Zalai Hírlap, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-14 / 215. szám
1998.,szeptember 14., HÉTFŐ KULTÚRA El kellett halasztani Hévízi Irodalmi Napok novemberben A Hévízi Irodalmi Napok e hét péntekére tervezett megnyitója, ellentétben a kiküldött díszes meghívók ígéretével, elmarad. A Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság hagyományos rendezvényét később tartják meg. Az okokról dr. Szántó Endrét, a társaság titkárát kérdeztük. — November elején kerül sor a programra—kezdi a legfontosabbal a titkár. — A halasztás oka, hogy a kitűzött időpontra képtelenség volt szállást szerezni. Tudni kell, hogy a rendezvény ezúttal egy hétig tartott volna, mert a Csokonai tanulmányi napokat megelőzte volna a fiatal költők, írók találkozója, mintegy 50-60 résztvevővel; ezt Zalán Tibor, a társaság elnöke szervezte. Szeptemberben — amely itt Hévízen a május mellett a legforgalmasabb hónap — a polgármester úr segítségével sem tudtuk biztosítani a szállást, túl későn mozdultunk rá. Ezért választottuk a novemberi időpontot, amely már kiesik az idényből. 6-án, 7-én tartjuk a tanulmányi napokat, s utána 8-a és 12-e között lesz a fiatalok tábora, tehát megfordul a program, egyébként minden más változatlan. — A korábbi években mikor tartották a rendezvényt? — Eddig mindig augusztus közepén. Akkor is voltak nehézségeink a szállással, noha augusztusban Hévízen gyengébb a forgalom, mindenekelőtt azért, mert az olcsóbb helyek lassan teljesen megszűnnek. S most ugye a fiatalok tábora miatt körülbelül négyszeres létszámmal kell számolnunk. — Olyan híreket is lehetett hallani, hogy a politika avatkozott bele az irodalmi napok sorsába, mondván, azért kellett elhalasztani, hogy az önkormányzati választás után kerüljön sor a rendezvényre. — Nem hiszem, hogy a választásnak köze lenne ehhez. Maga Csokonai a téma, ebben aztán végképp nincs semmi aktuálpolitika. — Nem merült fel ilyen kérés? — Kinek a részéről? — Bárkitől. — Nem. Kisebb viták a korábbi és az új elnök, Major Zala Lajos és Zalán Tibor között voltak a szervezésről, de ezeknek semmi közük nem volt a politikához. Nem is tudott volna ebbe beleszólni senki, a pénzt az önkormányzat és a kórház adja, ezt már a költségvetésben megszavazták, külső erő pedig nincs, amely meg tudta volna akadályozni. Kellemetlen, hogy így alakult, hiszen kiküldtük a meghívókat, már jöttek a válaszok, most újakat kell küldenünk, s ez ráadásul pénzbe is kerül, de nem tudtunk mást tenni. —Mennyi pénzre van szükség a program lebonyolításához? — Két részből áll a költségvetés, egyrészt az előző évi előadások szövegének a megjelentetése, kiadása, másrészt a szállás és étkezés. Az önkormányzat 250-300 ezer forinttal támogatja a rendezvényt, a kórház pedig helyet ad és ingyenes étkezést. Emellett vannak egyéb támogatóink is. Ha szűken is, de kijövünk a rendelkezésünkre álló pénzből. (sz. o.) Megyei kulturális ajánlat (Szeptember 14—20.) Színház Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, szerda 14 óra: Ludas Matyi; csütörtök-péntek 10.30 és 14 óra: Ludas Matyi. Kiállítás Zalaegerszeg, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, II. Regionális Kisplasztikai Tárlat; Göcseji Múzeum: Prágai tavasz — egerszegi nyár '68; Buday Mihály festőművész kiállítása; Móricz szakszervezeti székház: Rédey István akvarelljei; Gönczi ÁMK: Kamper László grafikai tárlata. Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ: A diósgyőri Képzőművészeti Stúdió kiállítása. Ifjúsági galéria: A kiskanizsai általános iskola tanulóinak rajzkiállítása. Keszthely, Goldmark Károly Művelődési Központ: A táj igézete — a cserszegtomaji nemzetközi alkotótábor munkái. A mozik műsora Zalaegerszeg, Ady Filmcentrum, 1. terem, szerdáig: Armageddon; csütörtöktől 16 óra: A bűvös kard — Camelot nyomában; 17.30 és 20 óra: Ryan közlegény megmentése. Stúdiómozi, szerdáig: Szegény embert az amish húzza; csütörtöktől: Az ördög ügyvédje. Artmozi, szerdáig: Turisták; csütörtöktől: A szélhámos. Nagykanizsa, Apolló Filmcentrum, 1. terem, szerdáig: Godzilla; csütörtöktől: Armageddon. Stúdiómozi, hétfő: A szélhámos; szerdáig: Egyedül nem megy; csütörtöktől: A hó hatalma. Keszthely, Petőfi Filmszínház, szerdáig: A bűvös kard; csütörtöktől: Godzilla. A zalai KISZÖV Táncegyüttes valamint utánpótláscsapata, a Kiskondás néhány tagja szeptember elején Szicíliában járt, ahol egy fesztiválmeghívásnak tett eleget. Cacamo városában valamint Agrigentóban tíz ország ifjainak társaságában színpadon és utcai menettáncokban (felvételünkön) mutatták be a magyar tájak jellegzetes táncait és népviseleteit. ZALAI HÍRLAP . Szemléletváltozást követel Az elmúlt héten kétnapos rendezvényt tartott Keszthelyen a Zalai Közművelődésért Egyesület. Az összejövetelen az éves beszámolók és a tisztújítás mellett szakmai fórum gazdagította a programot. Szabó Lajos például a közhasznú társaság előnyeiről, hátrányairól számolt be a megye kultúraközvetítőinek. A Budafok-Tétény Művelődési Ház Kht. igazgatója több mint egy év tapasztalatát osztotta meg a zalai művelődési intézmények képviselőivel. 1997 óta működnek ugyanis a fővárosiak gazdasági vállalkozásként. Egy közhasznú társaság és egy költségvetési-közművelődési intézmény között a célok hasonlósága ellenére alapvető különbségek mutatkoznak, mondta elöljáróban Szabó Lajos. Közhasznú társaságok alapítására a Ptk. 1996-os, majd később, a gazdasági törvény módosításával nyílt lehetőség. Tavaly év végén pedig megjelent a közhasznú szervezetekről szóló törvény is. — Az egésznek a lényege, hogy a civil szervezetek átvegyék a közfeladatokat az államtól — magyarázza az igazgató. — A közművelődés területén működő költségvetési intézmény meglehetősen zárt, hierarchikus szervezet szigorú pénzügyi jogszabályi, felügyeleti rendszerrel. A közhasznú társaság ezzel szemben nonprofit gazdasági vállalkozás, egyértelműen piaci jellemzőkkel. Lényeges pont, hogy a jelenlegi közhasznú közművelődési szervezetek csak az alapító, nevezetesen az önkormányzat megfelelő támogatásával képesek feladataikat ellátni. Ezért közhasznú társaságok létrehozásánál több dolgot is szem előtt kell tartani. Az alapító okirat elkészítése mellett, ha a Kht. egyszemélyes — többnyire ez a jellemző —, úgynevezett közhasznú vagy feladatfinanszírozási szerződést köt az önkormányzat a közhasznú szervezettel. A Kht-vá alakulás esetén a művelődési intézményeknek ebben célszerű meghatározni azt az összeget, ami mindenképpen szükséges feladataik további, maradéktalan ellátásához. Szabó Lajos szerint efféle fordulat a munkatársak szemléletváltozását is maga után vonja. A tulajdonosi szemlélet a legfontosabb feltétel, érezze mindenki magáénak az adott szervezeti formát. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez egy kőkemény gazdasági vállalkozás. Ha a rendelkezésre álló összegből nem tud működni az intézmény, akkor csődbe megy a vállalkozás. Márpedig, ha ez megtörténik, az összes dolgozó elveszíti az állását, nem csak a vezető. Manapság egyébként az ország 2300 közművelődési intézményéből mindössze tíz vállalta fel mindezen veszélyeket. Rugalmasabbak a pénzügyi lehetőségek, tágabb keretek között létezhet az intézet, de a döntésnél mindig a hely sajátosságai a meghatározóak. A nagyobb költségvetésű, nagyobb létszámú intézmények számára kifejezetten előnyös. Ez egy gazdálkodási forma. A megtermelt pluszpénzeket nem oszthatom ki nyereségként, vissza kell forgatnom az alaptevékenységbe. A társaságunk egy év után hatmillió forintot fordíthatott saját feltételeinek javítására. Több mint egy évtizedes ottlétem óta ilyen még nem fordult elő. Ez korábban legjobb esetben kétmillió forint volt. Minket kényszer vitt rá, hogy belevágjunk, és közhasznú társasággá alakuljunk. Nehéz szívvel tettük, most viszont óriási lehetőséget látok benne, és eszem ágában sincs visszamenni költségvetési intézményhez. ■ — péter — Kávéház, bálabutik — a művelődési házaknak is gazdálkodni kell... (Pezzetta Umberto felvétele)