ZeneSzó, 1998. (8. évfolyam, 1-10. szám)

1998 / 8-9. szám

ZENEI ÁHÍTAT A MÁTYÁS TEMPLOMBAN "Emlékezzünk a vértanukra" Emlékezzünk a vértanukra" cím­mel október 6-án a szentmisén és az azt követő zenei áhítaton a Veresegyházi Cantemus Kórust hallhattuk. Történel­münk tragikus vonulata, hogy az 1848-as márciusi forradalmat és az azt követő sza­badságharcot 1949. október hatodika kö­vette. Ezen a napon Aradon nemcsak a forradalom 13 hős tábornokát végezték ki, de a bosszú áldozata lett az első ma­gyar miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf is. Az alkalomhoz méltó megemlékezést köszönjük a Veresegyházi Cantemus Kó­rusnak és karnagyának Vadász Ágnesnek. Veresegyház nagyközség 25 kilomé­terre van Budapesttől. Az utóbbi évtize­dekben olyan fejlődésen ment keresztül, ami példa nélküli. Helyben a legnagyobb munkaadó, az országosan ismert Pharma­­vit Rt is a nagyközség hírnevét öregbíti. Mi azonban most a kórus kiemelkedő tel­jesítményét szeretnénk méltatni. A Szentmise alatt Kodály Zoltán „Ma­gyar misé"-jét hallottuk. A mostani elő­adás is arról győzhetett meg bennünket, hogy az el­hangzott tételek, népénekek lehetnek majd templomainkban. Offertoriumra Kersch Ferenc „ Dextera Domini" - sajná­latomra ritkán hallható - művét énekelte a kórus. (Forrai Miklós „ 1000 év Kórusa" c. gyűjteményébe szintén bevette Kerschnek ezt a kis remekét). Nehézzé a művet a sok osztott szólam, a merész modulációk, a magas tenor és szoprán fekvés teszi. A kó­rus nem könnyű feladatát kitűnően oldot­ta meg. A spanyol Victoria „Ave Maria" c. mű előadásával a polifóniában való jár­tasságról győztek meg bennünket. Szép gyöngyszeme a kórusirodalomnak a homofon stílusú, áttetsző szerkesztésű, egyszerű harmóniákkal komponált Saint- Saëns „Ave verum corpus natum" c. mű­ve. Liszt egyházi kompozícióval való ta­lálkozás mindig nagy élmény. A „Salve Regina" c. mű előadása most is az volt. A szentmisén az orgonakíséretet Ella Péter látta el. A megemlékezés elején J. S. Bach „d-moll Preludium és fugá"-ját hal­lottuk tőle mélyen átélt, nagyszerű előa­dásban. Az istentisztelet végén a Cantemus kórus az oltár előtt folytatta műsorát. A lengyel Nowowiejski „ Parce Domine" c. műve ortodox egyházzenei hatást tükröz. Előadása igen mélyzengésű basszus szó­lamot igényel, az „ Irgalmazz nekünk Iste­nünk, a Te nagy irgalmasságod szerint" résznél. Megszólaltatására a Cantemus kórus bátran vállalkozhatott. Antonio Lotti velencei nagymester, korának egyik legkiválóbb egyházzenei komponistája, megőrizte a polifónia hagyományait. Ez­en az estén szép tolmácsolásban hallhat­tuk „Miserere mei Deus" c. kompozí­cióját. Szokolay Sándor „Zsoltá­­rozó" (Örvend­jetek az Úrnak) c. művébe tudato­san választott egyszerű harmó­niákkal és dal­lamfordulatokkal építette fel igen hatásos kompo­zícióját. A hatás most sem maradt el. Bárdos Lajos „ Libera me..." c. műve a szerző talán legmegrá­zóbb, legmegra­­gadóbb alkotása. A „Ments meg engem, Uram... unisono indítása után üres kvartok, kvintek és szekund súrlódásokkal festi Bárdos a végítélet látomását. A végén az „Adj Uram örök nyugodalmat nekik" résznél az alapot adó basszust is elhagyja. A hangzás egyre világosabb lesz, s végül Esz-durban é­pp hal el. Az éteri tisztaság­gal, ihletett előadás nemcsak az örök nyu­galom reményét, de vigasztalást, meg­nyugvást és az élmény ígéretét is megje­lenítette. A mű előadása október 6-án igazán aktuális. Kodály Zoltán „Szép kö­nyörgés" c. műve betetőzése volt ennek a nagyon szép zenei áhítatnak. Nagyobb énekkarral még hatásosabb lehetne az előadás. A nagy sikert a kórus Kodály „ Esti dal"-ának eléneklésével köszönte meg. Szép hangú együttes a Cantemus énekkar. Ezt csak nagyon tudatos és jól megtervezett hangképzéssel lehet elérni. Egységes test a kórus hangzása, tisztán in­­tonálnak és a karnagy legkisebb mozdu­latára is érzékenyen reagálnak. Felül kell vizsgálnunk a fa­luról alkotott el­képzeléseinket. Jó szakmai irányí­tással ma már minden esély adott arra, hogy a legjobbaknak is méltó társai le­gyenek. Nem szóltam még a másik köz­­reműködőről, Maczkó Mária népdalénekesről. Műsorához az al­kalomhoz illő népdalokat vá­lasztott Erdélyből és a Galga mentéről. Ezeket minden mes­terkéltségtől mentesen, szép hangon éne­kelte. Előadása maradandó élményt jelen­tett mindannyiunknak. Őszintén sajnál­juk, hogy csak nagyon ritkán hallhatjuk őt népdalokat énekelni. fé­uDolfi 'építés A Veresegyházi Cantemus Kórus és karnagya Ella Péter Maczkó Mária énekel

Next