Mult és Jövő, 1942 (32. évfolyam, 3-8. szám)
1942-03-01 / 3. szám
SZERKESZTI: DR. PATAI JÓZSEF XXXII. ÉVF. 1912 MÁRCIUS A ZSIDÓ ÉLET PROBLÉMÁI (dr. F. L.) A Múlt és Jövő egyik régebbi számában egy felekezeti árnyalatokon felül álló egyetemes zsidó, közéleti szerv kérdésével foglalkoztam. Inter arma silent musae. Ezt alkalmazni kell a közéletre és különösen a zsidó közéletre is. A vélemények szabad kialakulására nem alkalmas a háborús atmoszféra. Amikor tehát a felekezeti árnyalatokon felülálló, közéleti szerv megteremtésének ötletét felvetettem, az elkövetkezendő békés idők legfelsőbb, országos szervére gondoltam. E szerv megalkotásának belső meggondolások és nem külső körülmények alapján kell létrejönnie. Semmi sem lehet olyan hiábavaló és eleve korai halálra ítélt, mint az olyan belső, zsidó, közéleti elgondolás, mely külső körülmények, szimpátiák és antipátiák folytán kelt életre. A felekezeti árnyalatokon felül álló, zsidó közéleti szerv megalkotása nem külső körülmények aktuális követelménye, hanem olyan belső szükségesség, melynek hiányát már régen s a maiaknál kevésbé komoly és sürgető időkben is erősen érezte és érzi a magyar zsidó közösség. • Elgondolásom alapját az a gondolat képezi, hogy idejét múlt dolog ma már, a világ bármely részén, a zsidóságról pusztán mint felekezetről beszélni. Más-más elgondolások alapján , különböző színezésben a zsidóságot, mint népréteget ismerik el ma csaknem világszerte. Magyarországon ugyancsak elfogadott fogalom a magyarországi zsidóság mint nép, vagy népréteg. E fogalmon belül mi, magyar zsidók nyomatékosan leszögezhetjük, hogy mint felekezet, vagy, mint népréteg, a magyar hazának mindenkor hit és odaadó közössége akarunk maradni. Nincsenek és nem is lehetnek centrifugális politikai törekvéseink, mert mi a magyar nemzet, a magyar szellem és a magyar állam primátusát kategorikus imperativusnak tekintjük. Nem adjuk fel a szabadság, az állampolgári, teljes jogegyenlőség elvét sem, sőt megszervezendő zsidó közéletünk erejével küzdeni akarunk azért, hogy ezt a szabadságot és ezt az alkotmányi jogegyenlőséget ismét diadalra vigyük és egyben zsidó népi értékeink szellemi és gazdasági eszközeivel megszervezetten, tömörültebben és ezért hatásosabban tudjuk szolgálni a magyar nemzeti törekvéseket is. A zsidó népi megújhodás teljességét ugyancsak a cionizmus útján érhetjük el, de ez a zsidó népi törekvéseknek csak befelé fordított oldala, melynek a magyar nemzeti politikával nincsen semmi kapcsolata. Ez csak a belső zsidókérdés megoldásának útja, de éppen olyan fontos a külső zsidókérdés megoldása, mely a magyar életben a szabadság és egyenlőség visszaszerzésére és az adott és a jövőben esetleg újabban változó körülmények között a zsidó népi értékeknek a magyar nemzeti célok szolgálatába állítására irányul. Világosabban kifejezve: hangsúlyozni kívánjuk — jobban, mint a múltban — zsidó népréteg-voltunkat, egyben azonban nyíltabban és világosabban, mint a múltban, kifejezetten mint zsidó népi pluszt ajánljuk fel szellemi és gazdasági erőinket a magyar népi törekvések szolgálatára. Tudom, hogy a zsidó élet országos megszervezésének gondolatától a magyar zsidóság még mindig idegenkedik, mert ebben valami merőben újszerű elgondolást sejt. Pedig, hogy a dolog milyen egyszerű s mennyire az események maguk segítik kialakulni, bizonyítja éppen az ״ Országos Pártfogó Iroda" gyors és sima létrejötte. Ez a szervezet már igen közel áll ahhoz, amiről e sorokban írok: az országos zsidó népképviseleti szerv lényegéhez. A keresztény egyházak sem voltak soha kizárólagosan egyházi szervek, hanem egyúttal szoros politikai kapcsolatban állottak az ország alkotmányával. A második zsidótörvényig a magyar zsidóságnak, mint felekezetnek is kodifikálva volt ez a politikai bekapcsolódása és meg volt adva a további kifejlesztés lehetősége is. A zsidótörvények adta helyzetünk, mely népnek deklarált bennünket s egyben más népréteggel ellentétben, jogainkat is megnyirbálta, olyan, főként politikainak nevezhető helyzetet teremtett, melynek következményeit is csak politikai síkon vonhatjuk le. Minden probléma, mely belevág eleven életünkbe, jelenünkbe és jövőnkbe, politikumból született, politikumból tartatik fenn s így annak megjavítása is csak politikai úton képzelhető el. Olyan nép pedig, mely nem akarja, vagy nem meri vállalni a politikai önnevelést, fegyelmezést és a higgadt, alkotmányos, de 33