Zalai Hírlap, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

1996. szeptember 2., HÉTFŐ Országos tanévnyitó Pannonhalmán (Folytatás az 1. oldalról.) hogy mit sikerült megőriznünk elődeink szellemi hagyatéká­ból, és miként vagyunk képesek válaszolni a napjainkban feltett kérdésekre. Nyitottnak kell len­nünk a világ fejlődésére, miként az apátság nyitott volt ezer esz­tendős története során. A politikus napjaink tenniva­lóiról szólva kijelentette: nem térhetünk ki az információs tár­sadalom kihívása elől. A parla­ment olyan közoktatási törvényt kívánt alkotni, amely a jövő ki­hívásainak is megfelel. A július 3-án elfogadott új törvényszö­veg kimondja az általános kép­zés tartamának nyolcról tíz évre történő kiterjesztését, stabilizál­ja a közoktatás mára kialakult, tagolt szerkezetét, biztosítja a közoktatási intézmények fenn­tartóinak szektorsemleges tá­mogatását, megteremti a tartal­mi modernizáció törvényi felté­teleit és jelentősen növeli a pedagógus- és diákjogok érvé­nyesülését. A miniszter kifejtet­te: ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a közoktatási intézmények finanszírozása az eddigieknél stabilabb rendszerben történik. Fennmarad az állami és az ön­­kormányzati támogatási rend­szer, de a törvény kiszámítható­vá teszi az állami támogatás mértékét és meghatározza az oktatási alapellátás leglényege­sebb mutatóit. Az Országgyűlés külön alapot hozott létre a köz­oktatás átalakítási költségeinek fedezésére. A több milliárd fo­rintos alap az oktatás minőségé­nek javítását szolgálja. Az állam támogatja a tanárok továbbkép­zésének reformját, a pedagógu­sok kutatótevékenységét, az is­kolai számítógép-hálózat bőví­tését, és az informatika nagyobb mértékű alkalmazását. A tárca vezetője a továbbiak­ban az információs kultúra fon­tosságáról beszélt. Kijelentette: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium eltökélten mun­kálkodik azon, hogy az 1997- 98-as tanév végéig az összes kö­zépiskola, az évezred végére pe­dig minden magyarországi isko­la bekapcsolódjék a világméretű információs hálózatba, az Inter­netbe. Ezzel lehetővé válik, hogy az oktatási intézmények a földkerekség bármely tetszőle­ges pontjával kapcsolatba lép­hessenek. A minisztérium ab­ban a kezdeményezésben is köz­reműködik, amely minden kö­zépiskolai osztály számára alkalmat biztosítana arra, hogy az Internet révén feltáruló vég­telen kulturális térrel ismerked­hessen. A megnyitót követően Ma­gyar Bálint kitüntetéseket adott át a pannonhalmi és a győri Czuczor Gergely Bencés Gim­názium pedagógusainak. Göncz Árpád köztársasági elnök nyolc pedagógusnak adományozta a Magyar Köztársaság Ezüst Ér­demkeresztjét. A délutáni órák­ban rajzkiállítás nyílt a Pannon­halmi Művelődési Házban azokból a munkákból, amelye­ket általános és középiskolások készítettek a Pannonhalma és a magyar iskola ezer éve című or­szágos pályázatra. (MTI) De nehéz az iskolatáska... (Folytatás az 1. oldalról.) —Minthogy igazán lelkesítőt nem tudok mondani — folytatta az államtitkár—, hadd mondjak köszönetet a magyar kormány nevében. Elsősorban a pedagó­gusoknak, azért, mert továbbra is meglehetősen alacsony fizeté­sért, nem kellően megbecsült munkát végeznek igen nagy lel­kesedéssel. Köszönet illeti az önkormányzatokat is, hiszen gyakran erejükön felül vállal­nak áldozatot az iskolák műkö­dőképességének, fejlődőképes­ségének megőrzéséért. Köszö­netet kell mondanom továbbá a szülőknek is, akik — hasonlóan az ország más polgáraihoz — csodálatra méltó türelemmel vi­selik el mindazt, amit a helyzet kényszere ró ránk. Szabó Zoltán a megnyitó után gyémántdiplomát adományo­zott a helybéli Keszei Sándor­nak, aki éppen hatvan esztende­je szerezte meg pedagógusi ké­pesítését, és negyven éven ke­resztül szolgálta a felnövekvő nemzedékeket. Az államtitkár egyébként az ünnepség előtt a letenyei von­záskörzet oktatási szakemberei­vel találkozott. Az eszmecserén szó esett egyebek között a köz­oktatási törvényben és a Nemze­ti Alaptantervben előírt felada­tok végrehajtásáról, az 1996-97- es tanév indításával kapcsolatos tudnivalókról. Mint a megbeszélésen el­hangzott, az eddigi adatok sze­rint nem látszik annak a veszé­lye, hogy a kötelező óraszámok emelésével jelentősebben emel­kedne a munkanélküli pedagó­gusok száma. Szabó Zoltán zalai látogatása során a tótszerdahelyi általános iskolában felavatta az ország egyik legkorszerűbb számítás­­technikai és nyelvi laborát. Szabó Zoltán avatóbeszédében szólt arról, hogy a Művelődési Minisztérium 1998-ig, a kor­mányzati ciklus végéig minden középiskola, aztán pedig min­den általános iskola számára biztosítani kívánja az Internet­hez való csatlakozás lehetősé­gét. Tissér István, a község pol­gármestere érdeklődésünkre el­mondta: az önkormányzat eddig kétmillió forintot költött a mul­timédia-stúdióra, amely az au­dio­vizuális információk tö­megével segíti valamennyi tan­tárgy oktatását. Hozzátette azt is, hogy a laborban fontos szere­pet szánnak az angol, a német és a horvát nyelv oktatásának, s nem csupán a diákok, hanem a vám- és pénzügyőrök, illetve a speditőrök érdeklődésére is szá­mítanak majd. A horvát nyelvű oktatóprogramot egyébként — számítástechnikai szakembe­rekkel közösen — az iskola pe­dagógusai készítik el. — vézsé — Kevés pedagógus állás szűnik meg szeptemberben A hazai pedagógus társadalom számára — annyi riasztó beje­lentés és találgatás után — bizonyára kellemes csengésűek az alábbi hírek, melyek szintén a tanévnyitó alkalmával „keltek szárnyra”: — Nem válik be az a jóslat, amely szerint a tanév elején 25 ezer pedagógus-álláshely szűnik meg az országban. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz beérkezett el­ső adatok szerint mindössze 2100 munkahely szűnik meg a közoktatásban, óvodáktól a kö­zépiskolákig. A megszűnő mun­kahelyeknek csupán 60 százalé­ka pedagógus­ állás. Az intéz­ményvezetők a létszámleépíté­sekkel járó olyan költségekhez mint például a végkielégítések kifizetése, a költségvetésből a minisztériumon keresztül támo­gatást igényelhettek volna. Ezt csak az esetek 25 százalékában tették meg, amiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az óraszám­­emelés miatt szükségessé vált leépítéseket nyugdíjazással ol­dották meg—jelentette ki Hon­fi Mária, a tárca államtitkára Szombathelyen az MTI munka­társának kérdésére válaszolva. Honti Mária iskolaigazgatók­­kal, oktatásiintézmény-veze­­tőkkel folytatott megbeszélésén hangsúlyozta: a heti 20 órát a korábbi 18-cal szemben ered­ménynek tartja, hiszen voltak javaslatok, amelyek ennél jóval magasabb óraszámot kívántak elérni. A pedagógusok leterhelése ezzel — mint mondotta — nem vált elviselhetetlenné, hiszen korábban éppen a fizetésemelé­sük elmaradásának egyfajta el­lentételezéseként mestersége­sen csökkentették le az óraszá­mokat. A­­mostani óraszám-emelés­ből eredő plusz bérterhekhez tá­mogatást kérhetnek azok az ön­­kormányzatok, amelyek már az idén kötelezővé tették az egyéb­ként elkerülhetetlen magasabb óraszámokat — mondotta töb­bek között Honti Mária. (MTI) Olajbányászok köszöntése (Folytatás az 1. oldalról.) küzd és a szakemberek gyakran kénytelenek a határon túl kama­toztatni tudásukat. Az ünnepség további részé­ben kitüntetések, bányász szol­gálati oklevelek és pénzjutal­mak átadására került sor. Az est folyamán megtudtuk: a Gyön­gyösön megrendezett országos bányásznapi ünnepségen a Ma­gyar Köztársaságért Érdemke­­reszt ezüst fokozatát vehette át Dinda Balázs, a ROTARY Fú­rási Rt. főfúrómestere, továbbá a nagykanizsai olajipari vállala­tok dolgozói közül többen ré­szesültek miniszteri és szak­­szervezeti kitüntetésekben. A kanizsai ünnepségen a Bányász Himnusz elhangzása után kez­dődött és hajnalig tartott a ha­gyományosan vidám hangulatú bányászbál. KRÓNIKA Nemzetközi fényszimpózium négy napon át Egerben Teológusok, filozófusok, természettudósok és képzőművészek együttesen vizsgálják négy napon keresztül a fény megjelenésé­nek, hatásának vonatkozásait, felhasználásának lehetőségeit azon a Nemzetközi Fényszimpóziumon, amelynek programja vasárnap kezdődött meg Egerben. Mint a megnyitón Lengyel László művészettörténész el­mondta, a szimpózium lehetősé­get nyújt a művészet és a tudo­mány határmezsgyéjének meg­ismerésére, ezen ismeretek szin­tézisére. A program során 23, a fény jelenségeit, tudományos, lélek­tani és vizuális szempontból vizsgáló előadás hangzik majd el, neves külföldi és hazai elő­adóktól. Ezenkívül kortárs finn és magyar képzőművészek, cso­portok kiállítását, valamint hol­land, német, osztrák és finn vi­­deoművészek alkotásait is meg­tekinthetik a látogatók . Az is elhangzott, hogy a ren­dezők nem csupán egy szűk cso­port részvételére számítanak, éppen ezért az előadók arra fog­nak törekedni, hogy közérthető­en fogalmazzák meg mondani­valójukat. Az eseménynek egyébként az az épület ad otthont, amelyben Kepes Györgynek, a XX. száza­di vizuális művészetek nagy alakjának korábban a városnak adományozott műveit helyezték el. A most 90 esztendős mester volt az, aki 1968-ban a világ első olyan intézetét hozta létre a Massachusetts-i Egyetem kere­tében, amely a tudományos és technikai forradalom vizuális lehetőségeinek kutatását tűzte ki célul. (MTI) ZALAI HÍRLAP . Városrészi önkormányzat Zalaegerszegen újabb településrészi önkormány­zat alakult a minap. A helyi lakossági fórumon megtett jelölések alapján a város közgyűlése Lábodi Róber­tet, Kovács Istvánt, Móricz Csabát, László Sándort és Köcse Lászlót választotta be a nekeresdi település­­részi önkormányzatba, amelynek vezetője dr. Tóth László, a városrész önkor­mányzati képviselője. Kiállítás a HSMK-ban Vastagh János és Stiller Gábor fafaragó, illetve Máthé Imre és Máthé Éva népi bútorfestő alkotásai­ból nyílik kiállítás ma 18 órakor a nagykanizsai He­vesi Sándor Művelődési Központban. A tárlatot szeptember 20-áig tekint­hetik meg az érdeklődők. Györöki ősz Kirakodó vásárral, kul­turális és sportrendezvé­nyekkel tarkított szezonzá­ró műsort tartottak a hét vé­gén Balatongyörökön. Az eseménysorozat keretében tegnap szüreti felvonulás és folklórműsor is szóra­koztatta a vendégeket. Jutalom A nagykanizsai Mura­fém Kft. képviselője egy Videoton típusú színes tv­­készüléket adományozott a Körösi Csom­a Általános Iskolának, amely első he­lyezést ért el a cég által meghirdetett papírgyűjtési akcióban. Kolbászrekord Keszthelyen Egyed-napi vigasságokkal, az étkek jegyében zárult tegnap a keszthelyi Georgikon Major­­múzeumban a „Múzeumkerti találkozások” című vasárna­ponkénti nyári programsoro­zat. Az események szereplői gasztronómiai produkciókkal versengtek: kerestetett a legjobb palacsintát sütni tudó leggyor­sabb nagymama, szakácsok, horgászok halételek készítésé­ben vetélkedtek. A szó szerint is legnagyobb attrakció pedig a Zalahús „egyedi” terméke volt — rekord hosszúságú kolbász töltésével. Az egész napos műsort Veér Miklós országgyűlési képviselő nyitotta meg, hangúlyozva, hogy a vidámság a termelő erő. A kolbásztöltésről időnként ér­keztek a részadat-jelentések, közben hét versenyhelyen folyt a halfőzés, a sátrakban sütötték a palacsintát, a színpadon pedig zenés és egyéb szórakoztató műsorszámok váltották egy­mást. Nagy sikert aratott külö­nös produkciójával a bucsu­­szentlászlói Deli Béla, aki ugyancsak a Zalahús dolgozója. Ő­­ kolbásztöltő kollégáitól eltérő „műfajban” kápráztatta el a közönséget: arról tett tanúbi­zonyságot, hogy Zala megye va­lamennyi településének fejből tudja az irányítószámát, ugyan­így ismeri, hogy mely névnapok milyen dátumon szerepelnek a naptárban, s bemutatott egy kü­lönös füzért is — hosszú hajú barátnője hajszálára 340 mák­szemet főzött fel. . . A kolbásztöltést természete­sen figyelemmel kísérhette min­den érdeklődő. Az első hivata­los értesítés 10 óra 40 perckor érkezett. Denkler Miklós föld­mérő szakember hitelesített esz­közökkel vett adatai alapján a „szál” akkor érte el a 120 métert. Alig egy óra múlva 198 méterre nőtt, majd azután hamarosan megszületett a végeredmény: összesen 201 méter 20 centimé­­ternyi egybetöltött kolbász ké­szült el. — Ekkora kolbászt még én sem láttam — mondta Horváth Jenő, a Zalahús Rt. művezetője, mint töltőmester. — Mi minden kihívásnak meg akarunk felelni. Ilyen elgondolásból vállaltuk ezt a szereplést is. Örültünk a felkérésnek, annak, hogy termé­künket ez alkalomból sokan megkóstolhatják. A produkció­ra természetesen előzetesen ké­szültünk. A legnagyobb felada­tot a belek összeillesztése jelen­tette. Volt több ötlet, így dolgoz­tuk ki a megfelelő módszert. — Mi szabott határt a hosz­­szúságnak? — Kizárólag az asztal nagy­sága. A Guiness-adatok közt még nem szerepel kolbásztölté­si rekord, így saját elhatározá­sunkból a kétszáz méter körüli hosszúságú töltésre készültünk fel. A nagy nézettség miatt is iz­gultunk, ám a közönség biztatá­sa igen jólesett, köszönjük — mondta a nyolc fős csapat veze­tője. • ‡• - .ab. u V -b . 6- ̋) Az adatok Virágh Tamásné dr. közjegyző által készített jegyzőkönyvbe kerültek. A hi­vatalos iratot a rendezők Angli­ába küldik azzal a táblával együtt, amire a látogatók felír­hatták nevüket a helyszínen, je­lezvén, hogy szemtanúi voltak az eseménynek. Ebédidőben már kolbász­hosszúságú sor várta a sütést, amire mindenki a Zalahús ven­dége volt. Jutott kóstoló a pala­csintából és a halételekből is. Utóbbi főzőversenyben a keszt­helyi Kovács József lett a győz­tes, a serleg mellé kapott külön­­díj szerint ő és segítői egy évig kívánhatnak a mesebeli arany­haltól. i « i'­­i » v o s i- i •( H. A. Még néhány méter és kész a 201,2 méteres kolbászkígyó. (Mészáros T. László felvétele)

Next