Zenevilág, 1901. január-június (1. évfolyam, 9-21. szám)

1901-01-15 / 10. szám

1901 ZENEVILftG Bécsben deczember 27-én érte el Lohengrin a háromszázadik előadását. Az opera teljesen ment »Strich« nélkül. Wagner Rikárd ezt az operáját 1861 május 15-én maga dirigálta személyesen ; a nagy mester még 1875. deczember 15-én és 1876. márczius 2-én vezette művét a bécsi operában: Buenos Ayres. Érdekes újdonságszámba ment Boniciscoli új operája : Don Juan de Garay. Minket magyarokat a Garay magyar hangzása érdekel legtöbbet. Arnoldson Sigrid svéd énekművésznőt a hessen­­darmstadti nagyherczeg kamaraénekesnővé nevezte ki. A svéd csalogány itteni operai vendégszerep­léseiről nálunk eléggé ismeretes. Páris. A világkiállítás alkalmából az 1889 — 1900 évadban a színházak többlet­bevétele 1.700.672 frankra rúgott. Milyen hangon énekelnek Európa uralkodói ? Erre a kérdésre a Cri de Parisban a következőket olvassuk. Európa uralkodói közül sokan tanult énekesek, így Vilmos császár kitűnő baritonista. A spanyol királynéból kitűnő énekesnő lehetett volna, hangja elragadóan szép mezzoszoprán Viktória angol királynénak is kitűnő hangja volt. A svéd királynak, Oszkárnak kellemes tenorja van. Miklós orosz czár nem énekelt soha, de annál kiválóbb füttymester. Abdul Hamid, a török szultán kiváló muzsikus, ki maga is zeneszerzéssel foglalkozik. Legkedvesebb időtöltése az improvizálás a palotá­jában levő orgonáján. Ferdinánd Bulgária fejedelme a basszust fújja . Lipót bajor király fiatalabb korá­ban tenorista volt, róla mondják, hogy akkora zenei emlékező tehetsége van, hogy egy egész Wagner-operát fennakadás nélkül képes eljátszani. Csak Vilma, Hollandia királynőjének nincs zenei hallása, nem tűri meg maga mellett a muzsikát, a­mi szokatlan lesz férjének, a ki különben jó zenész. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL. Január 17. Szül. Willi­ Kienzl zeneszerző (Wailzen­­kirchen, 1857; meghalt Fr. Jos. Gossec zeneszerző (Vergnies, 1734); Amilcare Ponchielli u. a. (Milano 1886); Jean Verludst u. a. (Hága, 1891); Ludwig Bussler elméletiró (Berlin, 1900). — 18. Szül. Ernst Rudorff zene-főiskolai igazgató (Berlin, 1840). — 19. Szül. Hermann Kretzschmar író (Olbernhan, 1849);­­ meghalt Hans Sachs (Nürnberg, 1576); Ford. Hérold zeneszerző (Paris, 1833). — 20. Meghalt Franz Lachner zeneszerző (München, 1890). — 21. Szül. Carl Scheide­mantel énekművész (Weimar, 1859); meghalt Albert Lortzing (Berlin, 1851). — 22. Született Vincenzo Righini zeneszerző (Bologna, 1756); meghalt Vincenz Lachner u. a. (Karlsruhe, 1893). — 23. Megh. Luigi Lablache mélyhangú énekes (Nápoly, 1858); Adolf Jensen zeneszerző (Baden-Baden, 1879). — 24. Megh. Friedrich von Flotow (Darmstadt, 1883), Moritz Brosig­ira (Breslau, 1887). — 26. Megh. Johann Christoph Friedrich Hach, zeneszerző (Bückeburg, 1795), Wilhel­mine Schröder- K­errient drámai énekesnő (Coburg, ÚJABB ZEnEIRODALOM. Zenei Lexikon — magyarul: Ha egy csepp üzleti érzéke , volna Ságh Józsefnek, hagyná békén pihenni a jó húsz éve megjelent és rég elfogyott »Magyar zenészed lexikon«-t, a­melyet tudvalevő­leg nemcsak a maga költségén adott ki (nagy anyagi áldozattal), hanem jórészt maga itt is. De ő nem okult: nem tudja, hogy a mi közönségünk — a »művelt« (?) főváros, meg a »jó vidék« egy­aránt — még ma is szívesen veszít a kártyán naponta egy-két tizesbankót kaszinóban, kávéház­ban, de a kaszinó könyvtárának gyarapítására, vagy a maga házi könyvtárának a naptáron s a »Magyar anekdotakincs«-en kívüli gazdagítására dehogy is áldozna havonkint 60 fillért! Ilyen cse­kélységért magyar ember még a zsebébe se sülyeszti a kezét, Ságh pedig mindössze ennyit kér, azaz negyedévre 1­kor. 80 fillért, a füzetek­ben mostanában megindított »Általános zenészeti lexikon«-jáért. Ha a magyarságban volna a műve­lődési hajlam mellett kitartó, komoly akarat, ha a magyar ember zenei tudása nem állana meg a füstös czigány örökké sablonszerű muzsikálásánál; ha a magyar nép egyszerűen meggondolná, hogy a zene , nemzeti kincs, a legnemzetibb művészet, s hogy már ezért is mohón kell mindazt felkarolni, a­mi tisztességes jelenség csak felmerül nálunk a zene terén , akkor persze érdeme szerint ezrenkint kelne az idézett lexikon mindegyik kétíves havi füzete; akkor érdemes volna a vállvetve összev­állott, válogatott munkatársaknak dolgozniok. Ha az a sok ha nem volna ... De az illető szak­férfiak olyan lelkesek és ügyszeretők, hogy a mostanig megjelent két füzet után is lelkiismeretes, jó munkát fognak adni s például a híres Riemann­­féle lexikonnál sokkal különbet nyújtanak ; először az ott is található nagyságokon kívül a mi magyar 95 1860). — 27. Szül. Wolfgang Amadeus Mozart (Salzburg, 1756); August Alexander Klengel zeneszerző (Drezda, 1783); Georg Hollmesberger jun., u. a., (Bécs, 1830); meghalt Johann Rud. Zumsteeg, u. a., (Stuttgart, 1802). — 28. Szül. Ford. Hérold (Paris, 1791), szül. Franz Wittner tanár (Münster, 1832) , Viktor Nessler (Baldenheim, 1641), meghalt Gottlob Immanuel Breit­kopf kiadó (Lipcse, 1794). — 29. Szül. Francois Daniel Esprit Auber (Caen, 1782), Carl von Perfall, zeneszerző (München, 1824); meghalt Aloisius Dargo­­myszki (Sz.-Pétervár, 1869). — 30. Született Franz Stockhausen hárfa-komponista (Gebweiler, 1839); m­egh. Karl Grammann zeneszerző (Drezda, 1897). — 3. Szül. Franz Schubert (Bécs 1797); megh. Gungl József (Weimar, 1889).

Next