Zalai Hírlap, 1996. január (52. évfolyam, 1-25. szám)
1996-01-15 / 12. szám
6 ZALAI HÍRLAP Építész Minoltával Ekler László felvételén az opálosan cikkanó vízbuborékok harsány fröccsenéssel törnek fölfelé s esnek szét apró gyöngyszemekre. A légies látványt erős kontrasztként fogják körbe az ívesen nyújtózó vasszirmok. Az egerszegi Dísz téri tulipános szökőkút, mert hiszen erről van szó, szelíd vízesését járókelőként szívesen elnézegetjük. Megszokott látványa a fotós látásmódján keresztül mégis, egészen más. A képen „röptében” megáll a vízgyöngy, ám mégis halljuk, érzékeljük a majdan aláhulló cseppek csobbanásának könnyű neszét. A téma önmagában is lencsevégre kívánkozik, ám azt a fotósok jól tudják, hány és hányféleképp lehet az örökkévalóság számára megfogni az adott pillanat látványát, hangulatát. Ekler László ezen felvétele a Városunkért '95 zalaegerszegi fotópályázaton, a közelmúltban, megosztott első díjat ért el. Építész, akinek a hobbija a fotózás. Tervezőként középületek, intézmények, lakóházak szülőatyja, s amit mindközül talán legszívesebben kiemel, az a két évvel ezelőtt készült misekarácsonyfai templom. Gyermekkorától érdekli a fotózás, s mindmáig kedvtelésből „csettintget”—maga és családja örömére gyarapítva a szép felvételek sorát. — Úgy érzem, az építészet és a fotózás nagyszerűen kiegészítik egymást. Szeretem a munkámat, a fotózás pedig csodálatos hobbi—mondja. Az első képet hatéves korában készítette egy Pajtás géppel. Most Minolta a márka. Amúgy a fényképezés technikáját az ugyancsak e kedvtelésnek hódoló bátyjától leste el. — Zalaegerszegi vagyok, imádom a várost fotózni. A felújított régi épületek, a Budapest Bank csakúgy, mint a Postabank, a Deák tér és még sorolhatnám, mind-mind nagyon tetszik. Mint ahogyan az egész város. Ez is motivált, hogy részt vegyek a Városunkért meghirdetett fotópályázaton. Korábban csak ritkán, és annak is már jó pár éve, hogy élt az efféle lehetőségekkel, ám a mostani siker új lendületet adott számára a további próbálkozáshoz. — Nem vártam ezt az eredményt, s különösen ,, emeli” az értékét, hogy a Zalai Hírlap fotóriporterével, Mészáros T. Lászlóval osztoztam az első helyezésen. A szökőkutat a nyáron fotóztam. Szép dísze a térnek, s méginkább így lenne virágosabb környezetben.. Kiderült, az ő tervei alapján nyert volna megvalósítást a tér alatti bevásárlóközpont, amelynek kivitelezésére a vállalkozó ugyan nem kapott lehetőséget, ám a tervező számára mindenesetre érdekes feladatot jelentett. Azt mondja, szívesebben látja képeit feketefehérben. Ezeket maga laborálja, a ház alatti pincében berendezett helyiségben. Ám bármennyire is szereti, a fotózás időigényes hobbi. Változó, mikor utasítja maga mögé a sok egyéb tennivalót. Hangulat, jó idő, színek és fények egybeesése, vagy egyszerűen csupán a kikapcsolódás óhaja készteti, hogy vállára vegye a fotóstáskát. És akkor ki a közeli erdőbe, a skanzenbe, a Gébártra... Szereti a természetet, az albumban sorakozó képek is erről szólnak. És a régi épületeket, az öreg falusi házakat a körülvevő fákkal, virágokkal. Fontosnak tartja, hogy az épületeket megörökítő felvételeken a természet is mindig ,képben” legyen, így van ez tervezéskor is, hiszen a leendő épület elgondolásához hozzátartozik annak környezete is. Elmondhatom, nem csak a sikeres pályázat okán kerestem a találkozást az építész fotóssal. Amikor kollégám arról mesélt, hogy egy havas téli estén, amikor szinte kihalt volt az egész város, s úgy érezte, kihagyhatatlan képek születhetnek, nos ezen az estén még egy emberrel találkozott, aki hasonlóféleképpen gondolkozhatott. —Igen — mondja Ekler László mosolyogva. — Szeretem ezt az évszakot, a téli tájat. De ugyanígy az őszt is, a változó színeivel... Meglehet, a legközelebbi fotópályázaton már ezekkel a képekkel találkozhatunk. — sinkovics — „Az építészet és a fotózás kiegészíti egymást.” Az írott halál mérnöke „Ha létezne olyan egyetem, ahol a halál és a gyilok megtervezését oktatnák, ő legalábbis mérnöki diplomát szerezne ott” — mondta róla állítólag egyik kritikusa. A londoni rendőrség főkapitánya a hatvanas években úgy fohászkodott: csak hála illetheti a Teremtőt, hogy nem faragott belőle bűnözőt. Akiről e baljós nyilatkozatok elhangzottak: alacsony, törékeny hölgy, megnyerő modorral, békés, nyugodt középosztálybeli háttérrel, akinek tollából azonban literszámra folyt a vér, papírra vetett sorait többszörösen átszőtte az ármány, a cselszövés, a halál. Pénteken húsz éve, hogy a krimiirodalom kétségkívül legnevesebb „tömeggyilkosa”, Agatha Christie maga is távozott oda, ahová „áldozatait” 56 éven keresztül fáradhatatlanul küldte. Viszonylag későn vágott bele abba a pályafutásba, amely azután minden idők legszínvonalasabb, legtalálékonyabb, s egyik legtermékenyebb bűnügyi regényírójává érlelte. 1920-ban, harmincéves korában jelent meg első novellája, s ez egyben egyik halhatatlan hőse, a kissé esetlen, de borotvaeszű belga detektív, Hercule Poirot születési éve is. Tíz évre rá keltette életre — sokak szerint saját magáról véve a mintát — a nem kevésbé fondorlatos, finom, de a bűnt kíméletlenül leleplező Miss Marple-t. Kertész Róbert (V. rész) A 14. század közepén alapították Közép-Európa első egyetemeit. A középkori egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. Miután nem tartoztak a város jogi hatalma alá, igyekeztek saját érdekvédelmet, egyetemi autonómiát kialakítani. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának: a pápának vagy a császárnak bullája, rendelete szentesítette. Az első Magyarországon létrehozott egyetem alapítását 1367. szeptember 1-jén hagyta jóvá a pápa. A négy kar közül csupán az alapképzést biztosító bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte. Feltételezhetjük, hogy az orvosi kar is működött. AZ EGYETEM létesítésében nagy szerepet játszott az egyetem első kancellárja, Vilmos pécsi püspök, a királyi kápolna ispánja. Az indíték: az egyetemet végzett jogászokra elsősorban a királyi kápolnának volt szüksége. A pécsi egyetem azonban nem bizonyult életképesnek. Hiába indult be az oktatás, hívtak külföldi tanárokat. 20-25 év fennállás után, 1390 körül az egyetem elhalt. Megszűnéséhez feltehetően hozzájárult, hogy Pécs jelentősége Lajos utódai alatt csökkent. 1379-BEN készült a mai ismereteink szerint legrégebbi magyarországi telekkönyv. Sopron városa felosztotta az addig földközösségben művelt szántóföldjeit. A jogosultak körének pontos megállapítása érdekében készült ez az összeírás. A soproni polgárok anyanyelvén, németül írt tízoldalas leírásban a belváros, majd a külváros tíz-tíz kerületének háztulajdonosait sorolták fel. A belvárosban 94 házat írtak össze 97 ház-, illetve házrésztulajdonossal, a külvárosban 101 házat, összesen 294 tulajdonossal. A belvárosi házak jobb minőségűek, nagyobb alapterületűek voltak. A házak felét egy-egy személy birtokolta, 1/3 részük pedig olyan tulajdonosok kezében volt, akik egynél több házat mondhattak magukénak. A KÜLVÁROSBAN a háztulajdonosok aprózódása volt a jellemző (fél, negyed, sőt nyolcad részre). A város lakosságát kb. 2000 főre tehetjük, az összeírt családfők neve alapján az összlakosság mintegy 30 százalékának a foglalkozását is ismerjük. A városban 32 féle ipart űztek. A legmódosabbak a posztónyírók voltak, ők valamennyien a belvárosban, egész házban laktak. A 94 ház közül tíz belvárosi ház volt zsidó tulajdonos kezén, a Zsidó utcában. (Gettóról azonban nem beszélhetünk, ezek a házak keresztények házai között, szétszórtan feküdtek.) A lakosság nagyobbik része, akiknél az összeírás nem tünteti fel a foglalkozást — ahogy ezt más forrásokból tudjuk —, földművelésből, elsősorban szőlőművelésből élt. A nyilvános ütőórák a 14. században terjedtek el Európában. Magyarországon a század végén, egy besztercebányai számadásban találjuk az első adatot gépóra használatáról. A forrásban olvasható János órásmester Sziléziából származott, és Besztercebányán telepedett le. Valószínűleg ő volt a város első nyilvános órájának készítője, majd felügyelője. A 15. század első évtizedeiben — a városi számadáskönyvek tanúsága szerint — a besztercebányai mellett toronyóra működött már Pozsony, Bártfa és Sopron várásokott IC III. CALIXTUS pápa 1456. június 29-én hirdette ki „Imabulláját”, amelyben elrendelte: minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel „feladassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak.” A déli harangszó elrendelésére a pápát végső kétségbeesése sarkallta. A megválasztása óta eltelt egy évben szinte kizárólag a Konstantinápoly visszafoglalására hirdetett keresztes hadjárat tervével foglalkozott. Európa uralkodóinak közömbössége miatt azonban vállalkozása kudarcba fulladt. AZ IMABULLA kiadása után három nappal a szultán közel százezres serege megkezdte Nándorfehérvár ostromát. Nem állja meg a helyét tehát a közhiedelem, miszerint a déli harangszó a nándorfehérvári győzelem emlékére szól. A hiedelem alapja az volt, hogy Európa városaiba szinte egyszerre érkezett meg a győzelem híre és a korábbi pápai felszólítás. Mindenesetre a déli harangszó az időtől általános lett Európában. A nándorfehérvári diadal emlékére egyébként Calixtus pápa új rendelkezést hozott: augusztus 6-át, az új színelváltozásának napját ünnepé nyilvánította. (E napon értesült a pápa a győzelemről.) BRAM STOKER világsikert aratott múlt század végi regénye terjesztette el a vérszívó kárpáti vámpírgróf, Drakula legendáját. A mai mozivászon Drakula őse valós hús-vér történeti személy, a Hunyadi család tagja, havasalföldi román vajda volt, aki Karóbahúzó néven uralkodott 1456—1462 között. Apja is vajda volt, őt pedig Hunyadi János hozatta magához gyermekként, ahol katolizált, és beházasodott a családba. Hunyadi helyezte később a havaselvi trónra. Törökellenes és magyarbarát politikát folytatott, ahogy ő mondta: a Szent Koronát kívánta szolgálni. A Szászföldön jelentkező trónkövetelőkkel Vlad le akart számolni. Negyven brassói kereskedőt karóba húzatott, felégette a barcasági falvakat, kiirtotta a fogarasi román ellenpártiakat. A szászok röplapokkal árasztották el Európát a vajda tömegmészárlásairól szóló kiszínezett hírekkel. Vlad a törökkel is kegyetlen leszámolt; állítása szerint 23.809 fejet gyűjtött össze 1462. évi győzelme után. Amikor az otthoni ellenpárt és a török együttes nyomása elől Erdélybe menekült, a király engedett a szászok panaszának, és nem segítette vissza a trónra. VÉRES KÉZZEL sem tudott stabilitást teremteni a Kárpátokon túl. 1476-ban Mátyás még egyszer megpróbálkozott vele, de saját testvére hamarosan meggyilkolta. (Vége.) 1100 esztendő jó- és balsorsban A pécsi egyetem. (Rekonstrukció) _________KULTÚRA____________ 1996. január 15., HÉTFŐ Oceanográfiai tanulmány A sarkvidéken át hajóval Japánból Európába Egy japán oceanográfiai alapítvány az Északi-sarkvidéken át Európába vezető tengeri út lehetőségét tanulmányozza. Egy ilyen hajózási útvonal a felére rövidíthetné a hajóút idejét a hagyományos — a Szuezi-csatornán át vezető, egy hónapot igénybevevő úthoz képest. Az alapítvány szakértői szerint a nyári időszakban kellene a forgalmat lebonyolítani, szilárd építésű, a jégnek ellenálló teherhajókkal, hogy a konvojok ne függjenek a jégtörőktől. Az elmúlt nyáron kísérleti utat tett Japánból Norvégiába egy orosz gyártmányú, jégálló teherhajó, amely Jokohamából indult el augusztus elsején, és 13 ezer kilométer megtétele után, 28 nap alatt ért a norvég partokhoz, miközben tanulmányozta a jégnek a hajótestre gyakorolt hatásait. A japán szakértők következtetései szerint két hét alatt meg lehet tenni ezt az utat, amely csupán a megfigyelésekmérések miatt tartott közel egy hónapig. A Jeges-tenger térségén át vezető útvonalakat nem elsősorban a zord éghajlati viszonyok zárták el a hajózás elől, hanem a hidegháborús politikai viszonyok. Jelenleg a hajózható évszakban, júniustól szeptemberig csak orosz jégtörők cirkálnak ezeken a vizeken. (MTI) Megyei kulturális ajánlat (Január 15—21.) Színház Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, kedd 19 óra: Csók; 19.30 óra: Komédiások (Házi Színpad); szerda 14 óra: Hamupipőke; 19 óra: Csak semmi szexet... (Csány b.); csütörtök: 14 óra: Hamupipőke; 19 óra: Csók; 19.30 óra: Komédiások; péntek 19 óra: Csók; szombat 19 óra: Kakukkfészek. Koncert Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ, kedd 13 és 15 óra: A Pannon Szólisták Kamarazenekarának koncertje — Ifjúsági Filharmónia bérleti hangversenye. Kiállítás Zalaegerszeg, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, szerda 17 óra. Gácsi Mihály grafikusművész emlékkiállításának megnyitója. Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ, hétfő, 18 óra: Iparművészeti kiállítás. A mozik műsora Zalaegerszeg, Ady Filmcentrum, 1. terem, hétfő—szerda: Játssz a túlélésért, csütörtök— vasárnap: Mintamókus. Stúdiómozi, hétfő—szerda: Eszelős szerelem; csütörtöktől: Nyakunkon az élet. Artmozi, hétfő— kedd: Elvarázsolt április; szerda—csütörtök: Eszkimó aszszony fázik; péntektől: Férfiak mélyrepülésben. Nagykanizsa, Apolló Filmcentrum, 1. terem, hétfőtől: Hirtelen halál. Stúdiómozi, hétfő— szerda: Keserű méz; csütörtöktől Fuss Tovább Wells. Keszthely, Petőfi Filmszínház, hétfő—szerda: Dredd bíró; csütörtök—vasárnap: Felejtsd el Párizst!