Zempléni Múzsa, 2006 (6. évfolyam, 21-24. szám)

2006-06-01 / 2. szám

Zempléni Múzsa hanem a színfalak mögötti világra is. Ezért beszélünk, mint a közeli jövőben megva­lósítandó feladatról, a tanulmányi raktárak kialakításáról, ezért biztosítunk esetenként lehetőséget a nyilvánosság elől elzárt gyűj­teménytárak, raktárak, restaurátorműhe­lyek stb. megtekintésére. Ha támogatókat (anyagiakat és erkölcsieket) akarunk sze­rezni a múzeumoknak és azok szerteága­zó tevékenységének, akkor többet kell mu­tatnunk magunkból. A társadalom részéről jogos az igény arra, hogy megtudja, a múzeumok vajon jól sáfárkodnak-e a fenn­tartásukra, működésükre fordított össze­gekkel, és hogyan tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, amely szerint gyűjteni, őrizni, feldolgozni és bemutatni kell a pro­filjukba tartozó műtárgyakat, műkincseket. Ehhez a megismeréshez, megismerte­téshez kívánt a Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulni jelen kiadványával. Ezért a szerzőknek tudományos megalapozottsá­gú, képekkel, jegyzetekkel és ajánló bibli­ográfiával ellátott, olvasmányos stílusban készült kéziratot kellett készíteniük. A bevezető tanulmány ismerteti a kétszáz esztendő legfontosabb történéseit az ala­pítástól napjainkig. Itt olvashatunk azokról a fordulópontokról, amelyek a múzeum működését számottevően befolyásolták, így a különböző gyűjtemények kiszaka­dásáról (esetenként kiszakításáról), vagy éppen beolvadásáról, a két világháború közötti Gyűjteményegyetemmel összefüg­gő változásokról, a második világháború pusztításairól, az intézményi struktúra ala­kulásáról stb. Ezt követően találkozunk a 36 szerző által feldolgozott 47 gyűjtemény történetével, amelyhez csatlakoznak az említett három filiálét 10 szerző által be­mutatott fejezetek. A tanulmányok írói va­lamennyien az intézmények munkatársai, az egyes gyűjtemények jelenlegi kurátorai. A régészeti gyűjteményektől az Éremtáron, az Ötvösgyűjteményen vagy éppen a Tör­ténelmi Képcsarnokon át a Fényképtár és a Textilgyűjtemény anyagáig széles skálán helyezhető el a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyállománya. Ahhoz, hogy ezt a szer­teágazó, hatalmas tudományos és művelő­déstörténeti forrásanyagot egységes me­derbe tudjuk terelni, a szerkesztőbizottság közreműködésével a szerkesztő megfogal­mazta azokat a legfontosabb szemponto­kat, amelyeket a szerzőknek figyelembe kellett venniük. Ezek az alábbiak: 1.) A gyűjtemény létrejötte, fejlődése, a gyűjtési szempontok változásai. 2.) A gyűjtemény anyagának csoportosítása. 3.) A gyűjte­mény elhelyezése, raktári körülmények, állagvédelmi állapot, nyilvántartási helyzet. 4.) A gyűjtemény közzétételének eredmé­nyei és hiányai. A gyűjteményismertetők­ben ki kellett térni arra is, hogy a műtárgy­állomány mennyiben és hogyan szolgálta a múzeumi alapfeladatok megvalósítását. A publikációkban szerepeltetni kellett azokat a munkatársakat, akik tevékenységükkel hozzájárultak, vagy éppen meghatározó szerepet töltöttek be az adott gyűjtemény gyarapításában, fejlesztésében. Nagyobb időszakonként (általában tízévenként) is­mertettük a műtárgyállomány gyarapodá­sát, s végül közöltük a 2001. december 31 -ei állapotot. A tanulmányok többsége úttörő jellegű munka eredménye, mert kevés átfogó is­mertető jelent meg a múzeum gyűjtemé­nyeiről, illetve csak azok egy-egy része kapott publikációs lehetőséget. A külön­böző múzeumtörténeti kiadványok nagy vonalakban szóltak a jelentősebbnek ítélt (tehát nem valamennyi) gyűjteményről, il­letve jobbára Fejős Imre feldolgozásait is­mételgették. A szerzők munkáit a múzeumi irattárakban, adattárakban található doku­mentumok, valamint levéltári és könyvtári források felhasználásával készítették el. Az egyes dolgozatokhoz az adott gyűjtemény jeles darabjairól készült fényképeket mellé­keltük. A műtárgyak egy része nem először szerepel a kiadványban. Mint a Nemzeti Múzeum unikális műkincsei, jelzik az adott gyűjtemény kvalitásait, ugyanakkor más 90

Next