Zempléni Múzsa, 2006 (6. évfolyam, 21-24. szám)
2006-06-01 / 2. szám
Zempléni Múzsa hanem a színfalak mögötti világra is. Ezért beszélünk, mint a közeli jövőben megvalósítandó feladatról, a tanulmányi raktárak kialakításáról, ezért biztosítunk esetenként lehetőséget a nyilvánosság elől elzárt gyűjteménytárak, raktárak, restaurátorműhelyek stb. megtekintésére. Ha támogatókat (anyagiakat és erkölcsieket) akarunk szerezni a múzeumoknak és azok szerteágazó tevékenységének, akkor többet kell mutatnunk magunkból. A társadalom részéről jogos az igény arra, hogy megtudja, a múzeumok vajon jól sáfárkodnak-e a fenntartásukra, működésükre fordított összegekkel, és hogyan tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, amely szerint gyűjteni, őrizni, feldolgozni és bemutatni kell a profiljukba tartozó műtárgyakat, műkincseket. Ehhez a megismeréshez, megismertetéshez kívánt a Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulni jelen kiadványával. Ezért a szerzőknek tudományos megalapozottságú, képekkel, jegyzetekkel és ajánló bibliográfiával ellátott, olvasmányos stílusban készült kéziratot kellett készíteniük. A bevezető tanulmány ismerteti a kétszáz esztendő legfontosabb történéseit az alapítástól napjainkig. Itt olvashatunk azokról a fordulópontokról, amelyek a múzeum működését számottevően befolyásolták, így a különböző gyűjtemények kiszakadásáról (esetenként kiszakításáról), vagy éppen beolvadásáról, a két világháború közötti Gyűjteményegyetemmel összefüggő változásokról, a második világháború pusztításairól, az intézményi struktúra alakulásáról stb. Ezt követően találkozunk a 36 szerző által feldolgozott 47 gyűjtemény történetével, amelyhez csatlakoznak az említett három filiálét 10 szerző által bemutatott fejezetek. A tanulmányok írói valamennyien az intézmények munkatársai, az egyes gyűjtemények jelenlegi kurátorai. A régészeti gyűjteményektől az Éremtáron, az Ötvösgyűjteményen vagy éppen a Történelmi Képcsarnokon át a Fényképtár és a Textilgyűjtemény anyagáig széles skálán helyezhető el a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyállománya. Ahhoz, hogy ezt a szerteágazó, hatalmas tudományos és művelődéstörténeti forrásanyagot egységes mederbe tudjuk terelni, a szerkesztőbizottság közreműködésével a szerkesztő megfogalmazta azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket a szerzőknek figyelembe kellett venniük. Ezek az alábbiak: 1.) A gyűjtemény létrejötte, fejlődése, a gyűjtési szempontok változásai. 2.) A gyűjtemény anyagának csoportosítása. 3.) A gyűjtemény elhelyezése, raktári körülmények, állagvédelmi állapot, nyilvántartási helyzet. 4.) A gyűjtemény közzétételének eredményei és hiányai. A gyűjteményismertetőkben ki kellett térni arra is, hogy a műtárgyállomány mennyiben és hogyan szolgálta a múzeumi alapfeladatok megvalósítását. A publikációkban szerepeltetni kellett azokat a munkatársakat, akik tevékenységükkel hozzájárultak, vagy éppen meghatározó szerepet töltöttek be az adott gyűjtemény gyarapításában, fejlesztésében. Nagyobb időszakonként (általában tízévenként) ismertettük a műtárgyállomány gyarapodását, s végül közöltük a 2001. december 31 -ei állapotot. A tanulmányok többsége úttörő jellegű munka eredménye, mert kevés átfogó ismertető jelent meg a múzeum gyűjteményeiről, illetve csak azok egy-egy része kapott publikációs lehetőséget. A különböző múzeumtörténeti kiadványok nagy vonalakban szóltak a jelentősebbnek ítélt (tehát nem valamennyi) gyűjteményről, illetve jobbára Fejős Imre feldolgozásait ismételgették. A szerzők munkáit a múzeumi irattárakban, adattárakban található dokumentumok, valamint levéltári és könyvtári források felhasználásával készítették el. Az egyes dolgozatokhoz az adott gyűjtemény jeles darabjairól készült fényképeket mellékeltük. A műtárgyak egy része nem először szerepel a kiadványban. Mint a Nemzeti Múzeum unikális műkincsei, jelzik az adott gyűjtemény kvalitásait, ugyanakkor más 90