Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1848. 2. félév

10. szám

Szózat a" nevelés, és a' kath. iskolák" ügyében. Az organizáló nemzeti gyűlés megnyittatott. Itt tehát az idő, hogy háttérbe lépjen minden ön­zési politika, minden gyanúsítás, előítélet, ellen­szenv, vagy bármilly szenvedély. Illeszszük össze nézeteinket nyugodt elmével,­­s csak azután intéz­kedjünk meggyőződésünk szerint. A' diadalmas, meggyőződésből kifolyó intézkedésnek,polgári kö­telességünknél fogva hódolni fogunk. — Ám néz­zen körül a' nemzet, mig ideje van, ha vallyon meggyőződése, mellyböl kiindulni készül, alapos-e, nehogy a' dolgok' természetében feneklő rendet fölbontván, a' természetes viszonyokat fölforgassa, 's olly forradást indítson meg, melly a' számításon tul esik. Egy erőmű' szerkesztésénél érteni kell az egyes részek' rendeltetését, mellyet a' rendező ké­nye szerint föl nem cserélhet. Minden czélszerű­tlen alkalmazásnak kár az eredménye, melly annál roppantabb, minél lénye­gesb részeknél történt a'tévedés, minél visszább az alkalmazás, 's minél nemesebb czélra volt a' gépe­zet rendelve. S valljon kit ér e' kár fölötti felelős­ség' terhe, ha nem azt, ki hívatlan tolakodik föl a' vezérek'sorába, kit tán önzés, pártérdek vagy gyű­lölet vakita meg? ki szines üvegen nézvén a­ vi­lágot, hibásan itélé meg a' dolgok' szinét, 's föl­cserélvén azokat egymással, lényeges tévedésbe botlott, mellyet másokkal közölnie annál inkább si­került, minél kedvezőbbek voltak a' körülmények. Ámde tízszeresen fognak bűnhődni azok is, kik a' viszonyfelforgatást látván, azt, bár teh­eték, gá­tolni elmulasztották. Él az Isten, 's uralg az anyagi és szellemi vi­lág fölött. Ez közös hitünk, ez meggyőződésünk. E' hit azon, minden földit túlszárnyaló szempont, mellyre föl kell emelkednünk, ha a' földi élet' egyes pontjait és összes képét kellően fölfogni akarjuk. E' ponttól távoznunk, ha csak ellentétbe nem akarunk jönni önmagunkkal, nem szabad. De ha megenged­tük , hogy a' szellemi világban szintúgy, mint az érzékiben Isten' keze rendelkezik , ugy kétségbe nem vonhatjuk, hogy a'szellemi világban szintúgy, mint az érzékiben bizonyos rend, és azon harmó­nia uraló, melly a' szellemi világ' alkatrészeinek egybevágó közremunkálásából ered; hinnünk kell, hogy Istentől ezen elemek bizonyos czélok' esz­közlésére rendeltettek, 's e' végett minden szüksé­ges tulajdonokkal el is láttattak; hinnünk kell, hogy ez Isten által kiszabott rendet utánoznunk kellene, ha a' szellemi világban tett rendelkezéseinknek üd­ves sikert óhajtunk szerezni. Tanuljak ki tehát a' társas élet' elemeit, 's ezeknek tulajdonait, 's al­kalmazzunk minden elemet oda, hová alkalmatos, hová a' világ' főrendezőjétől kezdettől fogva szán­va volt. Honfiak r­ím egy igénytelen szózat zeng felé­lek, melly habár gyengének látszik is, olly honfi­nak' kebléből jön, ki érzi, hogy sorsa szeretett ho­nának sorsával összeforrt, ki földi boldogságát egyedül e' hon' boldogságában keresi, ki édes kö­telességet hisz teljesitni, midőn e' hon'javának ön­érdekét föláldozza. Nem egy önmagát istenítő ész rakja előtökbe csalhatatlanoknak hitt eszméit ; sza­vaim, e' hon'jövője iránti aggodalmam­, társas életünk' szelleme­, 's a' keresztény tan' elveiből folynak ; azon tanból, mellyet ti sajátotoknak val­lotok, melly nem egy nemzet, hanem egy világ' át­alakítását, olly óriási művet, engedjétek monda­nom , természetfölötti erővel vívott ki ; azon tan­ból, melly minden status-és kormányformába egy­aránt (?) beleillik, mert igazságon alapul; azon tanból, melly az ember' természete­, gyarlóságai-és szükségeihez mért, 's azért nemcsak egyesek' elégedettségét, hanem az összes társaság' boldog­ságát is nemcsak előmozdítani, hanem föntartani is egyedül képes; azon tanból, mellynek hirnökei nem egyedül a' mennyei javakra utaltak, hanem az élet' értelmét fölfogván, az erőket fölébreszteni, 's czél­szerüen irányozni tudták;'s karuk' súlya alatt rogy­tak le a' vén erdők' rengetegei, szorgalmuk' dijjaul a' vad nádas' helyén arany kalászok mosolyogtak föl ; azon tanból, mellynek hivei megértették a' mű­vészet' titkait, 's csodaműveket alkotának, mert szívük' lelkesedése átfolyt az ecsetet kormányzó idegekbe ; azon tanból, melly egyedül volt képes a' középkori, óriási mozgalmakat n­dves határok közé szoritni, 's duló eleme elöl megmenteni az emberi­ség' mivelődésének eszközeit ; azon tanból, melly kormányzót és alattvalót, szülőt és gyermeket, hős harczost és munkás földmivelőt egyaránt bölcs ta­nácscsal támogat és erélyes tekintélylyel vezérel; melly első mutatá föl az embert fönséges rendel­tetésének méltóságában,gyalázatos igazságtalanság­nak bélyegezvén az Isten­ képére teremtett embernek rabigáza kárhoztatását,melly első 's egyedül adá visz­sza, az olly régtől elnyomott gyengéd nőnek em­beri és női jogait, melly első és egyedül emelé föl a' szabadság, testvériesség, és végczélunk' tekin­tetében­ egyenlőség' zászlóját, fölhiván mindnyá­junkat az önmegtagadás' útjára, 's ezáltal a' bol­dogság' hónába; 's e' boldogságot, bár si­onlulinak mondja is, már idelent ízlelteti meg híveivel, mi­veltséget varázsolván körükbe, 's jó szivet keble­ikbe, olly szivet, melly meggyőzövén a' moráltör­vény' szentségéről, föl birja fogni a'szabadság'leg­főbb, legvilágosb elvét: ,,a'mit akartok,hogy mások

Next