Zalai Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-14 / 292. szám

4 ZALAI HÍRLAP A kórusok napja A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Muzsikus Fórum zeneakadémiai koncertet rendez a magyar kórusok napján, december 16-án, Kodály Zoltán születésének 116. évfordulóján Budapesten. A dalos ünnepet 1991 óta szervezi meg a szövetség a zeneszerző, zenetudós és -pedagógus születésének évfordulója alkalmából. A hangverseny védnökei Hámori József kulturális miniszter és Kodály Zoltánné Péczely Sarolta. A műsorban közreműködik a Magnificat Gyermekkar, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének Nőikara, az Óbudai Kamarakórus, a szegedi Lauda Leánykar és a Veszprémi Vegyeskar. A hangversenyen Bárdos Lajos, Karai József, Kodály Zoltán, Pászti Miklós, Kocsár Miklós, Petrovics Emil, Mohay Miklós, Orbán György, valamint Csemiczky Miklós műveket szólaltatnak meg a kórusok., Bemutatóként hangzik el Karai József Reviczky Gyula soraira komponált Miatyánk című darabja. Zárásként felcsendül A magyarokhoz című, Berzsenyi poémára született Kodály kánon az összkar előadásában. (MTI) KÖRKÉP A papája is látta (Folytatás az 1. oldalról.) Az Arany Bárány által biztosított elemózsia után székeinken kényelmesen hátradőlve élvezhettük a Verebes-show-t. Újfent meggyőződhettünk, a házigazdái szerep telitalálat, alkalmi riportalanyaiból annyi színt, élményt tud felhozni, hogy a tollforgató utánzók csak sápadhatnak az irigységtől. Verebes István most Kulka Jánossal, Szinetár Dórával, a My Fair Lady vendég főszereplőivel játszott vallatósdit. Jó-e virágot kapni? Sok-sok kacagás és kedvesen kétértelmű poén közt megtudhattuk, örül-e Szinetár Dóra, ha virágot kap a férjétől, kétéves kisfia édesapjától (Lőcsei Jenő balettművésztől, aki egyébként ezen az estén itt volt Zalaegerszegen), hogy tűrte egymást a két erőteljes színészegyéniség, amíg Elisa és Mr. Higgins figuráját megformálta, de azt is, hogy milyennek látta annak idején Dóra szüleinek bontakozó szerelmét Verebes. Nem is kellett sokat várni arra, hogy az édesapa, Szinetár Miklós, az Operaház igazgatója, aki elfogadta a zalaegerszegi színház meghívását véleményezze, igazolja Verebes emlékeit, s arról is beszéljen, milyen érzés a művészélet buktatóit olyan jól ismerő apának a lányát látni a színpadon. A vendégek közül a pódiumra szólíttatott Strausz László, a ZTEZalahús FC vezetőedzője. Nem volt könnyű a helyzete, hisz nem szavak, inkább a tettek embere ő, aki megnyugtatta a közönséget a csapat mostani ötödik helyét a tabellán tartani próbálják a tavaszi fordulóban is. A focistává nevelésről elmondta, a tehetség mellett lélekben és akaratban is készen kell állnia a sportolónak a feladatokra, s ha valaki kissrácként tud arról álmodni, hogy egyszer neki, vagy miatta játsszák a himnuszt, abból biztosan lesz valami. Igazi páholyok a láthatáron A hallgatóság kitüntetett figyelmet szentelt a színház igazgatója és jelmeztervezője (Laczó Henriette) által bemutatott tervnek, amely még csak amolyan kedves rajzként létezik, de máris benne van a színház tagjainak szíve-lelke, s a szándék: kényelmes, igazi színházat álmodjanak körénk, nézők köré. Nem másról van szó, mint arról, hogy állami céltámogatással is megerősített módon a jövő esztendőben elérhető közelségbe kerülhet a páholysor. Az igazi páholysor, mely 60-70 széket jelentene, — páholyonként hatot —, megszüntetné a nézőtéri széksorok zsúfoltságát, tekintélyt és hangulatot adna az épületnek. Légiesség és látványosság A tervek szerint 2000 októberére elkészülhetne ez az álom, melyre egyelőre 244 millió forint áll rendelkezésre ama céltámogatásból. Emellé támogatók, pártolók kellenének, akik fontosnak tartják, hogy az egyre erősödő művészi elismertség mellett a zalai teátrum küllemével is feliratkozhasson az országban jegyzett Thália-templomok közé. Laczó Henriette elmondta, a statikai, színháztechnikai szempontok figyelembevételével, a beépítéskor elsősorban üveget, krómozott matt felületeket szeretnének kialakítani, mely a szerkezet légiességét és a látványosságát lenne hivatott jelképezni. (adzs) A Szinetar-család (Dora, Lőcsei Jenő, Szinetár Miklós) Egerszegen Verebes István (középen) vallatja a két főszereplőt, Kulka Jánost és Szinetár Dórát 1998. december 14., HÉTFŐ Nem minden lakbér emelkedikA teljes tisztelet hangján (Folytatás az 1. oldalról.) Sipos László az Aranyoslap—Gálafej—Lukahegy körzet ivóvízellátásának megoldását sürgette. Tombi Lajos alpolgármester válaszában utalt rá: gazdaságossági okok miatt húzódik az ivóvízhálózat kiépítése, tekintve, hogy a gerinchálózattól távoli külterületekről van szó. Ugyanakkor jó hírrel is szolgált a kérdező számára. Mint mondta, a tervezett új búslakpusztai hulladéklerakóhoz a beruházás keretében vízvezetéket is építenek, ez lehetővé teszi az Aranyoslap környéki hálózat gazdaságos kialakítását is, várhatóan 2000 tavaszán. Kiss Miklós vagy tucatnyi kérdést intézett a város vezetőihez, s kritikai észrevételeket is tett. Például fölöslegesnek tartotta az évekkel ezelőtt megrendezett Európa napot, sokallja a köztéri szobrokat, nem értett egyet a fedett uszoda költséges rekonstrukciójával. Az önkormányzati bizottságok számát sokalló észrevételére a polgármester elmondta: csak eggyel van több bizottság mint korábban, mégpedig azért, hogy az idegenforgalommal fontosságának megfelelően foglalkozhassanak. A képviselői tiszteletdíjak valóban emelkedtek — tette hozzá —, megszűnt viszont minden más juttatás, a képviselők nem lesznek tagjai felügyelő bizottságoknak, igazgatóságoknak. Dr. Tóth László jegyző — ugyancsak Kiss Miklós kérdéseire válaszolva — egyebek között az önkormányzat szociális kiadásairól adott számot, illetve elmondta, hogy a lakbérek 1994 óta nem emelkedtek Zalaegerszegen, miközben ez alatt az idő alatt az infláció mértéke meghaladta a 100 százalékot. A hamarosan közgyűlés elé kerülő javaslat átlagosan 71 százalékos lakbéremelést tartalmaz, ám a félkomfortos lakások bére nem emelkedik, a komfort nélkülieké és a szükséglakásoké pedig csökken. Déncs István a kosárlabdaklub utánpótlásnevelésének támogatását, illetve a támogatás felhasználására való odafigyelést kérte az önkormányzattól. Dömötör Imréné az egykori ebergényi iskolaépület sorsának megoldatlanságára hívta fel a figyelmet, illetve egy csapadékos időben teljességgel járhatatlan út rendbetételét szorgalmazta. A polgármester azt mondta, vannak elképzelések az iskola felújítására, illetve hasznosítására, Doszpoth Attila, a körzet képviselője pedig az említett út rendbetételét ígérte, amire azt követően kerülhet sor, hogy a terület tulajdonviszonyait rendezik. Egy, a januártól hatályos lakástámogatási rendszerrel kapcsolatos kérdés viszont, bonyolultsága miatt, válasz nélkül maradt. Czigányné Vancsik Edit számokkal alátámasztva azt fejtette ki, hogy az önkormányzati kölcsön az előírt feltételek alapján csak olyan nagy összegű bankhitel igénybevétele esetén kapható meg, amelynek törlesztésére képtelen egy fiatal család. Az illetékes osztályvezető írásban ígérte a választ. Sz. O. Az összejövetel célja kettős volt, egyrészt felidézni a település múltját, az elmúlt közel 100 esztendő történéseit, másfelől pedig megkeresni, megszólítani, és a tiszteletet kifejezni mindazon személyek előtt, akik ennek a településnek felvirágoztatásáért — a maguk módján — sokat tettek. Nem lehettek jelen — Nagyrészt ez a generáció rakta le a városalapítás fundamentumát, teremtette meg azt a fejlődést, amit városunk magáénak tudhat — hangzott el a köszöntőben. A Honismereti Egyesület alapítótagjai szintén a meghívottak között szerepeltek, ám közülük néhányan sajnos már nem lehettek jelen. Ott voltak viszont a legfiatalabbak a Mesevár Óvodából, akik az Ádám Jenő Zeneiskola növendékeivel együtt rövid műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. — Több mint kétszáz meghívót küldtünk ki a város 76 év feletti lakosainak, akik közül nagyon sokan elszigetelten, magányosan élnek, hiszen a többgenerációs családok együttélése napjainkban már nagyon ritka — mondta Tantalics Béla, az egyesület titkára. Lesz folytatás . Egy kicsit gesztusértékű is ez a találkozó, hiszen sikerült olyanokat is kimozdítani otthonról, akik felett koruk miatt bizony a város lakosságának többsége átnéz, s akiknek nagyon kevés lehetőségük nyílik arra, hogy rendezvényeken vegyenek részt, egykori barátokkal, ismerősökkel találkozzanak, felelevenítsék a régmúltat. Úgy érzem, kezdeményezésünk jól sikerült, ezért mindenképpen tervezzük a folytatást, a hasonló rendezvények megszervezését — tette hozzá még a jeles helytörténész. Bizonyára még maguk a lelkes szervezők sem gondolták, hogy ilyen nagy sikere lesz a hagyományteremtő célzatú rendezvényüknek, hiszen a minap mintegy másfél százan gyűltek össze Lentiben — a helybeli Honismereti Egyesület szervezésében megrendezett — múltidéző, lokálpatrióta töltetű baráti találkozóra. Sipos László Aranyoslap, Gálafej és Lakhegy ivóvízzel való ellátását sürgette A zalaegerszegi MMIK-ban láthatták az érdeklődők vasárnap este a Budapest Táncegyüttes nemzetiségi műsorát, valamint a csoportot vezető Zsuráfszki Zoltán koreográfiája alapján készült Betyárok című produkciót. Találkozhatott a közönség Fitos Dezsővel és Hajdú Flóriánnal is, akik mindketten zalai táncosok voltak, mielőtt a fővárosba szerződtek.