Állami gimnázium, Zenta, 1881
A létel szabatos átdolgozhassa czéljából szükségesnek láttam a következő tárgybeosztást fölvenni : I. A földpárok történeti ismertetése. II. A s alaki tulajdonságai. III. A , természettani tulajdonságai. IV. A , vegyi tulajdonságai. V. A s alaki, természettani és vegytani tulajdonságainak összefüggése egymással. VI. A földpátnemek leírása egyenkint. VII. A földpátok jelentősége a kőzettanban. * * * Jegyzet. A tétel kidolgozásánál felhasználtam : Dr. Szabó József, Dr. Koch Antal, A. Antal, Naumann, Koberl, Volger, Zirkel, Forstner e szakmába vágó munkáit. A földpátok történeti ismertetése. A földiátok meghatározásával már rég foglalkoztak a tudósok, azonban a jelen század eleje volt, mégis azon időpont, melyben ez irányban a legfőbb kutatások történtek. Elnevezéseik, majd lelhelyeikre, majd tulajdonságaikra vonatkozólag lettek megállapítva a mineralógusok által. E szakaszban mellőzve azon időszaki sorrendet, melyben az egyes földpátok felfedöztettek, vegyelemeztetétek, egyáltalában meghatározásuk létesült, a tudományos beosztás szerint fogom azokat sorrendben ismertetni. Ezen név — földpát — a régi mikeralogusoktól származik, kik hihetőleg azt akarták vele kifejezni, hogy földet tartalmaz, azonban ezen névvel csak az orthoklast jelölték. Ezen elnevezés föntartotta magát napjainkig egész általánosságban mint: genus. Orthoklas, elnevezését azon tulajdonságától vette, hogy hasadási viszonyaiban bizonyos rendszeresség mutatkozik, innét neve оддбд — egyenes — és hasitok. Ezen elnevezés Breithauptról való, aki az ide tartozó valeneianilon és mikrokinnen kívül több ikerkrystályt is is-mertetelt. Kristályosodásáról azt gondolták, hogy rhomboid szerkezetű. Mintegy száz évvel ezelőtt Pint tanár értekezett alakjáról, azonban hiányos adatokat nyújtott, a tudósok kezébe. Haug a jelen század elején tüzetesebben foglalkozott az Orthoklas méreteinek és optikai tulajdonainak meghatározásával. A hasadási idomból kiindulva meghatározta a 0 P és po . X irányában a characterizáló 9 P nyi szöget, I.