más parancsnok is büntetést kapott. A katonai főügyészség képviselője egyébként annak a véleményének adott hangot, hogy a katonaszökevények egyáltalában nem politikai indokokból dezertálnak egységüktől, hiszen egytőlegyig valamiféle katonai bűncselekményt követtek el. Korotkov szavai szerint a német fél „jószándékkal” kezeli ezeket az ügyeket (a kormányközi megállapodások értelmében a szovjet fél vizsgálja a katonai bűncselekményeket), s példakánt hozta fel, hogy Matyijenko zászlóst, aki katonatársát meggyilkolva és kirabolva szökött meg, kiadták a szovjet hatóságoknak. Nem tagadta ugyanakkor, hogy sok szovjet katona igyekszik hasznot húzni abból, hogy nyugaton nagyon kelendő árucikk a szovjet katonai felszerelés, s főként egyenruhákkal kereskednek. Zalai Hírlap 1991. JANUÁR 2. Az igény egyelőre csak két sziget Rugalmasabb japán magatartás Tokió (MTI). A japán kormány egyelőre csak két szigetet fog visszakövetelni a Szovjetuniótól, hogy lehetővé tegye a két ország megegyezését — közölték japán kormányforrások. A japán kormánypolitika jelentős fordulatának tekintik ezt a hivatalosan még be nem jelentett változást, amely azonban nem jelenti azt, hogy Tokió végleg lemondott volna a Kunasiri és Etorofu szigetről. Ám azzal, hogy egyelőre csak a Hokkaido közeli Habomai és Sikotan szigeteket szeretné visszakapni, Tokió elfogadhatóbb megoldást teremt Mihail Gorbacsov számára a területi vita rendezésére. A kormány illetékesének közlése szerint a javaslatot részletesen a január vége felé tartandó külügyminiszteri tanácskozáson vitatnák meg. Japán akkor felajánlaná Moszkvának a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi együttműködést is. Megfigyelők szerint a rugalmasabb japán magatartást Eduard Sevardnadze váratlan lemondása váltotta ki, és összefüggésben áll azzal is, hogy Tokióban megjósolhatatlannak tartják a gorbacsovi vezetés jövőjét. Márpedig Japán érdekében áll, hogy még Mihail Gorbacsov idejében találjanak megoldást a területi vitára. Nem lesznek idegen csapatok magyar földön SZER-interjú Antall Józseffel München (MTI): Azt remélem, hogy Magyarország 1991-ben a súlyos nehézségek ellenére elindul azon az úton, ami kivezeti a válságból — mondta Antall József miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában. Hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ennek az évnek lesz még egy igen nagy és kiemelkedő jelentőségű eseménye, mégpedig az, hogy a szovjet hadsereg alakulatai elhagyják Magyarországot, és nem lesznek idegen csapatok magyar földön. 1944 március 19-e, tehát a németek bevonulása óta először az idén lesz Magyarország olyan szuverén állam, amilyen korábban nem volt — mondta a kormányfő. — Már 1991 január elsejétől gyakorlatilag minden formális kapcsolat megszűnik a Varsói Szerződés katonai szervezete és a Magyar Honvédség között, vagyis a Magyar Honvédség teljesen önálló katonai koncepció alapján fog működni— közölte az interjúban. Albánia bennünket akar másolni Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának üzenete Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága — tagjainak a közelmúltban Albániában szerzett tapasztalatai alapján, valamint a jelenleg ott zajló eseményekkel összefüggésben — üzenetet intézett az albán parlament külügyi bizottságához. Az üzenet szerint a magyar parlament Külügyi Bizottsága üdvözli a kibontakozási folyamatot, a többpártrendszer meghirdetését, a békés átmenet érdekében megkezdődő tárgyalásokat a szerveződő pártok és a hatalom képviselői között. A dokumentum leszögezi azt is: az 1956-os magyar tapasztalatok és az 1968-as csehszlovákiai események arra intenek, hogy az erőszak alkalmazása csak elodázza, de nem oldja meg a társadalom alapvető problémáit. A jelek szerint az albán nép többsége higgadt magatartást tanúsít a demokratizálódás folyamatában, és remélhető, hogy a szélsőséges jelenségek nem hátráltatják a demokratikus átalakulás kibontakozását. A magyar parlament Külügyi Bizottsága úgy véli, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátsa a tényleges átalakulás feltését jelenti. Egyben felajánlja maga tapasztalataival és kevtőségeivel támogatja az albán 53 békés demokratizálódási folyaatot, mindenkor tiszteletben va az albán nép akaratát és verenitását. Ezzel összhang a bizottság kész szoros egy működést kialakítani az albán parlament külügyi bizottságával. Az üzenetet a Külügyi Bizottság két Albániában járt tagja ismertette a sajtó képviselőivel. Elmondták azt is: Albániában nagy szimpátiával figyelnek Magyarországra, a jelek arra utalnak, hogy „bennünket akarnak lemásolni”. Január 10-én — a Külügyi Bizottság határozata alapján—ismét Albániába utaznak, s magukkal viszik azt a hivatalos iratot is, amely azt tartalmazza, hogy a szolgálati és diplomata útlevelekre ne legyen vízumkényszer. (MTI) Mozgósítás Irakban Jordánia Izraeli támadástól tart Az iraki hatóságok hétfőn elrendelték, hogy január első hetében a 17 éves fiúk is jelentkezzenek katonai szogálata. A felhívást ismertette a bagdadi rádió és az iraki hírügynökség is. A hír szerint az utasítást nem teljesítőket szigorúan felelősségre vonják. Külföldi becslések szerint a 3 milliós lakosságból több mint egy milliónyi a 13-17 év közötti korosztály. Az iraki behívásokkal egyidőben csapatösszevonások zajlanak a jordániai—izraeli határon — közölte egy ammani diplomata. Szemtanúk szerint Jordánia harckocsikat és csapategységeket vezényelt a két ország határához. Jordánia attól tart, hogy Izrael támadást intéz Irak ellen és ezt Jordán területen keresztül indítja meg. Közben megkezdődött a Jordániában lévő amerikai diplomaták első csoportjának evakuálása. Mintegy 165 emberről van szó. Ugyancsak ammani hír, miszerint Európába utazik a héten Husszein jordán király, hogy az utolsó pillanatban megpróbáljon békés megoldást találni az Öböl-válságra. Irak január 1-jétől nem vesz részt az Arab Liga munkájában, tiltakozásul amiatt, hogy a szervezet székhelyét Tuniszból Kairóba helyezték vissza — közölte hétfőn a pán-arab csoporthoz akkreditált iraki nagykövet. A döntés mögött az áll, hogy Egyiptom kelt ki a leghevesebben az arab államok közül Kuvait lerohanása ellen. Irán első számú vallási vezetője hétfőn kijelentette: hazája az Öböl menti arab államokkal összefogva meg fogja akadályozni, hogy a nyugati erők állandósítsák jelenlétüket a térségben. Ali Hámenei ajatollah éles hangú Amerika-ellenes kirohanásában „huliganizmussal, banditizmussal és kalózkodással” vádolta az Egyesült Államokat. Teherán (AP). Irán kedden bejelentette, hogy nyugati (iraki) határai mentén egy hónapig tartó hadgyakorlatot kezd januárban, nagyjából ugyanabban az időben, amikor lejár az Iraknak adott ENSZ-ultimátum. A hadgyakorlat kezdetének időpontjául a teheráni rádió a január 10-ike és 20-ika közötti időszakot adta meg, míg az ENSZ Biztonsági Tanácsa január 15-ikében szabta meg a Kuvaitból való iraki kivonulás végső dátumát. Az iráni hadgyakorlat célja a légi és szárazföldi csapatok harckészültségének felmérése. A résztvevő katonák száma nem ismeretes.