Pollák János szerk.: Religio, 1868. 1. félév
21. szám
Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szombaton. — Az előfizetési dij félévre, postánküldéssel 5 frt. 25 kr., helyben 4 frt. 90 kr. o. é. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál s Pesten a szerkesztőnél (Kalaputcza 5. sz.) s Kocsi Sándor nyomdai irodájában, (hattér és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) RELIGIO. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. Pesten, martius 11-én. Sfl. TARTALOM: A legújabb magyar szentírásról. — Az egyház és a polgárosodás. — Egyházi tudósítások. — Irodalom. — Vegyesek. A legújabb magyar szentírásról. ) Akadémiánk egyik nagyére remű igazgató tagjának, Bartakovics Béla egri érseknek, ama jelentékeny áldozatai között, melyeknél fogva az „irodalmi Maecenas" nevet nekie, nem hiú hizelgésből vagy szokásos tiszteletből, hanem valódi kegyeletből adta meg a közelismerés. A legnagyobb jelentőségű az, mely által a legújabb magyar szentírást, létesitette. Ez valamint legméltóbb cselekvénye főpásztori hivatásának, úgy más részről legszebb tanúsága azon finom érzékének és tapintatának, melynélfogva egy kiáltó irodalmi szükségletet kivánt ez áldozata által födözni; s egyszersmind a nemzetünket megrenditő események leviharzása után, a reménytelenség szomorú éveiben, mintegy a szent könyv lapjaiba takargatva, akart kifejezést adni hazafiúi fájdalmának; s hogy ez a fájdalom meddő ne legyen, e nemes érzelmet igy ápolva, igy táplálva, akarta mintegy megszentelni, s vele rokonérzelmű honfitársaira nézve is értékesíteni, mintegy óvszerül a csüggetegség ellen, mintegy élesztőjéül a mármár kihaló reménynek, s zálogául a jobb jövőnek, amire nézve épen a szent könyv ad legszebb, legbuzditóbb s legvigasztalóbb példákat. Az érsek-maecenásnak e nemes érzelme, e jelentékeny áldozata nem is irányulhatott becsesebb műre, mint azon könyvre, melynek a „könyv" nevet per eminentiam adta meg a századok vallásos kegyelete ; — azon könyvre, mely, mindamellett, hogy legrégibb műve az ismert világirodalomnak, mégis, tartalmának kimerithetlen gazdagságánál fogva, az újdonság vonzó érdekével bír minden jobb kebelre nézve ; — azon könyvre, melyben a lángszer .) M. t. akad. előadás a nyelv- és széptudományi osztály f. év febr. 24-én tartott ülésében. I. Félév. 1868. lemti bölcsész, s a tudomány sokféle ágazatának átható eszű búvára szintoly gazdag tárgyat talál elmélkedésre és vizsgálatra, mint a mily élvezettel olvassa azt a nép egyszerű jámbor gyermeke; — azon könyvre, melynek fönséges tartalmát a túlvilágig emelkedő Dante-szellem sem birja felülhaladni , mely a dicső hymnusnak, a magas ódának, az édes lyrának, a gyermeteg idyllnek oly példányait tudja előmutatni, hogy azoknál szebbeket a világköltészet összes birodalmában hasztalan keresünk ; — azon könyvre, mely az ősvilág, a szent hajdan patriarkális életét oly vonzó egyszerűségben rajzolja elénk tiszta vonásokkal, a hamisításnak minden árnya, a hiúságnak minden szépítése nélkül; — elénk rajzolja az egész embert úgy a mint van, mind é jeles tulajdonaival és gyarlóságaival ; — azon könyvre, melyben létének legfontosabb kérdéseit és titkait megfejtve találja az emberiség jobb része, melyben az Istenségig emelkedő hit csendes megnyugtatást nyer, a végtelenségig sóvárgó remény zálogát birja leendő kielégíttetésének, s a szüntelen magasabbért lángoló szeretet megleli méltó tárgyát határtalan érzelmének; — azon könyvre, mely az igazságnak, a jognak legrégibb, s minden időre, körülményre és egyénre szóló codexéül tekinthető; — azon könyvre, melyben a valódi műveltség, civilisatio alapelvei vannak letéve, olyannyira, hogy minél behatóbb ezek alkalmazása és kifejtése az életben, annál nagyobb a valódi haladás ; és megfordítva, mindazon lépés, mely eltávozik ezen könyv alapelveitől, egyszersmind a hanyatlást, a barbárságfelé való közeledést jelöli, mint ezt a történelem minden elfogulatlan előtt kétségtelenül igazolja. Ezen kimondhatlan becsű tartalmánál fogva igen természetes, hogy az emberiségnek e közkincsét, s mint nagy sz. Gergely pápa oly jellemzőlegmondja, a mindenható Istennek mintegy az ő teremtményéhez intézett levelét) minden nemzet sajátjául akarta leirni, saját nyelvén olvasni. Az emberi lélek a) Epist. ad Theodor, medic.