Zalai Hírlap, 2011. május (67. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-31 / 126. szám
2011. MÁJUS 31., KEDD UBORKABOTRÁNY Az unión belül szabadabbá vált a kereskedelem. Ám a termék végül is nyomon követhető: a szállítónak jelentenie kell, miből mennyit hozott be az országba A jó minőségű hazaitól is tartanak (Folytatás az 1. oldalról) Úgy hallottuk, hogy két áruházlánc zalai egységeiben is volt Spanyolországból származó zöldségféleség, de már csak a raktárakban, mivel a cégek a korlátozásokat hallva maguktól bevonták ezeket az áruféleségeket. A zalai ellenőrzések eddigi eredményeiről érdeklődtünk Szabó Bélától, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől, aki azonban érdeklődésünkre nem válaszolhatott, mivel a vidékfejlesztési miniszter tegnap délutántól minden erre vonatkozó információt magához vont. Egyébként Fazekas Sándor tegnap az MTI közlése szerint kijelentette, hogy Magyarországon nincs Spanyolországból származó fertőzött zöldségféleség. Bár az uborkával kapcsolatosan most nem kapott soron kívüli feladatot, de a különféle ellenőrzéseikkel és a jogszabályi feladatok betartatásával a Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága őrködik még folyamatosan napi és leendő táplálékaink biztonságán. Hogyan, milyen módszerekkel, milyen ütemezésben? - érdeklődtünk az igazgatóság vezetőitől. - Létezik egyéves ellenőrzési tervünk, amiben kockázatelemzés alapján a teljes állategészségügyi és élelmiszer-vertikum egységei szerepelnek, az állattartó telepektől a boltokig, ez 4552 egység. Ezek közül legalább 2221 esetben mintavételre is sor kerül, ezek a minimálisan évente betervezett számok. Ezenkívül vannak tavaszi, nyári, téli szezonálisan kiemelt ellenőrzéseink, amelyek jelentősen növelik még a mintavételek számát. Ezenfelül pedig a soron kívül elrendelt ügyek növelik az ellenőrzések számát - sorolja dr. Fúró Tamás igazgatóhelyettes. A szakember többek között elmondta, az uniós csatlakozásunkkal a kereskedelem egyrészt egyszerűsödött, hiszen a közösségen belüli árumozgás nem számít exportnak vagy importnak. Szabadabbá vált a kereskedelem, de hozzátette, nem szabadossá. - A tagországokból származó terméket csak úgy szabad behozni Magyarországra, ha a beszállító vállalkozás bejelenti a hatóságnak azt a helyet, ahová az áru kerül. Ezenkívül rendszeresen jelentenie kell, miből mennyit hozott, hogyan tartja nyilván, azaz a termékek nyomon követhetők - fűzte hozzá a szakember. Végül is bekerült az országba bizonyos mennyiségű fertőzött zöldségtétel, s mint ismert, korábban más jellegű élelmiszerekkel is előfordult ez... A van-e százszázalékos biztonság? kérdése tehát inkább költői kérdés, amelyre Dr. Boncz Attila igazgató így reagál: - Az unióban, így hazánkban is az élelmiszert előállítóé a legfőbb felelősség. Ezért az élelmiszer-biztonság terén igen nagy hangsúlyt kap az önellenőrzés, a HACCP és más hasonló rendszer működése. Ezzel minden egységnek rendelkeznie kell. Ha ezt jól csinálják, akkor a kockázat minimális. Mi a termékek, forgalmazó egységek ellenőrzésekor ezeknek a rendszereknek a meglétével, betartásának ellenőrzésével is igyekszünk minimálisra csökkenteni az élelmiszerekben rejlő egészségügyi kockázatot. Ne is kérdezzen az uborkáról, ennek a mérgezésnek köszönhetően még a jó magyar termést sem merik megvenni a népek - fakadt ki egy zöldséges tegnap a kanizsai vásárcsarnokban. - Hihetetlen, de senki sem mer hozzányúlni az áruhoz, mintha minden uborka mérgező lenne. Pedig most van a szezon, tavaly ilyenkor egy nap akár 20 kilót is el tudtam adni, most örülök, ha két-három darabot elvisznek. - Szombat délelőtt már jártak itt az állat- és növényegészségügyi szakhatóságtól, mindenkit kikérdeztek, van-e spanyol áruja - mondta Szokol Pál egy másik zöldségesstand mögül. - Amúgy itt a csarnokban csak január, február környékén lehet találni import zöldséget, tavasztól már a hazai termelők is tudnak szállítani. Nekem nem roszszak a tapasztalataim, jóllehet a vevők többsége az elmúlt napokban megkérdezi, honnan van az uborka, de mikor mondom, hogy magyar a termék, megnyugszanak és vásárolnak is. Egyébként mi zöldségesek nem sokat tehetünk, a termelőnek kell igazolnia, hogy betartotta a szükséges előírásokat. Azt azonban nem tudom, hogyha mégis probléma adódna, kit vonnának felelősségre. Nem szeretem, ha gerjesztik a hisztériát, ezt a baktériumot nem a magyar, hanem a spanyol uborkában mutatták ki - jegyezte meg Horváthné Vargek Eszter, aki szerint a hazai élelmiszerbiztonsággal nincs probléma. - Ha tehetem, magyar terméket vásárolok, még akkor is, ha kicsit drágább, mint a külföldről behozott. - Engem hidegen hagy ez az uborka-mizéria, jómagam őstermelő vagyok, csak azt hozom a piacra, ami otthon megterem a fóliasátor alatt - árulta el a beleznai Pongrácz József. - Amúgy termelőként az a véleményem, ha valaki odafigyel a termésre, akkor nem fordulhat elő ilyesmi. Persze nagy tételben minden másként működik, mint kicsiben. - Ilyen méreteknél a konyha már veszélyes üzem - fogalmazott érdeklődésünkre Büki László, a Zalagast ügyvezető igazgatója. A zalaegerszegi cég 1984-ben kapcsolódott be az iskolai étkeztetésbe. Jelenleg naponta közel 7300 adag ebédet főznek, emellett reggelivel, uzsonnával, vacsorával látnak el kollégistákat. - A nyersanyagokat szerződéses partnerektől szerezzük be, zöldségekre jelenleg három nagy szállítóval állunk kapcsolatban. Alapfeltétel az árukísérőjegy, a származás igazolása. A fertőzés hírére mi is visszakerestük ezeket a dokumentumokat, és azt láttuk, hogy hónapok óta hazai nyersanyagot kaptunk, spanyol uborkát nem használtunk fel. Onnan csak egy szállítmány paradicsom érkezett 2-3 héttel ezelőtt - sorolta. - Friss zöldséget, uborkát viszonylag keveset használunk, jobbára csak tízóraira szendvicsekbe, és díszítésre, illetve gyroshoz. Ilyen árak mellett nem is engedhetjük meg, hogy ebből készüljön a saláta - tette hozzá. Mint az ügyvezető elmondta, 320-350 millió forintos éves nyersanyagköltségükből, 40-50 millió forintot költenek zöldségre, gyümölcsre. A korosztályok eltérő igényei miatt az általános iskolásoknál fele-fele arányban használnak mélyfagyasztott és friss zöldséget, gyümölcsöt. Az óvodásoknál az arány sokkal inkább a friss áru felé, a középiskolásoknál pedig jelentősen a fagyasztott termékek javára billen el. A feldolgozás során betartjuk a közegészségügyi előírásokat, működik a minőségbiztosítás HACCP-rendszere. E téren nem engedhető meg lazaság, nagyon kell figyelni, ezért vallom, veszélyes üzem a közétkeztetés. Ha baj történik egy több száz adagot készítő konyhán, akkor nem két-három tagú család rontja el a gyomrát. Szerencsére az elmúlt több mint két évtizedben egyszer sem fordult elő élelmiszer-higiéniával kapcsolatos probléma a cégnél - mondta Büki László ügyvezető. Működik a minőségbiztosítás HACCP-rendszere, e téren nem engedhető meg lazaság, mert veszélyes üzem a közétkeztetés... 4. A coli bélbaktérium egyik válfajának számító EHEC-baktérium kiváltotta, mindenekelőtt véres éshasmenéssel járó fertőzés a hatóságok szerint ig május közepén Észak-Németországban kezdődött . Azóta már továbbterjedt, és a 16 németországi tartomány közül a legkevesebb 10-et érint. A fertőzésben megbetegedettek, illetve a gyanús esetek száma már meghaladja az 500-at a betegek közül csaknem százan életveszélyes állapotban vannak. Fábián Gyöngyi (balról) és Királyné Török Andrea a Landorhegyi iskola konyhájának zöldség-előkészítőjében almát mos az ebédhez az A napi ötven adagnál többet főző közétkeztetőknél, mint a Zalagastnál is, naponta kötelező A tegnapi hírek szerint Magyarországon nincs baktériumfertőzött uborka, ételmintákat eltenni. Ezt teszi Mrakovics Csabáné a Landorhegyi iskola tegnapi ebédjével mindenesetre felhasználás előtt jól meg kell mosni, majd meghámozni A kórokozó E. coli baktérium A különböző törzsekből álló coli baktérium (Escherichia coli) az ember egészséges bélflórájában is megtalálható. Több törzs is rendelkezik úgynevezett virulencia faktorral, vagyis olyan anyagot termelnek, amelyek gyengítik a szervezet ellenállóképességét. Ezek a törzsek elsősorban hasmenést eredményeznek, bélnyálkahártyagyulladást okozva, ami vizes, esetleg véres hasmenést, hányást, hasi görcsöt okoz. Olvasóink véleménye Gérczel Ildikó - Tudatos vásárló vagyok, én mindig megnézem, honnan származik a boltban az áru. Most azonban nem került erre sor, mert édesanyám a kertben megtermeli a zöldséget és a salátának valót, így nem vásároltam zöldséget és uborkát sem. Móricz Józsefné - Hallottam a fertőzött uborkáról szóló híreket, én bizony tartok az ilyesmitől. Ha vennem kell zöldséget, uborkát, akkor lehetőleg az egerszegi piacon vásárolok, de erre is ritkán kerül sor, mert sok savanyúságunk maradt tavalyról. Birinyi Lajosné - Nagyon szeretjük a salátákat, az uborkát is, sokat eszünk belőle, a hét végén is az volt ebédhez. Úgyhogy egy kicsit megijedtem, figyeltem is, nem lesz-e valami baj, de szerencsére nem történt. Mostanában nem veszek uborkát. Szerintem Halból nem szedem ki a szálkát, a gyümölcsöt, zöldséget csak akkor mosom meg, ha sáros. Nagyképűen mondhatnám: szeretek veszélyesen élni, pedig talán csak óvatlan vagyok, annak ellenére, hogy már volt ételmérgezésem. Valamitől meg kell halni, szoktam a hárítani féltő intéseket, de magam se gondolván komolyan, ez lesz egyszer a vesztem. Lehet, hogy mégis át kell értékelnem nyegle hozzáállásomat, mert az egykor hírhedett spanyolnátha után majdnem száz évvel spanyolhasmenés-járvány látszik kibontakozni. Arany Gábor arany.gabor@zalaihirlap.hu A NAP TÉMÁJA ZALAI HÍRLAP 5 további képek, információk zalai hírlap .