Zalai Hírlap, 2005. január (61. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-29 / 24. szám

4 ZALAI HÍRLAP Civil fejlesztő program Zalaegerszeg (w. v.)­­ Több civil szervezettel, a megyei önkormányzattal, a kereskedelmi és iparka­marával, továbbá a terü­letfejlesztési tanácsokkal együttműködve dolgoz ki civil fejlesztési programot a Zalai Falvakért Egyesü­let. A partnerszervezetek a napokban kezdték meg az egyeztetést, miután 3,2 millió forintos támogatást nyert a zalai egyesület a Nemzeti Civil Alapprog­ram civil önszerveződés szakmai kollégiumától a megvalósításra. A prog­ram célja, hogy lerakja az alapjait egy zalai civil há­lózati modell létrehozásá­nak. Ezzel elősegítené az azonos területen dolgozó szervezetek együttműkö­dését és a szektorok közöt­ti partneri kapcsolatot. A Zalai Tánc­­együttes az Erkel Színházban Zalaegerszeg (a. h. zs.) - Ma este fél hatkor rende­zik meg a Martin György koreográfusról elnevezett hagyományos Néptáncan­tológiát a budapesti Erkel Színházban. A rangos se­regszemlére - mint ahogy minden évben - ezúttal is meghívást kapott a Zalai Táncegyüttes is, mely Var­ga János együttesvezető Gyimesi táncok című ko­reográfiáját mutatja be. Operett Teskánd (vérsé) - Menyhárt Marika elő­adásában nótákat, csárdá­sokat, örökzöld dallamo­kat hallhatnak a műfaj ked­velői azon az operettran­devún, amelyet ma délután fél ötkor a körzeti általános iskolában rendez a telepü­lés önkormányzata. ZALAEGERSZEG ÉS KÖRNYÉKE 2005. január 29., SZOMBAT Több átfúvás a vártnál Hetvenmillió forintba kerültek a havas napok a kht.-nak Zalaegerszeg (a. g.) - A megyeszékhely és kör­nyéke leghuzatosabb helye a ságodi tető és ennek kö­vetkezményei az elmúlt na­pokban a 76-os főút elkerülő szakaszán hótorlaszok for­májában meg is mutatkoztak. - Nagyon erős gép, de megiz­­zasztja az embert, mert nincs szervája és iszonyú nehéz teker­ni a kormányát, különösen, ha megy a maró - mutatta be masi­náját Tóth Tibor. A megyei köz­útkezelő társaság narancssárga, 34-es sorszámú ZIL 130-asa és géptársai tegnap délelőtt a 76-os főút elkerülő szakaszán, Ságod határában várakoztak Paksa Ferencnek, az üzemmérnökség vezetőjének indítójelére. Előtte napestig dolgoztak a járhatatlan főút megnyitásán, és reggel foly­tatták a munkát. Indulás előtt Tóth Tibor még gyorsan bemu­tatja a 35 éves masinát. Az erejét adó, óránként 30 liter gázolajat elnyelő harckocsimotor hátul, a platóján dübörög. A fülkébe vagy a szélvédőre kívülről a me­leget utólag beépített olajkályha nyomja — dicsérve a zalai szak­emberek ügyességét. Anno ugyanis nem szereltek bele fű­tést, ami azért hómarónál furcsa, még ha az oroszoktól jött is. A két nap tapasztalatait már Halász Tibor, a megyei közút­kezelő kht. műszaki igazgatója foglalta össze. " Ezen az úton a vártnál is nagyobb mértékben alakultak ki hófúvások- kezdte. - A nyolcvan kilométeres órán­kénti sebességű északi szél ellen az egysoros hófogó hálók nem voltak hatásosak. Jövőre két sort helyezünk ki. Bár az sem biztos, hogy elegendő lesz, rá­adásul a becsatlakozásoknál Terv Útszélt jelző oszlopok, kétsoros hófogó háló továbbra is kialakulhatnak át­­fúvások. Nagy meglepetés azonban nem érte a szakembereket, hi­szen a város és környéke leghu­zatosabb helyeként ismert min­denki előtt a ságodi tető. - A legkritikusabb helyzet Ságod és a nagykutasi elágazó között alakult ki. A folyamatos takarítás ellenére végül le kel­lett zárnunk az utat - folytatta. - Ugyanis a porhóban húsz mé­ternyire csökkent a látótávol­ság, nem lehetett meglátni az út szélét se, járművek koccantak össze. Mivel a városon át tovább bonyolódhatott a forgalom, a le­zárás nem okozott fennakadást. Mint elmondta, az osztrákok­nál bevált gyakorlat szerint az út szélét jelző oszlopokat helyez­nek ki majd itt is.­­ Az elmúlt napokban közel 70 millió forintot költöttünk el, miközben az egész télre 279 mil­liót terveztünk be. Szerencsére időben érkezett az előrejelzés, így fel tudtunk készülni, de még nagyobb szerencse, hogy kisebb erővel támadott a tél, mint ahogy a meteorológia jósolta. Mire elérte Zalát a förgeteg, már teljes készültségben várták emberek és gépek. Csúcsidőben 71 gépük dolgozott az utakon. A legrosszabb helyzet idején 17 zalai út volt járhatatlan. — A következő napokban foly­tatjuk az utak takarítását, így a jövő hét közepéig prognosztizált kisebb havazás nem okozhat gondot. Bár széllökéseket is ígérnek, amiből újabb átfúvások lehetnek - mondta végezetül. Négy hómaróval nyitották meg tegnap délelőtt a hófalat Fotó: Melles Ferenc A képviselő egyeztetést kért Keszthely (h. á.)­­ A me­gyegyűlés által fenntartott középiskolák működési ra­cionalizálása során a Vajda János Gimnázium nem fogja integrálni a Közgazdasági Szakközépiskolát, figyelem­mel az intézményi vezetés ezt ellenző állásfoglalására. A bejelentést tegnap sajtótá­jékoztatón tette Manninger Je­nő országgyűlési képviselő, an­nak eredményeképpen, hogy a közgyűlésen már tárgyalt ügy­ben újabb egyeztetést kért. Ga­ranciát kapott rá, hogy a közép­­iskolás életkorba jutók számá­nak csökkenése miatt szükséges intézkedések során az oktatási színvonal tarthatóságát célzó szándékkal szembeni döntést nem hoznak. A volt angolnate­lepi beruházással kapcsolatosan ismertette a Fidesz helyi szerve-­­zetének állásfoglalását, a kör­nyezetvédelmi szempontok ga­rantálható érvényesítése, illetve a megvalósítással kiváltható ed­digi káros hatások mérséklésé­nek biztosítása mellett az épít­kezést támogatják. Fodor Márk és Pálinkás Ró­bert fideszes önkormányzati képviselők szerint csődközelsé­get mutat a város csütörtökön megalkotott idei költségvetése. A magas hitelelőirányzatra, a Szerintük csődközeli­­séget mutat a büdzsé betervezett vagyonértékesítésre hivatkoztak. Utaltak arra is, hogy az országos politika ked­vezőtlen gazdasági hatásai érvé­nyesülnek a normatív állami költségvetési támogatások szű­külésével, az előírt béremelések kompenzációjának hiányával. Csokonaira emlékeztek Hévíz (h. á.) - A csúz elűzéséről híres tóban a gyógyulást hajdan is kereste sok jelesség. A fürdő által vonzott nagy­jaink szellemi hagyaték­kal erősítik a mai für­dőváros ismertségét, vonzerejét. Köztük szere­pel Csokonai Vitéz Mihály. A költőre tegnap emlékez­tek, halálának 200. évforduló­ján. A róla elnevezett csurgói gimnázium diákszínháza a poéta Özvegy Kamyóné című művét mutatta be a Bibó Ist­ván Gimnáziumban, majd a város vezetői és irodalmi közösségeinek képviselői tartottak koszorúzást (képün­kön) a Szent András Reuma­kórház parkjában lévő Csoko­nai-szobornál. Vancsura Mik­lós, a gyógyintézmény főigaz­gatója mint házigazda és Dósa Zsolt, a keszthelyi Csokonai AMK igazgatója mondott be­szédet. A program a költő életét és munkásságát felölelő tudomá­nyos konferenciával folytató­dott a Deák téri galériában. Vértes Árpád polgármester köszöntője után meghívott és helyi vendégek idézték a rövid élet gazdag költészetét. Az elő­adások felölelték Csokonai irodalmunkban megjelenő ké­pét, a Komáromban töltött éveket, ahol megismerte Vajda Juliannát, a Lilla versek mú­zsáját. Csokonai komikumáról Kardos József, a helyi közép­iskola nyugalmazott tanára be­szélt. Hitel a versenyelőny megőrzéséért Stefán Gábor marad a színház igazgatója Zalaegerszeg (vérsé) - To­vábbra is Stefán Gábor ma­rad a Hevesi Sándor Színház igazgatója. Csütörtöki zárt ülésén a város közgyűlése egyhangú szavazással adta meg az újabb öt esztendő­re szóló vezetői megbízást. Tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Gyimesi Endre polgármester elmondta: noha az igazgatói ki­nevezés csak a nyáron járna le, a közgyűlés azért döntött a pá­lyáztatás előbbre hozásáról, mert március már a szerződteté­sek időszaka az intézményben. A pályázatra egyébként Stefán Gábor mellett Kulcsár Lajos je­lentkezett, aki korábban szintén az egerszegi társulat tagja volt. A zárt ülésen született dönté­seket ismertetve a polgármester beszélt arról is, hogy az önkor­mányzat részt kíván venni abban az állam által támogatott 60 mil­liárdos hitelprogramban, amely a piacinál jóval kedvezőbb kondí­ciókkal szolgálná az infrastruk­turális fejlesztéseket. A város megközelítőleg 1,2 milliárd fo­rintnyi hitelre nyújt be pályáza­tot, annak érdekében, hogy meg­őrizze a térségben megszerzett versenyelőnyét. Az összeg tize­dét, amely után 2,5 százalékos kamatot kellene fizetni, első­sorban a szennyvízhálózat fej­lesztésére, míg a 3,5 százalékos kamattal terhelt fennmaradó részt közúti beruházásokra, kis- és középvállalkozói övezetek ki­alakítására, intézménykorszerű­sítésre és a piactér rekonstruk­ciójára fordítanák. A hitel futam­ideje 10 esztendő, ám a törlesz­tést csak két év elteltével kellene megkezdeni. Mintegy 1,2 milliárdos kölcsönre pályáznak Gyutai Csaba alpolgármester mindehhez hozzátette: a hitelfel­vétellel mindenekelőtt az ipari területek fejlesztését, s így köz­vetve a munkahelyteremtést kí­vánják elősegíteni. Tombi Lajos alpolgármester - utalva a csütör­tökön elfogadott költségvetésre is - úgy fogalmazott: a hagyo­mányoknak megfelelően az ön­­kormányzat egész évben építeni fog, s ezt úgy teszi, hogy már ha­todik éve nem kell változtatnia a prioritásokon. Nem lehet nagy a baj Szocialista frakciókritika a városi költségvetésrő­l Zalaegerszeg (vérsé) - Nem küszködhet nagy ne­hézségekkel az a város, amely költségvetésének 20 százalékát felhalmozási cé­lokra fordítja - hangoztatta az MSZP városi közgyűlési frak­ciójának tegnapi tájékoztató­ján Kárászné dr. Rácz Lídia. Mint mondta, Zalaegerszeg önkormányzata egy évtizede ki­egyensúlyozottan gazdálkodik, ennek feltételeit az 1995-ös ra­cionalizálási program teremtet­te meg. Most sem lehet nagy a baj, ha több mint 3 milliárd fo­rint jut fejlesztésekre, éppen ezért a szocialista frakció nem látja veszélyben se a 7,5 száza­lékos, se a szeptemberben ese­dékes 4,5 százalékos közalkal­mazotti bérfejlesztést. Hozzátette azt is, hogy a jobb­oldal előszeretettel él a lakosság közvetett adóztatásával, hiszen a Zalavíz Rt.-től például 550 mil­lió, a Zala-Depótól pedig 137,5 millió forintot von el, ám ezt a pénzt közüzemi díjként a lakos­ság fizeti ki. Ezzel szemben vi­szont az aquaparkból származó 19 milliós nyereségéből a város 15,8 milliót visszaforgat a léte­sítmény fejlesztésére. Herbert Ferenc egyebek kö­zött azt kifogásolta, hogy a több­ség nem támogatta Zalaeger­szeg otthonosabbá tételét szol­gáló javaslataikat. Kiemelte a város szégyenfoltjának számító általános iskolai vizesblokkok felújítására vonatkozó indít­ványok elutasítását, s azt is, hogy miközben négymilliót for­dít a város templomi orgonára, nem különít el külön költségve­tési soron hárommilliót a par­lagfűprogramra. Herbert Ferenc szerint az arányos városfejlesz­tés elvének ellentmond András­­hida kiugróan magas összegű tá­mogatása. Úgy tűnik, fogalma­zott, sokba kerül a jobboldali többségnek az az egy képviselői szavazat.

Next