Az ELTE frissen végzett bölcsész hallgatói, fiatal tanárai 1980-ban megalapították az 1956 utáni Magyarország első cenzúrázatlan, de legális társadalomelméleti folyóiratát, a Medvetáncot, azzal a céllal, hogy – komolyan véve a formális cenzúratörvény hiányát – dekriminalizálják a szabad gondolkodást és tudományos publikálást. Az alapító szerkesztők úgy vélték, hogy társadalomtudományi, filozófiai kutatásaik magyarországi folytatása elképzelhetetlen a szabad publikálás lehetőségének megteremtése nélkül.
A negyedévi folyóirat 1981-től 1989-ig jelent meg. A folyóirat számok mellékleteként könyvek is készültek. Az utolsó Medventác-kötet egyben az első Atlantisz-kötet Szabó Miklós történész könyve: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986.
Betiltási kísérletek ellenére a folyóirat folyamatosan megjelent, s a nyolcvanas évtized gazdasági és társadalmi reformvitáinak egyik meghatározó fóruma lett. Itt jelentek meg a történettudományok, a filozófia, az esztétika, az irodalomtudomány, a szociológia, az eszmetörténet és a környezetvédelem számos, új utat kereső szerzőjének tanulmányai is. A szerkesztők célja az volt, hogy a Medvetánc kötetei a szerzők akkori pillanatnyi politikai helyzetére, megítélésére való tekintet nélkül, kizárólag tanulmányaik színvonala és a tárgyalt témák súlya, valamint eredetisége alapján kerüljenek összeállításra. A szerkesztőség minőségi szempontból szigorú válogatásra, nyelvi-stilisztikai lektorálásra törekedett. Folytatója kívánt lenni a XX. század első fele kiváló, de megszakadt magyar tudományos folyóirathagyományainak – így pl. a XX. Század vagy a Szép Szó elemző szellemének.
A Medvetánc mellékleteként megjelenő könyvek egy-egy, az adott időben provokatív, de súlyát máig megőrző tanulmányt, vagy tanulmánygyűjteményt adtak közre: Tengelyi László: Autonómia és világrend (Kant az etika fundamentumáról) [1984]; Szilágyi Ákos — Kovács András Bálint: Tarkovszkij az orosz film Sztalkere [1985]; Fordulat és reform [1987]; Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről [1988]; Demény Pál: A párt foglya voltam [1988]; Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986 [1989]. A legnagyobb visszhangot a gazdasági, szociológiai, kulturális helyzet radikális reformját sürgető és a rendszerváltást konkrétan előkészítő, így annak emblematikus szövegévé váló Fordulat és reform váltotta ki.
A Medvetánc alapító szerkesztői:
Szerkesztő Bizottság:
Ancsel Éva (elnök)
Bajomi Iván
Bihari Mihály
Bruszt László
Tütő László
Felelős szerkesztő: Miklós Tamás
Szerkesztők:
Hekerle László
Magyar Bálint
Márkus Péter
Sasfi Csaba
Szilágyi Ákos
Műszaki szerkesztő: Mátray Mihály
A Medvetánchoz a későbbiekben ideiglenesen vagy véglegesen csatlakozó további szerkesztőbizottsági tagok, illetve társelnökök:
Fejtő Ferenc
Hankiss Elemér
Magyar György
Palánkai Tibor
Papp Zsolt
A Medvetánchoz a későbbiekben csatlakozó szerkesztők:
Tallár Ferenc
Tengelyi László
