Zalai Hírlap, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-12 / 10. szám
8 ZALAI HÍRLAP Az állatvilág rekordjai A legészakabbra élő emlős, a fóka A képen látható fókabébi valószínűleg sokkal jobban bírja a mostani tél és a néha dermesztő hideg megpróbáltatásait, mint mi itt, Közép-Európában. A legészakabbra élő emlősök a fókák, akik torpedószerű testükkel és úszókká alakult végtagjaikkal a vízi életmódhoz is kitűnően alkalmazkodtak. Életük nagyobb részét a tengerben töltik, csak a szaporodási időszakban jönnek ki a szárazföldre. Az északi félteke mérsékelt és arktikus (sarki) égövi vizeit tíz fókafaj (például szakállas, gyűrűs, grönlandi, hólyagos, kúpos, bajkál, kaspi) lakja. Ők ötven különböző halfaj, polip, tengeri csiga és rák között válogathatnak, ha megéheznek. Az újszülötteknek világrajöttük után néhány órával már kell tudniuk úszni. Ezenkívül nagyon jól megy nekik a búvárkodás is. Ha elfáradnak vagy veszélyben érzik magukat, gyakran az anyjuk hátán találnak menedéket. A múltban sajnos több tízmillió fókaborjút öltek meg hófehér bundájukért. Az édesszájú manók Egyszer Meseországban Nyami-hamibált szerveztek. Törp Tódor főszakács úr azt eszelte ki, hogy sütemények kerülnek az étlapra. Mindenki megkapta a maga beosztását és kezdődött a munka. Kora estére végeztek is és fáradtan pihentek le. Reggel frissen ébredtek és mindenkit nagy meglepetés ért. Amíg ők aludtak, a gonosz kis manók degeszre tömték magukat. A hasukat úgy teletömték, hogy moccanni se bírtak. Egyszer csak pukk, kipukkadtak. A törpök nem sajnálkoztak, a bált megtartották és mindenki jól érezte magát, így jár, aki torkos. Hóbor Zsolt Lenti, Arany János Általános Iskola, 4/C Hol volt, hol nem volt, de lehetett valahol. Törpefalva lakói között a bíró egy nap ezt hirdette ki: „Figyelem lakók! Egy tortasütő versenyt rendezek és várom tortáitokat! Előre is köszönöm!” Törpefalva apraja-nagyja lázasan készült a versenyre. Készültek is sorjában a szebbnél szebb és jobbnál jobb torták. Törp Dani mindenféle finomságot rakott a tortába, de amikor a mazsolát tette bele, igencsak furcsának találta. Izgult is nagyon miatta. Mindenki elkészült. Elérkezett a zsűrizés ideje. A zsűri mindenkiét kívülről-belülről megnézte, megkóstolta. Mikor Törp Daniéhoz értek, megvágták a tortát, és a sok mazsolából kis manók lettek. Lett is nagy kalamajka, de azért a zsűri Törp Daniét díjazta. Azóta is sokat beszélnek Dani tortájáról. Déri Zsófia Lenti, 4/C MESE A törpefalvi kalamajka gyorsan Hókuszpókhoz, hogy elkérjék tőle az ellenszert. Szerencsére ekkor már hazaért, és odaadta a törpéknek, amivel újra mazsolává változtak ezek az izgő-mozgó bogyók. Miután mindenki megnyugodott, hozzáláttak a desszert elfogyasztásához. Ezután elnevezték Hami sütijét „mozgó sütinek”, amit azóta is így emlegetnek. Lóránt Adrienn Zalaszentgrót, 5/a osztály A tortasütő verseny Törpefalván Egyszer volt, hol nem volt, a tündérpalotán is túl a tündéreknél aranyosabb élőlények éltek, mégpedig a törpék. Ahol a törpék laktak, azt Törpefalvának hívták. A legjobb cukrászt Törpe Fricinek hívták, és köztudott volt, hogy a törpék igen édesszájúak voltak, ezért Frici kitalálta, hogy tortasütő versenyt rendeznek, és egy ősrégi szakácskönyvből merítenek ihletet. A verseny napját ki is tűzi Hami különleges sütije ték. Rengetegen jelentkeztek, Frici nagyon örült, hogy enynyien beneveztek. A verseny el is kezdődött. Mielőtt befejezték volna, megszórták mazsolával, de kiderült, hogy a mazsola nem is mazsola, hanem gonosz manók, mert a receptben gonosz bűbáj volt elrejtve, és az összes finom süteményből egy morzsa sem maradt. Ezt megsokallták a törpék, és a gonosz manókat virágokká varázsolták, a törpék ujjongtak örömükben, s folytatták a versenyt. Remekművek születtek. Frici is nagyon örült, hogy ilyen szép sütemények sikeredtek. A három helyezett: harmadik lett Törpe Tihamér, a második Törpe Endre, és az első helyezett természetesen Törpe Frici lett. A győztes nyitott egy cukrászdát Törpefalván, aminek a neve Frici Cukrászda lett. Horváth Bernadett Zalaegerszeg, Ciklámen u. 2. Egyszer Hami, a törpök szakácsa elhatározta, meglepi a törpéket valami különleges sütivel, csakhogy hamar észrevette, nincs meg minden hozzávaló. Átszaladt Hókuszpókhoz, hogy kérjen tőle mazsolát. Őt azonban nem találta otthon. Hami kiválasztott a polcról egy zacskó mazsolának látszó valamit. Hazament, hogy végre befejezze a sütit. A mazsola a finomság tetejére került. Épp, hogy befejezte, mikor megjöttek a törpök, hogy megebédeljenek. A legvégén Hami felszolgálta a mazsolás desszertet. Lássatok csodát, a mazsolák táncra perdültek a tetején! A törpéknek elállt a lélegzetük a csodálkozástól. Hami elárulta, honnan van a mazsola. Szaladtak is Amit most elmesélek, még akkor történt, amikor a törpék és a koboldok közt barátság szövődött. Ezen a napon tortasütő versenyt rendeztek Törpefalván. A szomszéd faluban lakott Kim, a varázsló, aki haragudott a törpékre. A hírt hallva őt is odacsalta a kíváncsiság. Amint megérkezett, meglepetésében így elmélkedett: - No lám, no lám! Mit látnak gonoszságot ébresztő szemeim?! Csak nem barátságot kötöttek a hiú koboldok a csúf törpékkel? Tüstént véget kell vetni ennek a barátságnak! Nyomban elővette varázspálcáját, és mazsolává varázsolta a kis koboldokat. A mit sem sejtő törpék azt hitték, hogy barátaik búcsú nélkül eltávoztak. Kezdetét vette a nagy verseny. Amikor elkészültek, a „nagy” asztalra tették, hogy a zsűri eldönthesse, ki lesz az idei év legjobb tortasütője. Amint gyönyörködtek a tortákban, látják ám, hogy a mazsolák mozogni kezdenek, s emberalakot öltenek. Törp Papa, aki már sok évet megért, így kiáltott: - Hiszen ezek manók!!! Úgy bizony! Csúf, gonosz kis manók! Hozzátok a seprűket, és a partvisokat! - adta ki a parancsot. Volt nagy hadakozás, még a ruhaszárító kötélen is manók jártak, amikor Törp Nelli megbotlott valamiben. Felemelte és így szólt: - Ni csak! Hiszen ez Kim varázspálcája! Ez mindent megmagyaráz! Azzal suhintott egy nagyot, és a gonosz manókból barátságos koboldok lettek. Ekkor Törp Papának támadt egy ötlete. - A varázspálcát meg kell semmisíteni!!! Hogy mi történt a pálcával? Azt nem tudom, de azt hallottam, hogy Kim még most is az elvesztett varázspálcáját keresi. Boros Lilla Zalakomár, 5/b Az elvesztett varázspálca HÉTVÉGE 2002. január 12., SZOMBAT Az ősi lovagvár bűvöletében A diákok három felejthetetlen napot töltöttek az ausztriai Finstergrünben ■ Horányi Árpád K ■aollektív rajzos élménybeszámolóval osztják meg most örömüket sokakkal azok a gyermekek, akik az elmúlt tanév végén három napot töltöttek az ausztriai Finstergrünben. A diákmunkákból a Csokonai ÁMK-ban nyílt kiállítás a minap. Az eseményre egy érlelődő nemzetközi kapcsolat részeként került sor. A nyár elején már az osztrák gyermekek látogatását viszonozták a keszthelyi közösséghez tartozók. A júniusban lezajlott kirándulás maradandó emlékeként készültek az alkotások. A legtöbb rajzon Finstergrün középkori lovagvára szerepel, amely a célállomása, fő helyszíne volt a külföldi utazásnak. Csütörtöki Balázs pedig papírra vetette legszebb élményeit, a kiállításon olvasható sorai kalauzul is szolgálnak a képek közt. A család- és gyermekközpontú szervezetek azzal a céllal ápolják a kapcsolatot, hogy a barátkozás mellett egymás nemzetének történelmének emlékeit is kölcsönösen megismerjék a gyerekek, játékos formában. A lovagvár és a benne rendezett programok ugyanis megmozgatták a gyerekek fantáziáját. A kiállításból is látszik, hogy mennyire jól érezték magukat. A munkabemutató megnyitóján Kenesei Zoltán, a város alpolgármestere is gratulált a 18 kis alkotónak. A tárlatnyitón a kiránduláson résztvevők műsorral is kedveskedtek a jelenlévőknek. Egymás történelmét játékos formában ismerhették meg Alföldi Péter és Kondorossy Ákos rajzát jobbra fem láthatjátok, alul Kassai Dorottya és Torma Zsófia remekét mutatjuk. Középen az alkotók egy csoportja a tárlatnyitó műsoron.