Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1910
Blau Lajos: Zsidó katonai telep az egyiptom-nubiai határon
ZSIDÓ KATONAI TELEP AZ EGYIPTOM-NÚBIAI HATÁRON STB. 13bolta a meghódított ország összes istenszobrait és áldozati oltárait, ellenben a zsidók áldozati templomát megkímélte. A hatalmas uralkodó ezen kíméletét bizonyára politikai számításból gyakorolta, hogy biztosítsa magának a zsidó csapatok ragaszkodását, melyeknek hűsége és megbízhatósága történetileg általában be van bizonyítva. S ez sikerült is. A zsidó határőrség tehát kerek 200 esztendeig szolgálta a perzsa nagyurat, míg a világot leigázó macedón hódító a perzsa világuralom helyébe saját uralmát tette. De itt meg kell állnunk. Az egyiptomi zsidóknak Elephantineben szentélyük volt, melyben állatokat áldoztak. Ez a legfontosabb tény, amely a kiásott családi archívumból kiviláglik és a vallástörténet legmeglepőbb felfedezéseinek egyike. Eddig csak a jeruzsálemi templomról tudtak és ennek egyiptomi utánzatáról, az úgynevezett Onias templomról az időszámításunk előtti 160. évben Leontopolisban; hogy azonban a jeruzsálemi II. templom építésével egyidejűleg a núbiai határon egy zsidó katonai kolónia hatalmas szentélyt emelt, erről még csak nem is álmodott senki. Minden valószínűség szerint történeti összefüggés van a két templom felépítése között. Mint ismeretes, Cyrus, az első perzsa uralkodó, 539-ben a Nebukadnecar által fogságba hurcolt zsidóknak engedélyt adott, hogy hazájukba visszatérhessenek és Jeruzsálemben a szentélyt újra felépítsék. A nagy és jóságos uralkodó erre vonatkozó ediktumát minden országában kihirdettette. Bár a száműzött zsidóságnak csak elenyésző töredéke élt ezen királyi kegyelemmel, mivel a fogságba hurcoltak tömege az új otthon ké