Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1845. 1. félév
31. szám
újra megjelenni köteleztetnek. 4-er : senki az első öt évi visgálat előtt plébániai javadalomra nem számolhat, még gyámurasági javadalomra sem; és e tekintetben a t. cz. gyámurak megkeresendők lesznek, hogy senkit a bevégzett első öt évi visgálat előtt gyámuraságuk alatti javadalmakra ne jelöljenek ki; valamint minden segédpapok is oda utasítvák, hogy az említett idő előtt valamely javadalom megnyerése végett a' gyámuraságokhoz ne folyamodjanak; ha pedig 5-öt , valamely egyénnek öt évek előtti kinevezését bármily javadalomra, bizonyos körülmények különösen megkívánnák, az visgálatot akkor kiállani köteleztetik. Nehogy pedig 6-or: a' szükséges könyvek' hiánya miatt az illő készületben fogyatkozás történjék, patriarcha-érsek ő kegyelmessége nagylelkűleg megígérni méltóztatott, hogy minden segédpapok szükséges kézi-könyveket nyerendnek , mellyek az érdemeseknek jutalmul oda is fognak ajándékoztatni; és hogy önmagoknak is egy-két jós hasznos könyveket szerezhessenek, évdijuk, melly eddig megyeszerte 100 birtokban vala megalapítva, ő kegyelmességének bölcs gondolkodása által a' nagyobb vagy kisebb terhek'viselésének arányában, többnyire főnökeik'megkimélésével, 200 vagy 150 oírtokra emeltetett föl. Végre 7-er: az érintett visgálatok mindenkor magának ő kegyelmességének, vagy, akadályoztatva lévén, helyettesének díszes elnöklete alatt fognak végbevitetni , az általuk eleve kijelölendő tudós visgálók' koszorújában. Koronázza óhajtott siker a' szép tervet, és állandóság őrködjék fölötte! Vezerle Gáspár, harsányi esperes és plébános. Egyházi énekről. [ (Korszerű szózat.) I. A' nyilvános istentisztelet- és házi ájtatosságnak egyik legjelesb részét az egyházi énekek teszik, mellyek hitágazati 's erkölcsi tartalmuknál fogva a' kevésbbé tanult köznépet is oktatják ; szivreható , természetes erejökkel pedig áhítatos érzelmekre, istenesfogadásokra, töredelmességre serkentenek minden keresztényeket ; a' bájhangokkal, mintegy Istenhez fölszárnyalván az olvadozó sziv ; 's még a' tétovázó, szunnyadozó elme, a' hideg kebel is fölébresztetvén, 's ég felé ragadtatván az egyházi énekek' szivrázó hangjai által; mint mindezt öntapasztalásunk is igazolja. Mert mikor az egész nép egy szívvel lélekkel énekel, kettőztetett áhítattal telik meg az ember; nagyobbal, hogysem akkor, midőn egyedül, elkülönzötten imádkozik. Innen a' közmondás, hogy : a' ki énekel, kétszer imádkozik. Sz. Dávid a' maga zsoltáraiban (67, 97. 103. stb.) magasztos szavakkal lelkesíti szent énekre az embereket: „Énekeljetek" úgymond: „Istennek, zengjetek nevének... Föld országai énekeljetek Istennek, zengjetek az Urnák." A' 146-ik zsoltárban is mondatik: „Dicsérjétek Istent; mert jó zengeni Istenünket ; mert kellemes és illendő a' dicséret." Krisztus Urunk is az utolsó vacsorát, tanítványaival együtt, énekkel végzé (Mát. 26, 30.), 's példájával szentelé meg e' szokást. Az ég' angyalai is énekkel dicsőitik a' magasságbelit. (izs. 6, 3.) Azért inti sz. Pál apostol is a' keresztényeket: „Teljesedjetek be Szentlélekkel, énekelvén és dicséretet mondván a' ti szivetekben az Urnák." (Ephes. 5,18.19.) És valóban, a' ker. kath. anyaszentegyházban kezdettől fogva szent szokássá vált az Istennek énekszóval szolgálni, ugy hogy már Plinius is jellemzőnek találná azt, Trajánnak adott tudósításában azt bizonyítva a keresztényekről, hogy istentiszteletre gyűlvén, Krisztus Jézust, mint Istent, énekkel dicsérik. („Carmenque Christo, quasi Deo, dicere secum invicem." Ep. L. X. ep. 97.) De hogy az egyházi ének nagy fontosságú rendeltetésének megfeleljen, szükség, hogy mind belső tartalmára, mind külalakjára 's melódiájára nézve, a szent hely' és ajtatos szertartás' avagy ünnepély' méltóságával összhangozzék ; azért is különböznie kell neki a' világi énektől, szín- és táncz-padi hangoktól, valamint minden nyers és lármás zajt kerülnie. Fájdalom földjeink az egyházi éneklésben igen hátra vannak, holott a'szabályos ének az áhítat'emelése mellett, a' finomabb ízlést is hathatósan előmozdítja. Ennek oka szerintem részint a' hiányos énekes könyvekben, részint a' nevelés' fogyatkozásaiban rejlik. — Énekes könyveink vannak ugyan, de egyike sem olly tökéletes, hogy a' köz-ehajtásnak teljesen megfelelne ; azért is tapasztalható ama' roppant változatosság és különbözés az egyházi énekek körül; ugy hogy szinte minden helyen különböznek egymástól, s a' legmerészebb önkénynyel másittatnak meg, a' közajtatosságnak legnagyobb kárára. Itt a' szent hajdannak ereklye gyanánt tisztelendő maradványai az újjáalakítással egészen eltorzittatnak ; amott a' kor' kivonata és miveltségi foka mellőztetik; harmadik, szerfölött korlátolt ; mig egy más a' nyelvbeli vagy kótahibákkal cseppet sem törődik.—Midőn a' külföldiek buzgalma nekünk e' mezőn olly szép és nagyszámú 31*