Magyar Népdalok - Egyetemes Gyűjtemény. A Kisfaludy-Társaság megbízásából és segélyével s a Közoktatási Ministerium és Tud. Akadémia pártfogásával gyűjtötte s énekre és zongorára feldolgozva kiadja Bartalus István.
„1873 óta 1896-ig eljutottam gyűjteményem hetedik és egyszersmind utolsó kötetére, mi korántsem azt jelenti, hogy ezen hét kötettel a népdalokat teljesen kimerítettem. A hetvenes évek elején (1871—72) a Kisfaludy-társaság megbízásából s a tudományos akadémia ajánlata folytán a közoktatási ministerium segélyével gyűjtött dallamokból még elég maradt feldolgozatlan. Horváth Ádám kéziratos gyűjteménye sincs egészen kimerítve. Meg kell emlitnem még azt is, hogy gyűjtés végett csak Heves, Borsod, Gömör, Nógrád és Zemplén megyék helységeit látogattam meg; Erdélyben csak a székelységet tanulmányoztam s innen önként következik, hogy noha a nevezett helyeken gyűjtött anyag egész Magyarországon ugyanaz, legfentebb bizonyos változatokban különbözvén, de a többi megyéknek is lehetnek, sőt vannak helyi érdekű dallamaik s innen folyólag mind a múlt, mind a jelen időből még sok anyagot lehetne gyűjteni és feldolgozni. Ezeken kívül megemlitendők a régibb gyűjtemények, például Füredi-Bognár, Mátray, Színi Károly, a Limbai-féle hatkötetes gyűjtemény s a hatvanas évek elejéről 101 népdalgyüjteményem. Mindezek összegéből — miután eme hét kötetben leginkább a még meg nem jelent dalok kiadása volt feladatom — igen keveset vettem fel s ha az egyetemes gyűjtemény fogalmának meg kellene felelnem, úgy még több kötetet lehetne összeállitnom. De miután az erre szükséges időből már kifogytam, a folytatást másokra bízom.”
