Zalai Hírlap, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-14 / 215. szám

1998.,szeptember 14., HÉTFŐ KULTÚRA El kellett halasztani Hévízi Irodalmi Napok­­ novemberben A Hévízi Irodalmi Napok e hét péntekére tervezett megnyi­tója, ellentétben a kiküldött dí­szes meghívók ígéretével, elma­rad. A Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság hagyományos rendezvényét ké­sőbb tartják meg. Az okokról dr. Szántó Endrét, a társaság tit­kárát kérdeztük. — November elején kerül sor a programra—kezdi a legfonto­sabbal a titkár. — A halasztás oka, hogy a kitűzött időpontra képtelenség volt szállást szerez­ni. Tudni kell, hogy a rendez­vény ezúttal egy hétig tartott volna, mert a Csokonai tanul­mányi napokat megelőzte volna a fiatal költők, írók találkozója, mintegy 50-60 résztvevővel; ezt Zalán Tibor, a társaság elnöke szervezte. Szeptemberben — amely itt Hévízen a május mel­lett a legforgalmasabb hónap — a polgármester úr segítségével sem tudtuk biztosítani a szállást, túl későn mozdultunk rá. Ezért választottuk a novemberi idő­pontot, amely már kiesik az idényből. 6-án, 7-én tartjuk a ta­nulmányi napokat, s utána 8-a és 12-e között lesz a fiatalok tábo­ra, tehát megfordul a program, egyébként minden más válto­zatlan. — A korábbi években mikor tartották a rendezvényt? — Eddig mindig augusztus közepén. Akkor is voltak ne­hézségeink a szállással, noha augusztusban Hévízen gyen­gébb a forgalom, mindenekelőtt azért, mert az olcsóbb helyek lassan teljesen megszűnnek. S most ugye a fiatalok tábora miatt körülbelül négyszeres lét­számmal kell számolnunk. — Olyan híreket is lehetett hallani, hogy a politika avatko­zott bele az irodalmi napok sor­sába, mondván, azért kellett el­halasztani, hogy az önkormány­zati választás után kerüljön sor a rendezvényre. — Nem hiszem, hogy a vá­lasztásnak köze lenne ehhez. Maga Csokonai a téma, ebben aztán végképp nincs semmi ak­­tuálpolitika. — Nem merült fel ilyen ké­rés? — Kinek a részéről? — Bárkitől. — Nem. Kisebb viták a ko­rábbi és az új elnök, Major Zala Lajos és Zalán Tibor között vol­tak a szervezésről, de ezeknek semmi közük nem volt a politi­kához. Nem is tudott volna ebbe beleszólni senki, a pénzt az ön­­kormányzat és a kórház adja, ezt már a költségvetésben megsza­vazták, külső erő pedig nincs, amely meg tudta volna akadá­lyozni. Kellemetlen, hogy így alakult, hiszen kiküldtük a meg­hívókat, már jöttek a válaszok, most újakat kell küldenünk, s ez ráadásul pénzbe is kerül, de nem tudtunk mást tenni. —Mennyi pénzre van szükség a program lebonyolításához? — Két részből áll a költség­­vetés, egyrészt az előző évi elő­adások szövegének a megjelen­tetése, kiadása, másrészt a szál­lás és étkezés. Az önkormányzat 250-300 ezer forinttal támogatja a rendezvényt, a kórház pedig helyet ad és ingyenes étkezést. Emellett vannak egyéb támoga­tóink is. Ha szűken is, de kijö­vünk a rendelkezésünkre álló pénzből. (sz. o.) Megyei kulturális ajánlat (Szeptember 14—20.) Színház Zalaegerszeg, Hevesi Sán­dor Színház, szerda 14 óra: Ludas Matyi; csütörtök-péntek 10.30 és 14 óra: Ludas Matyi. Kiállítás Zalaegerszeg, Városi Hang­verseny- és Kiállítóterem, II. Regionális Kisplasztikai Tárlat; Göcseji Múzeum: Prágai tavasz — egerszegi nyár '68; Buday Mihály festőművész kiállítása; Móricz szakszervezeti szék­ház: Rédey István akvarelljei; Gönczi ÁMK: Kamper László grafikai tárlata. Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ: A diós­győri Képzőművészeti Stúdió kiállítása. Ifjúsági galéria: A kiskanizsai általános iskola ta­nulóinak rajzkiállítása. Keszthely, Goldmark Károly Művelődési Központ: A táj igé­zete — a cserszegtomaji nem­zetközi alkotótábor munkái. A mozik műsora Zalaegerszeg, Ady Filmcent­rum, 1. terem, szerdáig: Arma­geddon; csütörtöktől 16 óra: A bűvös kard — Camelot nyomá­ban; 17.30 és 20 óra: Ryan köz­legény megmentése. Stúdiómo­zi, szerdáig: Szegény embert az amish húzza; csütörtöktől: Az ördög ügyvédje. Artmozi, szer­dáig: Turisták; csütörtöktől: A szélhámos. Nagykanizsa, Apolló Film­centrum, 1. terem, szerdáig: Godzilla; csütörtöktől: Arma­geddon. Stúdiómozi, hétfő: A szélhámos; szerdáig: Egyedül nem megy; csütörtöktől: A hó hatalma. Keszthely, Petőfi Filmszín­ház, szerdáig: A bűvös kard; csütörtöktől: Godzilla. A zalai KISZÖV Táncegyüttes valamint utánpótláscsapata, a Kiskondás néhány tagja szep­tember elején Szicíliában járt, ahol egy fesztiválmeghívásnak tett eleget. Cacamo városá­ban valamint Agrigentóban tíz ország ifjainak társaságában színpadon és utcai menettán­cokban (felvételünkön) mutatták be a magyar tájak jellegzetes táncait és népviseleteit. ZALAI HÍRLAP . Szemléletváltozást követel Az elmúlt héten kétnapos rendezvényt tartott Keszthelyen a Zalai Közművelődésért Egyesület. Az összejövetelen az éves beszámolók és a tisztújítás mellett szakmai fórum gazdagította a programot. Szabó Lajos például a közhasznú társaság elő­­nyeiről, hátrányairól számolt be a megye kultúraközvetítőinek. A Budafok-Tétény Művelő­dési Ház Kht. igazgatója több mint egy év tapasztalatát osztot­ta meg a zalai művelődési in­tézmények képviselőivel. 1997 óta működnek ugyanis a főváro­siak gazdasági vállalkozásként. Egy közhasznú társaság és egy költségvetési-közművelő­dési intézmény között a cé­lok hasonlósága ellenére alap­vető különbségek mutatkoznak, mondta elöljáróban Szabó La­jos. Közhasznú társaságok ala­­pítására a Ptk. 1996-os, majd ké­sőbb, a gazdasági törvény mó­dosításával nyílt lehetőség. Ta­valy év végén pedig megjelent a közhasznú szervezetekről szóló törvény is. — Az egésznek a lényege, hogy a civil szervezetek átve­gyék a közfeladatokat az állam­tól — magyarázza az igazgató. — A közművelődés területén működő költségvetési intézmény meglehetősen zárt, hierarchikus szervezet szigorú pénzügyi jog­szabályi, felügyeleti rendszer­rel. A közhasznú társaság ezzel szemben nonprofit gazdasági vállalkozás, egyértelműen piaci jellemzőkkel. Lényeges pont, hogy a jelen­legi közhasznú közművelődési szervezetek csak az alapító, ne­vezetesen az önkormányzat megfelelő támogatásával képe­sek feladataikat ellátni. Ezért közhasznú társaságok létreho­zásánál több dolgot is szem előtt kell tartani. Az alapító okirat elkészítése mellett, ha a Kht. egyszemélyes — többnyire ez a jellemző —, úgynevezett köz­hasznú vagy feladatfinanszí­rozási szerződést köt az ön­­kormányzat a közhasznú szer­vezettel. A Kht-vá alakulás esetén a művelődési intézményeknek eb­ben célszerű meghatározni azt az összeget, ami mindenképpen szükséges feladataik további, maradéktalan ellátásához. Szabó Lajos szerint efféle fordulat a munkatársak szemlé­letváltozását is maga után vonja.­­ A tulajdonosi szemlélet a legfontosabb feltétel, érezze min­denki magáénak az adott szerve­zeti formát. Nem szabad elfeled­kezni arról, hogy ez egy kőke­mény gazdasági vállalkozás. Ha a rendelkezésre álló összegből nem tud működni az intézmény, akkor csődbe megy a vállalko­zás. Márpedig, ha ez megtörté­nik, az összes dolgozó elveszíti az állását, nem csak a vezető. Manapság egyébként az or­szág 2300 közművelődési intéz­ményéből mindössze tíz vállalta fel mindezen veszélyeket. Ru­galmasabbak a pénzügyi lehető­ségek, tágabb keretek között lé­tezhet az intézet, de a döntésnél mindig a hely sajátosságai a meghatározóak. A nagyobb költségvetésű, nagyobb lét­számú intézmények számára ki­fejezetten előnyös.­­ Ez egy gazdálkodási for­ma. A megtermelt pluszpénzeket nem oszthatom ki nyereségként, vissza kell forgatnom az alapte­vékenységbe. A társaságunk egy év után hatmillió forintot fordít­hatott saját feltételeinek javítá­sára. Több mint egy évtizedes ottlétem óta ilyen még nem for­dult elő. Ez korábban legjobb esetben kétmillió forint volt. Minket kényszer vitt rá, hogy be­levágjunk, és közhasznú társa­sággá alakuljunk. Nehéz szívvel tettük, most viszont óriási lehe­tőséget látok benne, és eszem ágában sincs visszamenni költ­ségvetési intézményhez. ■ — péter — Kávéház, bálabutik — a művelődési házaknak is gazdálkodni kell... (Pezzetta Umberto felvétele)

Next