Zalai Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 233-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

2 ZALAI HÍRLAP Már újabb elvonással sem kezelhető a költségvetési hiány Az Országgyűlés keddi mun­kanapján napirend előtt kért szót Tompa Sándor (MSZP), aki a Magyar Államvasutak helyzeté­ről szólva kiemelte: mielőbb szükség lenne dönteni a magyar közlekedéspolitika jövőjéről, mert „a jelenlegi helyzetben csoda, hogy egyáltalán még közlekednek a vonatok”. Ezt követően megkezdődött az idei pótköltségvetést tartal­mazó törvényjavaslat, valamint a költségvetés alakulásáról és az államháztartás helyzetéről szóló határozati javaslat együttes álta­lános vitája. Kupa Mihály pénz­ügyminiszter expozéjában rész­letesen indokolta a vártnál na­gyobb költégvetési hiány mö­gött meghúzódó gazdasági jelenségeket. Előrebocsátotta: a tervezettet jóval meghaladó hi­ány nem a túlköltekezés, hanem a bevételek elmaradásának kö­vetkezménye. Rámutatott, hogy e tendenciák mögött nem feltét­lenül egyfajta gazdasági instabi­litás áll, hiszen számos pozití­vum utal ennek ellenkezőjére. A költségvetési hiány legfőbb okaként az adóbevételek elma­radását említette. A különböző adókból a vártnál 134 milliárd­­dal kevesebb folyt be az állam­kasszába. A pénzügyminiszter kifogásolta, hogy úgymond rendkívül kritikus szintre süly­­lyedt az adózási morál. Kupa Mihály végezetül — hangoztat­va, hogy a költségvetési hiány takarékossággal, újabb elvonás­sal nem kezelhető — felhatal­mazást kért az Országgyűléstől, hogy a hiányt államkötvények kibocsátásával, a belföldi pénz­piacról finanszírozzák. A kormányzati előterjesztés­ről az Állami Számvevőszék alelnöke, Nyikos László úgy vé­lekedett: a beterjesztett doku­mentumok nem felelnek meg az államháztartási törvényben elő­írtaknak. Az illetékes parlamen­ti bizottságok megbízott szóno­kai általános vitára alkalmasnak tartották a két kormányzati elő­terjesztést, egyedül a költségve­tési bizottság kisebbségi állás­pontot kifejtő ellenzéki képvise­lője minősítette elfogadhatat­lannak a pótköltségvetésről rendelkező törvényjavaslatot. Az általános vitában már hom­lokegyenest különböző állás­pontot foglaltak el a felszólaló képviselők. A kormánypárt részéről elsősorban azt hangoz­tatták, hogy a piacgazdaságok­ban teljesen bevett szokás a költségvetés évközbeni módosí­tása. Az ellenzék ellenben a kor­mány hibájául rótta fel, hogy a reálgazdaság mutatóinak meg­hamisításával is fenn akarta tar­tani a költségvetési egyensúly látszatát. Az általános vitát elna­polta a Tisztelt Ház. Az Országgyűlés a pótkölt­ségvetés tárgyalása után a pol­gárok személyi adatainak és lak­címének nyilvántartásáról ren­delkező törvényjavaslat részle­tes vitájával folytatta munkáját. Az emberi jogi bizottság elő­adója a kormány által elvetett, de a bizottság által támogatott két módosító indítványra hívta fel a figyelmet. Az egyik a Né­pességnyilvántartó Hivatal he­lyébe lépő Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal első fokú államigazga­tási hatósági jogkörét szüntetné meg, míg a másik azt szigorítaná meg, hogy a személyazonosító jel se közvetve, se rejtetten ne tartalmazzon személyes adatot és ne legyen egyeztethető a kü­lönböző célú rendszerekben. Tirts Tamás (Fidesz) az önkor­mányzati bizottság előadója ar­ról számolt be, hogy testülete a részletes vita előtt nem tudott egységes véleményt kiialakíta­­ni. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) „szélsőbaloldalinak, jakobinusnak” minősítette a tör­vényjavaslatot, mert az úgy ke­zeli a személyi adatokat, hogy azokhoz bárki hozzáférhet, ha azt az állampolgár külön le nem tiltja. Véleményére reagált a Magyar Demokrata Fórum ré­széről Fekete Gyula, aki a nem­zetközi gyakorlatra hivatkozva visszautasította a szabaddemok­rata képviselő azon vádját, hogy a törvényjavaslat szélsőbalolda­li, jakobinus lenne. A képviselői felszólalásokat követően a részletes vitát lezár­ták, az Országgyűlés megkezdte a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitáját. — Megkezdődhet végre az önkormányzati támogatások rendszerének hosszú távú átala­kítása — mondotta Morvay Ist­ván államtitkár a törvényjavas­lat előterjesztője. A változás lé­nyege, hogy a törvény három évre előre meghatározza a támo­gatandó kezdeményezések kö­rét, rögzíti a támogatás mérté­két, a hozzájárulás feltételeit, a döntési rendszert, a finanszíro­zás és az ellenőrzés mechaniz­musát. A tervezetet tárgyaló bi­zottságok mindegyike általános vitára alkalmasnak nyilvánította a törvényjavaslatot, bár a kör­nyezetvédelmi bizottság szerint a javaslat nem fordít elegendő figyelmet a környezetvédelem­re. Ezt követően az igazságügy­miniszter kérésére elhalasztot­ták a személyes adatok védel­méről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény­­javaslat határozathozatalát. Erre minden valószínűség szerint a még vitás kérdések bizottsági megtárgyalását követően, a jövő heti plenáris ülésen kerül sor. Ugyancsak elnapolták a társa­dalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról, a Munka törvény­­könyve, valamint a közalkalma­zottak jogállásáról szóló tör­vényeket módosító törvényja­vaslat részletes vitáját. A Szigetköz természetvédel­mi, környezetvédelmi, tájvédel­mi és területfejlesztési kérdései­ről szóló országgyűlési határo­zati javaslat vitájának lezárásá­val fejeződött be az ülés. George Bush megkésett „hajrája” Az amerikai elnökválasz­tás három jelöltjének hétfő es­ti, utolsó vitája élénkebb volt a előzőknél, ám sok újdonságot ez sem hozott. Jóllehet George Bush elnök hatásosabban sze­repelt, mint a korábbi alkal­makkor, két hétre a választá­soktól aligha tudja már utol­érni Bill Clintont, a fölényesen vezető demokrata jelöltet. A vita legérdekesebb szerep­lője ezúttal is a független Ross Perot volt, aki elsősorban Bush elnököt támadta igen hevesen. Michigan állam egyetemén, East­ Lansingben rendezték a másfél órás vitát, amelyet ezút­tal is élő adásban közvetítettek országos tv-hálózatok. Bush elnök, aki a legutóbbi vitában már jelezte, hogy vere­ségre számít, amikor félig tréfá­san kijelentette, hogy népszerű feleségének nagyobb esélyei lettek volna, ezúttal határozot­tabb volt. Új, meggyőző prog­ram, tervek helyett azonban az elnök ezúttal is minduntalan ar­ra tért vissza, hogy a nézeteit változtatgató Clintont sem jelle­me, sem arkansasi kormányzó­ságának mérlege nem teszik al­kalmassá az elnökségre. Clinton, aki a hír szerint már dolgozik fehér házi gárdája ösz­­szeállításán, vezetése tudatában a biztonságra törekedett. Feltehetően hatásos volt im­már államférfiúinak szánt gesz­tusa, amellyel zárszavában elis­merte Bush elnök teljesítmé­nyét, jószándékát, de hozzátet­te: annál többre, újra van szüksége az országnak. Ross Perot, a texasi milliár­dos elmondotta, hogy míg ve­­télytársai az adófizetők pén­zéből költenek százmilliókat a kampányra, ő saját vagyonából fizetett ki eddig 60 milliót. (MTI) A ZALAI HÍRLAP -------------------------------------­ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597,12-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11 -150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13­ 550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25­011. -----------------------------------------------------------------------Journal----------­ Krónika 1992. október 21., SZERDA A köztársasági elnök az orosz fővárosban Göncz Árpád kedd este részt vett Kő a kövön című színművé­nek moszkvai bemutatóján, amelyre az orosz főváros Mű­vész Színházában került sor, Bánsági Ildikó és Oszter Sándor vendégjátékával. A magyar köztársasági elnök kedden magánjellegű látogatás­ra érkezett Moszkvába. Repülő­téri nyilatkozatában, amelyből az államközösségi tévé esti hír­adásaiban is idézett, a magyar­orosz kapcsolatok erősítését, megfelelő szintre emelését szor­galmazta. Úgy vélekedett, hogy gazdasági tekintetben Oroszor­szág a jövőben is meghatározó partnere lesz Magyarországnak. Göncz Árpád megerősítette, hogy szerdai találkozóján Bo­risz Jelcinnel meg kívánja erősí­teni az orosz államfőnek szóló magyarországi meghívást. A köztársasági elnök a láto­gatás kulturális programjának részeként délután megtekintette a Kremlben levő Fegyvertárat. Ezután a moszkvai kereske­delmi képviselet épületében ta­lálkozott a moszkvai magyar kolónia képviselőivel. Alkotmánybírósági határozatok Egy igen, két nem Az alkotmánybírók kedden három határozatot írtak alá. Az Alkotmánybíróság meg­állapította, hogy a magasabb ve­zető állású dolgozó munkaügyi vitájában hozott bírósági döntés ellen a fellebbezés kizárása al­kotmányellenes. A testület a ha­tározat indokolásában rámuta­tott: a július 1-jén hatályba lé­pett Munka törvénykönyvvel új tartalmat kapott a Polgári per­­rendtartás vonatkozó paragrafu­sa. Eszerint a fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el. A második határozat szerint nem alkotmányellenes, hogy a munkaügyi vitában a fellebbe­zés — meghatározott esetek ki­vételével — kizárt volt abban az esetben, ha a munkaügyi bíró­ság eljárását munkaügyi döntő­­bizottság előzte meg. Ugyan­csak határozatban utasították el az áthelyezett dolgozó végkielé­gítése mérvének megállapításá­val kapcsolatos rendelkezéseket támadó indítványokat is. Tájékoztató a szlovák kormány ülése után Egyelőre nem terelik el a Dunát Egyelőre nem terelik el a Du­nát, de erre hamarosan — való­színűleg két héten belül — sor kerülhet — hangzott el azon a keddi sajtóértekezleten, ame­lyet a szlovák kormányülés után tartott Jozef Zlocha környezet­védelmi miniszter. Zlocha be­számolt hétfői brüsszeli megbe­széléseiről és megállapította, hogy az Európai Közösség Csehszlovákia és Magyarország által kölcsönösen elfogadható megoldást igyekszik előmozdí­tani a bősi vízierőmű kérdésé­ben. Zlocha szerint Pozsonynak is ez a célja, ezért a szlovák fél nyitva kívánja hagyni a tárgya­lásos rendezés lehetőségét. Fel­panaszolta viszont, hogy a ma­gyar kormány arra hivatkozik: csak az 1977-es szerződés meg­szüntetéséről folytatandó tár­gyalásokra kapott felhatalma­zást a parlament. A szlovák környezetvédelmi tárca irányítója kifejtette azt az ismert álláspontot, hogy ha a Duna vízének nagyobb részét el is terelik a bősi erőműhöz veze­tő felvízcsatornába, ez nem fel­tétlenül teremt végleges, vissza­vonhatatlan helyzetet. Ezért a szlovák fél továbbra sem osztja azt a nézetet, hogy az elterelés­től tartózkodni kell a majdani háromoldalú (csehszlovák— magyar—EK) szakértői bizott­ság tevékenysége alatt. Az elterelésre vonatkozó po­litikai döntés várható időpontját firtató kérdésre Jozef Zlocha felhívta a figyelmet arra, hogy az évszakoktól függő vízszint­­ingadozás miatt az október végi, november eleji alacsony vízál­lás kedvez az elterelés végrehaj­tásának. Hétfőn éjfélkor két hét­re állították le a hajóforgalmat. Ennek alapján az elkövetkező két hét során várható a döntés, az elterlés megkezdésére — mondta, de pontos dátumot nem volt hajlandó közölni. * A Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Kormány Védelmi Miniszté­riumának vezetése kedden dél­előtt telefonon megkereste a Magyar Köztársaság Honvédel­mi Minisztériumát és jelezte: in­formációi szerint katonai moz­gások észlelhetők Rajka térsé­gében, a határ magyar oldalán — tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtóosztálya. A minisztérium illetékese vá­laszában — kellő ellenőrzés után — közölte, hogy semmifé­le katonai tevékenység nem fo­lyik a térségben és a magyar ha­tárőrizeti szervek sem tettek rendkívüli intézkedéseket. (MTI) Az MDF liberálisainak nyilatkozata Kedd délutánig 32-en írták alá — többek között Szabad György házelnök, Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter és Pusztai Erzsébet népjóléti ál­lamtitkár — azt a nyilatkozatot, amelyet az MDF liberálisai „kö­röztettek” frakciótagjaik között a Parlamentben — tájékoztatta az MTI munkatársát Balázsi Ti­bor, a fórum liberálisainak egyik képviselője. Ezt a nyilat­kozatot este fel kívánták olvasni a frakció ülésén is. A nyilatkozat szövege a kö­vetkező: „Mi, az MDF alábbi tagjai kijelentjük, hogy nem ér­tünk egyet az MDF Országos Etikai Bizottságának október 16-i határozatával. Szerencsét­lennek tartjuk, hogy az etikai bi­zottság párton belüli politikai vitában foglalt állást és hozott elmarasztaló ítéletet dr. Debre­­czeni József megrovásával. Tu­domásunk van arról, hogy az eti­kai bizottság Elek István ország­­gyűlési képviselő politikai köz­­szereplésével összefüggésben is kitűzte a fegyelmi tárgyalást. E jelenségek a bizottság szerepza­varára utalnak, ami megnehezíti politikai vitáink ésszerű kezelé­sét. Aggodalommal emlékeztet­jük az etikai bizottságot súlyos politikai felelősségére.” Balázsi Tibor kijelentette: „Ha ez a folyamat felerősödik, akkor minket arra kényszeríte­nek, hogy tájékozódjunk; ha itt minket kiszorítanak, akkor hol lehet a helyünk”. Állásfoglalá­sukkal a liberálisok mindenkép­pen meg kívánták várni az etikai bizottság pénteki döntését, ugyanakkor az utolsó pillanatig abban bíztak, hogy ez a testület nem vizsgál politikai ügyeket. Most ellenben erőt szeretnének mutatni. Elek István azt is el­mondta: még nem kapott hivata­los értesítést az etikai bizottság­tól, de úgy tudja: két budapesti MDF-tag kérte a testület össze­hívását, és a Magyar Nemzetben megjelent egyik cikkével kap­csolatban vannak kifogásaik. Nem alszik a tejár (Folytatás az 1. oldalról.) sárlási árnál nem történik vala­milyen elmozdulás, akkor ha­marosan olyan helyzet alakul ki, mint a húsnál, azaz tejhiány len­ne. A gazdaságok döntés előtt voltak, tehát nekünk igenis lépni kellett. Azonban senki ne higy­­gye azt, hogy ez a lépés óriási nyereséget jelent, ugyanis ta­valy az árbevételarányos nyere­ségünk alig volt egy százalékos. Azóta pedig történt egy s más— mondta Szökrönyös László. A bagodi termelőszövetke­zetnél Járfás László főállatte­nyésztő azt közölte, hogy ők most nem emelnek árat. — Egyelőre maradunk a lite­renkénti 21 forintos nagykerár­­nál, mi most sem ajánljuk azt, hogy 25-26 forintnál drágábban adja a kereskedelmi hálózat a bagodiak tejét. Megpróbáljuk tartani ezt az árat, ami talán ki­csit könnyebb lesz mint mások­nak, mert mi saját állománnyal termeljük meg az alapanyagot. Lentiben, a szeptemberben alakult Farmer Kft-nél éppen ta­nakodás kellős közepébe botlot­tunk a kérdéssel, nevezetesen azzal, hogy vajon ők követik-e a tejipari vállalat áremelését? — Mi semmiképpen nem ajánlunk literenként 29 forintnál magasabb fogyasztói árat a ke­reskedelemnek. Ám a részletek­ről még szót kell váltanunk egy­mással is — így Kovács Miklós, a többiek egyetértő bólogatása közben. Mit szólnak a kereskedelmi egységek a bejelentéshez? A kanizsai székhelyű ZETA Kereskedelmi Rt-nél ismert is az árlista, de döntés még nem született az ügyben, ezért a háló­zat boltjaiban sem tudtak mit mondani. Hasonló volt a helyzet buda­pesti székhelyű Julius Meinl csemegeüzletben is, ők is várják a hivatalos ávközlést a főnök­ségtől. A Zalaegerszeg és Vidéke Áfémsz-nél azt mondták, hogy a hagyományos üzleteikben a tejipari vállalat ajánlott árait al­kalmazzák majd, de a jövedele­mérdekeltségű üzleteknél a he­lyi vezető kezében van a döntés. (takáts)

Next