Zalai Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 233-257. szám)
1992-10-21 / 249. szám
2 ZALAI HÍRLAP Már újabb elvonással sem kezelhető a költségvetési hiány Az Országgyűlés keddi munkanapján napirend előtt kért szót Tompa Sándor (MSZP), aki a Magyar Államvasutak helyzetéről szólva kiemelte: mielőbb szükség lenne dönteni a magyar közlekedéspolitika jövőjéről, mert „a jelenlegi helyzetben csoda, hogy egyáltalán még közlekednek a vonatok”. Ezt követően megkezdődött az idei pótköltségvetést tartalmazó törvényjavaslat, valamint a költségvetés alakulásáról és az államháztartás helyzetéről szóló határozati javaslat együttes általános vitája. Kupa Mihály pénzügyminiszter expozéjában részletesen indokolta a vártnál nagyobb költégvetési hiány mögött meghúzódó gazdasági jelenségeket. Előrebocsátotta: a tervezettet jóval meghaladó hiány nem a túlköltekezés, hanem a bevételek elmaradásának következménye. Rámutatott, hogy e tendenciák mögött nem feltétlenül egyfajta gazdasági instabilitás áll, hiszen számos pozitívum utal ennek ellenkezőjére. A költségvetési hiány legfőbb okaként az adóbevételek elmaradását említette. A különböző adókból a vártnál 134 milliárddal kevesebb folyt be az államkasszába. A pénzügyminiszter kifogásolta, hogy úgymond rendkívül kritikus szintre sülylyedt az adózási morál. Kupa Mihály végezetül — hangoztatva, hogy a költségvetési hiány takarékossággal, újabb elvonással nem kezelhető — felhatalmazást kért az Országgyűléstől, hogy a hiányt államkötvények kibocsátásával, a belföldi pénzpiacról finanszírozzák. A kormányzati előterjesztésről az Állami Számvevőszék alelnöke, Nyikos László úgy vélekedett: a beterjesztett dokumentumok nem felelnek meg az államháztartási törvényben előírtaknak. Az illetékes parlamenti bizottságok megbízott szónokai általános vitára alkalmasnak tartották a két kormányzati előterjesztést, egyedül a költségvetési bizottság kisebbségi álláspontot kifejtő ellenzéki képviselője minősítette elfogadhatatlannak a pótköltségvetésről rendelkező törvényjavaslatot. Az általános vitában már homlokegyenest különböző álláspontot foglaltak el a felszólaló képviselők. A kormánypárt részéről elsősorban azt hangoztatták, hogy a piacgazdaságokban teljesen bevett szokás a költségvetés évközbeni módosítása. Az ellenzék ellenben a kormány hibájául rótta fel, hogy a reálgazdaság mutatóinak meghamisításával is fenn akarta tartani a költségvetési egyensúly látszatát. Az általános vitát elnapolta a Tisztelt Ház. Az Országgyűlés a pótköltségvetés tárgyalása után a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját. Az emberi jogi bizottság előadója a kormány által elvetett, de a bizottság által támogatott két módosító indítványra hívta fel a figyelmet. Az egyik a Népességnyilvántartó Hivatal helyébe lépő Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal első fokú államigazgatási hatósági jogkörét szüntetné meg, míg a másik azt szigorítaná meg, hogy a személyazonosító jel se közvetve, se rejtetten ne tartalmazzon személyes adatot és ne legyen egyeztethető a különböző célú rendszerekben. Tirts Tamás (Fidesz) az önkormányzati bizottság előadója arról számolt be, hogy testülete a részletes vita előtt nem tudott egységes véleményt kiialakítani. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) „szélsőbaloldalinak, jakobinusnak” minősítette a törvényjavaslatot, mert az úgy kezeli a személyi adatokat, hogy azokhoz bárki hozzáférhet, ha azt az állampolgár külön le nem tiltja. Véleményére reagált a Magyar Demokrata Fórum részéről Fekete Gyula, aki a nemzetközi gyakorlatra hivatkozva visszautasította a szabaddemokrata képviselő azon vádját, hogy a törvényjavaslat szélsőbaloldali, jakobinus lenne. A képviselői felszólalásokat követően a részletes vitát lezárták, az Országgyűlés megkezdte a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitáját. — Megkezdődhet végre az önkormányzati támogatások rendszerének hosszú távú átalakítása — mondotta Morvay István államtitkár a törvényjavaslat előterjesztője. A változás lényege, hogy a törvény három évre előre meghatározza a támogatandó kezdeményezések körét, rögzíti a támogatás mértékét, a hozzájárulás feltételeit, a döntési rendszert, a finanszírozás és az ellenőrzés mechanizmusát. A tervezetet tárgyaló bizottságok mindegyike általános vitára alkalmasnak nyilvánította a törvényjavaslatot, bár a környezetvédelmi bizottság szerint a javaslat nem fordít elegendő figyelmet a környezetvédelemre. Ezt követően az igazságügyminiszter kérésére elhalasztották a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat határozathozatalát. Erre minden valószínűség szerint a még vitás kérdések bizottsági megtárgyalását követően, a jövő heti plenáris ülésen kerül sor. Ugyancsak elnapolták a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról, a Munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosító törvényjavaslat részletes vitáját. A Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat vitájának lezárásával fejeződött be az ülés. George Bush megkésett „hajrája” Az amerikai elnökválasztás három jelöltjének hétfő esti, utolsó vitája élénkebb volt a előzőknél, ám sok újdonságot ez sem hozott. Jóllehet George Bush elnök hatásosabban szerepelt, mint a korábbi alkalmakkor, két hétre a választásoktól aligha tudja már utolérni Bill Clintont, a fölényesen vezető demokrata jelöltet. A vita legérdekesebb szereplője ezúttal is a független Ross Perot volt, aki elsősorban Bush elnököt támadta igen hevesen. Michigan állam egyetemén, East Lansingben rendezték a másfél órás vitát, amelyet ezúttal is élő adásban közvetítettek országos tv-hálózatok. Bush elnök, aki a legutóbbi vitában már jelezte, hogy vereségre számít, amikor félig tréfásan kijelentette, hogy népszerű feleségének nagyobb esélyei lettek volna, ezúttal határozottabb volt. Új, meggyőző program, tervek helyett azonban az elnök ezúttal is minduntalan arra tért vissza, hogy a nézeteit változtatgató Clintont sem jelleme, sem arkansasi kormányzóságának mérlege nem teszik alkalmassá az elnökségre. Clinton, aki a hír szerint már dolgozik fehér házi gárdája öszszeállításán, vezetése tudatában a biztonságra törekedett. Feltehetően hatásos volt immár államférfiúinak szánt gesztusa, amellyel zárszavában elismerte Bush elnök teljesítményét, jószándékát, de hozzátette: annál többre, újra van szüksége az országnak. Ross Perot, a texasi milliárdos elmondotta, hogy míg vetélytársai az adófizetők pénzéből költenek százmilliókat a kampányra, ő saját vagyonából fizetett ki eddig 60 milliót. (MTI) A ZALAI HÍRLAP ------------------------------------- A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597,12-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11 -150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13 550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. -----------------------------------------------------------------------Journal---------- Krónika 1992. október 21., SZERDA A köztársasági elnök az orosz fővárosban Göncz Árpád kedd este részt vett Kő a kövön című színművének moszkvai bemutatóján, amelyre az orosz főváros Művész Színházában került sor, Bánsági Ildikó és Oszter Sándor vendégjátékával. A magyar köztársasági elnök kedden magánjellegű látogatásra érkezett Moszkvába. Repülőtéri nyilatkozatában, amelyből az államközösségi tévé esti híradásaiban is idézett, a magyarorosz kapcsolatok erősítését, megfelelő szintre emelését szorgalmazta. Úgy vélekedett, hogy gazdasági tekintetben Oroszország a jövőben is meghatározó partnere lesz Magyarországnak. Göncz Árpád megerősítette, hogy szerdai találkozóján Borisz Jelcinnel meg kívánja erősíteni az orosz államfőnek szóló magyarországi meghívást. A köztársasági elnök a látogatás kulturális programjának részeként délután megtekintette a Kremlben levő Fegyvertárat. Ezután a moszkvai kereskedelmi képviselet épületében találkozott a moszkvai magyar kolónia képviselőivel. Alkotmánybírósági határozatok Egy igen, két nem Az alkotmánybírók kedden három határozatot írtak alá. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a magasabb vezető állású dolgozó munkaügyi vitájában hozott bírósági döntés ellen a fellebbezés kizárása alkotmányellenes. A testület a határozat indokolásában rámutatott: a július 1-jén hatályba lépett Munka törvénykönyvvel új tartalmat kapott a Polgári perrendtartás vonatkozó paragrafusa. Eszerint a fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el. A második határozat szerint nem alkotmányellenes, hogy a munkaügyi vitában a fellebbezés — meghatározott esetek kivételével — kizárt volt abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság eljárását munkaügyi döntőbizottság előzte meg. Ugyancsak határozatban utasították el az áthelyezett dolgozó végkielégítése mérvének megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket támadó indítványokat is. Tájékoztató a szlovák kormány ülése után Egyelőre nem terelik el a Dunát Egyelőre nem terelik el a Dunát, de erre hamarosan — valószínűleg két héten belül — sor kerülhet — hangzott el azon a keddi sajtóértekezleten, amelyet a szlovák kormányülés után tartott Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter. Zlocha beszámolt hétfői brüsszeli megbeszéléseiről és megállapította, hogy az Európai Közösség Csehszlovákia és Magyarország által kölcsönösen elfogadható megoldást igyekszik előmozdítani a bősi vízierőmű kérdésében. Zlocha szerint Pozsonynak is ez a célja, ezért a szlovák fél nyitva kívánja hagyni a tárgyalásos rendezés lehetőségét. Felpanaszolta viszont, hogy a magyar kormány arra hivatkozik: csak az 1977-es szerződés megszüntetéséről folytatandó tárgyalásokra kapott felhatalmazást a parlament. A szlovák környezetvédelmi tárca irányítója kifejtette azt az ismert álláspontot, hogy ha a Duna vízének nagyobb részét el is terelik a bősi erőműhöz vezető felvízcsatornába, ez nem feltétlenül teremt végleges, visszavonhatatlan helyzetet. Ezért a szlovák fél továbbra sem osztja azt a nézetet, hogy az eltereléstől tartózkodni kell a majdani háromoldalú (csehszlovák— magyar—EK) szakértői bizottság tevékenysége alatt. Az elterelésre vonatkozó politikai döntés várható időpontját firtató kérdésre Jozef Zlocha felhívta a figyelmet arra, hogy az évszakoktól függő vízszintingadozás miatt az október végi, november eleji alacsony vízállás kedvez az elterelés végrehajtásának. Hétfőn éjfélkor két hétre állították le a hajóforgalmat. Ennek alapján az elkövetkező két hét során várható a döntés, az elterlés megkezdésére — mondta, de pontos dátumot nem volt hajlandó közölni. * A Cseh és Szlovák Szövetségi Kormány Védelmi Minisztériumának vezetése kedden délelőtt telefonon megkereste a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumát és jelezte: információi szerint katonai mozgások észlelhetők Rajka térségében, a határ magyar oldalán — tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtóosztálya. A minisztérium illetékese válaszában — kellő ellenőrzés után — közölte, hogy semmiféle katonai tevékenység nem folyik a térségben és a magyar határőrizeti szervek sem tettek rendkívüli intézkedéseket. (MTI) Az MDF liberálisainak nyilatkozata Kedd délutánig 32-en írták alá — többek között Szabad György házelnök, Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter és Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár — azt a nyilatkozatot, amelyet az MDF liberálisai „köröztettek” frakciótagjaik között a Parlamentben — tájékoztatta az MTI munkatársát Balázsi Tibor, a fórum liberálisainak egyik képviselője. Ezt a nyilatkozatot este fel kívánták olvasni a frakció ülésén is. A nyilatkozat szövege a következő: „Mi, az MDF alábbi tagjai kijelentjük, hogy nem értünk egyet az MDF Országos Etikai Bizottságának október 16-i határozatával. Szerencsétlennek tartjuk, hogy az etikai bizottság párton belüli politikai vitában foglalt állást és hozott elmarasztaló ítéletet dr. Debreczeni József megrovásával. Tudomásunk van arról, hogy az etikai bizottság Elek István országgyűlési képviselő politikai közszereplésével összefüggésben is kitűzte a fegyelmi tárgyalást. E jelenségek a bizottság szerepzavarára utalnak, ami megnehezíti politikai vitáink ésszerű kezelését. Aggodalommal emlékeztetjük az etikai bizottságot súlyos politikai felelősségére.” Balázsi Tibor kijelentette: „Ha ez a folyamat felerősödik, akkor minket arra kényszerítenek, hogy tájékozódjunk; ha itt minket kiszorítanak, akkor hol lehet a helyünk”. Állásfoglalásukkal a liberálisok mindenképpen meg kívánták várni az etikai bizottság pénteki döntését, ugyanakkor az utolsó pillanatig abban bíztak, hogy ez a testület nem vizsgál politikai ügyeket. Most ellenben erőt szeretnének mutatni. Elek István azt is elmondta: még nem kapott hivatalos értesítést az etikai bizottságtól, de úgy tudja: két budapesti MDF-tag kérte a testület összehívását, és a Magyar Nemzetben megjelent egyik cikkével kapcsolatban vannak kifogásaik. Nem alszik a tejár (Folytatás az 1. oldalról.) sárlási árnál nem történik valamilyen elmozdulás, akkor hamarosan olyan helyzet alakul ki, mint a húsnál, azaz tejhiány lenne. A gazdaságok döntés előtt voltak, tehát nekünk igenis lépni kellett. Azonban senki ne higygye azt, hogy ez a lépés óriási nyereséget jelent, ugyanis tavaly az árbevételarányos nyereségünk alig volt egy százalékos. Azóta pedig történt egy s más— mondta Szökrönyös László. A bagodi termelőszövetkezetnél Járfás László főállattenyésztő azt közölte, hogy ők most nem emelnek árat. — Egyelőre maradunk a literenkénti 21 forintos nagykerárnál, mi most sem ajánljuk azt, hogy 25-26 forintnál drágábban adja a kereskedelmi hálózat a bagodiak tejét. Megpróbáljuk tartani ezt az árat, ami talán kicsit könnyebb lesz mint másoknak, mert mi saját állománnyal termeljük meg az alapanyagot. Lentiben, a szeptemberben alakult Farmer Kft-nél éppen tanakodás kellős közepébe botlottunk a kérdéssel, nevezetesen azzal, hogy vajon ők követik-e a tejipari vállalat áremelését? — Mi semmiképpen nem ajánlunk literenként 29 forintnál magasabb fogyasztói árat a kereskedelemnek. Ám a részletekről még szót kell váltanunk egymással is — így Kovács Miklós, a többiek egyetértő bólogatása közben. Mit szólnak a kereskedelmi egységek a bejelentéshez? A kanizsai székhelyű ZETA Kereskedelmi Rt-nél ismert is az árlista, de döntés még nem született az ügyben, ezért a hálózat boltjaiban sem tudtak mit mondani. Hasonló volt a helyzet budapesti székhelyű Julius Meinl csemegeüzletben is, ők is várják a hivatalos ávközlést a főnökségtől. A Zalaegerszeg és Vidéke Áfémsz-nél azt mondták, hogy a hagyományos üzleteikben a tejipari vállalat ajánlott árait alkalmazzák majd, de a jövedelemérdekeltségű üzleteknél a helyi vezető kezében van a döntés. (takáts)