ZeneSzó, 2005. (15. évfolyam, 1-10. szám)
2005 / 10. szám
KECSKEMÉT A KODÁLY ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZET ALAPÍTÁSÁNAK 30 ÉVES JUBILEUMA A magyar zenepedagógia fellegvára, a világhírnévre szert tett Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, joggal rendezhetett jubileumi ünnepséget fennállásának 30-ik évfordulóján, 2005. szeptember 30. - október 1. A világ szinte minden részéből Ausztráliától Észtországig megjelent kitűnő előadók mind bizonyságát adták annak, hogy a magyar zenepedagógia példamutató, adaptálható és világszerte eredményesen alkalmazható. Kodály Zoltán halálát követően 1967-ben a szülőváros Kecskemét maradandó emléket kívánt állítani nagy szülöttének. Múzeum létesítésére gondoltak és e célra felajánlották a város szívében lévő egykori Ferences kolostort. Annak meglévő állapota természetesen komoly felújítást igényelt, ami mindenképpen hosszabb időtartamot jelentett. Kodály Zoltánná Péczely Sarolta kezébe helyezték a kialakuló intézmény funkciójának meghatározását. Az idő segített a döntésben. 1970-ben tartották az első Kodály Szemináriumot Kecskeméten. Az országban az első Ének-zenei általános iskola ekkor már követendő példaként, országos hírre tett szert és külföldön is ismertté vált. A város zenével-zenepedagógiával emlékezett nagy szülöttére és ért el ismertséget. Ezt az irányt volt célszerű folytatni, fejleszteni, kibontakoztatni. Igény volt az érdeklődő külföldi zenepedagógusok fogadására, az akkor már megcsodált magyar zenei nevelés hatékonyságának, eredményességének a bemutatáson kívül, folyamatos ismertetésére, hogy úgy mondjuk oktatására. Ennek a felismerése erősítette meg a szándékot a Zenepedagógiai Intézet létrehozására. Ehhez adta Kodály Zoltánná hozzájárulását és maximálisan támogatta létrehozását eszmei, szakmai és anyagi tekintetben egyaránt. Éppen 30 esztendeje, 1975 szeptemberében megnyitotta kapuit az Intézet a Magyarországra érkező külföldi hallgatók előtt. Az Intézet első igazgatója Erdei Péter, köréje kiváló tanári gárda csoportosult. A tanári kar és létszáma az idők során változott, de van, aki ma is tagja és a folytonosság letéteményese. A külföldi hallgatók száma a megalakulás óta elérte a 800 főt, ez jelenti a néhány hetes, vagy a féléves szemeszterek hallgatóit. És honnan érkeztek? Hosszú lenne felsorolni, de a statisztika szerint 46 országból. Közülük igen sokan visszatérőek és az itteni tanulmányaik alapján dolgozták ki hazájukban a Kodály zenei nevelési módszer adaptációját, és sok szimpatizánst és követőt nyertek meg e célok megvalósításáért. A Kecskeméten kétévente megrendezésre kerülő Kodály Szemináriumok - immáron 23. alkalommal - és a Nemzetközi Kodály Társaság kapcsolatát is figyelembe véve, erősítik és szélesítik a kodályi koncepció ismertségét és terjedését. Az évtizedek során az ország ezen egyedülálló, speciális intézményében kifejtett, eléggé fel nem becsülhető eredmény, méltóvá tette a magyar zeneoktatás csúcsintézményéhez - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez - való tartozását. A kerek 30 éves évforduló jó alkalmat nyújtott egy olyan találkozásra ahol jelen lehettek azok az immáron hazájukban elismert zenei szakemberek akik az Intézet falai között töltött hosszabb, rövidebb „tanulási" idő alatt elért eredményeket kamatoztathatták, megsokszorozták hazájukban, most beszámolhattak és a kollégákkal megoszthatták kifejtett munkásságuk hatását, eredményeit és a továbbfejlesztés lehetőségeit a XX. században. 2002. szeptember 30-án a vendégek reggel elsőként a Kodály Zoltán Ének-zenei iskolát tekintették meg és két óralátogatáson vettek részt. Az alsó tagozatban a 2. osztály énekóráját Ubrizsyné Érsek Éva tartotta, a felső tagozatban Durányik László vezette a 8. osztály óráját. Ezek értékét a vendégek lelkes beszámolóiból és elragadtatott megjegyzéseiből tudjuk regisztrálni. Az ünnepélyes megnyitó a Kodály Intézet dísztermében 11-kor volt. Erdei Péter az Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket, beszédében röviden összefoglalva az elmúlt 30 esztendő történéseit. Majd a zene hangjai bűvölték el a hallgatóságot. A Kodály Iskola Leánykara szólaltatta meg Bartók és Kodály kórusművészetének gyöngyszemeit. Felhangzott a naptári évszaknak megfelelően éppen aktuális „Mihálynapi köszöntő", majd Kodály: „4. olasz madrigál" és befejezésül a „Vejnemöjnen muzsikál" Révész László zongorakíséretével. Vezényelt: Antoni Andrea. Ezután megkezdődött a két napig tartó angol nyelvű előadások sorozata, 4 szekcióba osztva. Az első szekció elnöke: Erdei Péter az Intézet igazgatója. Az első előadó A Nemzetközi Kodály Társaság elnöke, Gilbert De Greeve - Belgium. Előadásának címe: „A zene helye és szerepe az ifjúsági és felnőtt nevelésben, az 1953-as Nemzetközi UNESCO Konferencia meghatározásai alapján,és a mai helyzet 52 évvel később." Dr. Sandra Mathias -USA: „Nem szabad a gyereket kiönteni a fürdővízzel!" Előadásában kifejtette határozott állásfoglalását abban, hogy a 21. században is szükség van Kodály filozófiájára. A délutáni szekció elnöke Platthy Sarolta, a Kodály Intézet tanára volt. A következő előadások hangzottak el: Ki Adams - Kanada. „Kodály és a konstruktivizmus megértése és helye az oktatásban." James Cuskelly - Ausztrália. „Tudás és tanulás - Kodály pedagógiája és gondolatok napjaink zeneoktatásáról." Tiina Selke - Észtország. „Kodály pedagógiai koncepciója Észtországban. Történelem és gyakorlat." Michalis Patseas-Görögország. „Lehetőségek és nehézségek a Kodály koncepció adaptálásában Görögország- ZeneSzó 11