Zalai Hírlap, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
2 ZALAI HÍRLAP Merénylet történt HebronbanSzámonkérhetőbb (Folytatás az 1. oldalról.) Dzsibril Radzsub palesztin biztonsági főnök az izraeli rádióban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a palesztinok nem engedhetik meg maguknak, hogy az incidens meggátolja őket céljaik elérésében. Szaeb Erakat, a palesztin tárgyalóküldöttség vezetője pedig úgy vélekedett, hogy a merénylet bebizonyította: a palesztinoknak jó okuk van ragaszkodni biztonsági garanciákhoz a lakosság védelmében. Gaby Ofir tábornok, a ciszjordániai megszálló izraeli erők parancsnoka megerősítette, hogy a merénylő katona volt, és őrizetbe vették. Egyúttal reményének adott hangot, hogy olyan helyi incidensről van szó, amely nem lesz befolyással a hebroni megállapodás sorsára. A merénylet fokozta a feszültséget Hebronban, az utolsó nagyobb, még izraeli kézen lévő ciszjordániai palesztin városban. A részleges kivonulásról szóló egyezményt korábbi jelentések szerint kedden vagy szerdán írta volna alá Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a palesztin Autonómia Tanács elnöke, de a találkozót kedden elhalasztották. □ Jasszer Arafat palesztin vezető szóvivője útján elítélte a merényletet, és felszólította Izraelt, hogy a békefolyamat megőrzése érdekében vessen véget az ilyen cselekményeknek. Benjamin Netanjahu telefonon beszélt Arafattal, elítélve a véres akciót, és együttérzését fejezve ki az áldozatoknak. Az izraeli kormányfő önmérsékletre hívta fel a hebroni palesztinokat és zsidókat az „együttműködés korszakának megteremtése” érdekében. Arafat Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, tájékoztatva őt az incidensről. A sebesülteket befogadó hebroni Ahli kórház előtt több tucat palesztin gyűlt össze, és kövekkel dobálták az izraeli katonákat. Számos palesztin jelentkezett véradásra, mások Hebron utcáin tüntettek, mielőtt a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek volna el a város nagy részében. A merénylő a Jeruzsálemtől keletre fekvő Maalé Adumim zsidó településről származik. Koszon a jövő Részlet Göncz Árpád újévi beszédéből Tudom: a múlton — hazánk múltján — immár nem lehet változtatnunk, hiszen szervesen beépült a jelenünkbe. S bár egyre távolabbról, de hatni fog a jövőnkre is. A távoli jövőnk még ködbe burkolódzik. Mégis úgy érzem, 1997-ben határvonalra értünk, ahol már ránk köszön a jövő. És búcsút vesz tőlünk a múlt. S ha holnap ugyanazokkal a gondokkal kell is még küzdenünk, mint tegnap, ha az idő—a térképpel ellentétben— vörös vonallal megrajzolt határt nem ismer, akkor is úgy hiszem, most dereng fel előttünk láthatóan az a választóvonal, amely átalakulásunk véglegességét, közgondolkodásunk változását többrendbéli múltjaink halványultát jelzi. Ezt kinekkinek a szíve joga sajnálnia, vagy a szíve joga örülnie neki. A jelennel—a gazdasági összeomlás közvetlen fenyegetésével—az ország kormánya húsz hónappal ezelőtt kényszerítően szembesült. A válság gyökere igen mélyre nyúlt, jóval a rendszerváltás előtt kezdődő eladósodásig. A piacát vesztett, piac- és tulajdonváltásra kényszerült gazdaság háborús veszteséggel fölérő leértékelődéséig. És ennek következtében a több mint egyharmados termeléscsökkenésig. A majd két évtizedes adósságból fedezett, inflációt gerjesztő életszínvonalpolitikáig. Ami mind köztudott volt, de mindeddig senki nem mert a következményeivel szembenézni. A válság elhárítása kényszerűen goromba volt, s mert végletes takarékosságot diktált, társadalmilag igencsak költséges: árát elsősorban a kiszolgáltatottak, a bérből-fizetésből élők és a nyugdíjasok fizették meg. A gazdaságra e méregerős orvosság úgy hatott, ahogyan egy, már kishíján érett piacgazdaságra hatnia kellett: recsegve-ropogva bár, de helyreállt az egyensúlya. A válságon túljutottunk. Sikerült elvágnunk a gyökereit. Még ha ezt a kiszolgáltatottak egyelőre nem is érzik. Épp ezért, most azoknak vagyunk kötelesek az ország erkölcsi adósságát, ha fokozatosan is, de elsőként visszafizetni, akik a válság elhárításáért a helyzetüknél fogva a legtöbbet áldozták. Az ország adósságának, a költségvetés hiányának, fizetési kötelezettségeinek csökkenésével mind több és több jut legégetőbb tennivalóinkra, a közoktatás, egészségügy, szociális ellátás, bűnüldözés korszerűsítésére és fejlesztésére. Bárki legyen is kormányon. Elmondhatjuk hát: az átalakulás első szakasza lezárult. A magánosítás a vége felé jár, a gazdaság — ha az állami fejlesztési stratégiát nem is nélkülözheti—önjáróvá lett. Lassan ismertté válnak, és hiszem, hogy bezárulnak a visszaélésekre módot adó joghézagok és kialakulnak a szilárd gazdasági érdekviszonyok. Amelyek nemcsak megkövetelik, de ki is kényszerítik az üzleti és közéleti tisztességet. Jobban, mint bármi rendőrhatóság. Valami egészséges türelmetlenség hatja át és sarkallja a társadalmat. Igaz, ugyanakkor fékezi is valami másik, egészségtelen türelmetlenség. Amely nem képes, nem hajlandó sem felismerni, sem elismerni bármi sikert. Csak lefitymálni, megkérdőjelezni, tagadni, de azt készségesen. Kivált a másét. Igaz, érthető és természetes, hogy új és régi egyazon szervezet, egyazon társadalom keretében kioltani igyekszik egymást. De egy biztos: az új az, ami győzni fog. A természet törvényei szerint. Mert az a jövő. Kár hát fékezni a kibontakozását. KRÓNIKA 1997. január 2., CSÜTÖRTÖK Moszkva sértve érzi magát Jelcin orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelezte: Moszkva nagyszabású diplomáciai offenzívát tervez a NATO-bővítés ellen és az orosz elnök nyugati vezetőkkel tartandó találkozóin a kilátásba helyezett kiszélesítés lesz a kulcskérdés. Bővítés esetén Moszkva megszigoríthatja a vízumszabályokat. Az elnök tanácsadója közölte: Borisz Jelcin egyik legfőbb külpolitikai célkitűzése „a NATO keleti bővítésére irányuló koncepció leküzdése”. Ez lesz a vezető téma Jelcin és Helmut Kohl német kancellár szombati megbeszélésein. Ugyancsak ennek a kérdésnek akarja szentelni Jelcin Jacques Chirac francia elnökkel esedékes januári találkozóját. Széleskörűen meg akarja vitatni a témát Bill Clinton amerikai elnökkel is a márciusra beütemezett orosz— amerikai csúcsértekezleten. Rjurikov ugyan nem beszélt róla, de moszkvai diplomáciai körökben tudni vélik. Jelcin az év elején találkozni készül John Major brit kormányfővel is. Rjurikov utalt arra, hogy nem csupán a biztonság szempontjai, hanem egyfajta sértettség is vezérli Moszkvát. A szövetség kiszélesítését nem csupán potenciális biztonsági fenyegetésnek tartjuk, hanem a NATO- országok részéről Oroszországot ért sértésnek is. (MTI) Naponta 2,5 millió csomag A Federal Express 1996-os évi eredményei Magyarországon A világ egyik legnagyobb szállítási vállalatának, a Federal Expressnek magyarországi képviselője a Royal Express Kft. az idén közel 400 millió forintos forgalommal számol. A múlt évben, 1996-ban a cég forgalma 300 millió forintot tett ki. Megbízóik között van a magyarországi IFOR-bázis, számos külföldi követség, nemzetközi intézmény, valamint több száz vállalat. A 100 százalékban magyar tőkével működő cég használja a Federal Express számítógépes világhálózatát, így a világ 220 országába vállalnak szállítást. Magyarországon az idén újabb képviseleti irodákat, nyitnak több városban. Az összforgalmon belül a nemzetközi futárszolgálat részesedése eléri a 65 százalékot. Emellett belföldi szállítmányozással is foglalkoznak. A Royal Express Kft. a hazai futárszolgálati piacon a negyedik helyet foglalja el. Az USA-beli Federal Express üzleti partnereinek lehetősége van arra, hogy a szállítmányok fuvarköltségét a célállomáson egyenlítsék ki, amennyiben a címzett vagy a feladó rendelkezik Fedex Account Number-rel. Ezt a lehetőséget a budapesti Royal Express is biztosítja a magyarországi megrendelőknek. A Federal Express naponta 2,5 millió csomagot szállít a világ minden részére, évi forgalma eléri a 10 milliárd dollárt. Több mint 550 saját repülőgéppel rendelkezik, és 325 repülőtérrel áll kapcsolatban. Béke a megbocsátás útján II. János Pál pápa az újév alkalmából a világot békére szólította fel, amelyet — mint mondta — a megbocsátás útján lehet elérni. A római Szent Péter bazilikában tartott ünnepi misét a katolikus egyház hagyományosan január 1 -jén tartott Béke világnapjának szentelték. Újévi imájában, a Szent Péter téren összegyűlt mintegy húszezer ember előtt a pápa arra emlékeztetett, hogy „a bosszú és erőszak mindig új bosszút és új erőszakot szül”. A béke a megbocsátásra való készségből születik, s ez nem csak a hívőkre, hanem minden jó szándékú emberre vonatkozik — mondta egyebek között II. János Pál. Újévi üzenetében a katolikus egyházfő bírálta a fokozódó materializmust és az emberi élet növekvő semmibevételét, továbbá hogy sok embert diszkriminálnak faja, neme, nemzetisége vagy éppen szegénysége miatt. A pápa békeüzenetében méltatta az ENSZ hozzájárulását a béke helyreállításához és fenntartásához. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A központi bank és a költségvetés közötti elszámolások változtatása közgazdasági, azaz a folyamatok tartalmát érintő értelemben nem változtathatja meg az államháztartás kimutatott egyenlegét. Az átállás során a tartalmi változatlanság mellett nem biztosítható, hogy a kimutatott költségvetési hiány szükségszerűen megegyezzen az átváltás elmaradása esetén várható hiánnyal. Ennek az az oka, hogy a költségvetés és a központi bank nem azonos szemléletben számolja el bevételeit és kiadásait. A tervezett csere a GDP 0,1 százalékának megfelelő mértékben befolyásolja a költségvetés hiányát. Miközben igaz az, hogy a költségvetés kamatkiadásai egy százalékkal növekednek a GDP százalékában, az átváltás következtében a GDP 0,9 százalékával javul az MNB költségvetési befizetése, így tulajdonképpen egy átcsoportosítás történik a kamategyenleg és az MNB-befizetések között, melyet jól mutat, hogy a kamatkiadások és az MNB együttes egyenlegét, és így a teljes költségvetési hiányt lényegében nem befolyásolja a tranzakció. A múlt évben kibocsátott állampapírok egy jelentős része — 420 milliárd forintnyi — a nullás állományból átalakított, évenkénti kamatfizetésű. A kamatfizetések az idei kamatkiadásokat növelik. A kincstárjegy-portfólióban bekövetkezett hosszú lejáratok javára történt szerkezeti változás kedvezően befolyásolta a múlt évi kamatterheket az idei esztendőhöz viszonyítva. A költségvetés által kifizetett kamatok egy része a jegybank bevételeit, és így eredményét javítja, míg a költségvetésnek a jegybanknál lévő betéteire fizetett kamatok az MNB eredményét csökkentő tételek. A kamatok és az MNB együttes egyenlegéből látható, hogy a csökkenő kamatok, és adósság mellett tovább emelkedő kamatterhek ellentmondása az eredményszemléletre való áttérés és konszolidálás után már nem áll fenn. A torzító hatások kiszűrése után majd azt lehet tapasztalni, hogy az államháztartási hiány dinamikusan csökken: a múlt évben 2,2 százalékkal, az idén pedig a tervek szerint 0,9 százalékkal. Az átalakítás nélkül az államháztartási egyenleg privatizációs bevételeket nem számítva mínusz 4,9 százalék lenne a GDP arányában. A tervezett átalakítás esetén ez mínusz 5 százalékos. Az MNB egyenlege az átalakításokat követően a GDP 0,7 százalékára emelkedhet, az átalakítások nélküli tervezet mínusz 0,2 százalékával szemben. A törökök megtorolták Török harci repülőgépek bombázták kurd ellenzéki fegyveresek táborhelyeit az elején Irak északi rész jelentette szerdán a tó Anatolia hírügynök. nai forrásokra hivatk A török szárazföldi h, egyes alakulatai is fölé hétfőn kezdett hadművelet a kurdok észak-iraki táborallen. A Diyarbakirból felszállépek a hivatalos jelentés szerint szétrombolták az ankarai kormány ellen lázadó Kurd Munkáspárt harcosainak három táborát. Számos szakadár fegyveres életét vesztette vagy megsebesült — írta a hírügynökség, de nem közölt számokat. A mostani hadművelet hétfőn kezdődött, megtorlásul azért, hogy a kurd fegyveresek iraki területről rálőttek a minap török katonákra a Törökország délkeleti részén fekvő Silopi városa mellett. Több mint húszezer ember vesztette életét a török biztonsági erők és a Kurd Munkáspárt között 12 éve tartó fegyveres harcban. A kurdok önkormányzatért küzdenek az ország délkeleti részén — emlékeztetett az Anatolia jelentését ismertető Reuter. --------------Zalai Hírlap---------------, A PANNON LAPOK TÁRSASÁGA tagja Ügyvezető-főszerkesztő: Győrffy István Felelős szerkesztő: Mihovics József. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa*, Török András. Rovatvezetők: Arany Horváth Zsuzsa, Kovács Ferenc, Marton Györgyi (kanizsai szerkesztőségvezető). Kiadja a Zalai Hírlap Kiadói Kft., felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság (92) 311-597—8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Tel.: (93) 310-814, (93) 311 -150. Fax: (93) 310-226 — 8360 Keszthely, Kossuth u. 33. Tel.: (83) 312-360—8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Tel.: (92) 351-002 — Zalaszentgrót, Dózsa u. 1. Tel.: (83) 360-013. Hirdetés, terjesztés, műszaki előállítás PANNON LAPOK KIADÓI Kft. 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Ügyvezetők: Kázmér Judit, Gyerák András. A lapcsoport hirdetési vezetője: Sásdi András, 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Tel.: (88) 406-565. Zala megyei marketingvezető: Jakab Vilmos 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: (92) 312-575. Műszaki vezetők: Tantalics József (lapcsoport), 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Takács Lajos (Zalai Hírlap), tel.: (92) 312-575. Terjesztési vezetők: Németh János (lapcsoport) 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: (22) 340-258. Zala megye: Szalai Csaba 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813. Budapesti Médiaképviselet: Sándor Attila 1117 Budafoki u. 111. Tel.: (1) 204-4352. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: (92) 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. A Zalai Hírlap előfizethető a Pannon Lapok Társasága Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 495 Ft, negyedévre 1485 Ft, fél évre 2970 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 5643 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25 011. Példányszámunk valódiságát a MATESZ hitelesíti.